Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

Xcáá Ellesett párbeszédek !* — Gratuá lok az nj !&/Ami. Azt hallom, fegyike a fe­szebb budapesti villáiknak. — Mondják. — Irigylésre metó teremtés! Háziúr, boldog háziúr! — Igen.­­Régi vágyam valósult meg, amikor tulajdonosává váltam egy házaink. Valami, ami az enyém, amivel szabadon rendelkezh­etem, amit tetszés szerint alakíthatok, formálhatok, beren­dezhetek a saját ízlésem szerint. — Képzelem, mily szép, milyen különös, a párt! — Ó igen! Kedvet, — intim- barokk­­stílus! Három meleg fészek, három lakás van benne. Gobelinek, perzsaszőnyegek, francia ablakok,­em­pire bútordarabok, biedennayer hálószobák, nap­sütéses verandák. — és egy romantikus kis to­ronysvx­ba. — Három lakás? Minek három .­ — A römnek egy, az apósomnak egy és az emeleten az én kis lakásom. —J Ó, de kedves! Mily szép családi élet. Kép­zelem, hogy örül az öreg úr! — Az apósom? Ugy áll a dolog, hogy az apó­som lakását egy báró rekvirálta. Nagyon derék úriember. . . ő rekvirálta. Az apósom kénytelen vo­lt a kispesti Szeretetházba költözni. A kedves veje szeret a villában lakni? — Szeret. De nem lakik. Az övét egy gróf rekvirálta. Most a vőm a családjával beköltözik tóy vagyonba. Be kár! igy most a családból csak ön te-Iepedhetett meg a villában. Ahogy vesszük. Letelepedtem, de jött egy . . . — Herceg . . .­­ — Nem tudom, hogy herceg volt. Még nem néztem meg a gótai almanachot. Szóval, ő lakik ber­­t a lakásomban. Most nyakra-főre járom a la­kás­ hivatalt, hogy engedje meg, hogy bútoraimmal, gobenlinjeimmel, hiedermayeremmel, empireom­mal beköltözh­asse ita a toronyszobába. — És van reménye? — Nagy a gyanúm­, hogy egy menekült csil­lagász fogja megkapni azon a címen, hogy ő ott közelebb lévén a csillagokhoz, jobban tudja meg­figyelni őket. Nos jó, legalább busás házbért zsebel be. — Istenem! Elég busás? Busásnak busás! A három lakó összesen annyit fizet, hogy abból ki­tisztíttathatom a toronyszobát, hogy a csillagász beköltözhessék.« — A fő, hogy mégis csak a saját házának a tulajdonosa - Hisz, ez az! . . . Bár abban is­ van va­lami, ha mint lakó, más házának volnék a tulaj­donosa. b. m. ^'NA.'.'VAVS^'AVwVWNAV^VWWV.VW^ ssef királyi herceg vállalták el. A közönség meg­felelő elhelyezése nagy gondot o­kozott a ren­dezőségnek, de úgy hisszük, ezt a kérdést is sikerülni fog közmegelégedésre elintézni. A rá­kosi repülőtéren már nagyban folynak az elő­készületek és csak az időtől függ, hogy novem­ber hetedikén Budapest közönségének valóban nagyszerű és felejthetetlen ünnepségben legyen része. Meggyőzően és­ lelkesedéssel beszél a repü­lésről és a repülő­napról dr. Gerendai­, mint aki tudja, hogy új korszaka nyílik a modern technika nagy vívmányának. Bizonyos, hogy nem fog csa­lódni benne. B. A. (Törlés) A levegő magyar hősei Beszélgetés dr. Gerenday György miniszteri tanácsossal, az Aero-szö­vetség elnökével A trianoni „béke"­ a repülőgépet is­­kitörölte a magyar fegyvertárból, de nem pusztíthatta el a magyar repülők bámulatos képességeit és munka­kedvét. Ismét munkába állnak derék repülőink, de ezúttal nem a gépfegyver kattogó vérmuzsikája fogja szolgáltatni a kísért­ zenét, hanem a haladás, a kultúra eszméit kívánja szolgálni a huszadik század csodás találmánya. A november hetediki repülő­nap van arra hivatva, hogy bizonyságot szolgáltasson kul­tur-repül­őgépeink jóságáról és azok mestereinek művészetéről. Impozáns ünne­péllyé akarják ezt a napot avatni és bizonyos, hogy a törekvést siker fogja koronázni. Erre mutat legalább az a nagy munka, amellyel a Magyar Aero­ Szövetség erre az alkalomra készül. Felkerestük­ ma dr. Gerendai­ György minisz­teri tanácsost, az Aero Szövetség elnökét, aki a repülő­napról a következőket mondotta: — Egy minden izében nagyszabású sport-, illetve társadalmi ünnepélyt akarunk­ rendezni. A repülőgép mint háborús fegyver egyelőre — legalább a mi számunkra —­ megszűnt, de új életre támadt, mint kultúrtényező. A postai-és személyforgalom veszi majd óriási hasznát annak a gépezetnek, amelynek nyomán a hábo­rúban csak vér és gyász fakadt. Nagyszerű re­pülőink — mert ezek szép számban vannak — be fogják mutatni csodás művészetüket és a kö­zönségnek oly hosszú idő után alkalma lesz a repülésnek minden fajtájában gyönyörködni. Lesz sebességi és magassági verseny, halálug­rás, csoportrepülés és bizonyos, hogy a publi­kum ezreinek érdeklődését teljes mértékben­­ki fogják elégíteni a produkciók. verseny vés Steaggét Horthy Miklós kormén­ynő és Jó- PESTI NAPLÓ 1920. október 1­­9 Keletfiro! Németországhoz csatlakozott — A Pesti Napló bécsi tudósí­tójától — A kelettiroli Venzben vasárnap Kelettirol valam­i erről szóló határozatot közlik a német birodalmi mennyi néposztályának képviselői gyűlést tartót­t kormánnyal és az osztrák kormánnyal, azzal a ké­tak, amelyen elhatározták, hogy Kelettiről elsza- ; réssel, hogy a két kormány tegye meg a szű­kisé­kad Ausztriától és Németországhoz csatlakozik. Az i­ges lépáseket a határozat végrehajtása célj­ából. Valamennyi angol bányamunkás sztrájkol­ t .A Pesti Napló berlini tudósítójától . Az Iltigol bányásastrájkban ma már vala­mennyi mimiás-észtvesz. A sztrájk következté­ben Lancashireben húszezer textilmunkás és Yorkshireben húszezer vasúti munkás lett munka­nélkülivé. A sztrájk már érezteti hatását, a gaz­dasági élet minden ágában. A vasutasszövetség vezetősége elhatározta, hogy az országos szervezetek gyűlése elé viszi azt a kérdést, vájjon csatlakozzanak-e a vasutasok a bányászok sztrájkjához. Felhívást intéztek a vas­utasokhoz, amelyben kijelentik, hogy a bányászok esetleges kudarca nagy hátrányt jelentene a vasutasok ránézve is. Megszűntek az olaszországi sztrájkok —­­A Pesti Napló berlini tudósítójától — Milanói táviratok arról számolnak be, hogy Olaszországban helyreállt a nyugalom. Triesztiben és Bolognában megszílt a sztrájk. Palermóban ugyan legujuljiraitt"sztrájkba léptek a szocialista munkásoké "(de ez nem függ össze a most lezajlott mozgalommal, hanem tüntetés azért, hogy Paler­móban a szocialista párt egyik vezérét eddig is­meretlen tettes meggyilkolta. A kormány a pillanatnyi nyugalom dacára nem szüntette meg a rendkívüli intézkedéseket, mert attól tart, hogy a zavargások meg fognak is­métlődni. Milanóban ma nagy munkásgyűlés van, amelyen a múlt heti eseményekről tárgyalnak Azt hiszik, hogy ezen a gyűlésen a radikális elemek fognak felülkerekedni. A szeresztélyszocialisztik szőzelme az osztrák interitsoron •­­­­­­ Egyik pártnak sincs abszolút többsége — A kommunisták egy mandátumot sem kaptak — A nők vitték győzelemre a keresztényszocialisták zászlaját —­­Bécsi tudósítónk telefonjelentése — A­­német-ausztriai­­választás eredménye mára teljesem kialakult. Eszerint a keresztényszocialis­ták m­­ás osztrák nemzetgyűlésben hetvennyolc man­dátumot kaptak míg a szociáldemokraták csak­ hatvanhármat, a nagynémetek tizennyolcat, a po­lgári munkapárt pedig egyet, amelynek tulaj­donosa gróf Czernin Ottokár. Tizenöt mandátum mégs nincs betöltve, mert egyes kerületekben a párt®­ szavazatainak összegéből az egy-egy man­dátumra eső szavazatok levonása után még ma­radék vitatkozott,melyet az előre megállapí­tott kul­tren­s­ fognak fölosztani. A tizenöt mandátum betöltése után a keresztényszocialis­táknak mintegy 80, a szociáldemokratáknak pedig 71 mandátumuk lesz. Karinthia még nem válasz­tott. Az­ eddigi karinthiai képviselők egyelőre megtartják mandátumaikat. A régi törvényhozó testületnek százhatvan­egy tagja volt, az újnak 175 lesz. A keresztény­szocialistáknak eddig 63 mandátumuk volt, a szo­ciáldemokratáknak pedig 69 és a nagy­németek­nek 24. A szociáldemokraták veresége nem volt vá­ratlan, mert hiszen mindenki őket teszi felelőssé az állam vezetésének eddigi nehézségeiért. A nagy­németek veszteségeit azzal okolják meg, hogy a régi nemzetgyűlésben túlságosan negatíve ellen­zékieskedtek. Tekintettel arra, hogy a szociáldemo­kraták nem akarnak résztvenni az új kormány­ban, valószínű, hogy az­ kizárólag keresztényszo­cialistákból fog megalakulni. A polgári lapok egyhangúlag konstatálják Czernin megválasztásának nagy sikerét és azt hi­szik, hogy bár egyedül van jelen a polgári mun­kapárt képviseletében, mégis igen nagy befolyást fog gyakorolni Ausztria politikájára. A választá­sok eredményeiképpen a különböző pártok vala­mennyi vezető embere bekerült a parlamentbe. Így bekerült a keresztényszocialisták részéről Weiss­kirchner, Mataja, Kunschak, Seipel, a szocialisták részéről Bauer, Renner, Seitz, az eddigi elnök, Sever, Alsó-Ausztria tartományi főnöke, Auster­titz Frigyes, Adler Frigyes, Ellenbogen stb. •A választások bécsi mérlege a következő ké­pet mutatja: A szocialisták Bécsben négy man­dátumot és 88.000 szavazattal többet veszt­ettek, a keresztényszocialisták Bécsben öt mandátumsal és 68.000 szavazatot nyertek, a nagy németek Bécsben egy mandátumot és mintegy 17.000 szavazatot nyertek, a kommunisták összesen 14.104 szavaza­tot kaptak, ami azonban nem elegendő ahhoz, hogy mandátumot is nyerhessenek. Így tehát a kommu­nisták a parlamentben nem lesznek képviselve. A csehek és a zsidó nacionalisták ugyancsak kibuk­tak. Érdekes, hogy különösen a nők szavaztak nagy tömegben a keresztényszocialista jelöltekre. Így ,például a IV. választókerületben, ahol a szo­cialista Seitz és a keresztényszocialista Mataja kerültek át­­ győztesen, 20.559 nő és csak 14.546 férfi szavazott a keresztényszocialistákra, körül­belül ugyanezt az arányt állapították meg a többi kerületben is. A kommunistáik kudarcát nagy elégtétellel tárgyalják a polgári lapok. Rámutatnak arra, hogy ezzel Ausztriában a kommunizmus végképpen megbukott, mint ahogy a választások eredménye egyáltalán azt mutatja hogy az osztrák nép a régi gazdasági és társadalmi berendezkedéshez ra­gaszkodik. Minthogy egyik párt sem tudta az abszokit többséget­­ elérni, a régi koalíció újjáélesztéséről pedig alig lehet szó, valószínűnek tartják, hogy hivatalnok-kormány fogja átvenni az ügyek ve­zetését. A P­eidhpost ugyan azt írja, hogy a szo­ciáldemokraták olyan­ nagy számban kerültek az új parlametbe, hogy kötelesek résztvenni az állam­ügyek intézésében, azonban olyan nagy elvi ellen­tétek állnak fönn a két nagy párt között, hogy csaknem lehetetlennek látszik a koalíció vissza­állítása. Egyébként a szocialisták elvileg nem is akarnak résztvenni Ausztria kormányzásában, ha­nem egyedül a keresztényszocialistákra akarják hárítani a felelősséget. Azt mondják ugyanis a "szocialisták, "hogy ők az ország legsúlyosabb hely­zetében kormányoztak, olyan időben, amikor nem is lehetett sikerrel kormányozni és szerintük ez az oka annak, hogy vesztettek népszerűségükből. Azt akarják, hogy most, amikor Ausztria helyzete még mindig igen súlyos, a keresztényszocialisták kísérletezzenek egyedül vagy esetleg a nagynéme­tekkel együtt. Kérdés azonban, hogy az utóbbiak akarnak-e szövetkezni a keresztényszocialistákkal, akiktől őket is nagy elvi ellentétek választják el A jövő héten pártközi é­rtekezlet lesz, ame­lyen elhatározzák, hogy mikorra hívják össze az új nemzetgyűlést, vagyis ahogy az alkot­mánytör­vényben nevezik a törvényhozó testületet, a Na­tional­rat-ot. Az­ első ülés valószínűen november közepe felé lesz. Három héttel utána a Bundesrat ül össze, mely az első kamarának felel meg. A Bunden­ If-ot az egyes tartományok küldik ki. A nemzetgyűlés össze­ülése után egy hónappal a két kamara együttes ülésre ül össze, hogy megválassza a szövetségi elnököt. A két kamarát együtt Bun­desversammlung-nak­ nevezik. Minthogy a keresztényszocialisták mind a két kamarában a legtöbb mandátummal rendelkeznek, bizonyos, hogy úgy a Nationalrat elnöke, mint a szövetségi elnök ebből a pártból kerüül ki. A szö­vetségi elnöki állásra Weisskirchnert és dr. Rin­telent, Stájerország tartományi főnökét i­ioléi.

Next