Pesti Napló, 1915. július (66. évfolyam, 181–211. szám)
1915-07-29 / 209. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1915. július 29. Miatt a zsákmánylap értelmében elsülyesztettek a német tengeralattjárók, mert nem szállíthatták el hazai kikötőbe. Teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy három semleges hajót ellenséges hajókkal való összetévesztés miatt ágyúztak német búvárhajók, de nem sülyesztettek el. Semleges államok Amerika! munkásod a háború ellen Berlin, július 28. „Háborút a háborúnak" jelszó alatt az amerikai Egyesült Államok munkásságának soraiban nagyarányú erélyes akció kezdődött a háborúra izgatók ellen. Esténként az amerikai városokban, a munkásszervezetek gyűléseket tartanak és körmeneteket rendeznek. Ugyanazt teszik a polgári körökhöz tartozó békebarátok is. A polgárság karöltve jár el azokkal a körökkel, amelyeknek élén Bryan áll és amelyek ugyanarra a célra törekszenek. A szervezett munkásság különféle egyesületeinek vezetői Washingtonban megbeszélést folytattak, amelyen megvitatás tárgyává tették a szervezetek további működését a béke érdekében és erre vonatkozóan határozatokat is hoztak, ötven tagú küldöttség fogja a legnagyobb ipari középpontok munkásainak vezetői sorából felkeresni Wilson elnököt, hogy odahasson, bocsássanak ki fegyverkiviteli tilalmat és szüntessék meg az idegen államok számára való lőszergyártást. A gyarmatokon Terjed a forrongás Indiában Amsterdam, július 27. Ideérkezett amerikai újságok a következő hírt közlik Manillából, április 5-ről: Az ide beérkezett Alicante spanyol Costca gőzös tisztjei és utasai azt beszélik, hogy egész Indiában komoly zavargások törtek ki. Colombóban több összeütközés történt. A zendülő lázadókat az angol csapatok szigorúan megbüntették. Miután több angolt meggyilkoltak és boltokat fosztogattak, kihirdették a hadiállapotot. Az európaiakat felfegyverezték, a testileg alkalmas angol alattvalókat a hadseregbe sorozták és előkészületeket tettek, hogy a fehér asszonyokat és gyermekeket Ausztráliába, avagy hazájukba szállítsák. Sinnapore-ban a hatóságok minden húsz és harminc év között levő angol alattvalót fegyverbe szólítottak. Borneo északi részében is a benszülött lakosság között nyugtalanság uralkodik. WWNjVNAAVVWWVWVVWVWWWWVWW Anglia válasza az amerikai jegyzékre London, július 28. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból. Az amerikai jegyzékre adott angol válasz hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia mindig szorosan a népjog alapelveihez tartotta magát. Ha valamely semleges kormánynak panasza van, bíróságokhoz fordulhat vagy választott bíróság elé viheti ügyét. Ha egy semleges országot egy hadviselő állam elleni operációs bázissá tesznek, az illető hadviselőknek joguk van azt az országot blokálni. Anglia hivatkozik arra, hogy az Egyesült Államok a polgárháború alatt blokálták Bermuda partját s ez igazolja Anglia eljárását. Anglia meg akarja akadályozni, hogy Amerikából Dánián, Hollandián vagy Svédországon át Németországba lehessen árut szállítani. A jegyzék szerint az amerikai Egyesült Államokból való szállítás igazi rendeltetésének kipuhatolására egyedüli mód, ha megállapítják az illető semleges állam szükségletének mértékét, mert máskülönben ezek a semleges államok, amelyek nagyon félnek Németországtól, nem merészelnék megtiltani a Németországba való továbbszállítást. Az angol kormány visszaszívja amerikai jegyzékét London, július 28. A Reuter-ügynökség washingtoni jelentése szerint Grey államtitkár táviratilag közölte Lansing államtitkárral, hogy az angol kormány új jegyzéken dolgozik s kéri, hogy a tegnap küldött jegyzéket ne tegye közzé az új jegyzék megérkeztéig. A Hogy gondolják el a japánok a háború kimenetelét Az Ostasiatische Lloyd című újság néhány Keletázsiában megjelenő lapból eléggé fantasztikus szemelvényeket közöl, amelyek a háború kimenetelével és a négyes szövetség — Anglia, Franciaország, Oroszország és Olaszország — ellenőrzése alá kerülő világbékével foglalkoznak. Így a japán Yamato nevű napilap természetesen abban a feltevésben, hogy az európai központi szövetségeseket le fogják győzni, a következő badarságokat írja: — Franciaország vissza fogja kapni Elzász-Lotharingiát, Oroszország pedig Németország és Ausztria lengyel lakosságú vidékeit (!) A balkáni államok, Szerbiával, Montenegróval s Bulgáriával egyetemben a balkáni szövetséget fogják megalkotni, Törökországot az entente három nagyhatalma neutralizálja, míg a Boszporust és a Dardanellákat, hasonlóan a Szuez-csatornához, nemzetközivé teszik. Olaszország jutalmul azért, mert az entente-hoz szegődött, az osztrák határvidéket és a Balkán-félsziget egy alkalmas darabját kapja. Belgiumnak Németország egyik afrikai gyarmata jut majd osztályrészül, míg a többi afrikai német gyarmatokon Anglia és Franciaország fognak osztozkodni, ahol természetesen az előbbire fog esni az oroszlánrész. Anglia ezenkívül egészen ráteszi kezét Egyiptomra és Németország Csendesóceáni gyarmataira. Ha azután Anglia és Oroszország Perzsiát is felosztotta egymás közt, akkor a hatalmak nem kívánnak már többet. De Németország és Ausztria-Magyarország is meg fognak nyugodni, ha szájukat betömik apró becukrozott morzsákkal a Balkánon, Afrikában, esetleg még Perzsiában is. Ami Oroszországot illeti, ez az állam nemcsak véglegesen megoldotta a Dardanella-kérdést, létrehozta a balkán-szövetséget és régi vágyát a dél felé való terjeszkedés tekintetében valóra váltotta, de ezenfelül még szabadon mozoghat Törökország és Perzsia felé is. De ettől eltekintve, a Csendes-óceán, Mandzsúria és Mongólia irányában is megerősítheti állását és ha arra szabad utat nyer a tengerre, kihasználhatja Szibéria mesés gazdasági forrásait és állandó gazdagság alapjait vetheti meg. Egy Sanghaiban megjelenő kínai lap így nyilatkozik a négyes szövetségről: — Hogy Japán ma Angliától, amelylyel eddig együtt haladt, elszakad, ez furcsa színben tűnhetik fel, de nem lepi meg azokat, akik a japánok gondolkozásmódját ismerik. Japán mostani magatartását megérthetjük, ha a következő szempontokat vesszük figyelembe: 1. Addig, amíg Anglia és Oroszország egymással rossz lábon álltak, Japán kereste az Angliához való csatlakozást, hogy segítségével megakadályozza az oroszok terjeszkedését kelet felé. A szerencsésen befejezett 1904-iki háború után most Japán Oroszország mellé áll, mert nincs többé Angliára utalva. 2. Az orosz-japán háború után Japán Oroszország bosznjától való félelmében szövetséget Angliával erősebb alapokra fektette, hogy aztán angol segítséggel az oroszokat sakkban tartsa. De most ez is megszűnt, miután Japán és Oroszország közt már hosszabb idő óta létesült az „entenite" egy bizonyos neme. 3. Amíg Japán nem volt képes arra, hogy Keletázsiában, mint annak ura lépjen fel, Anglia segítsége neki arra szolgált, hogy az úgynevezett keleti egyensúlyt helyreállítsa. Japán is elvárhatta, hogy megkapja a tányér levesét a nagy leveses tálból. Ma azonban Japán többé már nem a szerény vendég, de a ház ura. Maga tart igényt egész Ázsiára. Az egyensúlyról szóló alapelv Angliával tarthatatlanná vált. ^ 4. Ma Oroszország egyedül nem elég erős, hogy Ázsiát magához ragadja. Ha tehát Japán keresi azt, hogy Oroszországhoz csatlakozzék, Oroszország erőit a maga szolgálatainak rendeli alá és egyúttal az ellen is védelmet talál, hogy azzal a birodalomal összeütközésbe kerüljön. Ezért van Japánnak Oroszországra, nem pedig Angliára szüksége. 5. Az oroszokkal való szövetkezés Németországot korlátok közt tartja. II. Vilmosnak minden hatalma dacára, nem volna könnyű dolga a Csingtau elestével ért szégyent eltörölnie. De ehhez is Japán Oroszországot, nem pedig Angliát használhatja fel. 6. Ha azonban az Oroszországgal való szövetség nem sikerülne, Japán Németországgal szövetkezhetik, hogy Oroszországot féken tartsa.. Mert Japán azt hiszi, hogy sokkal többet ér rá nézve, ha Németországnak így tud hízelegni, hogy az el képes feledni a boszu gondolatát, mint az Angliával való szövetség, amely esetben Németország tovább is gyűlölné Japánt. 7. A békekötés után az Orosz-, Német-, Francia- és Angolország közti politikai konstelláció meg fog változni. Beszélnek már arról, hogy Oroszország Németországhoz közeledik, sőt olyan jelek sem hiányoznak, melyek arra engednek következtetni, hogy Anglia és Oroszország közt szakadás áll be. Franciaországon kívül Anglia nem fog más államot találni, amely vele szövetkezni óhajtana. Ezzel azonban Japán szövetségi kötelezettségei nagyon is súlyossá válnának és azért meggondolja, hogy érdemes-e neki az, hogy mások súlyos terhét a saját vállaira rakja. 8. Ha Japán a jövőben a déli tengert és ezzel Indiát magához ragadja és keresztül akarja vinni Ázsiában nagy japán politikáját, nem fogja Oroszországot és Németországot szembe találni magával, ha kereste a közele-' dést ezekhez az országokhoz s azt meg is találta. Sőt ebben még segíteni is fognak neki. 9. A háború után minden állam versenyezni fog a felfegyverzésben. Ha Japán Orosz- vagy Németországgal szövetkezik, nem lesz szüksége arra, hogy szárazföldi hadseregét jelentékenyen erősítse meg. Ez esetben csak flottájának kiépítésére szorítkozhatik, ami államháztartásának tetemes könnyebbséget jelent. Ehhez az Ostasiatische Lloyd azt fűzi hozzá, hogy a kínai lap körülbelül csak azoknak a híreknek ad kifejezést, melyeket Japánban mindenki ismert s amik a japán hivatalos nyilatkozatokból is kitűnnek. Hervé, a jó Isten meg az angolok Hervé, a volt francia antimilitarista, aki átvedlett a háború tartamára sovinisztává, a, Guerre Sociale-ban felel egy panaszkodó barátjának. — Úgy látom — írja Hervé — hogy ön még mindig nem tudott szabadulni Lemberg elvesztésének és az oroszok Galíciából való kivezetésének hatásától és fél, hogy a németek Varsót elfoglalják. Azt gondolja, hogy ha a németek Varsót beveszik, akkor megerősítik a Visztulánál a frontjukat és a felszabaduló csapatokat és hadiszereket áthozzák ellenünk s hogy ugyanolyan csapást mérnek ránk, mint az oroszokra a Dunajecnél. Az ön beteges fantáziájával már frontunkat átitörve látja, seregeinket pedig a Marne-ig visszanyomva gondolja, sőt talán a Laire-ig is! Én részemről, ha még oly rosszul állunk, sem látom a helyzetet nagyon sötétnek. Először is nem vagyok egész biztos abban, hogy ha a németek Varsót elfoglalják is, keleti frontjukat meg tudják erősíteni. És ha onnan csapatokat elvonnak, akkor az oroszok, akik oly sokan vannak, mint a hangyák, újra megtámadják őket. Azt a muníciót, ami Oroszországban hiányzik, majd pótolják Archangelsken keresztül. Na azonban a németek ennek dacára is áthoznak 500.000 embert a nyugati frontra, ugy ezzel csak a számbeli differenciák egyenlítődnek ki és ha szeptemberben nem tudták frontunkat áttörni, úgy most sem kell attól félni. Vagy talán ön meglepetéstől fél? Hátunk mögött olyan vasúti hálózat van, amelylyel száz-kétszázezer embert pár nap alatt oda szállíthatunk, ahol a németek kísérletezni akarnak. Ezért hiszem én, hogy minden jól fog menni. Egy tanácsot adok, tegye azt, amit én, kérje a jó istent, hogy a mi jó barátaink, az angolok hassanak oda, hogy meg legyünk kimérve egy újabb téli háborútól. Dr. C. P.