Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-23 / 23. szám

m Vasárnap PESTI NAPLÓ : Sza. Józse méltánylással fogadta a közreműködők minden produkcióját. • (*) A Nemzeti Színház jövő heti játékrend­jének l­egj­elen­t­őség­t­el­j­esebb eseménye Shakespeare IV. Henrikének felújítása. A majd harminc éves pihent királydráma előadását bemutatóvá avatja az új szereposztás, új kiállítás és Ivánfi új ren­­­­dezése. A reprizer Fabri if híres figuráját Gál jár­ta, a többi főszerepekben ped­ig steregi, Kürtly J­ózsef, Ivánfi és Cs. Aczél Ilona­ jutottak nagy és értékes feladatokhoz. Kedden először körút szinte az idei szezonban­­ dal­inai nábob leánya. Ezen az előadáson Kün­dy György először játszik Lóránt hadnagyot. Szerdán Bánk bán van műsoron, csül­­­törtökön pedig újból Lakatos László­­ . Strindberg kis darabjai, A bécsi táncosnő és a Kaport, Mo­lière Kényezkedik-jivel együtt bizonyítják ennek a ritkán szereplő egyfelvonásos műfajnak sikert. Pénteken A nagymama bájos derűjét és érzelmes­ségét tolmácsolják a repríz szereplői. Vasárnap este a IV. Henriket ismétlik meg, jövő kedden pe­­­­dig a l­osenkrantz és Güldensternt. Mi­sst vasárnap délután Hevesi Sándor renaissance drámája,­­4 madonna rózsája, jövő vasárnap délután pedig­­ az Aranyember növeli a műsor változatosságát. (*) Oratórium-cat. Mendelsohn mesterműve, Kirós ismár hó 24-én kerül előadásra a Zene­akadémián. A szólórészeket Rózsa S. Lajos (Kit­ós), Berts Mimi (az özvegy), dr. Székelyhidy Ferenc (Obadjak), Ottó M. (királynő), továbbá S­im­on Mária (I. szoprán), K­anas Gyöngyike (1. alt), Pi­linszky Zsigmond (II. tenor, Key ) (I. Kassuk, és Kálmán Oszkár (I.­. bassuk) éneklik Az ovaó­riumot Lichtenberg karnagy vezeténév­­el a Magyar Nők Karegyesülete, Budapesti Karénekegyesület és Budapesti Zeneka­regyesület adják elő. (*) A Téli Tárlat bezárása. A Képzőművé­szeti Társulat nagy téli tárlata a Szépművészeti Múzeum városligeti palotájában már csak a jövő héten lesz nyílva és január­ 30-án, vasárnap bezárul. Odáig a tár­lat hétköznapokon délelőtt­­tól délután­­1-ig et a két vasárnapon délelőtt 9-től este 7-ig tekinthető meg a ko­ronáért, vasárnapokon délután 1 órától 40 fillérért. A téli tárlatot április havában a rendes tavaszi tárlat kö­veti. A tavaszi tárlaton kerül odaítélésre a Képzőművé­szeti Társulat négyezerkoronás nagydíja és báró Har­kányi társulati kiállításokon első ízben szereplő művé­szek számára alapzott 450 koronás díja. A Társulat igazgatósága a tavaszi tárlatra meghívót szokásosan csakis a Magyar Képzőművészek Egyesülete tagjainak küld, másoknak, akik a meghívóra igényt tartanak, azt írásbelileg kell kérniök a titkárságtól. Budapest, Város­liget, Műcsarnok. (*) Művészeti. Fu­­gl József szombaton, ja­nuár 29-én délután hat órakor művészestet rendez Váci­ utca 40. számú zenetermében. Közreműködnek: Balassa Jenő és neje, Hadosné ,Sívek Hilda, Feld Olga, Fu­gl József, Hegyi Rózsi, Harnyay Alma, Hetyey­­Aranka, Jákó Margit, a Katona-testvérek, Leudnger Jó­zsef, Major J. Gyula, Major Henrik, Rosthy Annie, Schuck Manka, Schreiner Etta, Sil­ing Berthold, Sugár Frigyes, Takács Anna, Tóbiás Anna és Váradi Aranka. (*) Hihinanov­ bolgár írónő elhalasztotta elő­­adását. Dr. Kismanofi Irén bolg­ár írónő vasár­napra hirdetett előadását, az írónő betegsége miatt ja­nuár 30-ára halasztották. Az előadást a régi képviselő­házban tartják meg jövő vasárnap este hét órakor- Je­gyek folytatólagosan még mindig el­jegyezh­etők a régi képviselőházban (Főherceg Sándor­ utca 8.) és a Har­móniában (Váci­ utca 10.) (*) V­ű­ot az A­­laur címen indul meg január 23-án a legújabb illusztrált, magyar-német ilyelvű, dí­szít kiállítású mű­vészeti hetilap. A Művész-Világ főszer­k.­Sütője Lenkei Zsigmond, aki mint i­t­öző a több év előtt megjelent Szintűn és f.té­ című lapjával hivatott­ságát hol­izonyitatja. A lap felelős, szerkesztője Amró Utván, főmunkatársa Gábor Jenő. A Művész-Világ elő­fizetési ára félévre 10 korona, egész évre 20 korona. (*) Mű­vé­sz-estély. E hónap télben, sv­ umbaton este nyolc órakor nagy müvésestélyt rendez a pesti Vi­gadóban a Török Vörösfélhold és a Bolgár Vöröskereszt javára n­.ovrit-féla zenekonzervatórium a Török Vörös­­félhold Orv­ágos Bizottsága és a Sztfár Vöröskereszt Országos Bizottsága védnöksége alatt. Közreműködnek: Jászai Mari, dr. Badis Ren­­d­esné, Bajor (iszt. K. Vallai Anna, Fényes Annuska, Venczell Béla, a m. kir. Opera bal­etkara K­radó mester vezetésével, a m. kir. honvéd­zenekar, Fenyves Sándor, Somlár Zsigmond, Dien­t Oszkár, Zjonáth Edi, Kovács Erzsi és Landau Géza. — Jegyek 2­30 koronáért válthatók Bárd Ferenc és fei­vére zenemiskereskedéséb­en, Kossuth Lajos-utca 4. és a Lovas-féle zenekonzervatórium irodájában VI., Nagy­mező-utca 8., félemelet 1. (*) Művészek a művészekért. A Budapesti Központi Segítő Bizottság február 7-én az Urániában mű­vésestét rendez, melynek teljes jövedelme a főváros írói és színészi háborús segítő­ alapjának van szánva. Az intim jellegű est­kút egyfelvonásos bemutatóját fogja hozni. Külföldi darab az egyik, .4 homokóra című üreg­ragadóan költői mű­. A másik A szerenád című némajá­ték, amelyet Hevesi Sándor alkalmazott szinte egy­­JeelAorf­i-féle Trióból. Ezenkívül fellépnek az est ke­retében Sándor Eicsi, aki Kacsóh Pongrác zongorakí­sér­etével régi magyar dalokat ad elő, továbbá P. Már­kim Emília, Goml Kintágl Frida, Cs. Itzéi Ilona és Liie­vinne. A honotóru főszerepeit Ditry Árpád, Cs. .4­­.Szegh­l Inna, Hajdú József, Lánczy Margit és Mészáros A. játszák. A zenés némajátékban pedig Paulay Erzsi, Várady Aranka, Horváth Jenő, Irujutil Gábor, Náday Béla és Kürthy György lépnek föl. A zenekart Kun László vezeti. . .jegyek Rózsavölgyi és Társa cégnél (Szervita-tér 5.) kaphatók. (*) A Modern Színpad nagyszerű januári mű­sora immár negyedik hele vonz állandóan táblás háza­kat s ugy az eddig kiszorultak, mint a további előadá­sok iránt érdeklődők nagy tömegéből ítélve, még soká fogja Bárdos Artur kabaréjába vonzani az artisztikus szórakozás híveit. A jövő hét minden estéjén azt a mű­sort ismétlik, amelynek középpontja Gábor Andor meg­haló drámai vázlata: a „Két szoba lailor" s főerősségei Harsányi „Szövetségesek" címü ötletes tréfája, a „Hö­kömék közélelmezése" címü bábjáték, Béke­fi „Szerzők iskolája" címü mókája stb. A mai Fehér kabaréra az összes jegyek elővételben keltek el. (*) Hosenthal Móric udvari zongoraművész, a csütörtökön, január 27-én a Zeneakadémia dísztermé­ben tartandó hangversenyére a következő mű­sort vá­lasztotta: 1. Beethoven: Sonata 100-ik mil. E-dur. Schu­bert: Wanderer-fantázia. Chopin: Berceuse, Valse, Scherzo­­ll-ik mil. Liszt: Hangversenyetn­d f-moll, Me­­isztokerin­ge­­llenselt: Noktürn. Rosenthal: Fantázia Strauss János témái felett. 1 'lány jegy váltható Bárdnál. — Svärdström Valborg,­­ vaprhirfi svéd mű­vésznő hosszabb szünet utén vas, nap, január 30-án tartja meg dalestélyét a Zeneal l.'mia dísztermében. Jegyek 2 koronától­ 10 koronáig :­­.liniék Bárdnál. — Slezák Leó kamaraénekes k­etfe­bbruár 31-én dales­télyt rendez a Vigadó nagytera- Jegyek 2 koroná­tól 11 koronáig Bárdnál. ' r William, a bécsi udvari Opera nagyhírű hőstene: , kedden, február 8-án ap­era- és dalestélyt ad a­­enea­­edém­ia dísztermében. Jegyek 2 koronától 10 koronás - tájibutók Bárdnál. — A bécsi Hofburgtheater első remh­­igjaiból álló művész­együttes szombaton, január 2-­­.irtta meg második jótékonysági előadását az u­áe -/vil­ázban. Szinre kerül A szabin nők elrablása. Se' i n'b­in Ferenc és Pál híres vigjátékai, a Burgth­eater k­­­ell mű­sorttaradni. — Jegyek az Uránia Szinház pé.. 1 és Bárd jegy­irodáiban (Kossuth Lajos t.: a •}. A­­drassy ut I. sz. völd­intók. (*) Hózsavdlgryj éa 7 .:• i­­. • er­senyei. Lhevinpe József február 1-én tartam­.'• j..()szerfl ím hang­versenyének műsora: Beethoven Susa'ia o.o. 2. N'o. •I., Ba' b-BuMMii: Cappriccio, Schiulz-Evler: IJonouwid­zer, K­achi-Simoni: Cappriccio, Seldle­er: Blude, tovább Ci­opin és Poldini darabok. Dolf/Jányi I­rnő február 19-iki h­angversen­yének műsora: Beeth­oven: Waldstein Sonata, továbbá Bach, Scarlatti, Haydn, Ilaendel és Schubert mű­­vek, ( ) Méry Iléna sranisversenyei. Kubelik Jan jövő pénteken, január 28-án tartva a m. kir. Operában Auguszta főhercegnő és­ gróf Tisza István védnöksége alatt diszhangversenyél a budapesti Önkéntes Mentő-e­gyesület javára. Az összes páholyok és jegyek napok óta végleg elkeltek. — Backhaus Vilmos, a világhírű zongoraművész szombaton, január 29-én fogja tartani a Zeneakadémiában népszerű h­elyírókkal kizárólag Brahms-Schumann műsorral. Jegy már csekély szám­ban kapható.­­ Gerhardt Elena, jelenkor legkiválóbb énekes gárdája egyik ünnepelt tagja, csütörtökön, feb­ruár 17-én ren­­dezi a Zeneakadémiában má­sulik dal­estélyét népszerű betyárakkel. Műsora ezúttal Soimman-Strauss legnépszerű­bb dalaiból fog állani.­­ Méry Béla hang­versenyirodája február folyamára még a következő művészeket szerződtette Budapestre: J­oh­n Alfréd, a tüneményes zongoraművészt, a Cseh vonósnégyest má­sodik estélyre és d'Altert Jenőt, iz zongoraművészek fe­jedelmét. (•*) A sztallázak hívei. Az Op­­rellá­sban vasár­nap a Névtelen hősöket adják a főbb szerep­ekb­en Sán­dor Erzsi, Serák Márta, Pongrác Emma, dr. Székely­h­idy Ferenc, Szemere Árpád, Hegedűs Ferenc, Gábor József és Szende Ferenc fellépés­­ével. Vezényel: Ke­mer István karnagy, rendező Kern Aurél igazgató. Kezdete fél nyolckor. Kedden délután öt óra!:6- olcsó helyáru gyermekelőadásul a Jancsi és Juliska című meseopera, utána pedig­­4 babatündér d­olfi ballet kerül színre. Az előbbiben Havas Gyöngyike, Serák Márta, Válent Vilma Herls Mimi, Bodor Karola, Sámson Mária és Mihályi Ferenc, a balletben pedig Pallai Attla, Kranner Ilon­­a, Smeraldi és Brada működnek közre. Csütörtökön Iím­ián Károly fellépésével a Walkürt adják. A részben új l­e­tanulással el­készü­­lt Wagner-dalműben Medek Anna, Haselbeck Olg­a, Fodor An­ka, Ambrus Etelka, Zábor­szky Ilona, R. Bol­ts Mimi, N. Válent Vilma, Budánovits Mária, Kroó Margit, R. Bodor Karola, Pongrác Emma, Burián Károly,­ Venczell Béla és Rózsa S. Lajos szere­pel. Ezt az előadást két órakor kezdik. Szombaton a Mignon van műsoron, amelyben Sándor Erzsi, B. Ko­sáry Emm­a, dr. Székelyhidy Ferenc, Szemere Árpád, Kertész Ödön, Toronyi Gyula, Kárpát Rezső mfK.akinek vitte a színpadra, s utasították a községtaná­csot, hogy tiltsa be a darab további előadásait. Ezt a határozatot a színészekkel nem közölték, a közönséggel azonban falragaszokon tudatták. Január 12-ikén jelentek meg a betiltó plakátok, de aznap estére a színlap „A tör­vény barátját" hirdette s a közönség akkor este is tódult a színházba s jórésze csak a nézőtéren értesült a betiltásról, ami nagyon iz­gatta a kedélyeket. A függöny fölment, de a szereplők helyett a színház egyik tagja jelent meg s fölolvasta a betiltó égzést. A publikum erre hangosan kezdte köve­telni a darabot. Csakhogy a tilalom elrendelői ezzel is már jóelőre számoltak, megtöltötték a szín­házat katonákkal s a Rue de Bussy sarkán fölállítottak két ágyút, amelyeknek a csöve egyenesen a színházra volt irányozva. De az akkori párisi közönség idegei ezt is elbírták. A közönség torkaszakadtából ordí­tozott s azt ordította, hogy vagy a darabot, vagy a halált. A tüntetés olyan méreteket öltött, h­ogy a katonai parancsnok után Chambon, a párisi polgármester is megjelent a közönség között, hogy lecsillapítsa őket. A polgármester úr azonban rosszul járt a nagy tolongásban, mert úgy össze-vissza nyomkodták, hogy nemso­kára rá bizonyos belső­­sérülések következté­ben meghalt. Chambon lelkére beszélt a közönségrő­U, csomkisítette az embereket szép szóval, de azok azt felelték, hogy ők a daruból akarják látni. Végre is a többség úgy h­atározitt, hogy a tilalom visszavonásáért egyenesen a nem­zetgyűléshez fordulnak. A nemzetgyűlés ál­­­­landó permanent­iá­ban volt, hiszen javában folyt a per XVI. Lajos ellen. A nemzetgyűléshez intézett reklamációt maga a szerző fogalmazta, védekezik benne a hazafiatlanság vádja ellen. Kijelenti, hogy csak a politikai csalók és hamisítók és ál-hazafiak mondhatták az f. darabjáról, hogy az a ha­zafiakat akarja csúffá tenni. A darab első négy előadása alatt — úgymond — a közönség nyugodtan is szépen viselkedett s a commune mégis az általános ,nyugtalanságra és forron­gásra való hivatkozással tiltotta be az ötödik előadást. A színészek sem szolgák, vagy ki­futó gyerekek, akikkel így lehet bánni. Ez a reklamáció és a párisi polgármester levele nagy vihart idézett föl a nemzetgyűlés­ben, pedig azoknak az uraknak igazán fon­tosabb és komolyabb ügyekkel kellett foglal­kozniok. Végre a nemzetgyűlés elfogadta De Kersaml urnak, egy kitűnő hajóskapitánynak az indítványát s megsemmisítette a betiltó végzést. (Az már szinte hozzátartozik a dolog­hoz, hogy ez a kitűnő kapitány is nemsokára a giullotine alatt halt meg.) A közönség pedig ezalatt várt, folyton várt és nem hagyta el a nézőteret. S kél órakor inditották el a küldöttséget a konventhez s kilenc órakor diadalmasan jött meg a deputá­ció; a közönségnek harsogó éljenzése közben olvasták föl a konvent végzését. A függöny fölment, elkez­dték az előadást, amely így kö­rülbelül éjfél után fe Mkettőig tartott. A közön­ség persze az egész előadás alatt állandóan kivih­ített. De ezzel még korántsa­n volt befejezve a dolog. Másnap este „Semiramis" volt a mű­soron, Voltairenek az a klisszikus tragédiája,­­ amelyet Lessing ízekre boncol széjjel s amely­ben a király szelleme fényes nappal jelenik meg, amiből nyilvánvaló, hogy Voltaire nem éppen szerencsésen utánozta Shakespeare Hamletjét. E t­ragédia mellett még „A vén asz­szony délelőttje" című­ kis darabot akarták adni — a színlap szerint. Mihelyt azonban vége volt Sem­iram­isn­ak, a közönség mint egy ember fölállott a nézőtéren és „A törvény barátját" követelte. E­rt előlépett Casincourt, az egyik szí­nész és kijelentette, hogy a darabról forga­lomba hozott rágalmak arra indították a szer­zőt és a szereplőket, hogy a darabot pár napig pihentessék, amíg a közönségnek­­ a könyv alapján alkalma lesz meggyőződnie arról, hogy „A törvény barátja" csakugyan nem a hazafiatlan dráma. A publikummal persze ezúttal sem le­hetett okosan beszélni. Végre kiegyeztek Casincourt-tal abban, hogy másnap ismét menni fog a darab. Másnap eélig azonban nagyon sok tör­tént. Először megjelent­ egy rendelet, hogy a király pöre miatt pl.­ nagy a nyugtalanság Parisban, hogy az összes színházakat be kell zárni. Ezt a rendeletet még aznap visszavon­ták, azzal a kikötéssel, hogy csak olyan dara­bokat nem szabad előadni, amelyek alkalma­sak arra, hogy súrlódást idézzenek elő a pá­risi polgárok között s veszélyeztessék a köz­békét és a közrendet, minélfogva a község­tanács újból betiltotta „A törvény barátját." A Comedie Francaise szinlapja tehát ja­nuár 14-ikén a m­­ár megígért darab helyett Mailére „Fösvényéét és „Botcsinálta dok­tor"-át hirdette. 1916. január 23

Next