Pesti Napló, 1915. május (66. évfolyam, 120–150. szám)

1915-05-03 / 122. szám

116 Csutor ffig" Beses pasa az entente partraszállási kísértjeiről A­ franciákat­ már visszakergették •­ az angolok se tarthatják magukat Bécs, május 2. A Neue Freie Presse konstantinápolyi tudó­sítója beszé­getést folytatott von der Goltz basa főmarsallal, aki az entente partraszállási kísérle­tiről a Dardanelláknál, a következő kijelentése­det tette: A hozzám érkezett jelentések alapján nem tul­aj­doníthatok nagy fontoságot az angolok és franciák partraszállási kísérletének. Amíg a fran­ciákat, akik Kum Kaleh mellett az ázsiai parton szállttak partra, mintjárt ismét visszakergették. Az angolok, akik Ifbrosszal szemben hajótüzérsé­gü­k védelme alatt a Gallipoli-félszigeten szállítot­tak partra nagyobb csapatokat, e pillanatig még tartani tudják magukat. Nehéz hadiágyuk fe­jezete mellett végrehajtott partraszállást nehéz megakadályozni, de jelentősége attól függ, hogy a partraszálló mit végez a parton. És e tekintet­ben azt hiszem, nem sok szerencséje lesz az an­golok vállalkozásának. Egyébként, ha nem sike­rülne is őket a megszállott partividékről azonnal elózni, elég csapatuk van e ponton a törököknek ahhoz, hogy alaposan elvegyék az angolok kedvét annak, megkísérlésétől, hogy hajóágy­úik lőtávolsá­gán kívül merészkedjenek. Nincs is kétségem az iránt, hogy az angolok épp úgy, mint a franciák, nem tarthatják magukat a parton. Kezdetben azt hitték, hogy a partraszállási kí­sérletek inkább a szároszi öbölben a bolgár határ felé fog,­ Is jelentkezni, már csak azért is, hogy Bulgáriára bizonyos nyomást gyakoroljanak. Úgy látszik azonban, hogy a szövetségesek közvetlen utat keresnek a Dardanella-erődökhöz. Itt azon­b­an, nyíltan szólva, teljesen kilátástalan az ilyen kísérlet annál inkább, minthogy az oroszok meg sem mozdultak a Boszporusz felöli oldalon. Már­pedig az oroszoknak is tevékenyeknek kellene len­niök, ha egy nagyobb szabású támadás volt tervbe­véve. Az oroszok akcióját hiába keressük. Vasár­­­ap ugyan Akuba Falvát nagy távolságról bom­bázták, miközben néhány kiránduló csónakját tü­zelésük érte, de e hőstettük óta semmi sem volt hallh­ató vagy látható az orosz flotta dolgairól. A­mint látja, a város teljesen nyugodt. Bizalommal vannak a hadsereghez, mely ma jobb mint valaha. S amint az események mutatják, a török katona gazán kitűnően harcol. Németországban, Ausz­riában és Magyarországon épp oly nyugodtan nézhetik az entente partraszállási kísérleteit, mint Monstan­tinápolyban.­­ WWVVWVVVVVVVVVVVWWVwViA/WWVN Budapest, május 2. A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi és 48-as párt vasárnap este h­ét órakor Sághy Gyula elnöklésével értekezletet tartott, amelyen elsősorban a pártnak az in­demnitási vitában elfoglalandó álláspontját precizízezták. Bizony Ákos, Platthy György­ és Fernbach Károly felszólalása után a párt Tóth János indítványára — aki kifejtette, hogy a gyakorlat az indemnitás megszavazá­sát a bizalomnyivánítás kérdésévé tette — kimondotta, hogy az indemnitást nem fogadja el. A javaslat tárgyalása során a párt köve­telni fogja, hogy a rokkant katonáknak leg­alább is 600 korona évi járulékot biztosítsa­nak.­­ Letárgyalta még a párt a kúriai bírás­kodásról szóló javaslatot és Bizony Ákos in­dítványára elhatározta, hogy ezt általánosság­ban elfogadja, a részletes tárgyalásnál azon­ban lényeges módosításokat fog előterjeszteni. Különösen ellenzi a párt a Kúria hatásköré­nek megszüntetését, továbbá az új választói jog folyományaképp a fuvar-, ellátási, zászló-és jelvénykérdéseket is ren­dezendőnek tartja. A párt nevében Bizony Ákos fog a javaslathoz hozzászólani. Az alkotmánypárt értekezlete. Az országos al­kotmánypárt vasárnap este fél hétkor gróf An­d­ássy Gyula elnöklésével értekezletet tartott, a­melyen a pártnak az indemnitási vitában való ál­áspontját körvonalazta. A párt elhatározta, hogy az indemnitási vitában részt vesz. Egyelőre né­gyen jelentették be felszólalásukat: gróf Eszterházy Héric, Szterényi József, Mezőssy Béla és Gedeon Hadár. /WAVWVVVVWWW­VVW/WWWWWVV Adakozzunk a hadif­o­lyok gyámolitására PESTI NAPLÓ 1915. május 6. Az U. 5. haditette A Neue Freie Presse hasábjain Tarczali Deli Adami Géza ellentengernagy a következő érdekes cikkben emlékezik meg az U. ő. dicső­­­séges haditettéről. Soha a földgömb népei nem érezték any­­nyira a „tengeri uralom" fogalmának hord­erejét, mint a mostani háborúban. A mi ten­gerészetünk nem volt arra berendezve, hogy két oly nagy tengeri hatalommal harcoljon, mint Anglia és Franciaország. Az ellenünk felvonult francia flotta tizenhét páncélosból, harmincnál több torpedóauzóból és egy csomó tengeralattjáróból állott. Ennek a flottának egyetlen hajója sem vett részt a Dardanellák elleni harcban. De nemcsak megtartotta ed­digi teljes létszámát, hanem a háború kezdete óta még fokozta is. Ezenfelül még tizenkét angol páncélos cirkálót küldtek a Földközi tengerre. Ha tehát így kezdettől fogva nem volt módja a flottánknak ezzel a túlerővel szem­ben offenzív módon fellépni, de mindenesetre már csak a létezése a mi hajórajunknak ele­gendő volt ahhoz, hogy az ellenséget távol­tartsa partjainktól. Az ellenség megelégedett az otrantói út elzárásával, hogy minket tengeren elvágjon a külvilágtól és ezenfelül Cattaro ellen demon­strált. Ottani parterődeink ostroma azonban kudarcot vallott. Ezzel szemben a cattaroi öbölben állomásozó hadihajóinknak sikerült a Lovcennek Cattaro fölött lévő magaslatait megtisztítani az ott ismételten felállított francia és montenegrói ütegektől és ezzel megvédeni Cattarot a bombázás ellett, miközben torpedó­hajóink és repülőink ismételten elpusztították a francia szállítóhajókon Montenegrónak ho­zott készleteket. Hogy milyen szellem vezeti flottánk pa­rancsnokait és legénységét, arról beszédes bi­zonyítványt nyújt a „Zenta" cirkáló jelzése: „Felveszem a harcot !", amikor tizenhét ellen­séges páncélos fenyegette. Az ,,Ulan" fényesen sikerült visszavonulása ugyanekkor, az U. 12. sikeres támadása, amellyel saját operációs bá­zisától messze az ellenséges flotta közepette torpedózta meg a francia tengernagyi hajót; monitoraink kiváló haditevékenysége az ak­nákkal bevetett Dunán és Száván és végül a „Kaiserin Elisabeth" áldozatkész és halálra­szánt magatartása Kiaucsaunál. Mindezekhez járul most az U. 5. fényes haditette, amellyel megsemmisítette a „Léon Gambettá"-t. Ez a francia páncélos azokhoz a hajókhoz tartozott, amelyek Korfu és Brin­disi közt cirkálva, az Adria- és Földközi ten­ger közt vágták el a forgalmat. Április 26-án éjjel két torpedó elsülyesztette a hajót. A sü­lyedés tíz perc alatt történt meg. A parancs­nokló tengernagy, az összes tisztek, valamint hatszáz tengerész haltak meg. Csak 136 ember menekült meg úgy, hogy a Cap San Maria di Letica szemafor-állomásának riadójára elő­siettek egyes olasz torpedóhajók és halász­bárkák.­­ Hogy ezt a fényes,­­ az ellenségre oly katasztrofális haditényt kellőleg méltathassuk, itt egész röviden azokra a nehézségekre uta­lunk, amelyekkel a­ tengeralatti hajó legény­ségének az efajta offenzív eljárásnál meg kell birkózniok. Száz meg száz kilométert kell megtenni, míg egyáltalán ellenségre bukkan a hajó. A víz alatt haladva, a legénység vak­sággal van megverve és csak ha a hajót min­dig eláruló periszkópot a viz színe fölé srófol­ják fel, lehet valamit látni. Mindaddig a vak­sággal megvert szemet a hallás érzéke pótolja. A viz jó hangvezető és egész világosan lehet hallani a zörejt, melyet egy nem nagyon távol elhaladó hajó csavarai okoznak. A zörej erejé­től lehet következtetni, nagyobb vagy kisebb hajóról van szó és az intenzitás fokozódása, vagy csökkenése ad felvilágosítást arról, vár­jon közeledik-e, vagy távolodik az illető hajó. Ez nagy fontosságú amiatt, mert az a vesze­delem forog fenn, hogy a tengeralattit elgá­zolhatják. A tengeralattjáró hajónak ugyanis maga a víz a legnagyobb ellensége. Egy lék a hajó elsülyedését jelenti. De egyéb nehézségek is vannak, így többek közt az, hogy a lélek­zés az olajjal telített és szénsavszegény leve­gőben rendkívül nehéz és a szűk terület min­den egyes tengerész mozgási képességét meg­szorítja. Főzni természetesen nem lehet, mert a tűz szénsavat kíván és a szénsav a legdrá­gább jószág a hajón. Mindezek a nehézségek és veszedelmek hiábavalók, ha célhoz érve, sehol ellenség nem látható és a gépek szűkös forgalmi anyagára való tekintettel nehéz szívvel kell visszatérni. Minden szerencse dolga. De ha már sikerül ellenségre bukkanni, egyetlen ellenséges lövedék megfoszthatja a felfedezett hajót a szeme világától, a perisz­kóptól. Ha azonban ez a veszedelem is el­múlt, egy nyugodt vér, biztos szem és acélos idegek az elengedhetlen feltételei a mű sike­rének. Végül emlékezzünk itt meg egy különös véletlenről. Majdnem ugyanannál a szélességi foknál a Középtengeren, amelyen az U. 5. pa­rancsnokának, lovag Trapp sorhajóhadnagy­nak sikerült a „Léon Gambetta"-t megsemmi­síteni. Trappnak az apja negyven év előtt megörökítette nevét a tengerészet történeté­ben. A „Taida" nevű kis vitorlás parancsnoka volt és Olaszország nyugati partja előtt cir­kált, amikor nagy vihar tört ki. A vihar és a hullámok a vitorlától megfosztott hajót egyre jobban kergették a meredek sziklafal felé, amelyen hajó és legénység menthetetle­nül elpuszult volna. Ebben­ a nehéz helyzet­ben sikerült a parancsnoknak a sziklák közt egy keskeny homokos partsávot felfedezni és úgy manővíírozni, hogy a hajót és a legény­séget megmentette. Ezért a tettéért az U.15. pa­rancsnokának apját őfelsége a vaskorona­rend harmadik osztályával tüntette ki. Legújabb (Táviratok és telefonjelentések) Az olasz parlament munkája Róma, május 2. Lapjelentések szerint a minisztertanács a parlamenti munkálatok közeli újrafelvételé­vel foglalkozott. A minisztertanács felhatal­mazta Salandra miniszterelnököt, hogy ez ügyben lépjen érintkezésbe a kamara elnö­kével A francia hadiszállítások panamája Valamennyi üzletet megvizsgálják . Lyon, május 2. A­urépublicum­ jelenti Parisból. A ka­mara elé törvényjavaslatot terjesztettek, amely szerint az összes hatóságoknak a háború alatt kötött üzleteit egy felügyelőbizottság meg­vizsgálja. A bizottság tagjait a kormány vá­­lasztaná szenátorok, képviselők, közigazga­tási tisztviselők, gazdasági egyesületek és a munkásszervezetek képviselői közül. A bizott­ságnak joga lenne a megkötött ügyleteket ér­vényteleneknek nyilvánítani, azok feltételeit megváltoztatni s esetleg bűnvádi feljelentést tenni a szállítók ellen. Minden megkötött szerződés után progresszív, 0.6-tól 3%-ig ter­jedő adót szedne a törvényjavaslat szerint a bizottság javaslatai alapján az álla­m. Egy új dreadnought vízrebocsátása Már az elindulása szerencsétlen­ ­ Bordeaux, május 2. (Havas.) A Langue d'Oc hiperdreadnough­tot a tengerészeti miniszter, több szenátor és képviselő, a konzulok, valamint a görög hajó építését ellenőrző görög misszió jelenlétében ma délelőtt vízrebocsátották. A páncéloshajó az elindítás lendületével átfutott a szemben lévő partra, egy naszádot elpusztított és há­rom embert megölt. A vízrebocsátás ünnepé­lyén Augagneur tengerészeti miniszter lelkesen fogadott beszédet mondott. A Langue d'Oc-ot a dagály beálltával elindítják

Next