Pesti Napló, 1915. augusztus (66. évfolyam, 212–242. szám)

1915-08-25 / 236. szám

(1: Szerda­ ságos érzülettel viseltetnek a Balkán népei iránt. Mindjobbára kidomborodik az a cél, hogy a létrehozandó megállapodás egyformán meg­feleljen minden balkáni nemzet érdekeinek és körültekintő megalapozással tartós fenmaradást b­iztosítsanak ennek. Lehetséges, hogy pillanat­nyilag hibák is felmerülnek, de ezeket kölcsö­nös jóakarattal ki lehet küszöbölni. Kréta okkupációja Dedcagács, augusztus 24. Egy ideérkezett olasz kereskedelmi gőzös ka­pitánya megerősíti azt a hírt, hogy az angol-fran­cia hajóraj­ okkupálta Kréta szigetét és ott több ezer főnyi csapatot tett partra. Ugyanez a kapi­tány még azt is közli, hogy Szaloniki körül egy másik angol-francia hajórajjal is találkozott, ame­lyek a kikötő körzetében cirkáltak. Pasics a Balkán-válságról Szófia, augusztus 24. Az „Echo de Bulgarie", a kormány lapja egy beszélgetést közöl, amely a „Duma" című szófiai lap munkatársa és Passics miniszterelnök közt Nisben a szerb-bolgár megegyezésről lefolyt. Pasics azt mondta, hogy bár ő és pártja pro­grammjukba fölvették a Bulgáriával való megegye­zést, mindazonáltal már háromszor meghiúsult a megegyezésre irányuló törekvés. Pasicsi nagyon kí­nos dolognak tartja, hogy nem sikerült létrehozni az őszinte megegyezést. Az Echo de Bulgarie ennek a nyilatkozatnak kapcsán megjegyzi, hogy kiárad belőle a tehetet­lenségnek tragikus beismerése s a segélykiáltás. Jellemző, hogy éppen Pasics alatt hiúsultak meg Bulgáriával a tárgyalások. Felmerül az a kérdés, ki a hibás, Pasics-e és barátjai, vagy más káros befolyások, amelyek elidegenítették egymástól Szer­biát­­és Bulgáriát. Az említett újság végül meg­jegyzi, hogy a szerb katonaság túllépve hatáskö­rét, befolyásolja a politikát. A görög király a kalandpolitika ellen Berlin, augusztus 24. A négyes szövetség által terjesztett ten­denciózus újabb jelentésekkel szemben, hogy Görögország Venizelosz alatt elvben az en­tente oldalán áll és egyelőre jóakaró semle­gességét is megígérte, itt meg vannak arról győződve, hogy Konstantin király, mint ré­gebben, most is visszautasít minden kalandos kísérletet. Bulgária és Görögország közt a konflik­tus anyaga már megszűnt,, mert Bulgária Görög-Macedóniára nézve a legnagyobb elő­zékenységet tanúsítja és a területlemondás már nem képezi többé vita tárgyát. Törökország Török hivatalos Jelentés A törökök győzelme Anafortánál Konstantinápoly, augusztus 23. A főhadiszállás jelenti: Augusztus 22-én az ellenség újból megtámadta Anafortánál lévő állásainkat. Az ellenséget azonban ellentáma­dásunkkal teljesen megvertük és súlyos vesz­teségeket okoztunk neki. Az e hónap 21-iki harcban az ellenség óriási veszteségeket szen­vedett, lövészárkainknak egyetlen helyén több, mint 500 halottat számláltunk. Egy tisz­tet nagyobbszámú katonát elfogtunk. Ali Burha és Szedil Bahr szakaszaiban sem­mi je­lentős. Az Irak-arcvonalon csapataink és a benszülött harcosok egy angol csapatot az Eufrat mellett lévő Akikénél megtámadtak és az ellenségnek nagy veszteségeket okoztak, tőle több, mint 200 puskát zsákmányoltak. A többi arcvonalon semmi jelentős. Az augusztus 10-iki angol kommüniké azt állítja, hogy az angolok 200 méterrel előre nyomultak Krithia felé és a Saribayeren lévő Djonkbayert elfoglalták, 650 foglyot ejtettek és 9 gépfegyvert zsákmányoltak. Az ugyan­arról a napról szóló francia kommüniké azt állítja, hogy ausztráliaiak 800 törököt elfog­tak­ és 9 gépfegyvert zsákmányoltak. A fran­cia és az angol jelentés teljesen valótlan. Az ellenség sem Krithia irányában előhaladást nem ért el, sem Djonkbayert nem foglalta el, sem pedig egyetlen gépfegyvert sem zsákmá­nyolt. Az ellenségnek augusztus 6-ika óta meg­kísérelt támadásai az ellenség igen súlyos veszteségeivel meghiusulta .Valószínű, hogy az­­ PESTI NAPLÓ 1915. augusztus 25. A ellenség néhány sebesültet elfogott, de ezek­nek száma messze mögötte van a 650-nek. Ellenséges repülő Adana fölött Konstantinápoly, augusztus 23. Tegnapelőtt reggel egy ellenséges repülőgép átrepült Adana városán és bombát dobott le, amely egy ház közelében felrobbant. Két öregasszony megsebesült. Anyagi kár is történt. A repülőgép délután ismét megjelent és néhány körülrepülés után eltávozott.­­ A párisi sajtó az olasz hadüzenetről Páris, augusztus 23. A Törökországnak küldött olasz hadüzenetet a sajtó nyugodtan fogadja és rámutat arra, hogy azt már régen várták és hogy jelentősége az idő­pontban van. A hadüzenet prost, amikor a Balká­non fontos döntések küszöbön állanak, a leg­nagyobb befolyást gyakorolja a diplomáciai tár­gyalásokra. Olaszországnak a Törökország ellen folytatott hadviselésben való részvétele gyorsítja Konstantinápoly elestét. Ez a tény bizonyára gon­dolkozóba ejti Törökországot és Bulgáriát. Végül a hadüzenet bizonyítéka annak, hogy Olaszország sorsa felbonthatlanul egybe van kapcsolva a hár­mas ententeével. Közzéteszik az aktákat Chiasso, augusztus 23. Olasz lapokból kivehető, hogy Sonnino kül­ügyminiszter rövidesen közzétenni szándékozik a Törökországra vonatkozó diplomáciai okmá­nyokat. A hadüzenet után Lugano, augusztus 24. A Secolo jelenti, hogy a Konstantinápoly elleni hadműveleteket olasz segítséggel lehető gyorsan elkezdik. Az olasz hadüzenet első látható következménye az olasz hadtestek partraszállítása lesz Kisázsiában. A szövetsé­gesek galipollni előrenyomulását az olaszok beavatkozásától remélik és azt is hiszik, hogy a szövetségesek sikerei hatással lesznek a semlegesekre is. Az olaszokra most nem is hárul más kötelesség, minthogy kellő és erős Sereggel, amelyet azonnal fognak odairányí­tani, amit Franciaország és Anglia most meg nem­ tehet, kierőszakolja azt a Dardanelláknál. A szultán egyházi joga Lybiában Lugano, augusztus 24. Királyi rendelet megszünteti a lausannei szer­ződésben a szultánnak Lybiában engedélyezett vallási jogokat, amelyek a szultánnak mint moha­medán egyházfőnek ebben a minőségében való helyettesítésére és igazságszolgáltatására terjed­tek ki. A szövetségesek újabb veresége a Dardanelláknál Bukarest, augusztus 24. A Gallipoli félszigeten­ készülő akció túlha­ladja az eddigi összes hadműveleteket. A résztvevő katonaság száma és az elhasznált hadianyag felül­múlja az eddig szerepelt összes számokat. A leg­utóbbi párisi és londoni jelentésekből is kitűnik, hogy a suviai öbölben, amely körülbelül egyenlő távolságnyira fekszik Bulak­tól és Sed­il Bakrtól, sikerült nagy csapattömegeket partraszállítani, de az előrenyomulás­­már nem ment a nagy török­­ túlerő miatt. A bukaresti katonai szakértők véle­ménye szerint a szövetségesek egyenesen arra pályáznak, hogy az összeköttetést Konstantinápoly és Gallipoli között megszakítsák és így Konstanti­nápolyt ostromállapotba hozzák. Krithiánál a szö­vetségesek mindössze­­kétszáz métert nyomultak előre, Kabatepénél egy ellenséges állást foglaltak el. Ezzel szemben meghiúsultak a Sed­il Bahr el­leni össztámadások. Ha hitelt lehet adni egy ró­mai nem hivatalos jelentésnek, akkor küszöbön áll a szövetségesek partraszállása a trákiai török parton is. Csábítják a Dardanellák védőseregét Konstantinápoly, augusztus 23. Az angolok a legutóbbi időben repülőgépről felhívást dobtak le a Dardanelláknál harcoló tö­rök csapatokhoz. Csábító színekkel festik azt a bánásmódot, amelyben a török hadifoglyokat Egyiptomban részesítik. Elmesélik, hogy a török foglyok jól esznek, isznak, szórakoznak, egyenesen az ő részükre rendezett zenés előadásokon jelen­hetnek meg, jelentékeny zsoldot kapnak, irigylés­re méltóan szép lakásokban laknak és a pszeudo­szultán különös kegyét élvezik. Válaszképen erre az írásra, amely a Dardanellákat védelmező török csapatokat kötelességszegésre akarja csábítani és csalogatni, a sajtóiroda közli egy tiszt jelentéseit, akinek sikerült a fogságból kiszabadulnia. Ez a tiszt elmondja, hogy a török hadifoglyokkal való bánásmód egészen máskép fest. A török hadifog­lyok naponként egy darab kenyeret és olajat kap­nak és arra kényszerítik őket, hogy köveket szál­lítsanak. A tisztek nem a megfelelő rangú angol katonák zsoldját kapják, mint az angolok ígérték, hanem még zsoldjuk felét le is vonják ellátásuk fejében. A konyha, amelyet egy vállalkozó áta­lányösszegért lát el, rossz. A­ lakások kis, szegé­nyes, rosszul szellőztetett szobák. A tisztek nem járhatnak ki s csak ritkán vezetik őket a város­ba sétálni, amikor is feltűzött szuronynyal kísérik őket katonák. A közönség megbámulja a menetet, amely tulajdonkép arra szolgál, hogy mindig új foglyok érkezését tüntesse föl. Sebesült török tisztek, akik a szuezi csatornánál fogságba estek, Izmailiáig az egész utat gyalog voltak kénytele­nek megtenni. Tizen­két más tiszt, a­kiket a Dar­danelláknál fogtak el, kénytelenek voltak egészen Kairó közeléig gyalogolni. Egy századost, kit a csa­tornánál fogta­k el, hátrakötött kézzel vezettek. Egy hadnagyot egy egész éjszakán át egy karóhoz köt­ve őriztek. Az angolok ily módon embertelenségük­ről és az emberiesség legelemibb törvényeinek sem,-,­mibevételéről tesznek tanúságot. A tengeralattjárók h arca A fiitt­y bejáratánál e­sit vesz­tettek egy orosz segédhajót Berlin, augusztus 24. E hónap 16-án egy német tengeralattjáró a finn öböl bejáratánál torpedólövéssel elsülyesztett egy orosz segédhajót. Zeebrügge előtt a 22-ről 23-ra virradó éjjel két ellenséges torpedózuró megtámadott és vitéz ellenállás után elsülyesztett egy német előőrsi na­szádot. A legénység egy részét megmentették. Behncke, a tengerészeti vezérkar főnökének helyettese Elsülyesztett angol hajó London, augusztus 23. A Maria Edmonds nevű brit gőzöst bú­várhajó elsülyesztette. A legénységet megmen­tették. Elsülyesztett angol gőzös London, augusztus 24. (Reuter) A Diomed 4600 bruttó tonnatar­talmú angol gőzöst elsülyesztették. A legénység 10 embere életét vesztette, a többit rajtraszál­lították. A gyarmatokon Japán és a déltengeri námet szigetek Zürich, augusztus 23. Péterváron­ keresztül érkezett tokiói jelentés szerint Tokióba érkezett a déltengeri német ko­lóniák lakosainak egy csoportja. Ezzel kapcsolat­ban a japán Nisi-nisi című újság követeli, hogy Japán vegye el Németországtól a déltengeri szige­teket is, mert ezekből csak haszna lehet. Más ja­pán lapok azonban azon a véleményen vannak, hogy Japánnak a Marsall-, Karolina- és más szi­geteket sztratégiai okokból kell megszereznie. Dr. C. P.

Next