Pesti Napló, 1916. június (67. évfolyam, 152–180. szám)

1916-06-11 / 162. szám

4 -Vasárnap PESTI NAPLÓ Wie. f­nlus IT. és a szalonikai hadsereg által „lekötött" fő­erőinek maradványát az északkeleti hadszin­téren vagyis Oroszországban megverni (?) .Valószínű, hogy e célból az orosz hadsereg az egész fronton támadásba fog átmenni a Rigai­öböltől le egész a román határig. A támadás első nagy részlete már megkezdődött s való­színű, hogy a második, a mocsaraktól északra sem fog sokáig késni, bár az angol flotta köz­reműködése a skagerraki csata u­tán nem lát­szik már biztosítottnak. Oroszország feladatai második nagy cso­portjának a színtere a Kaukázusban, a Perzsa határon és a Mezopotámiában van, ahol Orosz­ország hatalmi, hódító törekvései érvényesül­nek. Emellett azonban feltétlenül angol érde­keket is szolgálnak, mert távoltartják a törö­köket a Szuezi csatornától. Az entene­us nagy offenzívájának fent vá­zolt terve röviden összefoglalva abból áll, hogy Oroszországnak kell most ismét a támadást vezetni és a győzelmet kikü­zdeni, az entente többi tagjának hadseregei pedig csak akkor mennek majd át szinte a támadásba, ha Oroszország győzelmei a központi hatalmak hadvezetőségeit arra kényszerítik, hogy jelen­tékeny erőket elvonjanak ezek frontjairól, vagyis az angolok és franciák csak akkor fog­nak támadni, ha az orosz győzelmek által meggyöngített német, illetve magyar-osztrák hadsereget támadhatják meg. Máskülönben pedig nem lesz ismét egységes a front, nem fog bekövetkezni az entente új, nagy és álta­lános offenzívája. Hanem akkor majd megint az angol stratégia az az elve fog győzedelmes­kedni, hogy: háború a végtelenségig, hacsak persze a központi hatalmak győzedelmes fegy­verei előtt nem kell meghajolniok. Az entente új vázlatszerű haditervére pontonként fogjuk megtenni megjegyzésein­­­ket, hogy rámutassunk azokra a feltételekre, a sok „ha"-ra amelyektől ez a nagy­ haditerv sikeres kimenetele függ. Akkor látni fogjuk, hogy bármily nagyszerű lenne is az, bizony édes-kevés a valószínűség annak, hogy sike­rüljön,. pftdjig kP?P°n!i hatalmak hadműve­leteit illetve az ellenoperációkat nem is vesz­szük majd figyelembe és hallgatunk azokról az előnyökről, amelyeket a mi kezdeményezé­seink a jövőben is biztosítani fognak. Ad 1. A helyzet ma már az Verdun-nél, hogy a vár eleste már belátható időn belül biztosítottnak látszik. A francia hadsereg színe-java már megőrlődött az ottani páratla­nul súlyos küzdelmekben. A német támadási szellem és erő fölénye egy abszolúte bizonyos­ság. A francia ellentámadások pedig nem tud­nak több német erőt lekötni, mint amennyi a vár megvételére a német hadvezetőség által elő lett irányozva. Hogy mennyire nem tud­ják a franciák a németek egész erejét lekötni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Yperni német hadműveletek. Ad 2. Az Ypern-nél eddig is már elért né­met eredmények és a kanadai csapatok levál­tása ismét csak bebizonyították a német had­sereg fölényét az angol felett. A német táma­dások épp úgy továbbra is előre fognak ha­ladni, mint Verdimnél s az angolok ellentáma­dásai, hasonlóan a franciákhoz, nem ered­ményt, hanem csak súlyos, véres vesztesége­ket fognak jelenteni. Az angol flotta kétségkívül — ha majd ismét harcképes lesz — meg fogja kísérelni az áttörést a Keleti-tengerbe s ezzel kapcsolatban keresni fogja a harcot a német hajóhaddal. Ezt már az angol öntudat önérzet és büszke­ség is parancsolják. Az újabb tengeri csaták­ban is biztosan épp úgy meg fog nyilvánulni a német erő és fennsőbbség, mint az elsőben. Ha pedig az angol flotta át fog jutni a Keleti­tengerbe, úgy onnan nem fog visszatérni. Ad 3. Az olasz hadsereget győzelmes offenzívánk többszörösen megverte és vissza­szorította ; kétségtelen, hogy az olasz hadve­zetőség, támaszkodva haderőinek nagy szám­beli túlsúlyára, mihamar megkezdi ellen­offenziváját, de épp úgy, amint az eddigi tá­madásai mind vérbe fúltak, úgy hason sors vár erre az ellenoffenzívára, amely nem lesz képes hadseregünket megverni. Ad 4. A szalonikii entente sereg és az en­tente diplomáciája végeredményben majd el­éri azt, hogy Görögország fegyvert ragad, hogy megtorolja bolgár segítséggel az eddig eltűrt sok megaláztatást. Ha pedig Görögország sem­leges marad is, elégséges, hogy Bulgária táma­dásba menjen át, ahhoz, hogy az entente sza­lonikai hadseregén beteljesüljön a sorsa: a sú­lyos vereség és a csúfos futás végzete, amely már Gallipolinál egyszer elérte. Az 5. Oroszország erejének teljében egy gondosan előkészített haditerv keresztülvitelé­ben — dacára sok milliós hadseregének — egy súlyos vereséget szenvedett és területének egy jelentékeny részét elvesztette. Azután többszörösen tett kísérletet, hogy hadseregeit győzelemre vezesse és elvesztett területeit visszafoglalja, de mindannyiszor minden hiábavaló volt, csak újabb és újabb vereségek érték. Most, a világháború második évének a végén, újból egy nagyszabású támadásba fog, hogy magát és szövetségeseit megmentse az elkerülhetetlen legyőzetéstől. Vájjon van-e joga és alapja reményekhez? Mi azt hisszük, hogy nincs. Különben is már a megindított támadásainak az igen csekély és jelentéktelen eredményei is csak megerősítik ezt a felfogá­sunkat. Mert hiszen egy milliós hadsereg gon­dosan és a háború összes tapasztalatai alap­ján előkészített támadása nem állhat meg a támadás harmadik napján. Ez már egy újabb nagy kudarc csalhatatlan előjele, amely be fog következni nemcsak Galíciában és Wolhy­niában, hanem a mocsaraktól északra is Hin­denburg tábornagy hadseregeivel szemben. Az oroszok kaukázusi offenzívája is már régen kulminált, sőt a megindított török ellen­offenzíva már jelentékeny eredményeket ért el. Mi azt hisszük, hogy a törököknek sike­rülni fog országából kiverni az oroszokat, épp ugy, ahogy megverték és elfogták az angol se­reget s ahogy eredményesen védik perzsa ha­tárukat. A török újjáéledésnek és erőnek a legnagyszerűbb jeleit látjuk azon az 1000 kilométeres harcvonalon, amely a Fekete­tengertől a Perzsa-öbölig terjed. . Az entente új nagy haditervét előadtuk stafjhv) peresHany ) Vladimir Votinskij nTorgov­ca Corobor varkovici Kristin ot Kimwnka strumilova­janon,j 'kam tea­t 'e/rsmec Vhrgorodok Przemistai hbrka Krastio# terno Proskui wczaci\tp Stanisfeu It/macz 'asten •^yiNadvorna v r .Yuih Horoden, jobrjwoufi Hotyin Kohman Csernovi Körösmei<\ ceren>os v {Lop usna 'V Botosanf iszj t ^ v f \ ^ \bere ! -^J 1 I BUKOVINÁIN i yp \\ \ J ^ V\ • o \ RS/) O O / Racfautz \ ^ Motdavica | l SÍÍP^vS vasút • \ r>. i" / %.jt

Next