Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)
1920-11-17 / 271. szám
Budapest, 1920 7t évfolyam • ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy. hóra 25 kor. Negyed évre _ 70 kor. fél évre 140 kor. Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ... _ 2 kor. PESTI NAFLÓ •ISz. a 2 Korona Szerda, november 17 . SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 82-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Jubinek Gyula a politikai helyzetről A királykérisek körül várható a jövő kialakulása Mikor jön Budapestre a jóvátételi bizottság? tudósítónktól.) A nemzetgyűlésben lejátszódott izgalmas események már semmivel sem befolyásolhatják a kormányzópárt „egységét". Aki figyelemmel kíséri a tisztelt Ház képét, érdekes észrevételeket tehet, így kiderül az, hogy a Rubinek Gyula és nagyatádi Szabó István mögött álló párt tökéletesen egységes. A balmező, ahol a kereszténypárti képviselők foglalnak helyet, már három-négyféle csoportra tagozódik. Legjelentékenyebb ezen az oldalon Haller Istvánnak a pártja. A közoktatásügyi miniszternek körülbelül harminc embere van. Van egy Huszár Károly-féle frakció, amely a mérsékelt keresztényszocialistákat számlálja tagjai sorában, ott van a tíztagú Friedrichpárt és a kereszténypártnak azok az elemei, akik ma már közelebb állnak a kisgazdapárthoz, mint Haller pártjához. A disszidensek egy része a kereszténypárt, más része a kisgazdapárt felé gravitál. Ilyen körülmények között el lehet képzelni, hogy jövőben csak olyan alakulás tarthat számot szilárd kormányzásra, amely Rubinek és nagyatádi Szabó pártjára támaszkodik. A Pesti Napló munkatársa megkérdezte Rubinek Gyula kereskedelmi minisztert, hogy a most lefolyt események után milyennek látja a politikai helyzett. A miniszter így felelt: — Miután a kormányzó és a nemzetgyűlés egyaránt bizalmáról biztosította a kormányt, a kabinet helyén marad. A pártkeretekben sem várható hamarosan változás, így elmarad az a zászlóbontás is, amelyet kedd estére konferáltak be a politikai jósok. .A királykérdés egyelőre kikapcsoltatott az aktuális kérdések közül. Nézetem szerint a jövő kialakulás a királykérdés jegyében fog megtörténni. A kereskedelmi tárca körébe tartozó más kérdésekről ezt mondotta Rubinek: — Most dolgozunk az ipartörvény revízióján s törvényjavaslat készül a tisztességtelen verseny ellen. A szénellátás dolgában előreláthatólag nem lesz semmi zavar, a közüzemek szénszükséglete biztosítottnak tekinthető. Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a faszükséglet biztosítása dolgában ilyen kedvező kijelentést tehessek. A románok már régen kilátásba helyezték, hogy egy diplomáciai és gazdasági bizottságot küldenek Budapestre, ezideig azonban egyik komisszió sem érkezett meg. Ha Budapesten lenne a román gazdasági bizottság és megkezdhetnék az áruforgalmat Romániával, a faellátás dolgában is óriási javulás állna elő. — Sokan azt mondják, — jegyezzük meg — hogy a jóvátételi bizottság Magyarországba érkezik és megkezdi tevékenységét. — A jóvátételi bizottság — válaszolta Rubinek — csak akkor jön Magyarországba, ha három volt ellenséges nagyhatalom ratifikálja a békét. Addig mi nem vagyunk kötelesek parírozni. • Rubinek a tőkéről és munkáról A földreform megvalósítása alkalmából a kormányzópárt ma este a Gellért-szálló nagytermében nagyatádi Szabó István és Rubinek Gyula tiszteletére vacsorát rendezett. A vacsorán az gesz kormány megjelent. Gróf Csáky Imre külügyminiszter, Benárd Ágoston népjóléti miniszter és báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter kivédelével. A képviselőik közül mintegy százötvenen vettek részt. Az első felszólaló Forgách Miklós képviselő volt, aki a kormányt köszöntötte fel. Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel ezután: — Azok közül a szociális reformok közül, amelyek az ország éédakitben megvalósítására várnak, az első nagy alapvető törvény a földreform. A ratifikáció pillanatától fogva kezdődik formailag, az új korsztalk, az újjáépítés korszaka. Ha le tudtuk fektetni az újjáépítés munkájának legelső nagy alapkövét, a földbirbikreformot, amelyet évtizedeken keresztül mások nem tudok megvalósítani, tudni fogjuk végezni azt a munkást is, amely a továbbépítésre és a dicsőséges Magyarország újjáéledéséhez vezet. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter a következő szónok. A földbirtokreform hivatott a szociális békét biztosítani a faluban. A legnagyobb erőfeszítéssel rendet kell teremteni. Ha a rend megvan, akkor következik az igazi építés munkája. Most fellrekell tenni minden egyéni érdeket. Azok, akik a békét a falun megteremtették, ne engedjék, hogy a városi elemek felfordulása révén a bajok újból feltámadjanak. Nekünk a munkás törvényhozással kell foglalkoznunk. Korlátoznunk kell a tőke nyereségeit, részesíteni kell a munkástömegket a tőke áldásaiban. Amint a falu munkása magáénak mondhat egy darab földet és így szívvel-lélekel hozzá van nőve a hazához, épp úgy a városi munkásnak is kell, hogy legyen ami a hazához, az országhoz, a munkájához köti Nagyatádi Szabó István Szólalt fel ezután: Hiába lettem miniszter — mondotta — paraszt vagyok. Sohasem fogom és nem is akarom ezt elfelejteni. Mostanában özönével látnak napvilágot különböző nyilatkozatok. Arról is volt szó, hogy esetleg fel kell oszlatni ezt a Házat. Ha sikerül pénzügyeinket rendezni, mezőgazdaságunkat talpraállítani, akkor nyugodtak lehetünk, hogy az az irányzat, amelyért most dolgozunk, akkor is győzedelmesen fog kikerülni. Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólott végül a felső rendről, amelyet feltétlenül megvalósítunk. A renktet a legerélyesebb eszközökkel fogja megóvni. Husz tábornok a Rendpártban • Felkerestük Bolgár Ferencet, aki az alák^ tan&óRendpártról ezt mondta mua^jtfárswi'kfiakr ^^••lanaEfdélHrtBtW^er főispán és nem tényleges állományú katonatiszt, látván, az illetékes tényezők nem tudnak tökéletes rendet teremteni, sőt a helyzet folyton rosszabbodik, egy új párt megalakítása dolgában tárgyalásokat kezdtek. A tanácskozások eredményre vezettek. Az új párt, a Magyar Rendpárt november 20-án akart megalakulni. A miniszterelnöknek a gyülekezési és egyesülési jog korlátozásáról megjelent rendelete ezt a dátumot kitolta s igy valószínűleg a jövő héten alakulunk meg. — Ami programmunkat illeti, az nagyjában benne van a párt nevében. Rendet akarunk, rendet mindenáron, mert bizonyos, hogy a kíméletlen rendcsinálás még aránylag a legkisebb áldozatot követeli. Minden előkészületet megtettünk a közeljövőben várható választásokra, amelyeken teljes erővel részt akarunk venni. A párt alapítói kizárólag a közéletben ismert emberek, továbbá nagyszámú nem tényleges állományú katonatiszt, akik szintén részt akarnak venni a nagy munkában. Eddig a tábornoki kar jeleseiből húszan jelentkeztek a pártba való felvételre. Bottlík József nyilatkozata A nemzetgyűlésen történt eseményekkel kapcsolatban Bottlík József igy nyilatkozik: Érthetetlen, hogy őrgróf Pallavicini György fes társai eljárását mi okozta. Én kénytelen volnm megengedni Rupert Rezsőnek, hogy a személyérl ért támadásokra unatkozzék, de beszédét szigorúan «IWMMM« Chrrmr és a szó megvonásával is megfenyegettem. Egészen helytelen beállítás az is, mintha Tomory Jenő bejelentése felett szavaztatnom kellett volna. Tomory Jenő a házszabályok alapján tette meg bejelentését és a házszabályok rendelkezése szerint a bejelentést a mentelmi bizottság elé kellett utalni. " Viharok rázták megint a nemzetgyülep S Bajait nem az az „eget-földet rándmenydörgés", amely a holtakat is faurajtja a világtörténelem legntógoltab és igazságtalansága, a trianoni dráma FgC ekkelyezése után — nem, ... személyes kérdések viharai süvítettek a nemzet szine előtt. Személyes megtámadtatás címén . . . félreértett szavak megmagyarázására szólaltak föl és polémiák csattantak össze, amelyek nem tisztáztak semmit, de fölkavartak mindent, múltat és jövőt és olyan ádáz gyűlöleteket idéznek föl, amelyek lehetetlenné tehetnek minden alkotó munkát. Egy nagy darab kortörténetem vad, zűrzavaros képe száguldott el a viharban, amelynek villámcsapásainál a legkülönfélébb alakok és események árnyai suhantak el a márványfalakon. Embereké, akiket az egész ország ismer és emberek, akikről eddig nem beszélt senki. Ilyen a devecseri asztalosmester is, akiről Rupert képviselő azt mondta, hogy tőle tanulta az igazi kereszténységet. A Sok alak közül, aki a tornyosuló izgalmak forró ködéből ma kivált, kétségkívül ő a legérdekesebb, a devecseri asztalosmester, aki a maga egyszerűségében kereszténységre tanította a jogtudományok tudorát. Történelmi alak ő és típus, mert az ő becsületes, komoly, megnyugtató arcvonássai föllelhetők a városi és falusi magyar nép zömében. Ismertük eddig is, de nem a nyilvánosság előtt, hisz sohasem lépnek ők a nyilvánosság elé, csak dolgoznak, dolgoznak, dolgoznak becsülettel, és talán nem is tudják, hogy az ő nevükben micsoda politikát csinál a politikus lelkiismeretlenség. Gyönyörű, derék, vitéz fiát fölakasztják a vörös haramiák, a mélységes gyásza azonban nem húzza a gyűlölködés éjfekete örvényei felé, de fölébe emeli azoknak, szörnyű fájdalmában sem általánosít, józanságát megőrzi, az apostolok egyszerűségével vallja az apostoli igazságot, hogy nem ismer csak bűnöst és ártatlant, becsületes és becstelen embert. Nem tudjuk, hogy a devecseri asztalosműhelynek van-e nagyobb akusztikája, vagy a nagyszerű márványteremnek, ,amelyben a gyűlölet annyi sötét rakétája röpköd naponta.. . . De az egészen bizonyos, hogy a magyarság túlnyomó része úgy gondolodik, mint a devecseri asztalosmester nem úgy , mint a gyűlölet mesterdalnokai. . . A sok képviselő közt mintha a képviselteknek hangja is megszólalt volna, amikor a devecseri asztalosmester szavait adták vissza. . . A sok, sok millió emberét, akik nem szólalnak fel napirend előtt, nem beszélnek személyes megtáódtatás címén, nem magyarázzák félreértett szavaikat, mert szavaikat nem is lehet félreérteni, egyszerűek, mélyek, őszinték és komolyak, mint maga az igazság . . és ha egyik képviselő ingerülten kiáltja közbe, hogy „ezt már hallottuk", hát igenis hallotttuk, hallja naponta millió és millió magyar, hallja és nem felejti el. Két idegen világ ez, amely soha meg nem érti egymást: az egyszerű ember igazsága,amely fölemel, összeforraszt — és a politikus frazeológiája, amely a bomlás, a széthullás csiráit viszi mindenüvé. A devecseri asztalosmester magyar józanságát túlharsoghatja a politikai szenvedély . . . mindhiába, e. szivekben ez a tanítás él, még pedig nemcsak a vél •••utások kortesháborui óta s nem is csak addig, amig a kortesháboruk demagógiája.