Pesti Napló, 1919. május (70. évfolyam, 103–113. szám)

1919-05-03 / 104. szám

Vasárnap tom a dolgokat és nem nézem felülről, nem nézem a nemzetközi politika, a nemzetközi proletárforrada­lom magaslatáról, nem nézem azt úgy, mint ténye­ket, amelyekkel nemcsak számolni, de leszámolni is kell, ismétlem, ha nem nézem a tényeket kellően, akkor helytelen politikát csinálok a munkásmozga­lom szempontjából, a proletariátus felszabadítása, a kommunizmus szempontjából káros politikát csinálok. Azzal fejezem be felszólalásomat, záró­szavamat: Fegyverre holnap reggel! Mindenki a Népszavában láthatja a tennivalót, mindenki be a kaszárnyába, minden fegyverképes ember, minden fegyverbiró ember fegyverre, Budapest és a Szovjet-Magyar­ország védelmére! (filénk helyeslés és taps.) Biró Dezső indítványozza, hogy azok a munká­sok, akiket munkájuk, vagy egyéb okok miatt kivinni nem lehet, vagy akik kimenni nem akarnak, meg­felelő módon osztassanak be a rendfentartó csapa­tokba, melyeknek drákói rendszabályokkal legyen a kötelességük Budapesten abszolút rendet és fegyelmet fentartani. (filénk helyeslés.) Az ülés féltíz órakor ért véget. Hivatalos jelentés a Vörös Hadsereg harcairól Csütörtök A M. T. I. jelenti május 1-én. Április 30-án a románok a tiszamenti hídfőink kivételével mindenütt elérték a Tiszát. A cseheknek április 29-én a Bod­va és Felsősajó völgyében való előretörése követ­keztében a Sátoraljaújhely körül veszélyez­tetett csapatainkat visszavontuk. A csehek április 30-án az említett völgyekben táma­dásukat folytatták. Miskolc irányában na­gyobb erőkkel tüzérségi előkészítés után Sajószentpétert megtámadták, de heves és váltakozó harc után visszavertük őket. Bánréve környékéin a csehek átlépték a Sajót és a Sajó déli partján néhány közsé­get megszállottak. A cseh arcvonal többi részén április 30-án a csehek nem támad­tak, de előkészületeik több helyen támadó szándékra vallanak. A többi arcvonalról nincsen­ fontosa­bb jelenteni való. Pénteki A M. T. I. jelenti május 2-án. E hónap 1-én a románok a szolnoki híd­főt elfoglalták és itt átkeltek a Tiszán. Tiszapolgárnál gyengébb román erők lép­ték át a Tiszát. Sajószentpéter mellett álló gyengébb erőink a cseheknek két­oldalú megkerülő mozdulata miiatt visszavonultak. Miskolcot kiürítettük, a csapatok Miskolctól délre fel­vételi állásban vannak. A Bánrévénél előrenyomult cseh erők elől csapataink Apátfalva felé visszavonulóban vannak. A többi arcvonalon nincs lényeges vál­tozás. A katonai kudarcok legfőbb oka csa­pataink nagy részének fegyelmezetlensége. A hadseregfőparancsnok parancsa Forradalmi törvényszéki tárgyalás nélkül senkit sem lehet kivégezni A Magyar Távirati Iroda jelenti: Buhm­ Vil­mos hadseregfőparancsnok a következő parancsot adta ki: Tudomásomra jutott, hogy egy esetben ellen­forradalmi gyam­ok vagy vádja alatt álló egyént minden erre hivatott forradalmi törvényszéki tár­­gyalás nélkül kivégeztek. Ez az eljárás beleütközik a forradalmi kormányzótanács idevonatkozó ren­deleteibe és a legélesebben szembehelyezkedik a tanácsköztársaság kormányzati elveivel, közönséges bűntett jellegével bír. Mindazok, akik ilyen csele­kedetet elkövetnek, diszkreditálják a tanácsköztár­saságot és a proletárforradalmat, tehát ellenségei a proletárságnak és a proletáruralomnak. Mind­ezeket figyelembe véve, ez uton is szigorúan meg­tiltom, hogy bármely katonai hatóság vagy a had­műveleti területen levő katona- és munkásstanács forradalmi törvényszéki tárgyalás nélkül bármely ítéletet végrehajtson. E­lren­de­lem­, hogy minden el­fogott vagy gyanú alatt álló egyén minden egyes esetben az erre illetékes forradalmi törvényszék elé állítandó és csak a forradalmi kormányzótanács PESTI NAPLÓ 1919. május­­4. 3 rendeletei értelmében meghozott és szabályszerű ítélet lehet mértékadó. Mindazok, akik e rendeletem ellen vétenek, akik bárkit megbüntetnek vagy kivégeznek, közön­séges bűntettet követnek el, ezért a rögtönítélő tör­vényszék elé állítandók és a legsúlyosabb büntetés­ben részesítendők. Azok, akik az ítéletet végrehajt­ják, közönséges gonosztevő szabadcsapatnak tekin­tendők és mint ilyenekkel kell velük eljárni. Élesen parancsom a legszélesebb körben, lapok és falragaszok útján kihirdetendő. A munkás- és katonatanácsoknak kötelességévé teszem, hogy a hadműveleti területen esetleg előforduló, a rende­letben e­mlített­ bűntettet hozzám táviratilag azon­nal jelentsék be, azoknak elkövetőit tartóztassák le, adják át a hadseregfőparancsnokság rögtönítélő tör­vényszékének. Hadseregfőparancsnokság, 1910 május 1. Böhm, had­seregfőpar­ancs­n­ok. Francia és olasz csapatok harca a mai hídnál A franciák nem engedik előrenyomulni az olaszokat — Olaszország hajlandó vissza­térni a konferenciára? A fiumei kérdésben nem történt újabb fordulat, de a párisi lapok szerint most már van némi le­hetősége annak, hogy a konfliktust békés úton is el lehet intézni. Orlando keddi kamarai beszédében ugyan rámutatott arra, hogy a fiumei kérdést nem Olaszország vetette fel, hanem a város maga sza­bad és önkéntes elhatározással október 18-án, még­pedig a magyar parlamentben ülő képviselői tiítdé­s azt is hangoztatta, hogy a nézeteltérések elol­tásáig nem lehet arról szó, hogy a szövetséges­el társult hatalmak Olaszország közreműködésével kössenek békét, sőt ilyen körülmények közt egyál­talán lehetetlen olyan békét kötni, amely egyenlő értékű lehetne az általános békével,­­ de azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy legbensőbb kí­vánsága és legszilárdabb elhatározása az, hogy a szövetség ne essék szét. Ez a kívánság nyilvánul meg különben Poten­caré üzenetében is, amelyet az olasz-francia egye­sülés lapja, a Franco-Italia útján küldött tegnap Olaszországnak. Az elnök kijelenti, hogy ,,Olaszország és Franciaország, amelyek a háborúban szorosan össze voltak kötve, a békében is együtt maradnak. Sen­mi sem fogja őket elválasztani. Barátságuk megszakítása katasztrófa volna a civilizációra és az emberiségre nézve. Franciaország kötelezettségeiért híven, rokonszenvéhez és hagyományaihoz ragasz­kodva, Olaszországgal karöltve fog maradni". Párisi szikratávirat szerint a jelek arra valla­nak, hogy az olaszok már hajlandók lennének vissza­térni Párisba, de újabb meghívásra várnak. Ez a meghívás nem fog megtörténni, azonban minden utat nyitva hagynak az olaszok részére. Wilson a népszövetségi bizottság hét­fői ülésére a párisi olasz követet mindenesetre meg fogja hív­ni, hogy a népszövetség szervezetének részletes megbeszélésénél Olaszországot képviselje. A Newyork World ellenében még mindig azt írja, hogy az olasz kormány nem hajlandó újra részt venni a párisi konferencián. A legújabb hírek szerint az olasz megbízottak tapogatódznak aziránt, vajjon a szövetségesek hajlandók volná­nak-e Olaszországnak megadni a mandá­tumot Szíria felett, az esetben, h­a Olasz­ország Fiuméról lemond. Az olaszok szerint Olaszország nemzeti becsületét csak ily módon lehetne m­eg­ment­eni, az esetben, ha Fiumét nem adják nekik. A békés megegyezés lehetősége mellett szól az e­lal is, hogy a washingtoni kincstári hivatal Olaszországnak ötven millió dollár to-­­vábbi hitelt adott az Amerikában vásárolt hadiszer és élelmiszer kifizetésére. Viszont ellene mond a békés megegyezés lehe­tőségéről szóló híreknek az a sebenicai távirat, amely szerint ott már olasz csapatok szálltak partra s kelet felé menetelnek. Zágrábi jelentés szerint a franciák megszállták a Fiume és Susak közti hidat, mert az olaszoknak szándékuk volt előrenyomulni Susak felé, amelyet szerb zászlóaljak tartanak megszállva. A francia parancsnok értesítette az olaszokat hogy átkelési kísérletüket fegyveres erővel fogja meg­­gátolni. Hétfőn volt az első összeütközés a fran­cia csapatok és a Susak felé előnyomuló olaszok között. Tüzérharcra került a sor. Az olaszoknak vissza kell­­ett vonulniok. Három sebesültet hagytak hátra, Susakot angol csapatok szállották meg. Ennek az összetűzésnek még beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnek. A susaki eset amellett bizo­nyít, hogy a francia kormány nem hajlandó tűrni, hogy Olaszország fegyverrel oldja meg a fiumei kérdést, de Orlando különben is kénytelen lesz ha­marosan békésebb húrokat pengetni, mert az olasz munkásság határozottan háborúellenes és ha kell, tettekkel is meg fogja akadályozni a háborút. Ami­dőn Wilson Olaszországhoz intézett nyilatkozatát kibocsátotta, kétségtelenül azt remélte, hogy a radi­­kális olasz körök meg fogják buktatni Orlandót. Azonban az Avanti, a szocialisták hivatalos lapja, egyik legutóbbi vezércikkében olyan húrokat pen­get, amelyekből kitűnik, hogy az olasz szocialisták épp oly ellenséges érzületekkel viselkednek Wilson iránt, mint a többi olasz párt Az Avanti cikke a többi között a következőket mondja: „Az olasz burzsoá-sajtó "Wilson nyilatkoza­táról állandóan azt írja, hogy a nemzeti jogokat megsértette és az a törekvés vezérelte, hogy az angolszász gourmandoknak jusson a legjobb részben­. Ez igaz. A békeértekezlet fő törekvését azoknak érdeke vezeti, akik a tengereken és szoro­sokon uralkodnak. Mindenáron az új plutokrácia hatalmának és uralmának növekedését szolgálják. A porosz királyt csak azért döntötték le, hogy a Wallstreet és a City királyait állítsák helyébe, akik vérrel áztatott aranyos talapzaton állanak. Ez mind ifjúz. Azonban mért kellett a mi burzsoá,sajtónknak nagrs idő ahhoz, hogy erre rájöjjön? Miért áldoz­ták fel Danzigot Olaszország beleegyezésével? Vala­Mintkteg azért, m­ert rekompenzációkat vártak. Ki Vall ez első eredménye, nem a népszövetségnek, (BMffy, úgy látszik, puszta misztifikáció, hanem a párisi bűnszövetségnek. A munkások jelenleg iróni­kusan figyelik a helyzetet és a legnagyobb óvatos­sággal vigyáznak arra, nehogy egy új és sokkal kegyetlenebb csalásnak essenek ismét áldozatul." Az olasz szocialista lap cikkéből az tűnik ki, hogy az olasz szocialisták ugyan elvesztették szim­­­fátiájukat Wilson iránt, de azt sem hajlandók tűrni, hogy Olaszország háborúba keveredjék Jugos­­szláviával. A proletáriátus védelme Parancs! Mindazok a volt tartalékos és népfelkelő tisztek, továbbá tisztjelöltek, akik az alább megnevezett szakszervezeteknek tagjai és sem a Vörös Hadsereg, sem a Vörös őrség kötelé­kébe nem tartoznak, harctéri szolgálatra hala­déktalanul személyesen jelentkezni kötelesek. A szakszervezetek a következők: Magyarországi Magántisztviselők Szövet­sége, Ipari és Közlekedési Tisztviselők Szövet­sége, Biztosítási Tisztviselők Országos Szövet­sége, Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egye­sülete, Munkásbiztosítási Alkalmazottak Országos Egyesülete, Alkalmazott Mérnökök Országos Szövet­sége. Jelentkezni nem tartoznak azok, akik felül­vizsgálat útján rokkantaknak vannak osztá­lyozva. Jelentkezés helye az összes fentemlítettek részére: Budapest, Katonai kerületi parancsnok­ság (I., Várszínház­ utca 7. szám, 1. emelet 91. szoba). Budapest, 1919 május 1. Hadügyi Népbiztosság. Nyugdíjas tényleges tisztek jelentkezése Mindazok a volt tényleges katonaállo­mányú tisztek a 12. rangosztálytól a 7. rang­osztályig (alhadnagytól alezredesig bezárólag), akik nem felülvizsgálat útján helyeztettek nyugállományba, továbbá az összes „rendelke­zési állományba" helyezett volt tényleges katonaállományú tisztek, ugyancsak a 12. rang­osztálytól a 7. rangosztályig bezárólag, hadi­szolgálatra való azonnali beosztás végett tény­leges katonai szolgálatra harcszerű ruházattal és felszereléssel ellátva, személyesett haladék­talanul jelentkezni tartoznak.

Next