Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)

1920-11-17 / 271. szám

Budapest, 1920 7t évfolyam • ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy. hóra 25 kor. Negyed évre _ 70 kor. fél évre 140 kor. Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon ... _ 2 kor. PESTI NAFLÓ •ISz.­­ ­ a 2 Korona Szerda, november 17 . SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 82-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Jubinek Gyula a politikai helyzetről A királykérisek körül várható a jövő kialakulás­a Mikor jön Budapestre a jóvátételi bizottság? tudósítónktól.) A nemzetgyűlésben le­játszódott izgalmas események már semmivel sem befolyásolhatják a kormányzópárt „egységét". Aki figyelemmel kíséri a tisztelt Ház képét, érdekes észrevételeket tehet, így kiderül az, hogy a Rubi­nek Gyula és nagyatádi Szabó István mögött álló párt tökéletesen egységes. A balmező, ahol a ke­reszténypárti képviselők foglalnak helyet, már há­rom-négyféle csoportra tagozódik. Legjelentéke­nyebb ezen az oldalon Haller Istvánnak a pártja. A közoktatásügyi miniszternek körülbelül harminc embere van. Van egy Huszár Károly-féle frakció, amely a mérsékelt keresztényszocialistákat szám­lálja tagjai sorában, ott van a tíztagú Friedrich­párt és a kereszténypártnak azok az elemei, akik ma már közelebb állnak a kisgazdapárthoz, mint Haller pártjához. A disszidensek egy része a­ ke­reszténypárt, más része a kisgazdapárt felé gravi­tál. Ilyen körülmények között el lehet képzelni, hogy jövőben csak olyan alakulás tarthat számot szilárd kormányzásra, amely Rubinek és nagyatádi Szabó pártjára támaszkodik. A Pesti Napló mun­katársa megkérdezte Rubinek Gyula kereskedelmi minisztert, hogy a most lefolyt események után milyennek látja a politikai helyzett. A miniszter így felelt: — Miután a kormányzó és a nemzetgyűlés egyaránt bizalmáról biztosította a kormányt, a kabinet helyén marad. A pártkeretekben sem várható hamarosan változás, így elmarad az a zászlóbontás is, amelyet kedd estére konferál­tak be a politikai jósok. .A királykérdés egyelőre kikapcsoltatott az aktuális kérdések közül. Nézetem sze­rint a jövő kialakulás a királykérdés je­gyében fog megtörténni. A kereskedelmi tárca körébe tartozó más kér­désekről ezt mondotta Rubinek: — Most dolgozunk az ipartörvény revízió­ján s törvényjavaslat készül a tisztességtelen verseny ellen. A szénellátás dolgában előrelát­hatólag nem lesz semmi zavar, a közüzemek szénszükséglete biztosítottnak tekinthető. Saj­nos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a faszükséglet biztosítása dolgában ilyen kedvező kijelentést tehessek. A románok már régen ki­látásba helyezték, hogy egy diplomáciai és gaz­dasági bizottságot küldenek Budapestre, ezideig azonban egyik komisszió sem érkezett meg.­ ­ Ha Budapesten lenne a román gazdasági bizottság és megkezdhetnék az áruforgalmat Romániával, a faellátás dolgában is óriási ja­vulás állna elő. — Sokan azt mondják, —­ jegyezzük meg — hogy a jóvátételi bizottság Magyarországba érke­zik és megkezdi tevékenységét. — A jóvátételi bizottság — válaszolta Ru­binek — csak akkor jön Magyarországba, ha három volt ellenséges nagyhatalom ra­tifikálja a békét. Addig mi nem vagyunk kötelesek parírozni.­­ • Rubinek a tőkéről és munkáról A földreform megvalósítása alkalmából a kormányzópárt ma este a Gellért-szálló nagyter­mében nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula tiszteletére vacsorát rendezett. A vacsorán az gesz kormány megjelent. Gróf Csáky Imre kül­ügyminiszter, Benárd Ágoston népjóléti minisz­ter és báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter kivédelével. A képviselőik közül mintegy százötvenen vettek részt. Az első felszólaló Forgách Miklós képviselő volt, aki a kormányt köszöntötte fel. Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel ezután: — Azok közül a szociális reformok közül, ame­lyek a­z ország éédakitben megvalósítására várnak, az első nagy alapvető törvény a földreform. A ra­tifikáció pillanatától fogva kezdődik formailag, az új korsztalk, az újjáépítés korszaka. Ha le tud­tuk fektetni az újjáépítés munkájának legelső n­agy alapkövét, a földbirb­ikreform­o­t, amelyet év­tizedeken keresztül mások nem tudok megvalósí­tani, tudni fogjuk végezni azt a munkást is, amely a továbbépítésre és a dicsőséges Magyarország újjáéledéséhez vezet. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter a kö­vetkező szónok. A földbirtokreform hivatott a szociális békét biztosítani a faluban. A legnagyobb erőfeszítéssel rendet kell teremten­i. Ha a rend megvan, ak­kor következik az igazi építés mun­kája. Most fellre­­kell tenni minden egyéni érdeket. Azok, akik a békét a falun megteremtették, ne en­gedjék, hogy a városi elemek felfordulása révén a bajok újból feltámadjanak. Nekünk a munkás tör­vényhozással kell foglalkoznunk. Korlátoznunk kell a tőke nyereségeit, részesíteni kell a munkás­tömegket a tőke áldásaiban. Amint a falu mun­kása magáénak mondhat egy darab földet és így szívvel-léleke­l hozzá van nőve a hazához, épp úgy a városi munkásnak is kell, hogy legyen ami a hazához, az országhoz, a munkájához köti Nagyatádi Szabó István Szólalt fel ezután: Hiába lettem miniszter — mondotta — paraszt vagyok. Sohasem fogom és nem is akarom ezt el­felejteni. Mostanában özönével látnak napvilágot különböző nyilatkozatok. Arról is volt szó, hogy esetleg fel kell oszlatni ezt a Házat. Ha sikerül pénzügyeinket rendezni, mezőgazdaságunkat talpra­állítani, akkor nyugodtak lehetünk, hogy az az irányzat, amelyért most dolgozunk, akkor is győ­zedelmesen fog kikerülni. Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólott végül a f­első rend­ről, amelyet fel­tétlenül megvalósítunk. A renktet a legerélyesebb eszközökkel fogja meg­óvni. Husz tábornok a Rendpártban • Felkerestük Bolgár Ferencet, aki az alák^ tan&óRendpártról ezt mondta mua^jtfárswi'kfiakr ^^••lan­aEfd­élHrtBtW^er főispán és nem tényleges állományú katonatiszt, látván, az il­letékes tényezők nem tudnak tökéletes rendet teremteni, sőt a helyzet folyton rosszabbodik, egy új párt megalakítása dolgában tárgyaláso­kat kezdtek. A tanácskozások eredményre ve­zettek. Az új párt, a Magyar Rendpárt­ novem­ber 20-án akart megalakulni. A miniszterelnök­nek a gyülekezési és egyesülési jog korlátozá­sáról megjelent rendelete ezt a dátumot kitolta s igy valószínűleg a jövő héten alakulunk meg. — Ami programmunkat illeti, az nagyjá­ban benne van a párt nevében. Rendet akarunk, rendet mindenáron, mert bizonyos, hogy a kí­méletlen rendcsinálás még aránylag a legkisebb áldozatot követeli. Minden előkészületet megtet­tünk a közeljövőben várható választásokra, amelyeken teljes erővel részt akarunk venni. A párt alapítói kizárólag a közéletben ismert em­berek, továbbá nagyszámú nem tényleges állo­mányú katonatiszt, akik szintén részt akarnak venni a nagy munkában. Eddig a tábornoki kar jeleseiből húszan jelentkeztek a pártba való fel­­vételre.­­ Bottlík József nyilatkozata A nemzetgyűlésen történt eseményekkel kap­csolatban Bottlík József igy nyilatkozik: Érthetetlen, hogy őrgróf Pallavicini György fes társai eljárását m­i okozta. Én kényte­len volnm megengedni Rupert Rezsőnek, hogy a személyérl ért támadásokra unatkozzék, de beszé­dét szigorúan «IWMMM« Chrrmr és a szó megvonásá­val is megfenyegettem. Egészen helytelen beállítás­­ az is, mintha Tomory Jenő bejelentése felett sza­vaztatnom kellett volna. Tomory Jenő a házsza­bályok alapján tette meg bejelentését és a­ ház­szabályok rendelkezése szerint a bejelentést a mentelmi bizottság elé kellett utalni. " Viharok rázták megint a nemzetgy­ülep S Baj­ait nem az az „eget-földet rándmenydörgés", amely a holtakat is faurajt­ja a világtörté­­nelem legntógoltab és igazságtalansága, a tria­noni dráma FgC ekkelyezése után — nem, ... személyes kérdések viharai süvítettek a nemzet szine előtt. Személyes megtámadta­tás címén . . . félreértett szavak megma­gyarázására szólaltak föl és polémiák csat­­tantak össze, amelyek nem tisztáztak sem­mit, de fölkavartak mindent, múltat és jö­vőt és olyan ádáz gyűlöleteket idéznek föl, amelyek lehetetlenné tehetnek minden al­kotó munkát. Egy nagy darab kortörténetem vad, zűrzavaros képe száguldott el a viharban, amelynek villámcsapásainál a legkülönfé­­lébb alakok és események árnyai suhantak el a márványfalakon. Embereké, akiket az egész ország ismer és emberek, akikről ed­dig nem beszélt senki. Ilyen a devecseri asztalosmester is, akiről Rupert képviselő azt mondta, hogy tőle tanulta az igazi ke­reszténységet. A Sok alak közül, aki a tornyosuló iz­galmak forró ködéből ma kivált, kétségkí­­vül ő a legérdekesebb, a devecseri asztalos­mester, aki a maga egyszerűségében keresz­ténységre tanította a jogtudományok tudo­rát. Történelmi alak ő és típus, mert az ő becsületes, komoly, megnyugtató arcvonás­sai föllelhetők a városi és falusi magyar nép zömében. Ismertük eddig is, de nem a nyil­vánosság előtt,­­ hisz sohasem lépnek ők a nyilvánosság elé, csak dolgoznak, dolgoz­nak, dolgoznak becsülettel, és talán nem is tudják, hogy az ő nevükben micsoda politi­kát csinál a politikus lelkiismeretlenség. Gyönyörű, derék, vitéz fiát fölakasztják a vörös haramiák, a mélységes gyásza azon­ban nem húzza a gyűlölködés éjfekete ör­vényei felé, de fölébe emeli azoknak, ször­nyű fájdalmában sem általánosít, józansá­gát megőrzi, az apostolok egyszerűségével vallja az apostoli igazságot, hogy nem is­­mer csak bűnöst és ártatlant, becsületes és becstelen embert. Nem tudjuk, hogy a devecseri aszta­losműhelynek van-e nagyobb akusztikája, vagy a nagyszerű márványteremnek, ,amelyben a gyűlölet annyi sötét rakétája röpköd naponta.. . . De az egészen bizo­nyos, hogy a magyarság túlnyomó része úgy gondo­lodik, mint a devecseri aszta­­losmester­ nem úgy , mint a gyűlölet mes­terdalnokai. . . A sok képviselő közt mint­ha a képviselteknek hangja is megszólalt volna, amikor a devecseri asztalosmester szavait adták vissza. . . A sok, sok millió emberét, akik nem szólalnak fel napirend előtt, nem beszélnek személyes megtá­­ód­tatás címén, nem magyarázzák félreértett szavaikat,­­ mert szavaikat nem is lehet félreérteni, egyszerűek, mélyek, őszinték és komolyak, mint maga az igazság . . és ha egyik képviselő ingerülten kiáltja közbe, hogy „ezt már hallottuk", hát igenis hallott­tuk, hallja naponta millió és millió magyar, hallja és nem felejti el. Két idegen világ ez, amely soha meg nem érti egymást: az egyszerű ember igaz­sága,­­amely fölemel, összeforraszt — és a politikus frazeológiája, amely a bomlás, a széthullás csiráit viszi mindenüvé. A deve­cseri asztalosmester magyar józanságát túlharsoghatja a politikai szenvedély . . . mindhiába, e. szivekben ez a tanítás él, még pedig nemcsak a vél •••utások kortesháborui óta s nem is csak addig, amig a korteshá­boruk demagógiája.

Next