Pesti Napló, 1915. július (66. évfolyam, 181–211. szám)

1915-07-29 / 209. szám

­ Csütörtök PESTI NAPLÓ 1915. július 29. Miatt a zsákmánylap értelmében elsülyesztettek a német tengeralattjárók, mert nem szállíthatták el hazai kikötőbe. Teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy három semleges hajót ellenséges hajók­kal való összet­évesztés miatt ágyúztak német bú­várh­ajók, de nem sülyesztettek el. Semleges államok Amerika! munkásod a háború ellen Berlin, július 28. „Háborút a háborúnak" jelszó alatt az ame­rikai Egyesült Államok munkásságának soraiban nagyarányú erélyes akció kezdődött a háborúra izgatók ellen. Esténként az amerikai városokban, a munkásszervezetek gyűléseket tartanak és kör­meneteket rendeznek. Ugyanazt teszik a polgári körökhöz tartozó békebarátok is. A polgárság kar­öltve jár el azokkal a körökkel, amelyeknek élén Bryan áll és amelyek ugyanarra a célra töreksze­nek. A szervezett munkásság különféle egyesüle­teinek vezetői Washingtonban megbeszélést foly­tattak, amelyen megvitatás tárgyává tették a szer­vezetek további működését a béke érdekében és erre vonatkozóan határozatokat is hoztak, ötven tagú küldöttség fogja a legnagyobb ipari közép­pontok munkásainak vezetői sorából felkeresni Wilson elnököt, hogy odahasson, bocsássanak ki fegyverkiviteli tilalmat és szüntessék meg az ide­gen államok számára való lőszergyártást. A gyarmatokon Terjed a forrongás Indiában Amsterdam, július 27. Ideérkezett amerikai újságok a következő hírt közlik Manillából, április 5-ről: Az ide beérkezett Alicante spanyol Costca gőzös tisztjei és utasai azt beszélik, hogy egész Indiában komoly zavargások törtek ki. Colombóban több összeütközés történt. A zendülő lázadókat az angol csapatok szigorúan megbüntették. Miután több angolt meggyilkoltak és boltokat fosztogattak, ki­hirdették a hadiállapotot. Az európaiakat felfegy­verezték, a testileg alkalmas angol alattvalókat a hadseregbe sorozták és előkészületeket tettek, hogy a fehér asszonyokat és gyermekeket Ausztráliába, avagy hazájukba szállítsák. Sinnapore-ban a ha­tóságok minden húsz és harminc év között levő angol alattvalót fegyverbe szólítottak. Borneo északi részében is a benszülött lakosság között nyugtalanság uralkodik. WWNjVNAAVVWWVWVVWVWWWWVWW Anglia válasza az amerikai jegyzékre London, július 28. A Reuter-ügynökség jelenti Washington­ból. Az amerikai jegyzékre adott angol válasz hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia mindig szorosan a népjog alapelveihez tartotta magát. Ha valamely semleges kormánynak panasza van, bíróságokhoz fordulhat vagy választott bíróság elé viheti ügyét. Ha egy semleges or­szágot egy hadviselő állam elleni operációs bázissá tesznek, az illető hadviselőknek joguk van azt az országot blokálni. Anglia hivatko­zik arra, hogy az Egyesült­ Államok a polgár­háború alatt blokálták Bermuda partját s ez igazolja Anglia eljárását. Anglia meg akarja akadályozni, hogy Amerikából Dánián, Hollan­dián vagy Svédországon át Németországba le­hessen árut szállítani. A jegyzék szerint az amerikai Egyesült­ Államokból való szállítás igazi rendeltetésének kipuhatolására egyedüli mód, ha megállapítják az illető semleges állam szükségletének mérté­két, mert máskülönben ezek a semleges álla­mok, amelyek nagyon félnek Németországtól, nem merészelnék megtiltani a Németországba való továbbszállítást. Az angol kormány visszaszívja amerikai jegyzékét London, július 28. A Reuter-ügynökség washingtoni jelentése szerint Grey államtitkár táviratilag közölte Lansing államtitkárral, hogy az angol kormány új jegyzéken dolgozik s kéri, hogy a tegnap küldött jegyzéket ne tegye közzé az új jegyzék megérkeztéig. A Hogy gondolják el a japánok a háború kimenetelét Az Ostasiatische Lloyd című újság néhány Keletázsiában megjelenő lapból eléggé fantasz­tikus szemelvényeket közöl, amelyek a háború kimenetelével és a négyes szövetség — Anglia, Franciaország, Oroszország és Olaszország — ellenőrzése alá kerülő világbékével foglalkoz­nak. Így a japán Yamato nevű napilap ter­mészetesen abban a feltevésben, hogy az eu­rópai központi szövetségeseket le fogják győzni, a következő badarságokat írja: — Franciaország vissza fogja kapni El­zász-Lotharingiát, Oroszország pedig Német­ország és Ausztria lengyel lakosságú vidé­keit (!) A balkáni államok, Szerbiával, Montenegróval s Bulgáriával egye­temben a balkáni szövetséget fogják megal­kotni, Törökországot az entente három nagy­hatalma neutralizálja, míg a Boszporust és a Dardanellákat, hasonlóan a Szuez-csatornához, nemzetközivé teszik. Olaszország jutalmul azért, mert az entente-hoz szegődött, az osz­­­trák határvidéket és a Balkán-félsziget egy al­kalmas darabját kapja. Belgiumnak Németor­szág egyik afrikai gyarmata jut majd osztály­részül, míg a többi afrikai német gyarmatokon Anglia és Franciaország fognak osztozkodni, ahol természetesen az előbbire fog esni az oroszlánrész. Anglia ezenkívül egészen ráteszi kezét Egyiptomra és Németország Csendes­óceáni gyarmataira. Ha azután Anglia és Oroszország Perzsiát is felosztotta egymás közt, akkor a hatalmak nem kívánnak már többet. De Németország és Ausztria-Magyar­ország is meg fognak nyugodni, ha szájukat betömik apró becukrozott morzsákkal a Bal­kánon, Afrikában, esetleg még Perzsiában is. Ami Oroszországot illeti, ez az állam­ nemcsak véglegesen megoldotta a Dardanella-kérdést, létrehozta a balkán-szövetséget és régi vágyát a dél felé való terjeszkedés tekintetében valóra váltotta, de ezenfelül még szabadon mozoghat Törökország és Perzsia f­elé is. De ettől el­tekintve, a Csendes-óceán, Mandzsúria és Mon­gólia irányában is megerősítheti állását és­ ha arra szabad utat nyer a tengerre, kihasznál­hatja Szibéria mesés gazdasági forrásait és ál­landó gazdagság alapjait vetheti meg. Egy Sanghaiban megjelenő kínai lap így nyilatkozik a négyes szövetségről: — Hogy Japán ma Angliától, amelylyel eddig együtt­ haladt, elszakad, ez furcsa szín­ben tűnhetik fel, de nem lepi meg azokat, akik a japánok gondolkozásmódját ismerik. Japán mostani magatartását megérthetjük, ha a kö­vetkező szempontokat vesszük figyelembe: 1. Addig, amíg Anglia és Oroszország egy­mással rossz lábon álltak, Japán kereste az Angliához való csatlakozást, hogy segítségével megakadályozza az oroszok terjeszkedését ke­let felé. A szerencsésen befejezett 1904-iki há­ború után most Japán Oroszország mellé áll, mert nincs többé Angliára utalva. 2. Az orosz-japán háború után Japán Oroszország bosznjától való félelmében szö­vetséget Angliával erősebb alapokra fektette, hogy aztán angol segítséggel az oroszokat sakkban tartsa. De most ez is megszűnt, mi­után Japán és Oroszország közt már hosszabb idő óta létesült az „entenite" egy bizonyos neme. 3. Amíg Japán nem volt képes arra, hogy Keletázsiában, mint annak ura lépjen fel, An­glia segítsége neki arra szolgált, hogy az úgy­nevezett keleti egyensúlyt helyreállítsa. Japán is elvárhatta, hogy megkapja a tányér levesét a nagy leveses tálból. Ma azonban Japán többé már nem a szerény vendég, de a ház ura. Maga tart igényt egész Ázsiára. Az egyen­súlyról szóló alapelv Angliával tarthatatlanná vált. ^ 4. Ma Oroszország egyedül nem elég erős, hogy Ázsiát magához ragadja. Ha tehát Japán keresi azt, hogy Oroszországhoz csatlakozzék, Oroszország erőit a maga szolgálatainak ren­deli alá és egyúttal az ellen is védelmet talál, hogy azzal a birodalomal összeütközésbe ke­rüljön. Ezért van Japánnak Oroszországra, nem pedig Angliára szüksége. 5. Az oroszokkal való szövetkezés Német­országot korlátok közt tartja. II. Vilmosnak minden hatalma dacára, nem volna könnyű dolga a Csingtau elestével ért szégyent eltö­rölnie. De ehhez is Japán Oroszországot, nem pedig Angliát használhatja fel. 6. Ha azonban az Oroszországgal való szövetség nem sikerülne, Japán Németország­gal szövetkezhetik, hogy Oroszországot féken tartsa.. Mert Japán azt hiszi, hogy sokkal töb­bet ér rá nézve, ha Németországnak így tud hízelegni, hogy az el képes feledni a­ boszu gondolatát, mint az Angliával való szövetség, amely esetben Németország to­vább is gyűlölné Japánt. 7. A békekötés után az Orosz-, Német-, Francia- és Angolország közti politikai kon­stelláció meg fog változni. Beszélnek már arról, hogy Oroszország Németországhoz kö­zeledik, sőt olyan jelek sem hiányoznak, me­lyek arra engednek következtetni, hogy Anglia és Oroszország közt szakadás áll be. Francia­országon kívül Anglia nem fog más államot találni, amely vele szövetkezni óhajtana. Ezzel azonban Japán szövetségi kötelezettségei na­gyon is súlyossá válnának és azért meggon­dolja, hogy érdemes-e neki az, hogy mások súlyos terhét a saját vállaira rakja. 8. Ha Japán a jövőben a déli tengert és­ ezzel Indiát magához ragadja és keresztül akarja vinni Ázsiában nagy japán politikáját, nem fogja Oroszországot és Németországot szembe találni magával, ha kereste a közele-' dést ezekhez az országokhoz s azt meg is találta. Sőt ebben még segíteni is fognak neki. 9. A háború után minden állam verse­nyezni fog a felfegyverzésben. Ha Japán Orosz- vagy Németországgal szövetkezik, nem lesz szüksége arra, hogy szárazföldi hadseregét jelentékenyen erősítse meg. Ez esetben csak­ flottájának kiépítésére szorítkozhatik, ami államháztartásának tetemes könnyebbséget jelent. Ehhez az Ostasiatische Lloyd azt fűzi hozzá, hogy a kínai lap körülbelül csak azok­nak a híreknek ad kifejezést, melyeket Japán­ban mindenki ismert s amik a japán hivatalos nyilatkozatokból is kitűnnek. Hervé, a jó Isten meg az angolok Hervé, a volt francia antimilitarista, aki átvedlett a háború tartamára sovinisztává, a, Guerre Sociale-ban felel egy panaszkodó ba­rátjának. — Úgy látom — írja Hervé — hogy ön még mindig nem tudott szabadulni Lemberg el­vesztésének és az oroszok Galíciából való kive­zetésének hatásától és fél, hogy a németek Var­­sót elfoglalják. Azt gondolja, hogy ha a németek Varsót beveszik, akkor megerősítik a Visztulá­nál a frontjukat és a felszabaduló csapatokat és hadiszereket áthozzák ellenünk s hogy ugyan­olyan csapást mérnek ránk, mint az oroszokra a Dunajecnél. Az ön beteges fantáziájával már frontunkat átitörve látja, seregeinket pedig a Marne-ig visszanyomva gondolja, sőt talán a Laire-ig is! Én részemről, ha még oly rosszul állunk, sem látom a helyzetet nagyon sötétnek. Először is nem vagyok egész biztos abban, hogy ha a németek Varsót elfoglalják is, keleti front­juka­t meg tudják erősíteni. És ha onnan csa­patokat elvonnak, akkor az oroszok, akik oly sokan vannak, mint a hangyák, újra megtámad­ják őket. Azt a muníciót, ami Oroszországban hiányzik, majd pótolják Archangelsken keresz­tül. N­a azonban a németek ennek dacára is áthoznak 500.000 embert a nyugati frontra, ugy ezzel csak a számbeli differenciák egyenlítődnek ki és ha szeptemberben nem tudták frontunkat áttörni, úgy most sem kell attól félni. Vagy ta­­lán ön meglepetéstől fél? Hátunk mögött olyan vasúti hálózat van, amelylyel száz-kétszázezer embert pár nap alatt oda szállíthatunk, ahol a németek kísérletezni akarnak. Ezért hiszem én, hogy minden jól fog menni. Egy tanácsot adok,­ tegye azt, amit én, kérje a jó istent, hogy a mi jó barátaink, az angolok hassanak oda, hogy meg legyünk kimérve egy újabb téli háborútól. Dr. C. P.

Next