Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

i&k­u ,ti.i i h •/­ ff ffSi i'J \ Budapest, 1920. 71-ik évfolyam­a (163. szám. Szombat, julius 10 ELŐFIZETÉSI ÁRAK* Egy hóra 25 kor. — fill. Negyedévre 70­­ — . Fél évre 140 . — • Egész évre 200 . — « Egyes szám­­ra: Budapes­ten, Vidéken 6e a pálya­udvarokon 1 korona. PESTI NAPLÓ -SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi­ út 18. TELEFON ! József 62—30, 62—31, 62—32, 62—33, 62—34 Nyomda: 64—39. Felelős szerkesztőt József 62—36. Igazgatóság! József 62—85. Pitizi Mot az egységes párt megalakítására Megvan a megegyezés lehetősége - Szombat délben döntenek a pártok (Saját tudósítónktól.) A politikai pártok ku­lcü­ldöttei ma este több óra hosszat tartó értekezés u­tán úgy döntöttek, hogy pártjaiknak egységes kormányzópártta­ történő egybeolvadását javasol­ják, hogy m-még lehetővé tegyék gróf Bethlen Ist­vánttalf' a kormányalakítást. Este hét órakor a kisgazdapártban gróf Jer­t­len István elnöklete alatt értekezlet kezdődött, amelyen a kisgazdapárt részéről Rubinett Gyula, nagyatádi Szabó, sokorópátkai Szabó, Kovátz J. István, Gaál Gaszton, Meskó és Patacsi jelentek m­eg, a keresztény párt részéről Bal­er, Vass, Be­lleczky, Rassay, Túri és Hentz, a disszidensek ré­széről gróf Klebehberg és Fáy. Az értekezlet, amely értesülésünk szerint, noti volt sima lefolyású, este tíz óra után ért véget és azzal végződött, hogy a kölcsönös kapacitáció, a bel- és külpolitikai helyzet beható tárgyalása után, a pártok küldöttei megegyeztek a kormányzó, egy­séges párt megalakításának elveiben és módozatai­ban. Megszűnnek az eddigi pártkeretek és a meg­alakuló kormány egy új, őt támogató nagy párttá­ vonulhat be a nev­zetgyűlésbe és megkezdheti az alkotó munkát. Az új alakulás csak akkor válik természetesen perfektté, ha a ma este döntött bi­zottságnak elhatározását az egyes pártok ratifikál­ják és kimondva feloszlásukat, m­in hét pont az­n­yán, amelyet tegnapelőtt ismertettünk, egy pártban tömörülnek és eme plattform alapján vállalják a k­­ormányost. Alkotmányos eljárás lenne, ha a pártok a választóikat kérdeznék meg és tőlük kérnének fel­hatalmazást új párt alakítására és új programm val­lására. Politikai körökben fel is merü­lt az a gondol i­at, de azzal hessegették el, hogy eddig is alig volt alönbség a pártok programmjai között és ami volt, azt most elsimítják és a kormány olyan munkater­vet fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amelynek támogatása minden pártra nézve lehetséges lesz. A megegyezés már a mai nap folyamán folyta­tott tárgyalásokon valószínűnek látszott .­Via a kereszténypárt radikálisabb szárnya még az utolsó órában is inkább a koalíció mellett álló­, és még most sem biztos, hogy az utolsó pillanatban nem csinál-e ez a csoport frontot és inkább még­ ellen­zékbe, semhogy önállóságát és programmjának szo­ciális pontjait feláldozza. A kiküldött bizottság értekezlete után Rubin?". Gyula a következőket mondotta a Pesti Napló munkatársának: — Megtörtént a megállapodás, meg van a megegyezés, meg lesz az egységes párt, amely száznyolcvan főből fog állani. Valószínű, hogy­egyesek nem fognak belépni. A ma tartott érte­kezlet egy hat tagból álló bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy az egységes párt pro­grammját dolgozza ki és foglalja írásba. — Az új párt, neve: Egyesült nemzeti keresztény és kisgázda és földmíves párt­ Ennek az lesz a következménye, hogy a vidéki szervezetek is egységes vezetés alá kerülnek.­­ Valószínűnek tartom, hogy a pártok rati­fikálni fogják a megegyezést, miután oly súlyos a­ helyzet, hogy más megoldás nincs, minthogy meg kell találnunk, a megegyezést. A kormány programmjára vonatkozólag már meg­van a megegyezés és vélem­ényem sze­rint a két párt i összeegyeztetése sem fog nehézségbe ütközni. — Holnap ifóklőtt tizenegy órakor a pár­tok értekezletet tartanak­, amelyik foglalkoznak ezzel a megállapodás««! c« tdsflit.ísni felisíik azt a kérdést, hogy egyáltalában akarják-e az egy­­séges pártot? A Pest­i Napló tred év tója lrt­élt gróf Bethlen desztim­ált mintem­öőrökkel az értekezlet után. — Olyan megállapodás jött létre — mondotta a gróf — amely — ha azt a pártok holnap tar­tandó értekezletükön elfogadják, — biztosítja az egységes párt megalakulását. Úgy értesülünk, hogy az értekezleten a m­eg­­állapodásokat három pontban foglalták össze. 1. Az első pont kimondja a két többségi párt és­­a disszidensek teljes egyesülését 2. Hat tagú bizottság alakítandó, melybe három tagot a kisgazdapárt két tagot az egyesülés tartja, egy tagot a disszidensek delegálnak. Ez a bizottság dolgozza ki az egységes párt programmját. 3. Azok a módozatok, amelyek alapján a párt­szervezetek egységesítése megtörténik. Arra a kérdésre, vajjon a pártok holnap tar­tandó döntő konferenciája milyen eredménynyel végződhetik, Vass József így válaszolt: — A kereszténypárt holnapi értekezletén aján­lani fogják az egységes párt létesítését. A megegye­zés lehetősége adva van. Gaál Gaszton is ilyen értelemben nyilatkozott. Nagyatádi Szabó földbirtokref­ormja Megírtuk, hogy nagyatádi Szabó István bemu­tatta a kormányzónak azt a tervezetet, amelyet a fedbeírto­kreformról készített A tervezet alapgondolata az, hogy a­ föld azé legyen, ahol­ megműveli. Kétezer négyszögölnél nem nagyobb földhöz juthat a kisiparos, közalkalmazott, volt katonatiszt és altiszt. Földet igényelhet a nyugdíjas katonatiszt, altiszt, rokkant és kösalkal­mmazott özvegye, árvája. Megváltható minden 500 holdnál nagyobb egy tagban levő birtok. Ellentét­ben a Rubinek-féle javaslattal, a tervezet a helyi, községi szervezetekre bízza a földhöz juttatás jo­gát. Tíz éven belül el nem adható a föld. Hadvisel­tek a vételár háromnegyed részét hitelben kap­­hatják. M. Az ellenoffenzíva­ ­ az orosz bolsevizmussal Olaszorság a békeközvetítésre vállalkozott A Spanbra járt lengyel küldöttséget Voyet­ Ge­orge tudvalevően azzal a rövid megjegyzéssel intézte el,hogy miért ia kezdtek háborút az oro­sz SB- éllen. Most Lloyd George, mint jelntik, siet a spasi tárgyalásokkal, hogy haza mehessen, mert legközelebb igen fontos vendére lesz, Csicseriig Szovjet-Oroszország külügyi nébiztoosa, akivel most már hivatalosan fog tárgyalni Lloyd Ge­orge a békekötésről és ors­gasági sterillesejt létesíté­­téről. Ez a körülmény némileg megmagyarázza azt a buzgóságot, amellyel az angol lapok a leg­utóbbi időkben a lengyeleknek kétségtelenül komoly hely­zetét a még feketébbre igyekeztek festeni. Az angol lapok túlzott híreikkel elő escart­ák készíteni a ta­lajt az Oroszországgal való béketárgyalásra. Mint Washingtonból jelentik, az Egyesü­lt­ Ál­lamok kormánya is elhatározta, hogy felveszi a kereskedelmi forgalmat Orosz­országgal, a­nélkül azonban, hogy Lenin kor­mányát, akár más bolsevista kormányt el­ismerne. A harctéri helyzetre vonatkozóan újabb meg­­bízható hír nem érkezett. A londoni lengyel követ­ség közlése szerint. Egyébként a lengyel követség meg­cáfolja azt a hírt, hogy a lengyelek békeajánlatot tettek volna a vörösöknek. Cseh és orosz forrásból természetesen folytatják a különböző rémhírek ter­jesztését. XXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X Varsói távirat szerint Radzivilov Szaniszló herceg, Pilsudzky tábornasz, adjutánsa, az utóbbi napok harcaiban megsebesülve a bolseviki csapatok kezébe esett, amelyek kegyetlen kínzások után meggyilkolták. Amerinkánál a bolsevikiek feletet­tek egy lengyel vöröskereszt-kórházat a benne lévő lengyel sebesültekkel együtt. A lengyelek még egyszer kísérletet akarnak tenni, hogy az entente-tól segítséget kapjanak. Gr­ob­ski lengyel miniszterelnök személyesen Spasiba utazott, hogy az entente-államférfiakkol a helyzet­ről tárgyaljon. X X X X X XXXXXXX X XXXXXXX X XXXXXXX Az orosz-lengyel háború olyan problémák megoldá­sát rejti magában, amelyek egész Európát érdeklik. Az entente hiába akar kitérni előle, nem teheti, mert az ő békeszerződései okozzák, hogy éppen azok a nemzetek, németek és magyarok, amelyek a bolse­vizmus leverésére hivatvák, meggyöngültek és belső bajaikkal kénytelenek erejüket felemészteni. Nagy rokonszenvvel kísérjük a lengyel nemz­et óriási küzdelmét a civilizáció legnagyobb­ ellenségé­vel, a bolsevizm­ussal. (Itt a cenzúra 50 sort törött. A július 9-én kelt varsói hadijelentés szerint a lengyel csapatok ismét elfoglalták Rovnót. A jelentés szerint Ovrucknál, Oleszktől ke­letre a lengyel csapatok oldalba támadták a negyedik bolsevista hadosztályt. Ezen a te­rületen az ukrán lakosság általános felkelést szervezett a bolsevikiek ellen. Egy, a budapesti lengyel követséghez közel­álló lengyel személyiség a Magya­r Távirati Iroda munkatársa előtt a következőképpen nyilatkozott a lengyiél-orosz harctéri helyzetről. A bolsevista propaganda-tudósítások valótlan­sága főképp a dimenziók helytelen beállításán nyugszik. A bolsevista tudósítások bizonyos pon­tokra vannak lokalizálva, azonban elhallgatják a leglényegesebb eseményeket és így az általános helyzet felől helytelen képet adnak. Vegyük tekin­tetbe, hogy a lengyel front jelenleg a Berezinától Ptyszben, Uharán, Rovnón és Szarakonstantinován át Mohilevig terjed, tehát 1200 kilométer. Ezen az óriási fronton természetesen nem lehet szó sűrűn megszállott és műszakilag erősen kiépített állások­ról, vonalaink inkább rugalmasak és a harc nem álló, hanem mozgó harc. Mérvadó volt ebben a te­kintetben az idézett taktikai szemponton kívül az a politikai körülmény is, hogy Ukrajna, számunkra nem bír a tulajdonképpeni lengyel belföld jelentő­ségével. A bolsevikiak e fro­nt két szélső pontján­, tudniillik ész­akon a Berezinánál és délen Rovno­nál támadtak. Tűzbe vetették összes tartalékaikat, így a Krkiből idevont Budieogyhadseregest is. Ez a hadsereg jelentékenyebb lovas­tömegekntél fogva bizonyos mozgékonysággal bár, ami a támadás szo­kott kezdő sikereinél természetszerűleg latba esett. Megbízható jelentéseink szerint azonban az orosz támadások lökőereje már kimerült, s az oroszok nem voltak képesek e nagy áldozatokkal megvásá­­rolt kezdő sikereiket lényeges taktikai előnyökké kiépíteni. Még más képet nyerünk, ha a két ellenfél politi­kai és morális tényezőit vesszük tekintetbe. Lengyel­ország másfél évszázados rabigájának lerázása után a nemzeti akarás tetőpontján áll. Amint Magyaror­szágon a nemzeti érzés újraébredése a nemzetben az áldozatkészség legmagasabb fokát fejtette ki, úgy Lengyelország is a nemzeti géniusz újraébredése folytán a megrendíthetetlen egység és akaraterő je­gyében áll. Mögöttes országrészeink érintetlenek, iparunk teljesítőképessége csorbítatlan, hadseregünk szelleme m­inden dicséret fölött áll. Oroszországban ellenben a viszonyok másképp állnak. Mint közvet­len szomszédok és háborús ellenfelek állandóan meg­győződhettünk hírszerzések, foglyok és szökevé­nyek által, hogy az orosz szovjet állam közvetlen összeomlás előtt áll és a jelenlegi offenzíva a végső kétségbeesés utolsó erőfeszítést. X X IX X X a lengyelek visszaszorították a X X X X X X X X X X X X X X X X X X a­mrb­iák­, X X X X X X X X X X X X X X X oroszokat X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Next