Pesti Napló, 1915. június (66. évfolyam, 151–180. szám)

1915-06-03 / 153. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1915. jfk­tóiMI X 7 Az Ernest Renan francia cirkáló tegnap bombázta Kaifa nyílt város német konzulá­tusát. A május 29-re virradó éjjelen egy török csapat hatalmába kerített a Szuez-csatorná­ban, Adjiguel mellett egy kis angol hajót és elpusztította annak gépeit és kazánját. Egy­ másik csapat ugyanazon éjjel hatásosan lö­völdözött egy ellenséges szállítóhajót, amely csak gyengén viszonozta a tüzelést. A többi­­harctérről nincs fontos jelenteni való. Párisban a Dardanellák-akció abbahagyását sürgetik Rettegnek a német búvárhajóktól Genf, június 2. A leghatározottabb formában lépett fel az­ a hír, hogy az egész francia földközi tengeri flottát, amely eddig az Otranti-csatornán őrködött, a Dar­danellákba küldik, hogy részt vegyen a szövetséges flották hadműveleteiben.­­ A párisi szocialista lapok egyre hangosabban követelik, hogy véget kell vetni a Dardanella-akciónak, amely olyan súlyos veszteségekkel jár. A Temps tudomást vesz ezekről a támadásokról és elismeri, hogy a német tengeralattjáró naszádoknak a Dardanellák kö­zelében való megjelenése komoly aggodalomra ad okot. A szene­gál-ezredek vesztesége negyvenötezer halott és sebesült Athén, június 2. Egyik külföldi laptudósító a Dardanelláktól visszatérve, elmondta, hogy a Szenegál katonák, noha mohamedánok, rendkívül vadsággal harcol­nak a törökök ellen, nehogy ezentúl a török fog­lyok őrzésére használják őket. A foglyok közül sokat lemészároltak. Az újságíró a szenegá­liak veszteségét negyvenötezer halottra és sebesültre becsült blök A blokád­ ­ ,A német tengeralattjárók harca Brest, június 2. A Cygne portugál gőzös kapitánya el­mondta, hogy Newport felé haladva, Ques­santól 65 kilométernyire egy német tenger­alattjáró feltartóztatta. A tengeralattjáró na­szád tisztje a fedélzetre ment és az élelmi­szereket, valamint néhány géprészt lefoglalt, öt percnyi időt adott a mentőcsónakok lebo­csátására és ezalatt a Cygne hajón alkalmas helyen dinamittöltényt helyezett el. A kapi­tány és a matrózok látták, hogy a Cygne és két angol gőzös elsülyedt. A két gőzös egyi­kének legénységét Brestben partraszállították, a másik gőzös sorsát a kapitány nem ismeri. Genf, június 2. A francia parti hajózás járatait egyre inkább csökkentik, mióta német tengeralattjáró naszádok fenyegetik a francia gőzösöket Brestnél és más atlanti kikötők körül. Párisi haditengerészeti mér­nökök úgy vélekednek, hogy az újfajta német ten­geralattjáró naszádok ellen semmire sem lehet menni az eddigi védekezés módszerével és a szövet­séges flottáknak hathatós felderítő szolgálatot kell létesíteniök, hogy egymást kölcsönösen támogathas­sák a német tengeralattjárók ellen. Kigyulladt segédcirkáló London, június 2. A Cunard vonal Ausonia nevű gőzösén, ame­lyet jelenleg segédcirkálóként használnak, a lon­doni dokkban tűz ütött ki. A kár jelentéktelen. Semleges államok Neutralisták tüntetése az intervencionisták ellen Genf, június 2. Madridban a semlegesek tüntettek a köz-Társaságiak ellen, akik a beavatkozás mellett foglalnak állást. Katonaságnak kellett közbe­lépnie és a fegyvert használnia. Több ember megsebesült, sokat letartóztattak. A román semlegesség utasosa fázisai A román kormány francia nyelvű félhi­vatalos lapja feltűnést keltő cikket közöl, amelyben a háború eddigi eseményeit és ed­digi eredményeit összegezvén, megállapítja, hogy a siker eddig a kettős szövetség fegyve­rei felé hajlik sokkal inkább, mint az entente felé s Románia és a románok nagy érdeké­nek jelenti ki, ha mindvégig semlegesek ma­radnak a nagy európai drámában. Megnyug­tathat minket a román félhivatalos­­újságnak ez a cikke, amelyet határozottan oroszelle­nes szellem hat át, de nem lehet eltagadni, hogy a feltűnő cikk megjelenését a romániai oroszbarátok mozgolódása tette szükségessé. Ugyancsak mint hírt regisztráljuk, hogy a ro­mán kormány, amelynek élén most az irán­tunk barátságos Bratianu áll, alighanem re­konstruálódik, még­pedig olyan módon, hogy a kabinet tagjai között több konzervatív párt­tag is helyet foglal. A konzervatív párt egyik részében Oroszországgal rokonszenvez, míg a most uralmon levő szabadelvű párt tel­jesen Németországnak és a monarkiának híve. A román konzervatív párt egyik része éppen a minap nyilatkozott a háború mellett és ha Bratianu egy koncentrációs kabinetbe be akarja fogadni a konzervatív párt néhány tag­ját, teszi ezt azért, mert így le akarja csilla­pítani a konzervatív párt háborús frakcióját, a­ békés frakciót pedig még inkább erősíteni akarja azzal, hogy a felelős kormányzat ügyeibe belevonja. Megemlítjük azt is, hogy a román szociáldemokrata párt a kormány­nyal teljes egyetértésben a háborút akaró orosz bérencek ellen népgyűléseket rendez, amelyek a hangulatot kedvezően hajlítják mi felénk. Állítólag Románia egyezséget kötött Bulgáriával és ezt is mint nekünk kedvező jelt jegyezzük fel, mert hiszen Bulgária köz­tudat szerint velünk rokonszenvez­és az egyez­mény, amelynek ő részese, csak nekünk ked­vezhet. Újjászervezik a román kormányt Bukarest, június 2. A Ziua jelenti, hogy Bratianu miniszter­elnök már hosszabb idő óta tervezi a kabinet újjászervezését a konzervatív párt bevonásá­val. Bratianu eleinte három tárcát szánt a konzervatívoknak s a többi között Take Io­nescut is be akarta venni a kabinetbe, de mint­hogy Ionescu eddigi való agitációjával túlsá­gosan exponálta magát s így egyénileg képte­lenné lett arra, hogy felelős tényezővé váljon, ezt a tervet a miniszterelnök elejtette. Bratianu most megvárja, hogy miképpen alakul ki a konzervatív párt helyzete, s ha ez a kérdés véglegesen tisztázódik, hozzálát az újjászervezés végrehajtásához. Bratianu terve szerint öt liberális és négy konzervatív poli­tikus fog résztvenni az új kormányban. Az új kabinet elnöke Marghiloman lenne, aki egy­ben a külügyi tárcát is átvenné, míg Bratianu a hadügyminisztérium vezetését vállalná el. A konzervatív párt végrehajtó­ bizottsága június elsején tartotta ülését, de legközelebbre a párt nagygyűlését fogják egybehívni. a béke mellett szólalt fel s igen hevesen kelt ki azok ellen, akik agitációjukkal nyugta­lan­ságot kel­tenek az országban. Beszédében utalt arra, hogy, az agitátorok nagy része fizetett ügynök, akik a maguk érdekének akarják az ország sorsát alá­rendelni. Rakovszky, ismert szocialista vezér beszédében visszautasította a szociáldemokraták ellen szórt vádakat, súlyos szavakkal ítélte el Olaszország el­járását és felszólította Bratianu miniszterelnököt, hogy cselekedjék atyja szellemében és működjön közre a béke fentartása érdekében, amivel szin­tén nagynevű atyja politikai végrendeletét hajtja végre. Több más szónok felszólalása után végül határozati javaslatot fogadtak el, amely a követ­kező: „A román főváros munkássága és lakói kö­vetelik a kormánytól, hogy a végleges semleges­ség mellett döntsön, mert csak ez biztosíthatja Románia jövőjét. A román kormány kötelessége, hogy a román iparnak és kereskedelemnek nyu­galmat és békét biztosítson." A szociáldemokratákkal egyidőben a bukaresti ipartestület is nagygyűlést tartott vasárnap a Dácia-teremben, amelyen tiltakoztak a ruszofilek agitációja ellen, akik már tíz hónap óta állandóan zaklatják az országot. A szónokok kifejtették, hogy a döntést a kormányra kell bízni, amely egyedül hivatott arra, hogy a komoly államférfiakkal egyetértésben az ország sorsáról döntsön. A hatá­rozati javaslatban üdvözölték a királyt, Bratianu miniszterelnököt és Marghiloman Sándort, a kon­­zervatív párt elnökét és bizalmukat, valamint ra­­gaszkodásukat fejezték ki irántuk. A román szocialisták a háború ellen Bukarest, június 2. A román szocialisták az egész országban nagy agitációt fejtenek ki Románia semlegességének fen­tartása érdekében. Az országban mindenütt háború­ellenes gyűléseket tartanak, amelyeken az orosz­barátok terrorizmusa mellett is nagy tömegek vesznek részt. Vasárnap, egy oroszbarát csoport tüntetése után a szocialisták nagy népgyűlést ren­deztek Bukarestben, amelyre minden vidéki szo­ciáldemokrata szervezet képviselőket küldött. 1. A gyűlésen Frimu etyök megnyitó beszédében " A román kormány lapja az entente gyengeségéről Bukarest, június 2. Románia politikai köreiben most természete­sen megint sokat beszélnek a külpolitika helyzet­ről és hogy illetékes és az események irányítására döntő befolyással rendelkező körökben milyen most a hangulat, azt minden értesülésnél, interv­júnál és kombinációnál érdekesebben és őszintébb­­en jellemzi a kormány francia nyelvű hivatalos lapjának, a „L'Indépendance Romaine" mai szá­mának vezércikke, amely A tizenegyedik hónap címmel összefoglaló jelentést közöl a háború ered­ményeiről. A jellegzetes cikkből kiemelendők a követ­kező részletek : — Három jelentős esemény nyomja rá bé­­lyegét az elmúlt május hónap történetére. Az­­egyik Przemysl második ostroma, a második Olaszország közbelépése, a harmadik a német tengeralattjárók megjelenése a Dardanelláknál. Przemysl első ostroma, amelyet az oroszok hajtottak végre, október közepétől március végéig tartott. A másodikat néhány nap óta a szövetsé­gesek rendezik. Ez a változás egymagában jellemzi azt a nagy átalakulást, amely május hó folyamán Galíciában történt, ahol a hatalmas orosz sereg Lemberg felé kénytelen visszavonulni. Lehet, hogy ez még egy­magában nem változtatja meg az orosz hadsereg rengeteg embertartalékáról elterjedt nézetet, azon­ban figyelemreméltó a fegyverek és a lőszerek hiá­nya, amely egyre jobban érezteti hatását és amely már előrevetette árnyékát 1915. év elején, amikor az entente tanácsában éppen e körülmény miatt határozták el a Dardanellák ostromát. A nagy északi birodalmat csak Archangelsben és Szibérián át lehet megközelíteni és ellátni. Ez csak igen nagy nehézségek és főleg nagy idővesz­teség árán történhetett. A Boszporus megnyitása életkérdése lett Oroszországnak. Február 19-én, az első francia-angol támadás alkalmával azt hitték, hogy Konstantinápoly elfoglalása néhány héten belül megtörténhetik, de május 18-ika után, ami­kor a tengeri ostrom néhány hadihajójukba ke­rült Angliának és Franciaországnak és amikor visszaemlékeztek a Dardanellák 1912-iki ostromá­ra (amelyet az olaszok hajtottak végre), már két­ségtelen volt, hogy az entente vállalkozása nem egykönnyen fog sikerülni. Ma pedig, mikor a német tengeralattjárók alig néhány nap alatt három hadihajót sülyesztettek el, a Dardanellák ostroma nagyon kétségessé vált, a siker és sikertelenség esélyei egyformán erősek. És ha az a hatalmas ellenség, amely most a tenger alatt dolgozik, még néhány hajót fog elsülyesz­teni, akkor megtörténhetik, hogy az egész vállal­kozást, amelyet az angol admiralitás első lordja, Fisher ,ellenzett, abbahagyják,­assa az angol köz­

Next