Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

2 KedH kormányzó szózata sa/dr trdítónktár) Horthy Miklós, Magyaróra?« kormányzója/vasárnap Székesfehérvárott részlett a nemzetis hadsereg egy esztendővel ezelőtt füstént" leprotiúlásának emlékére felállított emlékpszlíh"kplezusiünnepélyén. A kormányzót gróf Károlyi József főispán üdvözölte. Az üdvözlő beszédre a kormányzó a következőképpen válaszolt: - : - Egy évvel ezelőtt tulajdonképpen e helyen fejeződött be egy sötét, szégyenteljes időszak és innen indult előre négyszázéves álmunkmegvalósulása, a szebb magyar jövőnek záloga: a nemzeti hadsered ÉS iia én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom, annak oka az, hogy nem, minden alakult úgy, ''hogyan egy évnel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen eggyé forradt a haza megmentésében. Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. Mindenki vezetni akar, de senki sem akar vezettetni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az OSSibs kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, így csapásra megoldani. Sorrend nélkül, titriggoimolfadíftint, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe a legnagyobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra és megnyugvásra, csak izgalmakra s az alig visszaszerzett perbéke megrendítésére, még akkor is, ha ezek a törekvések szülőkben jóhiszeműek és hazafiságból erednek. Egy jogállamban tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak,csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell hogy kibírjanak minden igazságos, pártatlan, főleg hivatott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a politizálást és hívatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lázításába csapjon át. Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszer . mindinkt/'rro stífiiátsam. Ujabban mind Ifkrebben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király Személyének kérdését •igyekeztek előtérbe tollat Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország, meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnék Szent István koronáját régilényében tündökölvén, látni. Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állanak előttünk. Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egysénét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forradalmosítják, t megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bénítják külpolitikai , ösztekvőképességűűreiket is. Kísérletezésre nincs idő, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. . A kormányzó beszédét lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Túltört mise után a kormányzó kíséretével eltávozott. VRTV\/VS/V\/VV,V'AVWVWWLAVWVVWVWW Rakovszky takarékosságot sürget akinek, Meskó,Haller, Benárd, Rakovszky, Windisgranitz az aktuális politikáról (Sajtrtuíleszónklt.) Miniszterek, államtitkárok és a politika többi tényezői jelentős nyilatkozatokat tettek vasárnap a fővárosban és a vidéken tartott népgyűléseken. A beszédek között különös figyelmet érdemel Rakovszky Istvánnak, a nemzetgyűlés elnökének az összes politikai problémákra kiterjedő nyilatkozata, amelyet Veszprém választói előtt tett. Rakovszky megalapotta, hogy a nemzetgyűlés komoly munkát végez. A házszabályok szigorítását ellenzi. Bírálja a kormány működését és kifogásolja, hogy az államélet terén nem tanúsítják azt a takarékosságot, amelyre szükség volna. Fölösleges a tizennégy minisztérium, fölöslegesek a politikai államtitkárságok és a parlament függetlensége szempontjából is veszedelmes, hogy a nemzetgyűlésen közel harminc állami tisztviselő foglal helyet. Igazságosan, de kíméletlenül kell megoldani a zsidókérdést, meg kell erősíteni a keresztény eszmét, a keresztény intelligenciát, de nem azzal a jelszóval, hogy „üsd a zsidót". Helytelennek tartja az egységes birtokok megosztását. ATSZIA is előkérdés egyedüli megoldása a természetbeni ellátás. Csongrádon vasárnap alakult meg a Falu Szövetség. Stubinek Gyula kereskedelmi miniszter a társadalmi minden rétegének termelő munkában való egyesüléséről beszélt, Meskó Zoltán államtitkár pedig Friedrich Istvánt támadta és az Ébredő Magyarokról megállapította, hogy sokkal több kárt okoznak, mint amennyit használni akarnak. Haller István kiribuszminiszter vasárnap délután résztvett a ferencvárosi keresztényszocialista- i * * Szabadkai levél .— Vojnich, Gerster, Lelbach a „suboticai" lóversenyen — A bunyevác kisgazdák Vojnich István ellen Nagy nanja: volt vasárnap Bácska fővárosának, Szabadkának: lóverseny „legmagasabb" vendégjárással egybekötve. A bácskai Lovaregyiet tartotta lóversenyét, amelyre eljött egy kis raépszerüségkeltésre maga Sándor régens-trónörökös s vele Vesznics Milenko miniszterelnök és négy miniszteri A lóverseny egyúttal a szabadkai uj verseny pálya felavatása is volt s először töltötte meg a közönség az újonnan épült hétszázszemélyes tribünt. A futamokban ismert űrlovasok neveivel „sűrűn találkoztunk.. . Bácskai díjban futott a ter.ser-istálló egyik lova és a Vojnichistálló Mieije. Vojnich Józsefnek még a Suboticai akadályversenyen is indult egy Svank nevű lova. Lelbach István pedig Finom Rózsiját állította is a mezőnybe. Eseménye v volt r írnek a tarka vasárnapnak a Lloyd-társulat közgyűlése, amelyen a satáv kereskedők ahoz ragaszkodtak, hogy a magyarkereskedők közül csak az kerülhet be a vezetőségbe, aki predzsenicsiél szlávul. A nagy többségben levő magyar kereskedők nem tudnak szlávul, s most ezt a tömeget el akarják zárni attól, hogy a kereskedői ügyekbe beleszólhassanak. Ebbőll még súlyos baarcok lesznek az egymással szembenálló kereskedői táborok között. A bácskai magyar kereskedőknek más bajuk is van. A külföldre szóló útleveleket, Magyarországot kivéve, közvetlenül Szabadka kormánybiztos-főispánja adja ki miniszteri engedély nélkül, de csak a szláv ajkunknak. A magyar kereskedők ezzel ellentétleik a bürokrácia tekervényes útján, nagy nehézségek árán jutnak csak útlevélhez. Most mozgalom indult meg körükben, hogy üzleti útjukra ők is ilyen rövid úton juthassanak útlevélhez. A kereskedők mellett a bácskai gazdatanadalonban is erős ellentétek merültek fel. A bunyevác-sokác keresztény nemzeti pártnak egyik alosztálya a gazdák szövetsége, amelybe a bunyevác néppárt (programjaija , hű másollasa a régi magyar néppárténak) a bunyevác gazdákat tömörítette. A gazdák szövetségétől függetlenül megalakult a kisgazdapárt, amelyet a bunyevác néppárt szeretett volna érdekkörébe vonni. Megindultak a fúziós tárgyalások, a közösségből azonnan nem lett semmi, sőt a kisgazdák egyenesen •Hadat üzentek a gazdaszövetségnek és bejelentettékte, hogy a választási kampányban teljesen külön vesznek részt. A kisgazdák feltűnést keltő határozatának érdekes személyi oka van, amennyiben a lziuvevác-sokae párt vezetősége dr. Vojnich István képviselőt akarta az egyesült gazdaszövetség elnöki székébe ültetni. Erről a kisgazdák hallani sem akarnak, nekik — ugy mondják— nem nagy emberek, képviselők, nem pantallós, kaputos diszfiffurák kellenek, hanem elsősorban gazdák» PESTI NAPLÓ 1920. október 19. párt ülésén, amelyen Halter József képviselő beszámolt választóinak a politikai helyzetről. A gyűlésen aminiszter is MIRMMI és a nők választójogáról szólva kifejetette, hogy azok akarják elvenni ezt a jogot, akik a nemzetgyűlésen minden kérdésnyl keresztény kurzus keresztény szellemét igyekeznek megnyirbálni. Benárd Ágoston népjóléti minisz-ter Szegeden töltötte a vasárnapot és az ottani keresztényszocialista párt gyűlésén megállapította hogy állandó aknamunka folyik a kormány és kormányzó ellen. Hatvanban, ahol Somogyi István képviselő tartott beszámoló-beszédet, herceg Windischgractz Lajos nyilatkozott a királykérdésről. Még jobban megdrágul az építkezés — —•— Béremelést követelnek az építőmunkások (Saját tudósítónktól.) Egyetlen*,iparág sem szenvedett annyit\«z utóbbi szűk esztendök alatt Magyarországon, neyit az építésipar. Már jóval a háború előtt megkel Hutett a pangás, amikor a külföldi tőke visszavonult és jelzálogkölcsönöket nem folyósítottak bankjaink. A háború alatt és a háború óta valósággal a halál némasága váltotta fel az építőiparban az életet. Most a leromlott bérházak tatarozásától vártak az építőiparosok némi lendületet, azonban a háztulajdonosok, akiket rengeteg adó és illeték terhel, nem képesek a szükséges javítási munkákat elvégeztetni. Erre vonatkozóan tanácskozások is indultak már meg, hogy a háztulajdonosok valamiképpen módját ejthessék annak, hogy a javításokat elvégeztethessék. Enyhítette bizonyos mértékben az építőipar kétségbeejtő helyzetét az az építkezés, amelyet most az állam indított meg, hogy a hajléktalanokon, kislakások emelésével segítsen. A magántőke azonban teljesen elzárkózott az építkezések elől, aminek elsőrendű oka az építkezés hallatlan megdrágulása, amely miatt a bérházak emelése a legkevésbé sem mutatkozik alkalmas tőkebefektetésnek. Éppen ezért érdeklődéssel kell fogadnunk azt a mozgalmat, amely, most indult meg az építőmunkások körében. Béremelést követelnek, a minimális órabért 12 koronában kívánják megállapíítatni. Illetékes helyen nyert adataink alapján bepillantástnyújthatunk a béremelést követelő munkások munka- és bérviszonyaiba. Szeptember hónap folyamáig a napi rendes munkaidő kilenc és fél óra volt. Ezenkívül túlórában is dolgoztak a munkások magasabb munkabérekkel,amennyiben a rendes munkaidő után, este nyolc óráig teljesített munkáknál a bérek harminc százalékkal, éjjeli munka esetén pedig száz százalékkal emelkednek. Az állványozóknak nappali időben a rendes munkaidő előtt, közben vagy után teljesített munkáért, ötven százalék többlet jár. A munkásoknak az az ideje, amelyet a munkahelyi- , való oda- és visszautazással, anyagok és szeráskálok oda- és visszaszállításával töltenek el, rsendes időnek számít. Mulatóba közlünk néhány órabért. Az építő munka vezet? óránként 18 koronát kap, a falazó kőműves 9.50 koronáit, diszvakoló kőműves 10 koronát, lógfi állványon dolgozó munkás 12 koronát, ajiabarcskevierő munkás 8 koronát, férfinapszámos 7 koronát, női napszámos 5.50 koronát, kubikos 8 koronát kap óránkint. Az ácspallér óradíja 18 korona, az egy munkásé12 korona," a segédé "9.50 korona. A kőfaragó munkavezető órabére 18 korona, a gránitcsiszolóé 12 korona, a segédé 9.50 koronát a napszámosé 7 korona. A terazzo készítő 11 koronát, a padló- vagy faburkoló i1 koronát, a betonkeverő 8.50 koronát kap. Ezek a munkabérek tagadhatatlanul magasak, azonban figyelembe kell venni, hogy az építetmunkás speciális helyzete miatt szezonmunkás, aki az évnek csaak bizonyos részében dolgozik. Mindamellett az építőiparosok körében az a felfogás, hogy a béremelés a jelenlegi helyzetben, legalább is a kívánt mértékben, nem méltányos, sőt nem is okos dolog,amennyiben az építés fokozott megdrágítása még jobban elveszi az építtetők kedvét és csökkenti a munkaalkalmat. Ez pedig sem az építőiparosok, sem a munkások számára nem kívánatos. Arra nézve, hogy az építőmunka ne csupán szezonmunka legyen, okos mozgalom készül a főváros szociális bizottságában. Indítvány fog elhangzani, hogy a főváros minden lehető belső építési munkát ne az építési szezonban végeztessen, hanem olyankor, amikor az építkezések szünetelnek. ilyenformán az építőipar nemcsak a szezonban találna foglalkozást. Beszéltünk a Magyarországi Építőmunkások Szövetségének vezetőségével. A következő felvilágosítást kaptuk a magasabb bérkövetelésre vonatkozólag: — Csonka-Magyarországon az építőmunkások 90 százaléka Szövetségünk tagja összesen38.000 építőműnik.« Ezek közül jelenleg alig 10.000 dolgozik az óvási munkanélküliség miatt. Október 10-én a budapesti építőmunkások 99 százalékának, 5000 embernek jelenlétében gyűlést tartottunk, amelyen egyhangúlagkértük a munkaadóktól, hogy a munkadíj óránként legalább 12 korona legyen, a speciális munkát végzők legalább 14 koronát, az életveszélyes helyen dolgozók 18—25 koronát kapjanak. Furcsán keserves a mi hely,zelünk. Míg békeidőben az építőmunkások, kőművesek, ácsok Mindig 15—20 százalékkal magasabb munkadíjt kaptak, most leghátul kullognak az összes iparágak között fizetség dolgában. Éppen mi vagyunk iszok, kik legjobban nyomorgunk, hiszen az építőmunkások 90 százaléka a háborúban részben mint katonák, részben mint hadimunkások háborús szolgálatot teljesítettek. Természetesen ragaszkodunk nyolc órai munkaidőhöz, de hajlandók vagyunk másfél órával többet dolgozni az ország életrekeltése érdekében. A nyolc, órai munkaidőhöz kötelességünk akkor ragaszkodni, amikor annyi a munkanélküli közöttünk. Örvendetes és háládatos dolog, hogy vidéken az állami beszerzési csoportok kedvezményeiben a mi embereinket is részesítik. Amikor a munkás 20 koronáért teljes napi ellátást, "hetven koronáért egy pár cipőt, inget kap, akkor nem is követel 12 koronás munkabért, megelégszik s örül a 8 koronás órabérnek. Arról szó sincs, hogy mi erőszakkal követeljük a béremelést, mi csak szép szóval kérjük azt. Jelenthetjük, hogy a munkaadók javarésze már teljesítette kérelmünket.