Pesti Napló, 1919. május (70. évfolyam, 103–113. szám)
1919-05-03 / 104. szám
4. Szombat PESTI NAPLÓ 1919. május 3. A jelentkezés helye az összes fentiek részére a budapesti katonai kerületi parancsnokság (I., Várszínház utca 7. szám, I. emelet, 91. szoba). Budapest, 1919 május 1. Hadügyi Népbiztosság. Felhívás Felhívom az összes állandóan és ideiglenesen Budapesten tartózkodó tényleges tiszteket, hogy pontos lakcímüket a budapesti magyar katonai vörös parancsnokságnak (I. osztály, IV. kerület, Váci utca 38, II. épületcsoport, földszint 71.) folyó évi május hó 5-ig vagy Írásban (olvasható Írással), vagy személyesen jelentsék. Aki e felhívásnak eleget nem tesz, vagy eddig még bejelentett lakásán a lakásváltoztatás be nem jelentése miatt fel nem található, forradalmi törvényszék elé fog állíttatni. Kiss Miklós s. k. katonai városparancsnok A vörös katonák igazolványa A Vörös Hadsereg számos katonája nem tagja semmiféle szakszervezetnek. Dacára annak, hogy ezek a Magyar Tanácsköztársaságnak a harctéren és a mögöttes országrészeken kiváló szolgálatokat teljesítenek, addig családjuk szakszervezeti igazolvány hiányában csak nagy nehézségekkel tudja megélhetését biztosítani. Ennélfogva elrendelem, hogy a Vörös Hadsereg valamennyi egyéne, tekintet nélkül, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, vagy sem, a mellékelt minta szerinti igazolványnyal láttassek el ama parancsnokság (hatóság) által, amelynél az illető szolgálatot teljesít.. Megjegyzem, hogy ezzel az igazolványnyal a minden eddigi hasonló tartalmú igazolvány hatályát veszti. Jelen rendeletem az alárendelt parancsnokságokkal sürgősen közlendő. Hadügyi Népbiztosság. MINTA magyar. Igazolvány elvtárs a Vörös Hadsereg katonája. Családja a Magyar Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosságának folyó évi 9350—evi. B. 1919. számú rendelete értelmében a Forradalmi Kormányzótanácsnak rendelkezése folytán vásárlásokra jogosult. Ez az igazolvány szakszervezeti igazolvány felmutatását fölöslegessé teszi. .., 1919. évi hón politikai megbízott, parancsnok. P. H. csapattest Köpenyek beszolgáltatása a mögöttes országrész összes alakulásainál Köpenyeg készítésére alkalmas, meleget tartó szöveteink elfogytak. A frontra menő alakulások, tehát minden mögöttes országrészbeni alakulás, póttest, intézet, kórház stb. kötelesek legkésőbb folyó évi május 10-ikéig valamennyi, akár a katonákon használatban levő, akár pedig a raktárakban, anyaggyűjtő stb. minden más helyen levő köpenyt beszolgáltatni és pedig: 1. Budapesten minden beszolgáltatásra kötelezett a saját embereivel, illetve az általa biztosítandó, vagy rendelkezésre álló szállító eszközzel a kelenföldi magyar katonai ruhatárba. 2. Vidéken a köpenyeket minden állomáson a katonai állomásparancsnokság által kijelölendő egy gyűjtőhelyre. A Vörös őrség és a Vörös őrség kötelékébe tartozó alakulásokra nézve a Vörös Őrség fő-parancsnoksága egyidejűleg intézkedik. Folyó évi május 12-en a kelenföldi ruhatár, azután minden beszolgáltató hely írásban, vidékről pedig minden katonai állomásparancsnokság táviratilag jelentse a hadügyi népbiztosság 2 csoportjának, hogy összesen hány darab köpenyt szolgáltattak be. A kelenföldi ruhatárba beszolgáltatott köpenyekkel a hadügyi népbiztosság, a vidéken összegyűjtött köpenyekkel pedig az illetékes kerületi parancsnokság rendelkezik. Azoknak a katonáknak, akiktől a snhr, illetve a tulajdonukba átengedett köpenyeket a jelen rensdelet alapján vették el, a folyó évi 28. számu „Vörös Hadsereg Rendeleteiben" megjelent 8342. évi. 40. számú rendelet 7. §-ában megállapított ruházati fatálisnak a köpenyre eső részértéke toválbbra is folyósítandó. Jelen rendelet mrntszegői vagy megakad !'Új sói fölött a Forradani Törvényszék ítél. Hadügyi Népbiztoss A proletárok nagy ünnepe Tavasznak ezen a napján hányszor irtuk meg, hogy a proletárok nagy ünnepe lezajlott! De csak a tegnapi május elseje után láttuk és éreztük, hogy ez volt az igazi, nagy sátoros ünnep, amely vörös fényével besugárzott mindent és keresztülhatolt mindenen. A régi májusok apró erőlködések és nekilendülések voltak; nehezen visszafojtott sóhajok, ökölbeszorult kezek, amelyek csak a vállig bírtak felemelkedni. A tegnapi május azonban egy hatalmas, az egész világot betöltő örömkiáltás volt: vagyunk, vagyunk és leszünk, leszünk! Egy óriási emelvényre, a vörösbe öltöztetett országra állott fel a magyar proletár és onnan rivalta szét azt a kiállást. Hangjától még sokáig fog zengeni a világ; még sokáig fog a népek fülébe csengeni a proletár szó, hogy a tőkés termelési rend felbomlott s helyére a kommunizmus légióit rakasgatják. Ennek volt tulajdonképen ünnepe a tegnapi május elseje. Az első májsu elseje az Ígéret földjén. Hogy ez az ünnep szép volt, nagyszerű volt, kell-e külön megmondanunk? Hiszen a nép, az egész nép emelte vállára, csak természetes hát, hogy olyan színekben pompázott, amilyenről eddig álmodni sem mert senki. Lépten-nyomon az ember szemébe ötlött valami, amit még soha nem látott, de amibe még véletlenségből sem akadt bele a képzelete. Ilyesmi csak a nép fantáziájából pattanhatott ki és ilyesmit csak a nép két markos keze tudott a valóságba önteni. (Vonulás a Városligetbe) A felvonulás legfőbb vonala az Andrássy-út volt. Itt vonult ki a főváros belső részeiből a proletárság a Városligetbe. Vörös zászlókkal, feliratos táblákkal jöttek szakadatlan oszlopokban a szerveiért ipari munkások, tisztviselők, színészek, férfiak, nők, közben egy-egy diákcsoport. Mindenkinek kabátján vörös jelvény, a fövegek mellett vörös toll. Különösen impozáns volt a csepeli munkásság felvonulása szoborba formált szimbólumokkal, a Máv. gépgyári munkásoké, mészárosoké, akik ökrös szekérrel vonultak fel, a mozimunkások, a nemzetiségi csoportok. Az Opera erkélyén, az Oktogonnál, a millenáris emlékmű előtt zenekarok fogadták a menetet. A millenáris emlékműnél, amelynek vörös dísze alatt Marx hatalmas szobra áll, két munkást tartva kezei között, az 1. vörös ezred katonai dalárdája énekelte az Internacionalét. A dalosok között uniformisban ott áll Bokányi Dezső népbiztos is. Itt Kun Béla és Szamuely Tibor népbiztosok üdvözölték a menetet, amely itt két részre szakadt, egyik része a Nemzeti Park felé, másik az Iparcsarnokhoz ment. Kun Béla népbiztos gyönyörűen feldíszített autóján mindenütt látható volt. Egy darabig, az Andrássy-út elején, a tömeg közé vegyülve nézte zajos éljenzés között a menetet. A Városligetben három főponton gyülekezett a munkásság. Egy részük a Nemzeti Park körül állott föl, a másik az Ügetőpályán, a harmadik az Iparcsarnok körül. Mindenütt a szocialista párt kiküldött szónokai méltatták a nap jelentőségét. Rabinovics József, Horti Emil, Kertész Mihály, Haáz Kálmán, Andorka Sándor, Brandstein Illés Ágoston Péter, Ifirossik János, Szakasits Árpád, Vince Sándor, Preusz Mór, Hamburger Sándor Poósz Jenő, Niedler Rezső, Kalmár Simon és mások beszéltek a tömegekhez a Városligetnek a Nemzeti Park körüli részén. A Hermina úton felvonuló tömegek az Iparcsarnoknál gyülekeztek. Egy teljesen vörös színben tartott architektonikus felépítmény vette körül az épületet, középütt hatalmas betűkkel hirdetve a proletariátus jelszavát: Világ proletárjai egyesüljetek. Kétoldalt hatalmas freskók a munkát dicsőítették, a parkban pedig Lenin és Engels mellszobrai voltak fölállítva. Az Iparcsarnokhoz kijelölt szónokok Bakányi Dezső és Landler Jenő voltak. Míg a tömegek teljesen föl nem vonultak, az egyes gyülekező helyeken a szakszervezetek kijelölt szónokai beszéltek. Az Iparcsarnok mögött a nemzetiségi kommunista frakciók szónokai, valamenynyien a maguk nyelvén beszéltek. Tizenkét óra tájt, amikor a gyülekezés már befejezést nyert, LandlerJenő belügyi népbiztos megkezdte beszédét. (A Népligetben) A Népligetbe a kilencedik és tizedik kerület proletárjai, valamint Enssébetfalva, Csepel, Kispest és Szentlőrinc néne vonult ki. Csupa színes látványosság volt itt is a felvonulás. Százezernyi tömeg haladt végtelen áradatban a fiatalos zöldbe borult liget fái közé. A menettel a Slungária-körúton szembetalálkozott Orihai Sándor elnök autóján Zajosan megéljenezték. Négy óráig tartott a felvonulás. A Népliget három különböző pontján már előzően dobogókat állítottak fel és ezekről a dobogókról most a kerületi munkástanácsok vezérei kezdtek beszélni a néphez. Egyidőben Brauner József, Hamburger Sándor, Csillag Ferenc, Kellner Sándor és Goldschmidt Sári szónokolt. Ezalatt a liget tisztásain megindult a népjáték s a különféle szórakozás. A gyep különböző pontjain hatalmas táblák voltak kifüggesztve, amelyekre előzően Bardócz Árpád, Horti Nándor, Kövér Gyula, Medgyes László, Tuszkay Márton és Sándor József piktorok rögtönöztek tréfás jeleneteket. E kacagtató képek körül folytak a népies szórakozások. Alkonyat felé a munkásdalárdák adtak elő több proletárdarabot, végül pedig cigányzenekarok csárdásra zendítettek. (Buda ünnepe) A csendes budai rész is csupa hullámzó élet volt ezen a napon. A kelenföldi, a lágymányosi, az albertfalvai és a budafoki munkásság a Gellértfürdő előtt gyülekezett. Reggel nyolc órától egymásután vonultak fel a munkások a Vérmező felé. A Gellért-rakparton, az Attila- és Krisztinakörúton át ért a menet a Vérmezőre, amelynek délkeleti részén helyezkedett el. A Vérmező felső részeire és közepére vonult a második és harmadik kerület, a környékbeli kültelek és Budakesz, Hidegkút, Hűvösvölgy munkásnépe. Különösen impozáns volt a Ganz-gyári munkások hatalmas menete, a II. ker. vasmunkások „Szabadság" dalköre, a budai iskolák fiu- és leánytanulói, az óbudai hajógyár, az óbudai dohánygyár munkásai és munkásnői, a Déli Vasút alkalmazottai, az erdő- és mezőőrök kara, a repülőgépgyári munkások csoportja. Tizenegy órára a Vérmező zsúfolásig megtelt. A szónokok: Farkas Antal, Bíró Dezső és Migray József a nap jelentőségét méltatták, a proletáruralom céljait és feladatát fejtették ki. A gyűlés után tréfás versenyek, kabaré-előadások következtek s a nép szabadon szórakozott itt is késő estig. (Színházak, hangversenyek) A színházakban a rendes műsordarabokat játszották. Ezt megelőzően a Nemzetiben, a Vigben és a Magyar Színházban Bródy Sándornak Orgonavirág című poétikus májusi alkalmi játékát adták elő, ezenkívül a Király Színházban és a Medgyaszay-Színházban Somlyó Zoltán alkalmi költemnyét, a Belvárosi Színházban s ugyancsak a Medgyaszay-Színházban Várnai Zseninek egy versét szavalták el. Előadás előtt a zenekarok az Internacionalét játszották. Nagyszabású hangverseny volt a Városi Színházban. Internacionális hangversenyt rendeztek itt pompás műsorral. Az „Internacionale" indulója után, melyet a Városi Színház és az Operaház énekkara adott elő zenekari kísérettel, Márkus Dezső vezetésével, Bokányi Dezső fővárosi népbiztos mondotta el gyújtó hatású ünnepi beszédét. Majd Dohnányi Ernő játszotta el Liszt XIII. rapszódiáját, Környey Béla „Cavaradossi" áriáját énekelte magyar szöveggel, Medek Anna Puccini ,,Manon"-áriáját olaszul, Debussy „Lia"-áriáját pedig franciául adta elő, Beregi Oszkár németül és magyarul szavalt, Ivona pedig franciául adta elő Verhaeren „L'Effort"-ját. Drechsler Olga orosz dalelőadásai tették változatossá a programm első részét. Az est második szakaszában nagy hatást keltett ifj. Lányi Ernő új alkalmi kompozíciója, a magyaros lendületű és tüzes ritmusú „Májusi kalapács"-a, Somlyó Zoltán szövegére, amelyet Szende Ferenc adott elő munkászubbonyban. Szép számai voltak még a műsornak: Paulay Erzsi francia szavalata, Medgyaszay Vilma magyar szavalata, Magaziner Erzsébet francia és angol énekszáma, Eisenberg Albert orosz nyelven előadott áriája és a Lehner-Hartmannkvartet szereplése. Az Operaház tánckara fejezte be az estét Erkel tüzes toborzójával. A zenekari kíséret vezetését Márkus Dezső, a zongorakíséret feladatát pedig Marthon Géza és Stefanidesz Károly végezték. A színház hatalmas nézőtere zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel, amely lelkesen tapsolt meg minden számot. (Egyéb ünnepségek) A vörössel díszített országház előtt tartotta a székely szovjet a Munka szobrának leleplezési ünnepét. Tizennyolc vörös ruhás székely gyermek énekelte el a Marseillaiset, Gágyhy Jenő beszélt a székely szovjet nevében, rámutatván az első székely nép forradalmának, Dósa Györgynek mellszobrára, mely az Országház kapuját díszítette. Ismertette, ki volt Dósa György s azután lehullott a vörös lepel Istók János remek szobráról, mire a kormány szónoka, Somló Dezső mondotta el beszédét. Ezután Fodor Aranka énekelt, Zlettyei Aranka Várnai Zseni tersét szavalta s azután Solti Hermin, Bartos Olga, Virág Jenő, Morvay Bözsi és még sokan szórakoztatták a proletárokat. A Városliget valamennyi szórakozóhelyén ünnepi előadások voltak. A cirkuszokban, mozikban is díszelőadásokat rendeztek. A Margitsziget különösen érdekes volt. Itt a gyermekek májusát tar-