Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)
1918-11-09 / 263. szám
Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egys évre 88 kor. — IIIL Fél évre_tr , - , Negyedévre Sió „ — , Egy hóral „ 80 » Egyes szára ára: Budapesten és vidéken 30 fillér, pályaudvarokon 40 fillér ms mi » ^ ® 69-ik évfolyamra számi. / Szombat, november 9 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest, Ráióexi-út TELEFON József 62-30, 61-21, 61—32, 62—38, 82—34., Felelős szerkesztő: József 62—34. Igazgatóság: József 62—35. Franchet d'Esperay tábornok Belgrádban fogadja a Károlyi Mihály vezetésével odaérkezett magyar delegációt. A lap belsejében kimerítő és bőséges tudósítást ír róla kiküldött munkatársunk. Itt lényegében közöljük a fogadtatás és a tárgyalás eredményeit. Ezek szerint tizennyolc pontból álló előzetes fegyverszüneti megállapodás jött létre.A megállapodásokból a legfontosabbak, hogy a magyar kormány katonailag kitüríti a Szamos-völgyétől Besztercéig, Marosvásárhelyen, a Maros és Tiszaszögén, Szabadkán, Baján és Pécsen át a szlavónai Dráva határig terjedő részt, úgy azonban, hogy ezek a területek magyar polgári és rendőri igazgatás alatt maradnak. A rend fentartására szükséges hat gyalogsági és két lovassági hadosztályon kívül leszereljük hadseregünket. Az entente megszállja az ország stratégiailag fontos pontjait és használhatja a vasutait. Más pontok rekvirálásokra vonatkoznak, úgyszintén a lerombolt szerb vasúti hálózat, lávirda és telefonüzem helyreállítására. Az is kiköttetett, hogyha Magyarországon lázadás törne ki, az entente saját igazgatásába veheti az egész országot. "Maga a tárgyalás meglehetősen ridegen folyt .'le. A francia főparancsnok nem semleges, hanem legyőzött országnak tekinti Magyarországot. | / Arra a beszédre és arra a memorandumra, amit Károli franciául olvasott fel, a francia fővezér hosszabb választ mondott, amelynek rövid és lesújtó lényege, hogy az entente meg akarja büntetni Magyarországot, merd a németekkel tart. De Franciaország ebben az akcióban nem akar túlzásba menni és noha úgy érzi, hogy tenyerében tudja a nemzetiségeket, amelyek egy adott jelre összezúznák a magyarságot, Franciaország meg akar bocsátani a magyaroknak, de csak a magyaroknak és nem a volt m«».- rkij összességének. — Magyarországnak ma egy szerencséje van, Károlyi Mihály. Ő az egyetlen ember, aki feltartóztathatja az Önök sorsát. Támogassák őt, tömörüljenek az ő személye körül — mondta brauchet d'Esperay. Hosszas alkudozás indult meg ezután, amelynek során — és itt megemlítjük, hogy ez Hatvany Lajos közbenjárásának eredménye volt . Franciaország az átmeneti időre garantálja nekünk a további német szénszállítmányokat, úgyszintén a főparancsnok megengedte azzt is, hogy a magyar delegátusok közvetlen táviratot intézzenek az entente varszülési haditanácsához. Ez a távirat elvben elfogadja a fegyverszüneti feltételeket, de kijelenti, hogy a magyar kormány a békeszerződést csak akkor írja alá, ha az entente biztosítja Magyarország mai határait, minden német, cseh, délszláv vagy román támadással szemben. A kormányzást a béketárgyalásokig a magyar állam, egész területén a magyar kormány gyakorolja az országban levő összes nemzeti tanácsokkal való testvéri egyetértésben. Vanak a fogadtatásnak különösen erős részletei. A francia tábornok dleigle minden szóval és minden gesztussal igyekezett éreztetni, hogy mint győztes beszt". Vendégeivel nem végig a közmondásos francia udvariasság szabályai szerint bánt. Voltak kegyetlenül játékos és gunyorosan szeszélyes ötletei, így például amikor megkérdezte, hogy miért kell nekünk szén, amikor kétszáz esztendő előtt beértük a fával és hogy miért nem őröljük gabonánkat szélmalmokban. Nem volt valami vidám este, legfeljebb a tábornok kísérete számára, amely hangos dévajkodással vacsorázott a szomszéd szobában, míg a másik teremben a végsőkig megrendült férfiak egy ország és nép jövendőjéről tanácskoztak. Szó se volt arról, hogy ez a katona mint egyenlő rangú féllel tárgyaljon a békeküldöttséggel, inkább úgy bánt vele, mint egy eléje rendelt rapporttal És volt a revanche a Hoffmann német tábornok bresztlitovszki hangjáért, amelyben mi magyarok pedig ártatlanok voltunk és igy beszélhettek Szerbiában két-három esztendővel ezelőtt nem a magyar katonák ugyan, hanem az osztrák generálisok. Az abszolút győző abszolút fölényes hangján rendelkezett Franchet d'Esperay, a szerencsés balkáni győző. És ha lényegében mégsem tartjuk teljesen lesújtónak a belgrádi tanácskozás eredményét, tesszük ezt azért, mert még a mainál is ezerszerte rosszabb sorsra jutottunk volna, ha továbbra is a megvert Németországgal kapaszkodunk. Belgrádban legaláb mégis elismerték a független magyar államiságot és ha Franchet d'Esperay, nagyjában hallgatott is azokra az adatokra, amelyeket a párisi boulevard lapok lelkiismeretlen és felületes informátorai írtak Magyarországról, viszont a tárgyalások folyamán lényegesen engedett a francia főparancsnok, s akinek inkább hangja, mint cselekedetei látszanak szigorúaknak. Ennél sokkal TOSZ-ssabbakra is el voltunk készülve és ha Franciaország hetvenegy után munkával és serénységgel kireperálhatta a Bismarck és Moltke-féle mértéktelen brutalitásokat, amelyeknek ezt a mai világháborút is köszönhetjük, akkor nem szabad kétségbeesnünk nekünk, magyaroknak sem. Helyre fojgunk hozni mindent, nem a fegyverrel, hanem a munkával. És végtelenül megnyugtató, hogy végig Belgrád utcáin szerb katonák és polgárok zsiózták Károlyit, Magyarországot és a békét. Ez a derék nép, amelylyel soha semmi bajunk nem volt, amelyre egyedül a Habsburgi ai Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől délután Me érkezett hiresc szenttei Vilmos császár, és a trónörökös szemét képe lemondott a tempőt. Bécs, november 8. magaDr. Sz.Károlyiék hazajöttek Belgrádból Magyarország déli határait kiürítjük — Területi integritásunk a fegyverszünet alatt •— A franciák rendet akarnak — Vasúti és rekvirálás* kérdések — Szenet kapunk Süss lg!MÄrsiIi!a! Sitin a fmmMlem Balopors régioan a kistársaság@ — BerSiss f©F?åsig — Bréma a forradalmárok kezében Visszaadódott az a beszéd, hogy mivel néhai Tisza István néhány hét előtt Szeraje-vóban torkolta le a délszlávokat