Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

Budapest, 1920 71. Wi^yamift^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre— ... 280 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és r. pályaudvarokon 2 kor. Kedd, október 10 SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-33 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71-15, J. 62-35. Peldes szerkesztő: József 12—3$ * A hites tőzsdeügynökök testülete egy fiatal és érdekes új taggal sszaporodott Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter fia, László, jelentkezett fölvételre''a börzén. A hivatásos ágensek kora,b bizonyára szívesen fogadja az előkelő idegent, aki származásánál fogva ugyan közelebbi nexusban van az agrárius érdekekkel, mint a kereskedelemmel, vagy éppen a tőzsdével, de ha ezt az új hivatást választotta, ha a maga szabad akaratából, okos belátással és józan mérlegeléssel erre a pályára lépett, akkor tiszta tudatában volt annak, mit csinál. Kívánatos, hogy az ő esete — az egyes eset ránk nézve csak annyiban lehet fontos- amennyiben tipikus és általános érvényű igazságok megállapítására alkalmas — semmiképpen se maradjon elszigetelt. Hogy ebből a körből mennél számosabban akadjanak műveit, tisztességes, szakképzett ifjak, akik ősi előítéletekkel, senyvesztő babonákkal szakítva, részt követelnek a javak forgalomba hozatalának nagy művéből és kitűnő versenytársaivá fejlődnek mindazoknak, akik mindezideig egyedül dolgoztak és uralkodtak a piacon. Az előttünk lévő eset iskolás példája annak, mi módon lehet korunk legégetőbb problémáját egészségesen megoldani. Ne legyen kiváltsága egyetlen osztálynak, felekezetnek, rendnek se arra, hogy bizonyos területeket a maga részére foglaljon le. Legyen szabad a verseny minden téren. Érvényesüljön gátlás nélkül minden igazi és tisztességes tehetség, de az érvényesülésnek komoly és szigorú föltételéül tűzzék ki azt, hogy a tehetség igazi legyen és feddhetetlen tisztességgel párosuljon. Meg sem mérhető az a haszon, amely a közre háramlik, ha minden őrhelyet a nemzet gazdasági, politikai szellemi életében arravaló ember tölt be. Ha nem a protekció, a komaság és a sógorság tölti be a közigazgatás tisztségeit, ha nem szájas kortesek és lázító jelszavak osztogatják a megbízást a nemzet tanácsába: ha nem nagyapák korcs fiai töltik be az egyetemi katedrákat, ha nem a gettó középkori sötétségébe börtönzik be a kereskedelmet. A kezdés, az első lépés az új Magyarország felé minden jókat ígér. Csak aztán a folytatás mutatkozzék méltónak ehez az iniciatívához. Helyes és rendjén való, hogy a tőzsdében megtestesülő gazdasági erő és hatalom nem monopólium. Egészen éppen eddig sem volt az, legyen ezentúl még kevésbé. De viszont a méltányosság és az igazságosság — melyet a birodalmak alapkövének szoktak nevezni — megköveteli azt is, hogy az újonnan érkezettek se részesüljenek kedvezésben. Hagyják dolgozni a régieket és az ujakat egyformán. Soha még olyan életérdekünk nem volt az, hogy minden energiát fölszabadítsunk és a nemzetmegváltó munka szolgálatába állítsuk, mint ma, amikor kimerültünk, elszegényedtünk és a munkakerülés kétesztendős váltólázától egész organizmusunk , elgyengült. Jöjjön mindenki, aki komolyan dolgozni akar és tud; bármi téren képes értéket produkálni, a közvagyont gyarapítani s a maga egyéni boldogulását az egyetemes érdekek tiszteletben tartásával előmozdítani, kötelességünk örömmel köszönteni. De másfelől hagyjunk is mindenkit dolgozni, akiben megvan a képesség arra, hogy te vir ?!.jen _és a tisztesség ahoz, hogy a más urására ne keresse a maga hasznát. Gróf" Csáky a magyar-román tárgyalásokról Megneveztük bukaresti diplomáciai képviselőnket (Saját tudósítónktól.) A kormányzópárt klubjában hétfőn este sok képviselő gyűlt egybe, akik élénken tárgyalták a kormányzó székesfehérvári beszédét. . Megállapíthatjuk, hogy Horthy Jiklós beszéde nagy hatást keltett a pártfak: a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoztak a képviselők a beszéd stílusáról, energikus formájáról és határozott tartalméról. A politika legfrissebb eseménye az, hogy a vármegyei és községi választójog dolgában, amelynél eddig súlyos differencia mutatkozott, a kisgazdák megegyeztek a keresszténypártiakkal, úgy hogy Ferdinándy Gyula belügyminiszter az erre vonatkozó törvényjavaslatot szerdán a nemzetgyűlés elé terjesztheti. A javaslatról a belügyminiszter ezt mondta a Pesti Napló munkatársának: — A javaslatot szerdán a nemzetgyűlés elé terjesztem s oda fogok hatni, hogy a bizottságok a tervezetet a földbirtokreformmal parallel tárgyalják le. Még az idén ki is akarjuk irni a választásokat. Kardinális tétele a tervezetnek az, hogy míg eddig a virilisek a legtöbb adófizetés jogán, a nyers virilizmus jogán foglaltak helyet amegyei és községi képviselőtestületekben, ezental a választók a képviselők felét azokból választják, akiknek szavazati joguk van, a másik felét pedig a virilistákközül. Ez mindenesetre lényeges differencia. A tervezet eszerint választójoga van minden 24 éves férfinek, aki magyar állampolgár és hat év óta vármegye területén lakik. A nők választójogát nyílt kérdésnek hagyjuk, e tekintetben döntsön a többség. Én magam nem vagyok híve a megyei és község választásoknál a nők választójogának. Élénken diskuráltak a pártkörben a legközelebb aktuálissá váló magyar-román tárgyalásokról is. A Pesti Napló munkatársa erre nézve kérdést intézett, gróf Csáky Imre külügyminiszterhez, aki így felelt: — Két hónappal ezelőtt a románok a franciák útján kérdést intéztek hozzánk, hajlandók vagyunk-e felvenni a megszakadt diplomáciai érintkezést. Mi igennel válaszoltunk. Ennek következtében legközelebb, pontosan még Mi tudjuk, hogy mikor, egy diplomáciai és egy gazdasági román komisszió fog Budapestre érkezni. A két delegáció elszállásolásáról már gondoskodjunk. A diplomáciai küldöttség vezetője egyelőre mint megbízott szerepel, éppen úgy, mint a többi ellenséges ország budapesti képviselői. .J1 békeszerződés ratifikálása után a megbízott helyébe követ lép. A gazdasági bizottság minden valószínűség szerint az Erdély likvidálásával kapcsolatos teendőket, a gazdasági összeköttetés és a vasút-, távíró-, posta- és telefonforgalom felvételéről fog tárgyalni. Közölhetem azt is, hogy a magyar kormány közölte a román kormánnyal, kit óhajt kiküldeni Bukarestbe diplomáciai képviselője gyanánt. A román kormány ezt a bejelentésünket tudomásul vette. Itt említjük meg, hogy a kormányzó hétfőn érkezett leiratával kinevezte dr. Gaál Endre nemzetgyűlési képviselőt a népjóléti minisztérium államtitkárává. A megszállott területeken tizenöt magyar színtársulat működik A szerbek betiltották a magyar előadásokat — Intézkedések a magyar kultura megmentése érdekében (Saját tudósítónktól.) A magyar kultura a legerősebb mentora a megszállott területen a magyarságnak." Nincs olyan jó irredenta eszköz, mint egy jó magyar könyv. Ameddig magyar szó hangzik az elszakított területeken, addig nincs mitől tartania a magyarságnak. A színház is a mi céljainkat szolgálja, ameddig megengedik, hogy magyar szó csendüljön a színpadokon. A magyar kormány természetesen figyelemmel kiséri a megszállt területen működő magyar színtársulatok sorsát és illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk az idegenbe szakadt magyar színészek sorsáról. — Nekünk ,természetesen az az érdekünk, hogy minél több színház működjön a megszállott területen. Sajnos, a megszálló csapatok nagyon ellenségesen kezelik ezt az ügyet. A csehek csak egy társulatnak engedték meg az előadások tartását, a szerbek egyáltalán nem tűrik meg a színpadon a magyar szót, csupán a románok liberálisabbak ezen a területen. Román megszállott területen tizennégy magyar társulat működik. Magától értetődően apró incidensek mindig akadnak, de nagyjából nézve a dolgokat, nagyobb afférok már hosszabb idő óta nem merültek fel. A színészek helyzete nem valami rózsás, a művész temperamentumát nem nagyon lehet megfékezni és ezért egyik-másiknak olykor meggyűlik a baja a hatóságokkal. A színészegyesület arra törekedett, hogy a kapcsolatot, fentartsa elszakadt véreinkkel és a színészek benn is maradtak a színészek egyesületében. A román területen lévő színészek, ügyét az egyesület részéről kezdetben, Szendrey Mihály aradi igazgató viselteszívén, most már azonban az ő szerepét dr. Janovics Jenő kolozsvári színházigazgató vette át. Az ő érdemük, hogy össze- tartották az embereket és a magyar kulturáltak talán legértékesebb gárdáját az elszakadt végeken megmentették a mi számunkra. — A szép munkát majdnem fölborította egyet akarnokoknak a terve, a magyar színészeket szocialista alapon akarták megszervezni, sőt a színész-szakszervezetet meg is csinálták. A színészek egy ideig fizették is a szakszervezeti járulékokat, eljártak a munkáskörökbe és kacérkodtak a szélső elemekkel. Ez az akció a komolyabb színészek ellenszenvén és a színházigazgatók ellenállásán megtörött. " — A színházaknak az a nagy baja, hogy az igazi magyar lakosság a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett és a mai komoly időben nem szívesen jár színházba. A magyar kultúrával nem törődik a kétségbeesett magyar, mert hazafiúi bánata miatt otthon ül és ki sem mozdul lakásából. Dicséretes kivétel ebből a szempontból Kolozsvár, ahol a magyarság körében olyan erős kulturélet folyik, mint akár itthon. A legerősebb tüntetések az egyenruha miatt voltak a megszállott területen. A hatóságok közbeléptek és minden magyar egyenruha viselését megtiltották. Erre a színházigazgatók a német egyenruhával kísérleteztek. A hatás ugyanaz volt és a hatóságok gondoskodtak arról, hogy a színházigazgatók újra ne kísérletezhessenek. Ezt a tilalmat senki se meri átlépni. — A román hatóságoknak az az álláspontja, hogy a művészet internacionális, és a magyar színészeknek is csak ebben a keretben szabad mozogni. Minden magyar nemzeti darab tilos. Magyar szerzőtől szabad bármit előadni, csak a. tör-ténelmi.dmma tilos és minden, olyan megjegyzés, amely a magyar haza iránt szimpátiát gerjeszt. Mintha erre szükség lenne .