Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-13 / 240. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1918. október 13. IS KÖZGAZDASÁG / Gazdasági ért­ekeunk Törökországban A külső politikában valósággal kergetik­­egymást a szenzációs, nagy események. A ró­luk szóló tudósítások lassanként kikerülnek a háborús rovatból és messzeható közgazdasági Vonatkozásaiknál fogva ide kívánkoznak a­­közgazdasági rovatba. Így kerül az aktualitások előterébe az a kérdés: mi lesz gazdasági érdekeink védelmé­vel Törökországban, nem fenyegeti-e veszede­lem azokat a törökországi vállalatokat, me­lyek fundamentumának lerakásában fontos szerep jutott a magyar tőkének? A budapesti nagy pénzintézetek közül első­sorban a Kereskedelmi Ban­knak, a Hitelbanknak és a Magyar Banknak van számottevő anyagi ér­dekeltsége az török piacokon. A Kereskedelmi Bank leglényegesebb érdekelt­sége a Banque Générale de Turquie. Ez a pénzinté­zet a Hungária Banknak egy kis expozitúrájából 1918-ban alakult meg, mint ottomán részvénytár­saság, melynek élén a török politikai és gazdasági világ reprezentánsai állanak. Ami a Magyar Bankot illeti, kelet felé irányuló üzleti terjeszkedése köz­ben az intézet természetesen a török piacokon is szép pozíciót teremtett magának. Konstantiná­polyban egy nagy forgalmú fiókja, Smyrnában pedig kirendeltsége van a Magyar Banknak. A Hitelbanknak vannak odalenn legnagyobb anyazs­m­ánjai. A Hitelbank részvénybirtoka révén érde­kelve van a Deutsche Orientbankban, de ennél sokkal fontosabb a Consortium Constantinople nevű­ internacionális vállalkozásban való részese­dése. Ez a vállalat, amely Konstantinápoly világí­tására, villamos közúti vasútjainak és a Pera— Galata közti alagút kiépítésére koncessziót kapott és amelyet nálunk mint Ganz-féle villamossági tröszt üzletét szoktak emlegetni. Úgy a Hitelbank, mint a Kereskedelmi Bank részei az Orientgruppé­ben, abban a vállalkozásban, melyet három bécsi nagybank bevonásával a háború után megvalósí­­tandó nagyszabású üzletek céljaira létesítettek. A keleti csoport egyelőre az üzleti tervek technikai előkészítésével foglalkozott és magyar vállalkozók embereivel szondírozta későbbi program­jának megvalósítására a terepet. E programaiból, mint legértékesebbet, kiemeljük a bosporisi lúd, illető­leg alagút tervét, mely igazán világcsodának ígér­kezett. Meg kell még említenünk a Keleti Vasutakat is, melyben a háború alatt igen tekintélyes rész­vényérdekeltséget vállaltak a központi hatalmak nagy pén­zintézetei, a magyarok közül a Kereske­delmi Bank, Hitelbank és Pesti Hazai Takarék­pénztár. A bankok vállalkozásain kívül a magyar tő­kének egyéb érdekeltségei is vannak a török pia­cokon. Itt van például hajózási vállalataink közt a Levante, azután a szállítmányozással foglalkozó cégek közül jó néhán ,y melyeknek a török biroda­lom különböző részeiben expozi­túráik vannak. Megemlítjük itt Groedel báróéknak egy év óta so­kat emlegetett kisázsiai vasút- és erdőü­zletét, me­lyet egy török részvénytársaság formájában akar­tak megcsinálni. Az üzlet azonban megfeneklett és egyelőre nincs is kilátás, hogy valami legyen belőle. A török képviselőházban is jóváhagyott koncessziót a szenátus megsemmisítené, mert úgy látta, hogy Groedelék a török állampolgárok ér­dekeit sértő módon próbálnak odalenn szervez­kedni. A dolog háttere az, hogy Groedelék egy se­reg kisebb fűrészválla­latot, melyek ott vannak az ő koncessziójuk területén, nem akartak kártalaní­tani és ezek után igen eredményes politikai agitá­cióval gáncsot vetettek a Grocdel-fiéle nagy üz­letnek. Hogy a törökországi vállalatokba fektetett magyar tőkének sorsairól és jövő kilátásairól mi a vezető bankkörök véleménye, az kitűnik az alábbi nyilatkozatokból. Krausz Simon Magyar Bank és Kereskedelmi ifc. vezérigazgatója. —­ Magyarország az európai népek ver­­­enyében eddig nem annyira a tőkeerejével mint inkább polgárainak közvetlen, szém­él­yes tevékenységével teljesített gazdasági hi­vatást. Áll ez főleg a Törökországgal való kapcsolatunkra. A jövőben is kereskedőink, iparosaink, technikusaink tevékenységétől várom a gazdasági kapcsolatnak erősbíté­sét és ezt Törökországban annál biztosítot­tabbnak látom, mert bennünket a török nemzet mindig teljes szimpátiával és meg­értéssel fogadott. — Ha az ország politikailag konszoli­dálódni fog és ha Törökország is áttér nyu­gati államgazdaságok rendszerére, a kilátá­sok még kedvezőbbekké válnak. Amint a po­litikai biztonság és a jogrend adva vannak, rendkívül sok lehetőség nyílik meg szá­munkra, hogy olyan gazdasági tereknek a tétegm­űvelésében is részt vehessünk, me­lyekben a múltban csak tétova lépésekkel mertünk részt vállalni.­­ Ami a pillanatnyi helyzetet illeti, nem tartok semmi veszélytől, mert meggyő­ződésem, hogy a béke a magángazdasági ér­dekeknek teljes megóvását hozza magával, nemcsak Törökországban, hanem az összes nemzetek között, melyek részt vettek a vi­lágháborúb­an. Ami különben a Magyar Bankot illeti, az a helyzet, hogy például konstantinápolyi fiókunknak hatalmasan megnövekedett betétállományára tekintettel inkább mi vagyunk adósai a török piacnak, mint az nekünk. Büchler Lajos A kereskedelmi bank igazgatója — E pillanatban persze nem tudhat­juk, mi történik odalenn a magyar üzleti vállalkozásokkal. De aggodalomra semmi okot nem látok. Ami a fennálló angazsmá­nokat illeti, a Kelet piacain szerzőtt sok évi tapasztalatok felhasználásával, nagy körül­tekintéssel megalapozott üzletekből nem származhatik kára az alapító magyar inté­zeteknek. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, annak kilátásai is teljes mértékben meg­nyugtatók. Mert ha a wilsoni programm szerint oldják is meg odalenn a politikai és gazdasági kérdéseket, a török piacok felé ve­zető út nyitva lesz az összes európai nemze­tek elött és a török gazdasági életben immár gyökeret, vert magyar vállalkozások prospe­rálását semmi veszély nem fenyegeti. A békekilátások híre a semleges külföldi pia­cokon számottevő javulást hozott pénzünk értéke­lésében. Különösen az amsterdami piacon mutat­kozik nagy javulás. Alább közlünk egy táblázatot az utóbbi napok árhullámzásaiból a zürichi és az amsterdami tőzsdéken. Mos­t eljutottunk odáig, hogy a mi Deviza­központunk jegyzései szerint nálunk drágább a semleges valuta, mint künn a semleges piacokon. Eddig ren­dszerint fordítva volt és­­a svájci fran­kot a budapesti v­apy a bécsi Devizaközponttól a Zürichi kurzusoknál olcsóbban lehetett megvásá­rolni. Mi erről a disparitásról és a velejáró sé­relmekről ismételten írtunk és talán a mi felszóla­lásaink is hozzájárultak, hogy a Devizaközpont a kurzusok aránytalanságának enyhítése érdekében most könnyebben szánja rá magát az árfolyamok megváltoztatására, mint még pár hónappal ez­előtt. Utóbbi napokban ismételten leszállította a külföldi árfolyamokat, így a svájci frankét 256-ról 216-re, a holland forintét pedig 536-ról 515-re. Ha pontosan történnék a zürichi és az amsterdami jegyzések átszámítása, a franknak és a hollandi forintnak a mi Devizaközpontunk jegyzéseiben még alacsonyabban kellene állani. A kávéházi tőzsdén ma négy csendesség volt. A titkárság igyekezett érvényt szerezni a tőzsde­tanács korábban kiadáit tiltó rendeleteinek és gon­­­dosan ügyelt rá, hogy a szokásos kávéházi üzlet­kötések most elmaradjanak. Megkönnyítette a tit­kárságnak e törekvését az a körülmény, hogy a bizonytalan külpolitikai helyzetre tekintettel a hi­vatásos spekuláció is tartózkodik üzletek kötésétől. A Takarmányközpont mulasztásait Witultsch­gratz kénytelen reparálni. Mint ismeretes, a Takar­mányközpont vette kezébe a bükkmag-gyűjtést az országban. Megírta a Pesti Napló, hogy :­ központ­nak első dolga volt nagy bü­kkmag-hitbizományok alakítása, amelyek közül egyik-másik három-négy vármegye területére terjed ki. Ezeknek a nagy­uraknak persze sem idejük, sem kedvük nem volt­­Hozzá, hogy a bükkmag-gyű­jtést egész területükön m­egorganizálják. Akadtak fő- és albizományosok, csak gyűjtő nem volt, aki a bük­kmagot az erdő­ben összeszedje. A közélelmezési miniszter mos­t akarja pótolni azt, amit a Takarmányközpont el­mulasztott, és leirattal fordult a közigazgatási ha­tóságokhoz, hogy hassanak oda, hogy a lakosság bükkmagot gyűjtsön, mert ehhez fontos közgazda­sági és élelmezési érdekek fűződnek. A miniszter egy métermázsa bük­kmagért 2 kilogramm lisztet ad. A lisztet a Takarmányközpont útján juttatja el a gyűjtőkhöz. Kár, hogy ezt az intézkedést nem előbb tette a miniszter. A sör árának hatósági megállapítása. Az ár­vizsgáló bizottság valószínűleg arra a hírre, hogy a­ háború befejezéséhez közeledik, értekezletre­­ hívta össze a sörgyárak képviselőit. Megjelent az értekezleten a pénzügyminisztérium és a közélel­mezési mini­sztérium képviselője is. Elhatározták,­ hogy ezután nehéz sört is, könnyű sört is kell gyártani a gyárosoknak. Az árakat hektoliteren­ként 11l0—130 koronában állapítják meg. A jól bevált recipe szerint addig vártak az ármegállapí­tásul, címig az árak „az égig" emelkedtek. Új üzlet az agrár­szövetkezeteknek. A bács­kai gazdák és a kenderfeldolgozó kisiparosok kö­zött érthető elkeseredés volt amiatt, hogy a nagy kemisrgyárak nem látják el nyersanyaggal a kötél-, gyártók­özép- és kisipart és így azok a gazdák, akik maszuk kendertermelők, azok sem tudják sa­ját szükségletüket fedezni. Nemrég nagy gyűlés volt Zomborban, ahol a gazdák és a feldolgozó iparosok egyaránt azt kívánták, hogy gondosko­dás történjék a kis- és középipar igényeinek ki-­ elégítéséről. Most agrárkörökből azt az értesítést kapjuk, hogy a Kender és Julaipari Bizottság azzal a javaslattal fordult a hadügyminiszterhez, hogy a feldolgozott kötélárukból a nagy-, közép-és kisipar csak egyharmadot hozh­asson forga­lomba, egyharmadot legyen köteles átadni a Ma­gyar Mezőgaz­dák Szövetkezetének és a Hangya­szövetkezetnek, a harmadik harmadot pedig a gazdasági egyesületek osszák szét az Omge­ véle-­­ménye alapján. Amikor törvényt hoznak a feles­leges közvetítésnek és a lánckereskedelemnek ki­küszöbölésére, megdöbbentő egyes agrárköröknek szívós ragaszkodása ahhoz, hogy a gyárak és a fo­gyasztók között való forgalomba két felesleges és talányn­em is olyan nagyon altruista szervezet, mintá a Mezőgazdák Szövetkezete és a Hangya mesterségesen belekapcsoltassék. Ausztria élelmezése és a fi­sszák­ott területek, bécsi lap összeállítást" közöl, hogy milyen szkepe van ez idő szerint Romániának és Ukraj­nának Ausztria élelmiszerellátásában. Románia rossz termése miatt kenyérgabona alig mehet Ausztriá­ba, tengeri legfeljebb két millió métermá­zsa mehet ki, aminek Ausztria csak a felét kapja. Ukrajnából Ausztriának a szeptember 10-iki kievi szerződés értelmében 8 millió métermásza gabonát kellene kapni, továbbá 660 vaggon sza­lonna és mintegy 100 vaggon sajt és vajból a kvóta szerint járó részt. A központi hatalmaknak­ két millió méter mázsa eleven szarvasmarhát van joguk Ukrajnából június 30-áig kiszállítani. Az ukrajnai szerződés értelmében 1000 vaggon tojás is jár a monarkiának Ukrajnából. Cukor április­tól szeptemberig 1300 vaggon jött a monarkiába Ukrajnából, amiből 500 vagyont Magyarország kapott. Ezenkívül igen nagy mennyiségű hús és hal konzerv érkezett ugyanonnét Németországba és a monarkiába. A megszállott területeknek tehát, amint az összeállításból látható, rendkívüli jelen­tősége van a monarkiának és különösen Ausztriá­nak ez idei élelmezésében. .. Javultak az árfolyamok a berlini tőzsdén, Berlinből táviratozzák. A politikai helyzet megíté­lésében elkövetkezett fordulat még jobban kidom­borodott a litai tőzsde forgalmában, amennyiben az árfolyamok az egész vonalon csekély kivétellel jelentékenyen javultak, a magánközönség azonban m­­ég várakozó magatartást tanúsított. Az újbor minősége. Néhány héttel ezelőtt még­­az a felfogás volt, hogy az idei szüret mennyisé­gileg ugyan felülmúlja a tavalyit, azonban a minősége rosszabb lesz a tavalyinál. Az ország f­őbb bortermő vidékeiről beérkezett információnk szerint azonban a szeptember annyira kedvező volt e­ szőlők beérésére, hogy úgyszólván kivétel nélkül magas cukortartalmú mustot fognak min­denütt szüretelni. Arad-h­egyaljáról azt jelentik, hogy a cukortartalom 28—29 százalék. A homoki szőlőkben is alig van 22 cukorfokosnál rosszabb minőségű must. Az idei bor jó minősége folytán az érdeklődés múlt évi kommersz­ borok iránt meg­csappant. Au­sztria alatt még nem állapították meg a had­sereg hóinak az árát. Az osztrák földmivelésügyi miniszter Schürff osztrák képviselőnek adott válaszá­ban kijelentette, hogy a borrekvirálás az idén a had­sereg részére, az egész monarkia területén fogják foga­natosítani, de legfeljebb a termésnek 2—3 százalékáig. A 2­. átvételi árról a tárgyalások még folyamatban va­rnak.­­ A szeszüzlet. A gyümölcspálinka-félékben a­­­igen élénkebb volt 3 forgalom és több kisebb tétel sörköly és szilvapálinka kelt el, későbbi szállításra. Borpárlatban alig van üzlet. A vevők tartózkodnak és még kisebb tételek is csak nehezen voltak elhelyez­hetők. Zürich 1918 jan. okt. 4. c'kt.' ő. okt. 7. okt. 12 Korona 60. -37.25 40.— 42.-1— 42.-f-Márka 89.— 66.75 69 — 72.— 72.— Font 22.13 <11. -22.35 22.30 22.70 Frank 73.75 84.25 85.75 87.50 37.— Lila 48. -72 — 74.— 75.— 74— Dollár 4.50 4.63 4.68 4.90 4.77 Amsterdam 24.50 Kor otí a 28.40 17.80 19.— 21.— 24.50 Márka 43.75 32.25 33.45 33.27 37.55 Font 10.91 10.43 1040 10.8-5 Fi?ak 40.— 40.— 40.30 41.50 — .—

Next