Pesti Napló, 1916. március (67. évfolyam, 61–91. szám)

1916-03-12 / 72. szám

3D !Vasárnap —­Q..* ' ' r SZÍN«Á?,_MpVÉSZET '(*) A „Grün Lili" bemutatója Aradon. Arad­ról írják : Földes Imre vígjátékát a „Grün Lili"-t pénteken nagy sikerrel mutatta be az itteni színtár­sulat. A vidám darab sikeréhez teljes mértékben hozzájárult a jó előadás. „Grün Lili"-t a társulat fiaivá­ja Borosnyay Kató játszotta és nagy sikert aratott kitűnően átgondolt játékával Szendrey igazgató, Várnai, Delli, Polgár járultak még hozzá A sikerhez a főbb szerepekben. .(*) Siposs Antal ünneplése. A magyar Bene fejlesztésének egyik népszerű nesztora, Siposs Antal a minap ülte meg nyolcvanadik születésnapját. Siposs Antal Liszt Ferencnek volt benső barátja, huzamosabb ideig tartózkodott nála Weimarban, sok külföldi útján elkísérte és idehaza is leglelkesebb hirdetője volt Liszt géni­éjének. Akadémiájába leginkább Liszt tanítványait vette át és sok jeles Liszt-növendék nyerte el nála mű­vészi kiképzésének teljességét. Ezek a tanítványok, tár­sulva az ősz komponista nagyszámú tisztelőjével, e hó­nap 29-én a Ritz-szállóban teával egybekötött művész­estélyt rendeznek Siposs tiszteletére, amelynek védnökei gróf Zichy Géza, gróf Degenfeld Lajos, Lukács György valóságos belső titkos tanácsosok, dr. Bárczy István polgármester és dr. Walter Gyula püspök. A budapesti társaság legelőkelőbb hölgyeiből alakult hatvan tagú háziasszonyi gárda buzgolkodik az estély sikerén. Közre­működnek: Márkus G­illy, Góthné Kertész Ella, Serák Márta, Kubelik Jan, Maluska Miklós, Tarnai Alajos, Sziklai Adolf karmester és Góth Sándor. Jegyek öt ko­ronáért kaphatók Rózsavölgyi és társa cégnél. Az estély tiszta jövedelmét a rokkant tüdővészesek javára for­dítják. (*) Vendégszereplés. A székesfehérvári szín­házban Fodor Oszkár társulatánál Mátrai Erzsi és Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház művészei együt­tesen vendégszerepeltek Romeo és Juliá­ban és m­ásnap Beregi Oszkár a Kaméliás hölgy Armand szerepében. A színház mindkét este zsúfolásig megtelt; a közönség a vendégművészeket lelkes ovációban részesítette. (*) „A tékozló fii." Wormser bájos nem­éjű háromfelvonásos némajátéka hétfőn az Operaházban újból előadásra kerül, ezúttal a Magyarországi Hírlap­írók­ Nyugdíjintézete javára. A szereposztás ugyanaz, mint a darab eddigi nagysikerű előadásain: a címszere­pet Galafrés Elza, a szülőket Csillag Teréz és Hegedűs Gyula, Pirinettet Paulay Erzsi, a bárót Kürthy György játsza. Dohnányi Ernő ezúttal is kettős minőségben, mint­ zongoraművész és­­karmester,­­működik közre. A rendezés imihálját­ Freund Ernő végzi. (*) Felolvasás és sétahangverseny a Képző­mű­vésznlök kiállításán. A Magyar Képzőművész­nők Egyesülete e hónap 13-án, hétfőn délután öt órakor rendezi a Nemzeti Szalonban levő VIII. kiállításán az első felolvasást és sétahangversenyt. Ez alkalommal Sólymos Bea festőművésznő felolvasást tart a divatról és népviseletről és bemutatja népies motívumok alapján készült divatmodelljeit. Ezután a Kató Kálmán festő­művész által tervezett tavaszi kalapmodellek kerülnek bemutatásra, végül pedig Toll Jancsi zenekara hang­versenyez. Belépő díj 2 korona. A tiszta jövedelmet a Nemzet Háza javára ajánlja fel az egyesület. Igriji­zzuk:­­ (*) Kerékjártó Duci a hadiárvákért. A Klo­tild főhercegnő védnökségével e h­ónap 24-én a Vigadó­ban a budai hadsegélyző bizottságok rendezésében adandó hangversenyen Kerékjártó Duci a következő érdekes műsort fogja játszani: Az operaházi zenekar kí­sérete mellett Wagner „Románcát", Lalo „Spanyol szim­fóniáját" és Hubay „Valse paraph­raseját." Soloh­egedün pedig Paganini „Erdőzúgás" és „Incselkedő Lucifer" capriccióit, Chopin Des-dur „Nocturneját", melyet Ke­rékjártó írt a­ solohegedűre és Schubert­ Ernst „A ré­mek királya (Erlkönig)" című darabját, melyet nehéz­sége miatt még egyetlen hegedűművész sem vett pro­grammjába. A jótékonycélú hangverseny iránt, melyre a jegyeket Rózsavölgyi és Társa árusítják, a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. (*) Jótékonycélú hangversenyek. A katolikus hölgybizottság március 12-én, vasárnap délután öt óra­kor a régi országház nagytermében művészdélutánt ren­dez a hadiárvák javára. Közreműködnek: Novák Már­tonné, Frigl József, Kalma Ferenc, Kalma Erzsi, Kalina László, Radosné Beck Hilda, Némethy Ferenc, Sugár Frigyes, Simon József, Berkes Jolán és Bangha Béla. A jegyek ára 6, 4 és 2 korona, páholy 10 korona, álló­hely 60 follér. Jegyek kaphatók a hölgybizottság irodá­jában (IV., Kossuth Lajos-utca 1., IV. lépcső I.) . A Bulyovszky-utcai leánynevelő intézet e hónap 19-én, va­sárnap délelőtt féltizenkét órakor az intézet dísztermé­ben (Bulyovszky-utca 10.) a Vörös Félhold javára mű­vészmatinét rendez. A védnökséget Ah­med Hikmet bey, török főkonzul és neje , vállalták el. Közreműködnek: Jászai Mari, Buttykayné Kosáry Emma, Buttykay Ákos, dr. Dalnoky Viktor, Pakots József, Herman Ella és Mily, Molnár Irma, Schwartz Rózsi, Takács Margit és Man­heim Ilona. Jegyek Rózsavölgyinél és az intézetben kaphatók 2 és 4 koronáért. — Marosvásárhelyről írják: Sikerült hangversenyt rendezett jótékony célra az itteni közönség. A helyi művészeken kívül Schack Manka éne­kesnő és­­Antalffy Zsiross Dezső zongoraművész szere­peltek nagy sikerrel. — Tóth Ladányi Adél tanárnő március 25-én este fél nyolc órakor a Pester Lloyd nagy­termében a Magyarországi Független Good Templar Rend „Igaz it" páholy hadbavonult tagjai, hátramaradt családjai segélyezésére jótékonycélú hangversenyt ren­dez. Közreműködnek: Trampczynska Mária, Tóth La­dányi Adél zongoraművésznő, Rossi Rosina, dr. Ladá­nyiné Gedeon Mariska, Thomas Tessie, Schenk Micike, Szántó Menyhért, Budai Izsó, Kolben Manó, Fodor Izsó, Wilmouth Bódog és Caccia Péter. Helyárak: az 1—3-ik sor 5 korona, 4—7-ik sor 4 korona, 8—13-ik sor 3 ko­rona, 14—20-ik sor 2 korona, állóhely a teremben 1.50 follér, karzat 1 korona. Jegyek válthatók: VII., Bethlen­utca 9., földszint 2. és az „Igaz­­it" páholy titkárjánál Szilágyi Sándornál (VIII., Németh­ utca 40.) (*) Az Opera-nagyestély. Az Opera-nagyes­tély iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik Buda­pesten és a vidéken, egyaránt. A rendező­bizottság kért 11 publikumot, hogy a jegyek előjegyzését vagy szemé­lyesen eszközölje (délelőtt tíz és fél egy óra között) vagy pedig írásban. A programmon szereplő összes énekszá­mok Rossini­ halálának ezévi Centennáriuma alkalmából a Szevillai borbély című operából vannak véve. A kö­zönség tehát egyúttal a régóta pihentetett Szevillai bor­bély jelentősebb áriáit is hallani fogja az egyébként is tartalmas estélyen, még­pedig jelmezes és szcenikai elő­adásban. (*.) Állami képvásárlás. Zádor István festő­művésztől, a sajtóhadiszállás Konstantinápolyba küldött tagjától, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami gyűjtemények számára megvette. Enver pasa hadügy­miniszter, Ismail Hakki pasa­i hadtápfőparancsnok és Lond­on admirális, a Gochen és Breslau hadihajók pa­­­rancsnoka, török flottaparancsnok arcképrajzait, továb­bá a Dardanelláknál szerepelt osztrák-magyar tüzérség­­ről készült rajzait. (*) Mignon és Hoffmann meséi a Népoperában. Március 28-án és 30-án operaelőadások lesznek a Nép­operában. Az első nap Mignon, a második nap Hoff­mann meséi kerül bemutatásra, mindkét előadáson Svlfrdström Valborggal a női főszerepben. (*) Kiss József Kultúrintézmények a Kárpá­tokban. A Zeneakadémia nagytermében e hónap 15-én este fél nyolc órakor tartandó jótékonycélú mű­vészesstély minden tekintetben az idei hangverseny sze­zon egyik művészi eseménye lesz. Fellép Steiner Ferenc kamaraénekes, Leffler Mina, a bécsi Volksoper primae donnájának ez lesz Budapesten az első bemutatkozása, Grümmer Pál gordonkaművész, továbbá Cs. Aczél Ilona, Várady Aranka és Tarnay Alajos töltik be a műsor többi számát. Jegyek a Harmóniánál kaphatók. (*) Dohnányi Ernő utolsó hangversenyét március 16-án rendezi a Zeneakadémiában olcsó hely­árakkal. Ez idei páratlan sikerű estéinek méltó befeje­zéséül Beethoven négy utolsó szonátáját fogja játszani. (op. 101. 109. 110. 111.) Jegyek csekély számban még kaphatók Rózsavölgyinél. — Március 22-én tartja má­sodik kamarazeneestélyét az Opera Tagjaiból Alakult Fúvós Quintett, melynek tartalmas műsora zenei kö­­­rökben óriási érdeklődést keltett. Jegyek már csak kor­­látott számban kaphatók Rózsavölgyinél. (*) Méry Béla hangversenyei: D'A­ufiert Jenő jövő héten csütörtökön, március 23-án tartja egyetlen zongoraestélyét a Zeneakadémiában a következő vég­,­leges nagyszerű műsorral: Bach: Chromatikus ábránd, Beethoven: Sonata Appassionata, Schubert 2:Impromptul Brahms-Haendel változatok: Chopin: Nocturne h-dur, Ciarcarolle, Liszt Liebestraum as-dur, Strauss—Tanság: Nachtt­altor-keringő. A jegyek nagyobb része már elkelt. — Musil Klára, a bécsi Volksoper hírneves primadon­nája, aki a közelmúlt budapesti Burmester hangverse­­nyén elsőrendű hangversenyénekesnőnek bizonyult, első budapesti dalestélyét szerdán, április 5-én rendezi a Zeneakadémiában. Jegyek D'Albert és Musilhoz Méry Bélánál. (*) A színházak h­írei. Az Operaházban var­sárnap este fél nyolc órakor a Szöktetés a Szerá­jból és az Ámor játékai kerülnek szélire. Az előbbiben Sándor Erzsi, Hajdú Ilona, Székelyhidy, Venczell, Gábor és Mi­hályi, a balletben Kramner Ilona, Smeraldi, Brada, Gátlas és Nádassy a főszereplők. Hétfőn a Tékozló falu című némajátékot ismétlik meg. Kedden Dornay Lajos ven­dégfellépésével a Lohengrin­t adják. Csütörtökön Dornay Lajos a Zsidónő Eleázárjában lép fel. Szomba­ton Kör­nyey Béla fellépésével a Parasztbecsület van műsoron. Mát­hé Rózsi ezúttal először énekli Lola szerepét. A dal­mű után a Sylviát adják. Vasárnap A tronbadúr kerül szinre Környey Béla fellépésével.­­ A Nemzeti Szí­n­házban vasárnaptól vasárnapig ötször szerepel a mai soron Molnár Ferenc Mirákuluma, A fehér felhő, amely­nek eddigi előadásaira az összes jegyek elkeltek. Vele együtt most vasárnap este és szombaton Moliére kény­telen házassága szerepel a műsoron, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este pedig Móricz Zsigmond bájos egyfelvonásosa. Mint a mezőnek virágai előzi meg a Fehér felhőt. Ez a kis vígjáték Móricz Zsigmond­­A falu című egyfelvonásos ciklusának legnagyobb sikerű da­rabja, melyben D. Ligeti Juliska és Rózsahegyi játszák a főszerepeket. Kedden Hamlet, csütörtökön pedig Bi­ Bécsi levél Március elején I. A császárváros farsangja pillanatnyi hó­viharokkal, esőfátyolosan s engesztelő napsü­téssel, szeszélyes szél szárnyán vonult be. Mária Terézia óta — így mondják — nem látott Wien ideihez hasonló enyhe januárt. Az ember gyöngyvirágok, tulipánok s havasi rózsák aszfaltszéli sorfala előtt, tél­­derekán, bizony úgy képzelte, hogy április borított rá ily sugárzó eget. Ám már­ február megembe­relte magát, s ezer furfanggal, migraine-nel s kacérsággal: bizony, valóságos asszony lett. Élet,­­ élet az volt s van mindenütt. Nappal a Kolowratringtől a Grabenig, vendéglőkben étkezés idején, hotelekben délutáni teákon, hallókban, kávéházakban reggeltől estig s mu­latókban az éji záróráig csak ugy tolong, hem­zseg, zsúfolódik, néz, beszól, eszik, szeret, kö­vetel, vesz és elad a tömeg. — Ni, hogy cik­káznak előttünk a nők, az újszerű kis Colum­binák, mily darázsderekuak, domborlatos szoknyájuak, oldalfüzős antilop­topánjaikban hogy nekimerészkednek olvadó havaknak s dermedő esőknek, rizsporos állukat pedig fe­kete fátyolszegély metszi ketté, rejtelmesen, mint a stambuli zsartsaff vagy a karneváli maszk. Vége a füzetlen amerikai alaknak, fiús izmosságnak, fiu-leány típusnak. London felől kerekedett az asszonyi szépségnek uj formája s korszaka: modes 1915. Londonban s Parison át még légiesek és fejletlen bájuak ezek a Beardsley-rajzokról életrekelt Columbinák, de mire elérkeznek Berlinbe s a Wien partjára, már formásak, mint afféle vérmes rokokó­hölgyek s egészséges biedermeier-dámák, kik tiz méternyi selymet riszálnak szoknyául négy araszszal átfogható derekukon. A háború? A háború, hogy úgy mondjam, lefárad az em­berek ajkáról, már megszokták, megszenved­ték, megunták ezt a ,,témát", ők, az itthon­ma­radottak s a bicegő, félkarú, medáliás m­ártír­egyenruhák csak ritkán vonzanak utánuk ré­vülő tekinteteket... Győzők vagyunk, győzel­mes fejedelmi barátok térnek palotáinkba üd­vözletünkre, messze tartományaink hódoló kö­vetekkel járulnak elénk, fellobogózvák ut­cáink, amott az ívlámpán félholdat kapkod a szél, a portálé felett kétfelé kígyózik a píros­fehérzöld s a fehérzöldpiros (Sumi Maritza!), a ring felett csak császári névnapra úszik vé­gig fényes délben az ezüstszínű Zeppelin, — de mi győzők elbágyadtunk a tavaszi napon s világtörténelem helyett saját kis regényün­ket szeretnénk végre valahára nyugodalmasan tovább lapozni. .. Wien, az átjáró híd kelet és nyugat közt ma is visszhangos a nemzetköziségtől. A Bal­kán minden nyelve megüti füledet (mert Smyrnától Turnu-Severinig minden h­admen­tés kereskedő ide s Berlinbe zarándokol üzlet­ért), szláv beszédet hallasz: legyen az lengyel, cseh, vagy horvát, olasz szó muzsikál, mert itt élnek tömegesen a dalmaták s délnyugati fron­tunk menekültjei és románok gondoskodnak árnyalatnyi tüntetéssel majdnem jól ejtett francia s majdnem franciásra tört német nyelvről. Fel-felü­­­nek pedig az igazi idege-­ nek, a szenzációs idegenek, kik az internáltak telepeiről tíz-tizennégy napi szabadságra — szokás szerint — feljöhettek Bécsbe. A Win­terbraul előadásán az idegenpáholyt egy orosz úr bérli. Kékselyem felhős dámát ültetett szembe csillogó frakkjával és fehérvirágos asztalkán áthajolva a szüneteken át beszél, beszél, beszél. — Pessinél onduláltatja a haját egy valóságos angol lady. A személyzet izga­lommal szolgálja ki s a szalon összes fülkéin végigszalad a hír, hogy az angol hölgy só­hajtva sajnálja ezt a miserabl­ háborút a ré­szükről. A mondást fodrászsegédek nyilván­való hazafiasságával szemben nem lehetett óvatosabban megszerkeszteni. — Az Opera­vendéglő grillroomjába jó későn, félhárom tájban bejön egy asszony, az ura s a növen­dékfiuk. A fiú gomblyukában spanyol zománc­jelvény. Leülnek, az asszony kibontakozik prémjéből, selyemkosztümben ül, gyöngy­sor a nyakán, nagy türkizke kennéskörmü ke-:­zén, divatos hajviselettel, kitűnő, mert fejé-­­ hez nőtt selyemkalappal. A férfi megrendeli a déjeuner-t, pisztrángot, báránykotlettet, salá­tát, mandarint, közben beszélnek egymással oly színtiszta párisi kitételekkel, hogy a spa­nyol szik­ek felett nevetnünk kell. Egyszerre­bejön hat német tiszt, leülnek szemközt fran­ciáékkal, nem vesznek figyelembe senkit és nehéz húsokat, hizlalt, véres beefeket rendel­nek, sört és rajnai bort hozzája. Az asszony elsápad, mikor meglátja őket, fehér lesz, mint az asztalkendő, hideg, szürke asszonyi szemé­vel nézi őket, megbabonázva, gúnyosan, rossz­akarón, hideglelősen. Kés jut az ember eszébe, kékes pengéjű, fingna acélkés... Az ura szól PESTI NAPLÓ 1916 március 1 .

Next