Pesti Napló, 1915. december (66. évfolyam, 335–364. szám)

1915-12-27 / 360. szám

­ Cs­ütörtöre Sedil Bahutól is szöknek az angolok Tudjuk, hogy Anafortától és Ariburná­tól az angoloknak a sürű­ köd leple alatt si­került megszökniök s igy most már csak a Gallipoli-félsziget legdélibb csúcsán, Sedil­ Bahunál vannak még angolok és franciák. Az angolok ugyanis szeretnék a Dardanella-bejá­ra­k ezt a pozícióját Gibraltár mintájára megtartani s azt hiszik, hogy ezt a törököktől éppen ugy elrabolhatják, mint 1704-ben a spanyoloktól. Ebbe azonban a törököknek is van beleszólásuk s hogy az angolok ne re­ménykedjenek, most Sedil Bahr ellen is meg­indulnak a török támadások. Az angolok azonban a törökök komoly szándékát látva, most már innen is szökni készülnek, de a törökök bombázásaikkal akadályozzák meg a szökést és két csónakot, amely tele volt szökni készülő csapatokkal az angol hajókra, elsülyesztettek. Itt említjük meg, hogy az angoloknak összes vesztesége az angol hivatalos jelentés szerint az összes­­hadszintereken december 9-ig: 551.106 ember. PESTI NAPLÓ 1915. december 30. M háború esemémw^i M bekerített angolok A törökök jelentik, hogy Kutelamaránál az angol hadsereg bekerítése küszöbön áll. Kutelamara Mezopotámiában van s hogy az angoloknak ezt a készülő katasztrófáját meg­érthessük, az úgynevezett Irak-frontról a kö­vetkezőket kell tudnunk. Mezopotámia Per­zsia és Arábia között fekszik, déli része lenyú­lik egész a Perzsa-öbölig s területét a Tigris és az Eufráth folyók öntözik és teszik rend­kívül termékenynyé. Mezopotámiában a né­metek a vasutat egész Bagdadig kiépítették és innen akarják tovább vinni a Tigris völgyében a Perzsa-öbölig. Erre a gazdag török tarto­mányra és a németek vasútjára vetették rá szemüket az angolok és a Perzsa-öbölből a Tigris és az Eufráth völgyeiben lefelé ez év február hónapjában offenzív expedíciót indí­tottak Mezopotámia ellen. A Tigris völgyében fel is hatoltak mintegy 500 kilométernyire s már Bagdad alatt állottak. Asquith november 3-ikán az angol parlamentben örömmel jelen­tette, hogy Bagdad nemsokára az angolok ke­zében lesz. Bagdad alatt azonban megfordult a kocka és november végén Ktesiphonnál egy négy na­pig tartó nyílt csatában a törökök teljesen megverték az angolokat. Az angolok erre visszavonultak s Azizie-nél sáncolták el ma­gukat, de a törökök itt is rájuk támadva, új­ból csúnyán megverték őket. Az angolok itt már hanyat-homlok futottak vissza és Bagdad­tól mintegy 170 kilométernyire Kumamaránál állottak meg. Helyzetük azonban itt rendkívül kétségbeejtő, mert Kutelamarától se előre, se hátra szél is tudtak elmozdulni. A törökök ki­használva az angolok kétségbeejtő helyzetét, a portyázó szabad arab törzsekkel egyesülve elvágták az angolok visszavonulási útját s mint a törökök most jelentik, a bekerítésük már küszöbön is áll. Az angoloknak még vagy 300 kilométert kellene visszavonulniuk, hogy elérhessék a Perzsa-öblöt, ahol már bizton­ságban volnának, de úgy látszik, hogy az expedíciós seregből csak azok látják meg vi­szont a Perzsa-öblöt, akik a Tigrisen cirkáló angol monitorokon menekülhetnek el. A balkáni harctér A szerb király Albániában Lugano, december 28. Karagyorgyevics Sándor, a szerb király nagy­bátyja, a szerb Vörös Kereszt elnöke nejével Brin­disibe érkezett. Rómába való utazása előtt egy új­ságírónak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia a szö­vetségesek megfelelő támogatásával még fegyver -­ rel fog harcolni fennmaradásáért Péter­­király, a­kinek egészségi állapota javult, Tiranából, ahol Esszad basa vendége volt, Durazzón keresztül Va­lemba utazott. Itt ideiglenes székhelyet rendeztek be. Valonában Péter király az olasz király és az albán lakosság vendégének te­kinti magát s állandó érintkezésben van a szerb "kormány­nyjal és a trón­örökössel, aki mint régens gyakorolja az állam­hatalmat. A kamara ülése Bukarest, december 26. A felirati vitában Vericeanu ellenzéki szónok a politikai kérdések összefüggéstelen módon való kezelésével az egész házban derültséget keltett. A­mikor a múlt őszön tartott koronatan­ácsról azt mondotta, hogy Károly király a semlegességet csak azért helyeselte, hogy dinasztiájának uralmát meg is mentse, Carp ezekkel a szavakkal szakította félbe a szónokot: — Ott voltam a koronatanácsban. Semmi olyan nem történt, amit ön mond. Vericeanu tudni akarja, várjon Stere a háború kezdetén a kor­mány megbízásából utazott-e Erdélybe és azt állítja, hogy a belügyminiszter akkoriban a moldva tik­osságimre .-azt­ .•tenácsora, hogy ••költözködjék el onnan. A belügyminiszter közbeszól: Ebből egy szó sem igaz. Deni a következő szónok a kormány mellett beszél és az ellenzék eddigi akcióinak kudarcáról azt állapítja meg, hogy az ellenzék hadjárata nem igen volt hazafias. Az ország kötelessége, hogy ne befolyásoltassa magát ettől vagy attól a rokonszenv­től, hanem hogy érdekére gondoljon. Ez az egye­düli, okos, meggondolt politika. Minden országban — mondta a szónok — e súlyos időkben a poli­tikusok megértették kötelességüket. Az ellenzék magatartása teljesen hibás. Ily agitációva­l nem le­het a nemzeti eszmét szolgálni. Nagy pillanatok­ban megfelelő bizalommal kell lennünk. Az el­lenzék azt akarja, hogy Románia akcióba lépjen, még híg az ország tönkremegy is.­­ Elnapolták a szenátust Bukarest, december 26. A szenátust Filipescu híveinek ellentmon­dása közepett december 29-ig elnapolták. Sebeco a román királynál Bukarest, decembe­r 25. Sebecot, a volt bécsi orosz nagykövetet tegnap délelőtt Mária királyné kihallgatáson fogadta. Sebeco azután részt vett a reggelin. Reggeli után a király is külön kihallgatáson fogadta a volt nagykövetet. Bukarest, december 26. Sebeco volt bécsi orosz nagykövet holnap innen elutazik. Bratianu válasza Filipescunnak Bukarest, december 26. Filipescu kijelentéseire válaszolva, Bratianu miniszterelnök így szólt: — A különbség kettőnk között, hogy ön azt is mondja ellenségeiről, amit nem hisz, míg én azt sem mondom, amit hiszek. Mindenekelőtt súlyt helyezek annak kijelentésére, hogy ifjabb Filipescu a ploesk­i fémipari társaság igazgatóságának tagja, amelynek Hennevogel egyik cenzora. — Csak utalok erre a tényre anéllkül, hogy abból következtetéseket kívánnék vonni. (Henne­vogel nevét a nacionalista lapok sokszor emlege­tik.) A miniszterelnök megjegyzi, hogy­ Filipescu kö­zölte vele, hogyha nemzeti kormány alakult volna, ő nem lépett volna be abba. Bratianu erre vissza­vágott, ő ezt nem hiszi, mert Filipescu már egyszer kijelentette, hogy nem lép be a Carp-kormányba és mégis belépett abba. Filipescu válaszában kijelentette, hogy­­ő csak azt javasolta, amit a miniszterelnök maga akart 1913-ban, midőn amidőn nemzeti kormányt köve­telt itt miniszterelnökkel az élén. Ezt a személyi­séget egy fotóból­­választották volna ki, amelyet a miniszterelnök akkor hét emberből összeállított. „S1 rettenetes gép" Lloyd George a­­municiósmnkásokhan London, december 20. (Reuter.) Lloyd George municiósminiszter teg­nap Glasgowban a szakszervezetek és üzemvezetők 3000 képviselője előtt beszédet tartott, amelyen rá­mutatott arra a feltétlen szükségességre, hogy a Ellenséges jelentések A francia hadvezetőség jelentése December 25. Éjjel 11 óra. Belgiumban a nap folyamán Lombardzyde táján mindkét részen huza­mosan élénk tüzérségi tevékenység. Artoisban ütegeink sikerrel ágyúzták a néme­teknek Angrestől délre és Arras táján álló tüzérségi állásait. A Champagneban útban Tahureből, Sommepy felé haladó német kocsioszlopot lőttünk szét. A Vogézekben igen élénk ágyuharc. Az ellenség eredménytelenül lőtte a Hirtstein h­arcvonalunkat, valamint a Stattmannsweilerkopf északi lejtőjén levő hadállásunkat. Az olasz vezérkar jelentése December 23. Tüzérségi párbaj az egész fron­ton. Az ellenséges tüzérség egyes helységeket ágyú­zott és kárt okozott azokban. Tüzérségünk tüzelt Levice vasúti állomására és Tolmein laktanyáira és katonai épületeire. December 24. A Görztől nyugatra levő magas­latokon az ellenség 23-án kora reggel megtámadta a grafenbergi frontrészen levő állásainkat. Tüzér­ségünk beavatkozásának és a gyorsan odavont meg­erősítéseknek sikerült a támadást visszaverni. A Karszt-fensíkon, állásaink jobbszárnyán ellenséges osztagok heves puskatüzelés, bombavetés és vilá­gító rakéták használata után Lelztől keletre levő lövészárkainkhoz közeledett. Pontos tüzelésünk alatt rendetlenségben visszavonultak. December 25. A trentinoi fronton és a korai Alpokban élénk tüzérségi tevékenység. Az ellenséges tüzérség újra megkezdte a helységek löve­sét és ott némi károkatt okozott. Loppio falu ellen a Camaras­völgyben az ellenség ezt a helyet északról környező magaslatokról nehéz szikladarabokat is gördített le, anélkül, hogy sikerült volna kárt okoznia. Tüzérsé­günk leküzdötte az ellenséges tüzérséget és több he­lyen szétszórt menetelő csapatokat és málhás állat­oszlopoka­t. Az Isonzo-fronton nem volt emlíítésre­méltó esemény. Montenegrói jelentések Lugano, december 26. A montenegrói főkonzulátus Cetinjéből 20-áról keltezett következő hivatalos táviratot­­teszi közzé: E hónap 19-én az ellenség ismételten ered­ménytelenül támadta állásainkat Lipovak falu mellett. (A térképen nem található.) Ez alkalom­mal több foglyot ejtettünk és egy gépfegyvert zsákmányoltunk. Berane-Rozaj irányában, táma­dásba mentünk át és megvertük az ellenséget ezen az egész fronton. Az ellenség Rozajnál visszavo­nult. Üldözés közben többféle katonát foglyul ej­tettünk. Genf, december 26. December 23. Szandzsák seregünk offenzívá­jának folytatásaként megtámadta az ellenséget Le­penac irányában. Elkeseredett harc után az ellen­séget ellenállása dacára teljesen visszavetettük Bjelopoljére. Az ellenség a harctéren 500 halottat hagyott hátra. Mi mintegy 100 foglyot ejtettünk, köztük egy kapitányt. A többi fronton tüzérségi és gyalogsági harcok.

Next