Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-13 / 183. szám
6 Szombat PESTI NAPLÓ 1927 augustus 13 Újabb földcsuszamlás történt a regölyi mentési munkálatok közben Egy tizenhétéves menyasszony kiásott holttestét újból maga alá temette a föld Regöly, augusztus 12. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) A regölyi földomlás mentési munkálatainak ma volt a legizgalmasabb napja. A pécsi utászosztag már reggel öt órakor kivonult a mentési munkálatok folytatására. A bánya környékét ellepték a falusiak, mert tegnap este elterjedt a hír, hogy ma már feltétlenül találnak holttesteket. Az utászok egyre mélyebben és mélyebben hatoltak a hely belsejébe. Reggel nyolc óra felé az egyik árkász csákánya megakadt egy testben. Kis ásójával ásni kezdett és pár perc alatt felbukkant a holttest. A második, amelyet a szerencsétlenség óta megtaláltak. A leletnek híre gyorsan elterjedt, a szerencsétlenség színhelyét körülállók őrült tülekedéssel akartak a lelet színhelyéhez jutni és a csendőrségnek csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a tömeget viszszatartani. Az üregbe, ahol a holttest feküdt, elsőnek a parancsnok-százados sietett be. Ez a sietés csaknem életébe került. Amint ugyanis az üreg küszöbét átlépte, újabb földomlás keletkezett és csak rendkívül vakmerő ugrásának köszönhette, hogy nem került maga is a föld alá. A halottat ez a földomlás ismét eltemette. Folytatták a munkát és sikerült annyit elérniök, hogy a halott ruhájának egy része ismét napvilágra került. Az odahívott falusiak a ruha foszlányaiból megállapították, hogy Lakatos József 17 éves Katalin leánya fekszik ott a földön. Könnyezve mesélték a falusiak, hogy a tizenhétéves leány menyasszony volt. A következő pillanatban azonban már el kellett a falusiakat kergetni a helyszínéről mert ismét, most már másodízben földomlás következett, amely a holttestet ismét maga alá temette. Pénteken délben a munkálatokat szinte újból ott kellett kezdeni, ahol a szerencsétlenség megtörténtekor megkezdték. A két újabb földomlás a faluban nagy pánikot okozott. Azok az asszonyok, akiknek férjei a munkálatokon dolgoznak, állandó rettegésben élnek, nem tudják, hogy a megismétlődő földomlás mely pillanatban temeti el férjeiket. Estig újabb holttestet nem találtak, a megtalált leány holtteste is a föld alatt van még. Szombaton reggel öt órakor folytatják a mentési munkálatokat. Felszedték a Szeged alsótanyai kisvasút talpfáit és a vágányra rakták A vonat rászaladt a talpfákra, de nem történt szerencsétlenség Szeged, augusztus 12. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Hosszú, évtizedekre terjedő agitáció után, mint ismeretes, körülbelül egy évvel ezelőtt nyílt meg a Szeged,saltótanyai kisvasút. Felépítése ellen állandóan harcoltak a szegedi gazdák a város vezetőségével, mert egyrészt holdanként hozzájárulást kellett fizetniük, másrészt a vasút céljaira különböző földterületeket kellett kisajátítani. A vasút a tanyai lakosok ellenzése dacára is fölépült és megindult. A tanyai gazdák ellenszenve a vasút megnyitása óta látszólag elült. Mostanáig nem hallatszott semmi különösebb akció a vasút ellen. Pénteken reggel azonban merényletet kíséreltek meg a tanyai kisvasút Szegedre haladó szerelvénye ellen, amely csak azért nem vált végzetessé, mert a vonat lassan haladt a pálya azon részén, ahol a merényletet el akarták követni. A tanyai kisvasút a rendes személyvonati szerelvénnyel Alsótanyáról elindulva, Nagyszélsóstóig zavar nélkül tette meg az utat. Már közel volt a Rudolf téri állomáshoz, amikor a lassan haladó mozdony vezetője figyelmes lett, hogy az előtte lévő pályarészen halmok magasodnak. Az utolsó percben hirtelen lefékezte a vonatot, de már nem tudta megakadályozni, hogy a mozdony és néhány kocsi rá ne szaladjon az egyik talpfából emelt halomra. A kisvasút hatalmas zökkenéssel megállott. Az utasok között óriási pánik keletkezett. Leugráltak a vonatról és a mozdony elé futottak, amely egy talpfára szaladt. A vonat kísérőszemélyzete megindította a nyomozást és megállapította, hogy a kisvasút talpfáit szakértelemmel kiszedték körülbelül 20 méter hosszúságban és különböző halmokba rakva rátették a sínpárra. Ha a vonat a rendes tempóban haladt volna, a katasztrófa feltétlenül bekövetkezik, így azonban szerencsére az ijedtségen kivül senkinek semmi baja nem történt. A síneket rövidesen annyira rendbehozták, hogy a vonat befuthatott Szegedre, ahol nyomban értesítették a rendőrséget. A megindított nyomozás során a rendőrség a déli órákban hat fiatal tanyai suhancot állított elő, akik ellen az a gyanú, hogy ők kísérelték meg a kisvasút ellen a merényletet. A suhancok a rendőrségen minden vallomást megtagadtak. Délután újabb detektívek mentek ki a tanyára, hogy a merénylet értelmi szerzőjét kinyomozzák. A tanyaiak azt mondják, hogy gyermekcsínyről lehet szó, de a rendőrségnek az a föltevése, hogy a talpfák fölszedésével a tanyaiak közül valaki bosszút akart állni a kisvasúton. A nyomozás a lemagyobb eréllyel folyik. Fuchs Jenőt még nem bocsátották el a rendőrségről A szembesítés eredménytelenül végződött . Más irányban folytatják a nyomozást (Saját tudósítónktól.) Péntek délután Győrffy rendőrtanácsos szobájában két emberrel szembesítették Fuchs Jenőt, akit Baján fogtak el, mint a Kolumbusz uccai zsarolás állítólagos tettesét. Fuchs Jenőt Győrffy rendőrtanácsos szobájában több ember közé állították és egyenként hívták fel azokat, akiknek fel kellett volna benne ismerni a Kolumbusz uccai zsarolót. Egymásután hívták be Goldschmiedt kereskedőt, akit meg akart zsarolni, majd Bartók Zoltánt, akit a zsaroló a városon körülvezetett, azután Bartóknak egy Kohn nevű segédjét, Csúz nyugalmazott pénzügyminiszteri tisztviselőt, a Titanin-cipőgyár vezetőjét és Szögyi Sándort, a Münk és Fia-cég főnökét. A szembesítések nem jártak eredménynyel. A behívott emberek valamennyien megállapították, hogy Fuchs Jenő feltűnően hasonlít ahoz az emberhez, aki zsarolási célzattal náluk járt, de a zsarolót egyik sem ismerte fel benne. Voltak egyesek, akik kijelentették, hogy bár a hasonlatosság nagy, mégsem merik azt mondani, hogy az az ember áll előttük, aki őket meg akarta zsarolni. Amikor az egyik ilyen tanúvallomás elhangzott, Fuchs Jenő sírvafakadt és a következő szavakkal fordult a szembesítést eszközlő rendőrtanácsoshoz: — Istenem, mi lesz, ha ártatlan létemre azt fogják rám, hogy én vagyok a zsaroló! A szembesítések eredménytelensége mellett feltűnő és érdekes, hogy mindazok az adatok, amelyek a nyomzás során a Kolumbusz utcai zsaroló személye ellen felmerültek, ráillenek Fuchs Jenőre, illetve megvannak vele szemben is, így többek között Fuchs Jenő ugyanazon a napon tette zálogba ruháját és aktatáskáját, amely napon azt a Kolumbusz utcai merénylő zálogba tette. A Fuchs Jenő által zálogba tett ruhát a detektívek megtalálták a zálogházban, meg is mutatták Bartóknak, de Bartók kijelentette, hogy a merénylő világos drapp ruhában járt nála, az a ruha pedig, amit a detektívek a zálogházból kihoztak, egy sötét kockás ruha. Találtak Fuchsnál egy olyan fehér kesztyűt, amilyent a zsaroló viselt, találtak revolvert és találtak egy ezüst cigarettatárcát, amely szintén feltűnően hasonlít ahoz a tárcához, ami Bartók a Kolumbusz utcai zsarolónál látott. Fuchs Jenőt a szembesítés alkalmával ugyanúgy fésülték, ahogy a zsaroló fésülve volt, rátették a szemére zöldkeretes pápaszemét is, hogy amennyiben tényleg ő lett volna a zsaroló, a sértettek könnyebben felismerhessék. A felismerés azonban ennek ellenére nem sikerült. Fuchs Jenő kihallgatását pénteken nem fejezték be és egyelőre őrizetben tartották a rendőrségen. Szombaton kerül sor a még tisztázatlan részletkérdések tisztázására. Fuchs Jenő állandóan hangsúlyozza a rendőrségen, hogy neki a zsarolásokhoz semmi köze nincs. A nyomozást más irányban a legteljesebb eréllyel folytatják. Levine és Drouhin megint összevesztek Párizs, augusztus 12. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A kedvezőtlen időjárási jelentések következtében a le bourgeti repülőtéren a legközelebbi jövőben valószínűtlennek tartják, hogy valamelyik óceánrepülő startolni fog. A Fahrmann-cég »Kék madara« már készen áll a startra és a Miss Columbia is teljesen útrakész állapotban van. Levine és Drouhin között azonban újabb súlyos differenciák támadtak, amelyeket élesen kommentál a párizsi sajtó. Levine tegnap este minden ok nélkül kivette repülőgépe motorjának mágneseit s a maga szállójába vitte. Drouhinnek szemrehányásaira kijelentette, hogy attól tart, hogy éjjelvalaki ellophatja a mágneseket. A le bourgeti repülőtéren azt hiszik, hogy Levinenek egyáltalában nem sürgős az amerikai repülőút, sőt abban reménykedik, hogy egy másik óceánrepülő megelőzi, amely esetben aztán semmissé válna Drouhinnel kötött szerződése. Egy elektrotechnikus szíven lőtte feleségét, azután öngyilkos lett Szabadka, augusztus 12. . (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Pénteken este a Fűzfás utca egyik kiskocsmája előtt kettős halállal végződő családi dráma játszódott le. Paraczky József harmincéves elektrotechnikus agyonlőtte a feleségét, Húros Bella varrónőt, azután öngyilkos lett. A fiatal házaspár régebb idő óta rosszul élt egymással. A férj ivott, emiatt gyakori volt a házasfelek között a veszekedés, végül is az asszony otthagyta a férjét. Paraczky többízben megkísérelte, hogy feleségét visszahívja, aki azonban semmiképpen sem volt hajlandó visszatérni részeges férjéhez. A férj ekkor, megfenyegette az aisszonyt, hogy agyonlövi. Az asszony félt, hogy férje beváltja fenyegetését, ezért állandóan bátyja társaságában járt. Péntek este hat órakor is bátyja társaságában indult el munkahelyéről. Útközben bátyja két barátjával találkoztak, akikkel az asszony kísérője beszélgetni kezdett, úgyhogy Paraczkyné egyedül ment előre néhány lépést. A férfi, közben a Fűzfás ucca egy kis kocsmájában várakozott feleségére, akiről tudta, hogy a kocsma előtt kell elmennie. Amikor az aszszony a kocsma elé ért, a férj kiugrott a kocsmából és megszólította: — Gyere, igyál velem egy pohár bort! — Dehogy megyek! — felelt az asszony és tovább akart menni. Ebben a pillanatban Paraczky előrántotta revolverét és két lövést tett a sikoltozó, menekülő asszony felé. Egyik lövést sem talált. Paraczky utána szaladt az asszonynak, átölelte és a revolvert mellének szegezve, a szíve fölött elsütötte. A golyó az asszony szívét fúrta keresztül. Paraczkyné nyomban meghalt. A gyilkos férj ezután berohant a kocsmába és itt háromszor egymásután mellbelőtte magát. A harmadik golyó a szívét érte és nyomban halált okozott. A rendőrség Paraczky zsebében levelet talált, amelyben elmondja élettörténetét és azt állítja, hogy házasságát az asszony bátyja tette tönkre, aki hivatásos betörő. Egész sor nevet sorolt fel, akiknél szerinte a sógora betört. A rendőrség megindította a vizsgálatot, hogy mennyiben felelnek meg a gyilkos és öngyilkos Paraczky vádjai a valóságnak.