Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-07 / 178. szám
Vasárnap Új rekordokra készülnek a magyar pilóták Risztics János példája fokozott aktivitásra késztette a magyar repülőket (Saját tudósítónktól.) Furcsa társaság ve- stődött össze szombaton este egy pesti vendéglő árnyékos kertjében. Találkozót adtak itt egy- másnak a magyar pilóták, akik javarészt mindannyian barátok, jól ismerik egymást, de az elmúlt nyolc év alatt mindeniküknek másfelé vezetett az útja .Összeültek baráti beszélgetésre, hogy így fehér asztal mellett megvitassák, mit lehetne tenni a magyar aviatika fellendítése érdekében. Huszonöten-harmincan ültek le a fehér abrosz mellé és megindult a baráti beszélgetés. Mindenkinek volt egy ötlete, észrevétele és aggálya, de mindannyian egyetértettek abban, hogy Magyarország nem maradhat utolsó a repülésben. A múlt év decemberében már megszűntek azok a korlátozások, amelyekkel a békeszerződés eddig megkötötte a magyar aviatika fejlődését. Személyszállító és sportrepülőgépet már akár korlátlan számban is gyárthatnak Magyarországon és ezek a sok veszélyt járt pilóták most megpróbálják, hogyők maguk veszik a kezükbe a dolgot. Restellik, hogy a magyar aviatika ennyire elmaradott, pedig érzik, hogy szakképzett és bátor magyar pilótákban nincs hiány. Ezt bizonyítja most Risztics János esete is. Jiki először ért földet ejtőernyővel Nem új az a megállapítás, hogy bizonyos foglalkozások belevésődnek az arcvonásokba. Csakugyan, mindannyiuknak, akik ott ülnek a hosszú asztalnál, egyformán kemény a nézésük és markáns vonás húzódik meg szájuk szélén. Egymásután mondják el, milyen jövőt kívánnak a magyar aviatikának. Egymásután vallanak önmagukról és múltjukról. A leghíresebb magyar pilóták közé tartozik vitéz Hefty Frigyes. A háború alatt az osztrák-magyar légiflottánál szolgált és az olasz hadszíntér fölött röpködött. Háromszor kapta meg a nagy arany vitézségi érmet. Egyszerűen és szerényen mondja el: — Az elsőnagy aranyat* akkor kaptam, amikor negyedik légi győzelmemet arattam. Ez azt jelenti, hogy négy olasz repülőgépet lelőttem a magasban. A második nagy aranyéremmel akkor jutalmaztak meg, amikor összeállították a lajstromot légi haditényeimről. Ebben az időben 243 eredményes utat tettem meg a levegőben az ellenséges állások fölött. Megfigyeltem a terepet, kikémleltem az ellenség állását. A harmadik nagy aranyérem a biztos halálból való szabadulás emlékét idézi fel bennem, ötezer méter magasságban viaskodtam két olasz és egy angol repülőgéppé. Hirtelen foszforlövést kapott a gépem, a gép benzintartálya felrobbant, ötezer méter magasból ejtőernyővel kiugrottam a repülőgépből. őszintén szólva mondhatom, hiszen a hadijelentésben is benne volt, hogy én voltam az első pilóta a hadseregben, aki földet ért az ejtőernyővel. Akkor még olyan primitívek voltak az ejtőernyők, hogy amikor a használatukra került a sor, minden esetben felmondták a szolgálatot és nem hárították el a halált. De miközben az ejtőernyővel leereszkedtem, az angol repülőgépről lövöldöztek felém. A karomon megsebesültem és amikor földet értem, orrcsonttörést és bokaficamodást kaptam. Ez volt minden. tíz első magyar, aki repült... Most átveszi a szót Adorján János. A magyar repülés hőskoráról beszél. Ő volt az első magyar pilóta, aki repülőgépen a magasba emelkedett. Közvetlen azután, hogy Blériot Budapesten járt. 1910. februárjában a rákosi repülőtéren beült abba a primitív rozoga gépbe, amelyet ő maga konstruált. Így mondja el: — Ha most visszagondolok, nevetségese, gyönge és rozzant volt ez a gép. A szárnyait dróttal erősítettem meg. A vázat bambusznádból készítettem. Enyvvel ragasztottam össze és vászonból volt a szárny. Igazán istenkísértés volt ezzel a géppel próbálkozni. Legalább tízezer ember várakozott Bakoson és különösen a hölgyek nagyon türelmetlenkedtek a késés miatt. Pedig hát várni kellett a szélcsendre. Akkor még az volt a pilóta legfáradságosabb dolga, hogy éjjel-nappal szélcsöndes időre várt. Kifáradt a várakozásban. Nahát szerencsém volt ezzel az első repüléssel. Minden simán ment, szépen a földre érkeztem. Elmondják most a pilóták, hogy Adorján Jánost, az első magyar repülőt Zsély Aladár követte, de ő szerencsétlenül járt. Lezuhant a Rákoson. Zsély után Székely Mihály és Csermely Károly következett. Székely volt különben az első tábori pilóta. Olaj a sörös krigliben Csermely Károly is ott ül az asztalnál. Ő annak idején már francia gépen repült és arról nevezetes, hogy egyike volt Pesten a legelső autóvezetőknek. Nevetve mondja el a következő esetet az autó gyerekkoráról: — Tessék elhinni, így történt, ahogy mondom. 1891-ben egy Benz-kocsit vezettem. Mondhatnám, hogy ez volt az első autó Budapesten. Büszkén ültem a kormánynál, a motor kifogástalanul működött, közben mindig egy söröskriglivel kellett bajlódnom. .. krigliben volt az olaj s időnként hátra kellett fordulnom és úgy öntögettem az olajat a csapágyakba. Hát amint mentem a Kertész utcán, egyszerre csak láttam a járdán Imrei nevű barátomat, aki vásárbiztos volt. Izmos fickó hírében állott Imrei. Nevetve rámköszönt, amikor meglátott. Megállt az utca közepén, mint aki nem is akar az autó elől kitérni. Én tülköltem, nekieresztettem a motort, már csak azért is, hogy megijedjen. De a vásárbiztos, amikor az autóval hozzáérkeztem, hirtelen csak előrenyújtotta a két karját, megragadta elől az autó hűtőjét és szó nélkül visszalökte a gépemet, hogy négy-öt lépést hátrált és aztán kilehelte a lelkét. Akkor majdnem ökölre mentem a vásárbiztossal, de ma persze csak nevetek az eseten. A pilóták mindannyian kivétel nélkül nagy elismeréssel beszélnek Risztics János rekordjáról. Irigykedés nélkül, őszintén mondják: — Elismerjük, nincs nála képzettebb magyar pilóta, ő a legszakavatottabb és a legtehetségesebb mindannyiunk között". De megjegyzi Hefty Frigyes: — Csakhogy alkalmat kellene adni nekünk, hogy megmutassuk, mit tudunk. Higgye el, kérem, eddig még minden magyar pilóta, aki a külföldre került, bebizonyította, hogy bátor és megbízható repülők vannak Magyarországon. Nem dicsekvésből mondjuk, mert nincs okunk rá, de akár Chamberlinnal is fölvesszük a versenyt. Budapest felett új rekordra készülnek A három arany vitézségi éremmel kitüntetett pilóta szerdán fölrepül egy 18 lóerős kis gépen. Az ilyen géppel eddig nyolc és fél óra hosszat tudtak repülni. Hefty Frigyes elhatározta, hogy ezt a rekordot tíz órára korrigálja. Megérkezik az összejövetelre Alexay Manfréd százados is, ő hozta annak idején Károly királyt repülőgépen Budapestre. Ott ül az asztalnál Székely Mihály, herceg Windischgraetz új titkára is. Kevesen tudják, hogy a hercegi titkár egyike a legképzettebb pilótáknak. Alacsony, zömök termetű férfi, Tóth József, aki Krisztics János instruktora volt. Így beszél egykori tanítványáról: — A Magyarország azt írta, hogy Risztics úgy lett pilóta, hogy az apja jegyszedő volt a rákosi repülőtéren. Hát ez igaz is. Ekkor kapott kedvet Risztics a repülésre. De hogy csakugyan világrekorder és nagyszerű pilóta vált belőle, ezt nagy rátermettségének és buzgalmának köszönheti. Nagyszerű pilóta. Csak ennyit mondhatok. A pilóták elhatározták a baráti összejövetelen, hogy táviratot küldenek Dessauba és üdvözlik Risztics Jánost sikeréért. Legközelebbi tervük az, hogy végre pilótaszakiskolát létesítsenek Budapesten. De a pilótaiskolánál is fontosabbnak tartják, hogy valami módon, minél előbb, föllendítsék a magyar repülősportot. Erről beszélt Petróczy István ezredes. Elmondják, hogy Budapesten már van egy magánrepülőgép, hiszen mindenkinek jogában áll, hogy vásároljon magának repülőgépet. Gróf Jankovich-Bésán Endre az első amatőrrepülőgéptulajdonos Magyarországon. Háromüléses brandenburgi gépe van. Remélik a pilóták, hogy Magyarországon is csakhamar elterjed a repülőgép mint sporteszköz, hiszen egy kistípusú repülőgépet már 120 millióért lehet kapni. Elhatározták még a pilóták, hogy valami módon fölépítik a háborúban hősi halált halt repülők emlékművét. Ezzel tartoznak az elhúnytaknak. Kaphatók »Az Est« könyvkereskedéseiben, VII., Erzsébet körút 18—20. szám és V. ker., Vilmos császár út 14. szám PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 7 *7 Hefty Frigyes a beszélgetés során ezt is mondja: — A mai tökéletes gépekkel már gyerekjáték a repülés. Én teljesen veszélytelennek tartom. De azért tessék elhinni, liftbe nem merek beszállani. Az megállhat a két emelet között, vagy lezuhanhat. Repülőgépnél ilyesmi nem történhet meg... (r. g.J Alkotmányrevízió Jugoszláviában ? Belgrád, augusztus 6. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Korosec képviselő, a szlovén néppárt vezérei Marburgban egy beszéden érdekes bejelentéseket tett a Jugoszláviában várható mélyreható politikai reformokra vonatkozóan. Korosec szerint most már meg fogják valósítani az alkotmányrevíziót, miután Jugoszlávia már eléggé konszolidálódott. A parlamenti választójogot olyképpen fogják megváltoztatni, hogy visszatérnek a kerületi választáshoz. Korosec szerint a rendes szkupstina mellé még olyasféle gazdaságpolitikai szkupstiát akarnak szervezni, amely a gazdasági szervezetek választott képviselőiből állana. (M. M. D.) Forrón bágyfagffak, kimerültek vagyunk, mert a napok óta tartó pokoli hőség már elviselhetetlen. Sokan nem bírják a meleget és összeesnek az uccán. Pedig olyan közel van a Mártsa be zsebkendőjét néhány csepp valódi Diana sósborszeszbe vagy öntsön a mosdóvizébe keveset ebből a hatásosan 8líisffej nidifiel, frÜSSÍS© háziszerből és azután törölje le vele az arcát, izzadt testét. Azonnal megszabadul a szinte kábultságig menő kínlódástól. Csak valódi Diana sósborszeszt használjon,mert ennek gazdag mentholtartalma és egyébként is kipróbált és bevált összetétele biztosítja a gyors és meglepő hatást — számos, látszólag olcsóbb — de gyakran teljesen értéktelen és hatástalan utánzattal szemben. A valódi mindenütt kapható