Pesti Napló, 1920. szeptember (71. évfolyam, 207–231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 2­70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Butfft­pesten, vidéken és a pálya­ud­varokon 2 kor. I­­­V ^ 71. évfolyam • 228. szám­­fün 2 Vvarnap, szeptember 26 . SZERKESZTŐSÉG Budapest, Rákóczl­ ut 18 KIADÓHIVATAL« Erzsébet-körút 18 ss&m TELEFON: József 62-30, 62-32 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71—15, J. 62-35. Felelős szerkesztő: József 62—38 APLO Két polgármester '­s forgószél, mely­,­egész multunkat ki­tépték, pehelyként eskreálta az embereket és olyan ellentjátékot hoz össze, melyek nem renoáltették, hogy valaha találkozni fognak. Így sodort egymás közelébe két férfiút, akiket a mi szemünk olyannak lát, h­ogy bennük erkölcsi fogalmaink legnag­­yobb távolságai jelennek meg. Linder Béla az egyik és Nendwich Andor a má­sik. A két alakot egy akció képe köti ösz­sze, amint Linder kiutasítja Nendwich­et­­ polgármesteri székből és átkergeti a hat­­áron. A botrányoknak, borzalmaknak és ka­landoroknak erre a szomorú korszakára jellemző, hogy mi eddig csak Linder nevét­­mertük: Nendwich Andor, Pécs városá­naak sok éven át volt polgármestere széle­­­ebb körben csak most vált ismeretessé, amikor neki is el kellett indulnia annyi száműzött magyar kálvária útján és amikor azon el is indult a maga elhatározásából, hűségesen egy becsületes és munkás élet követelményeihez. A felforgatás boszor­kány­gőze ezúttal a megszállott Baranya Földjéből tört elő, olyan területen, mely rö­­videsen felszabadul és visszakerül hozzánk, ám ma még kívül esik a magyar hatóságok keze ügyén. Itt támadt új fészke annak a sivár és pusztító szellemnek, mely elbá­gyasztotta és leszerelte Magyarország vé­dekező karját, itt találkozunk ismét a gyá­­szos nevek sorával, melyek elválaszthatat­lanul egybeforrtak az ország méltatlan és tragikus sülyedésével. Azt a társaságot ért­jük ma tetten Pécs városa dísztermében, mely Budapest fővárosában tobzódott így éppen most két éve, az arcok, a handa­bandázó fogadkozás, a népboldogító nagy­ Szavak,­­ minden ugyanaz és valóban nem lenne teljes a kép, ha mindennek az élén nem Lindert látnak, a leszerelő had­­ügyminisztert és ha az első üdvözlés nem Károlyi Mihálynak szólna. Alig van ese­ménye hat éves zavaros múltunknak, melyre nagyobb és leverőbb kiábrándult­sággal néznénk, mint ama napokra, mikor az ország kormányhatalmát ezek az embe­­rek ragadták magukhoz. Nekünk fájdalmas tény az, hogy Pés­csett ma még Nendvich Andornak kellett meghátrálnia Linder előtt, akiben a hazát­lan kalandorszellem jelent meg előtte. Bi­zonyára nem könnyű szivel hagyta el a várost, amelyért ő csendben, hivatása sze­­rint dolgozott és növelte fájdalmát, hogy annak közeli sorsát Linder Béla kezébe kell letennie. Végzetes kéz! — a távozó polgármester egy egész ország katasztrófá­ján tanulta meg, mit hoz annak az érintése. De mennie kellett, mert még nem telt be az idő, amikor a magyar és emberi eré­nyeknek gyakran engedniök kell, ha lelki­ismeretlen kalandosággal és véres népbo­londítással találják szemközt magukat. A távozó polgármester képe megkapó, mert elhanyatlásunknak egész képét tárja elénk. Így kellett itthon, a nagy Magyarországon is elnémulnia mindennek, ami évtizedekre nyúló munka, becsületes hivatásteljesítés, önzetlenség, lelkiismeretesség, szellemi és erköcsi rátermettség volt, mikor a társada­lom réseiből olyan emberek és törekvések törtek elő, amiknek képviseletében Linder Béla a forradalom házalója, a pécsi város­­házán most megjelent. Minden reménysé­günk abban van, hogy közeli az idő, ami­kor ismét mindenütt helyükre ültethetjük a Nendvich Andorokat és velük azt a szel­­lemet, melyet ők képviselnek. Kisgazdaképviselők Vass­­miniszternél Hétfőn tárgyalja a nemzetgyűlés az indemnitást (Saját tudósítónktól.) A vol kisgazdapárt kö­rében a vidékről érkező jelentések alapján bizo­nyos­­nyugtalanság volt tapasztalható néhány nap óta Különösen a kukoricarendelet váltott ki a kisgazdáikból némi el­fredetlenséget. Tizennyolc nemzetgyűlési képviselő felkereste Vem­bei»«f '­rd­elmezési minisztert, hogy a függő kérdésekb­en megnyugtató nyilatkozatot kérjenek a minisztertől. A küldöttségben a következők vet­tek részt: Forgács Miklós, Hentzer István, Nagy János (Tamási), Pásztor József, Renczes János, Lovász János, Haypál István, Szabó Gy. János, Schandl Károly, Szalánczy József, Szijj Bálint, Sziráki Pál, Tankovits János, Milosevits János, Plósz István. Vass József közélelmezési miniszter a tengeri­ forgalombra vonatkozólag kijelentette, hogy miután az elsőrendű kenyérmagvakból nem lehet kielégíteni az összes fogyasztókat, pótannyag­ról kell gondoskodni. Ilyen pótanyag a tengeri, amelynek idei terméséből mintegy egyötöd-egy­hatod részt kell megszerezni az állam­ számára. Ez katasztrális holdankint mintegy 2,5—3 méter má­zsát tesz ki. A kivetési arány községenként külön­böző. Hogy ennek a hányadnak a megszerzése biz­tosítva legyen, átmenetileg, két-három hétre zár alá veszi a miniszter az egész termést és még iyén­kint állapít­ja meg a beszolgáltatandó mennyiséget. Az átmeneti idő alatt a beszolgáltatandó mennyisé­gen felüli termésre kötéseket, vásárlásokat lehet eszközölni, mert pótkivetést nem tervez a minisz­ter. Az Áruforgalmi rt, amely a beszolgáltatandó tengeri átvételével és kifizetésével van megbízva, központi górékat állít fel, ahová a kisebb birtoko­sok leadásra kerülő­ termése kerül. A nagyobb gaz­dák tengeri­ termésrészét csak akkor viszik el, ami­kor az elszállítás lehetővé válik. Az őrlés körüli visszáságok megszüntetésére és a malmok hatható­sabb ellenőrzésére külön szervezet létesül, amely­nek remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a malmok a leggazdaságosabban fognak őrölni. Az egyes malmok vámgabonájának kiőrlésére a leg­közelebbi malmot fogják felhasználni. Minden visszaélését — mondotta a közélelmezési miniszter — az államhatalom sújtó eszközeinek legszigorúbb alkalmazásával fog a közélelmezési minisztérium megtorolni. A vidéki ellátatlanok kielégítésére szep­temberben huszonkét millió kilogramm lisztet utalt ki a közélelmezési miniszter. Az ellátatlanok kataszterének revíziója most folyik. A rekvirálást minden körülmények között kerülni akarja a kor­mány. A közélelmezési miniszter nyilatkozatait a képviselők megnyugvással fogadták és bizalmuk­­­ról biztosították Vass minisztert. Ferdinándy Gyula belügyminiszter jövő hé­ten nyújtja b­e a megyei és községi választásokról szóló törvény javaslatát. A választásokon a megye­bizottsági, illetve képviselőtestületi tagoknak egy­harmad részét a virilisták, egyharmadát a leg­több földadót fizetők közül fogják választani és csak egyharmadát a szalárdon választható válasz­tók közül. Ezt az egyharmadot általános, titkos, egyenlő és a nőkre is kiterjedő szavazati jog alapján fogják megválasztani. A nemzetgyűlés hétfőn kezdi meg az indem­nitás tárgyalását. Bizonyos, hogy október tizedi­kéig elkészülnek a honatyák a szünet előtt elin­tézendő törvényjavaslatokkal. Haller István és sokorópátkai Szabó István miniszterek Debrecenbe utaztak, ahol a város képviselői vasárnap beszámolót tartanak Vasár­nap két választás is lesz. Hódmezővásárhelyen egyhangúlag fogják megválasztani gróf Bethlen Istvánt, Kemecsén pedig erős harc lesz Wagner Károly, Kállay András és Birkmayer György, között.­ ­ Oroszország elfogadja a lengyelek feltételeit ikér 10-ig alá­­kell írni a békét — Orosz támadás Anglia ázsiai birtokai ellen A diadalmas előnyomulásának eredménye volt, hogy az oroszok készséggel egyen­gették a rigai békekonferencia útját, s hogy Joffe, az orosz békedelegáció elnöke, ellentétben az előző tárgyalásokon elhangzott kijelentésekkel, teljesen békülékeny hangon ad ma kifejezést annak a re­ményének, hogy a rigai tárgyalások eredményesek lesznek; — amit külön!*»« Varsóban is remélnek; — az entente egy újabb erélyes lépése pedig meghozta végre azt az eredményt, hogy a Szov­jet kormány— mint egy Havas-távirat jelenti — visszavonta minden eddigi lehetetlen feltételeit. A nagy­követek tanácsa ugyanis — a Daily Telegraph szerint — elhatározta legutóbbi ülésén, hogy október 10-én életbe lépteti a teljes bloká­dot Szevjetoroszország ellen, ha ez a lengyel bé­két legkésőbb október 10-ig alá nem írja. Ennek a fenyegetésnek meglett az eredménye. Joffe a rigai tárgyalások során közölte, hogy a szovjet­kormány lemond a lengyel haderő lefegyverzé­séről és demobilizálásáról, valamint a fegyvergyá­rak bezárásáról. Lemond továbbá Oroszország a svolkowyski grajevoi vasútvonal használatáról és olyan határt javasol, amely sokkal keletebbre veri, mint ahogyan a Curson-vonal és Kek­oratkciá­hoz csatlakozik. A javaslat szerint Fehéroroszor­szág és Litvánia sorsáról népszavazás döntene. Legközelebb a lengyel delegáció elő fogja ter­jeszteni precíz feltételeit, amelyeknek főbb pontjai a következők: 1. Az ellenségeskedések azonnali megszüntetése. 2. A hol­se­vikik az Úgynevezett Pilsudski-vonal mögé húzódnak vissza, amelyet a lengyelek az orosz előnyomulás előtt júliusban szálltak meg. 3. A békeszerződés egy pontja meg fogja álla­pítani annak a haderőnek nagyságát, amelyet a két ellenség a béketárgyalás alatt tarthat. 4. A leyalistok—krajevoi-vonalat a fegyverszü­neti szerződés aláírásától kezdődőleg Kektearosfia és Oroszország között az átjáró forgalom számára nyitva tartják. Joffe joggal mondta tehát egy újabb nyilat-­­kozatában, hogy „most már a két ellenséges ál­­ lam­ közt nincsenek olyan ellentétek, amelyeket kölcsönös jóakarat mellett el ne lehetne simí­tani." Lengyelország részéről bizonyára meg is van a jóakarat, a szovjet kormány azonban két­ségkívül csak kényszerűségből fordított a köpö­nyegén, amikor egyszerre engedékennyé lett, s ti­tokban megint régi politikáját akarja követni és alkalmas pillanatban felrúgja majd­ a rigai „bé­két." Az Oroszországból érkező hírek és a Pravda cikkei ugyanis egyáltalán nem arra mutatnak, mintha Oroszország maai vezetői valóban békét akarnának s a békés munkától remélnék a sokat szenvedett Oroszország talpraállítástól. A moszk­vai hivatalos lap, a s­rainda még most olyan han­gon ir, hogy a diplomaták elmehetnek Rigába, a katonák azonban a frontra mennek. A békét nem a diplomaták tárgyalásai, hanem a szuronyok győ­zelme fogja megcsinálni. xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxi X X Ilyenformán tehát a lengyel bek­edel­eg az ufók­nak és a lengyel vezérkarnak kétszeres óvatosság­gal kell tanulmányozni az oroszok javaslatait, s megfelelő garanciák nélkül nem szabad megkötniök a békét, amelynek a terminusát különben lengyel részről október 6-ikére állapították meg. XXXXXXXXXXXXX XXX XXXXXXXXXXXXXX XX­X X X XXXXXXXXX XXXX x x Ez a pont az, amelynél Anglia nem ismer tré­fát. x x x x x x x x x az angolok egész orosz­ politikáját megváltoztathatja, s — reméljük — közelebb hozza az egyedül helyes francia állás-TKU 3-1

Next