Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)

1927-08-07 / 178. szám

Vasárnap Új rekordokra készülnek a magyar pilóták Risztics János példája fokozott aktivitásra késztette a magyar repülőket (Saját tudósítónktól.) Furcsa társaság ve- s­tődött össze szombaton este egy pesti vendéglő­­ árnyékos kertjében. Találkozót adtak itt egy-­­ másnak a magyar pilóták, akik javarészt­­ mindannyian barátok, jól ismerik egymást,­­ de az elmúlt nyolc év alatt mindeniküknek másfelé vezetett az útja .Összeültek baráti be­szélgetésre, hogy így fehér asztal mellett meg­vitassák, mit lehetne tenni a magyar aviatika fellendítése érdekében. Huszonöten-harmincan ültek le a fehér abrosz mellé és megindult a baráti beszélgetés. Mindenkinek volt egy ötlete, észrevétele és aggálya, de mindannyian egyetértettek abban, hogy Magyarország nem maradhat utolsó a repülésben. A múlt év decemberében már megszűntek azok a korlátozások, amelyekkel a békeszerződés eddig megkötötte a magyar aviatika fejlődését. Személyszállító és sport­repülőgépet már akár korlátlan számban is gyárthatnak Magyarországon és ezek a sok veszélyt járt pilóták most megpróbálják, hogy­­ők maguk veszik a kezükbe a dolgot. Restel­lik, hogy a magyar aviatika ennyire elmara­dott, pedig érzik, hogy szakképzett és bátor magyar pilótákban nincs hiány. Ezt bizo­nyítja most Risztics János esete is. Jiki először ért földet ejtőernyővel Nem új az a megállapítás, hogy bizonyos foglalkozások belevésődnek az arcvonásokba. Csakugyan, mindannyiuknak, akik ott ülnek a hosszú asztalnál, egyformán kemény a né­zésük és markáns vonás húzódik meg szájuk szélén. Egymásután mondják el, milyen jövőt kí­vánnak a magyar aviatikának. Egymásután vallanak önmagukról és múltjukról. A leghíresebb magyar pilóták közé tarto­zik vitéz Hefty Frigyes. A háború alatt az osztrák-magyar légiflottánál szolgált és az olasz hadszíntér fölött röpködött. Háromszor kapta meg a nagy arany vitézségi érmet. Egyszerűen és szerényen mondja el: — Az első­­­nagy aranyat* akkor kaptam, ami­kor negyedik légi győzelmemet arattam. Ez azt je­lenti, hogy négy olasz repülőgépet lelőttem a magas­ban. A második nagy arany­éremmel ak­kor jutal­maztak meg, amikor összeállították a lajstromot légi haditényeimről. Ebben az időben 243 eredményes utat tettem meg a levegőben az ellenséges állások fölött. Megfigyeltem a terepet, kikémleltem az ellen­ség állását. A harmadik nagy arany­érem a biztos halálból való szabadulás emlékét idézi fel bennem, ötezer méter magasságban viaskodtam két olasz és egy angol repülőgéppé. Hirtelen foszforlövést kapott a gépem, a gép benzintartálya felrobbant, ötezer mé­ter magasból ejtőernyővel kiugrottam a repülőgép­ből. őszintén szólva mondhatom, hiszen a hadijelen­tésben is benne volt, hogy én voltam az első pilóta a hadseregben, aki földet ért az ejtőernyővel. Akkor még olyan primitívek voltak az ejtőernyők, hogy amikor a használatukra került a sor, minden eset­­­ben felmondták a szolgálatot és nem hárították el a halált. De miközben az ejtőernyővel leereszkedtem, az angol repülőgépről lövöldöztek felém. A karomon megsebesültem és amikor földet értem, orrcsonttörést és bokaficamodást kaptam. Ez volt minden. tíz első magyar, aki repült... Most átveszi a szót Adorján János. A ma­gyar repülés hőskoráról beszél. Ő volt az első magyar pilóta, aki repülőgépen a magasba emelkedett. Közvetlen azután, hogy Blériot Budapesten járt. 1910. februárjában a rákosi repülőtéren beült abba a primitív rozoga gépbe, amelyet ő maga konstruált. Így mondja el: — Ha most visszagondolok, nevetségese,­ gyönge és rozzant volt ez a gép. A szárnyait dróttal erősí­tettem meg. A vázat bambusznádból készítettem. Enyvvel ragasztottam össze és vászonból volt a szárny. Igazán istenkísértés volt ezzel a géppel pró­bálkozni. Legalább tízezer ember várakozott Bako­son és különösen a hölgyek nagyon türelmetlenked­tek a késés miatt. Pedig hát várni kellett a szél­csendre. Akkor még az volt a pilóta legfáradságo­sabb dolga, hogy éjjel-nappal szélcsöndes időre várt. Kifáradt a várakozásban. Nahát szerencsém volt ezzel az első repüléssel. Minden simán ment, szépen a földre érkeztem. Elmondják most a pilóták, hogy Adorján Jánost, az első magyar repülőt Zsély Aladár követte, de ő szerencsétlenül járt. Lezuhant a Rákoson. Zsély után Székely Mihály és Cser­mely Károly következett. Székely volt külön­ben az első tábori pilóta. Olaj a sörös krigliben Csermely Károly is ott ül az asztalnál. Ő annak idején már francia gépen repült és ar­ról nevezetes, hogy egyike volt Pesten a leg­első autóvezetőknek. Nevetve mondja el a kö­vetkező esetet az autó gyerekkoráról: — Tessék elhinni, így történt, ahogy mondom. 1891-ben egy Benz-kocsit vezettem. Mondhatnám, hogy ez volt az első autó Budapesten. Büszkén ül­tem a kormánynál, a motor kifogástalanul működött, közben mindig egy söröskriglivel kellett bajlódnom. .. krigliben volt az olaj s időnként hátra kellett for­dulnom és úgy öntögettem az olajat a csapágyakba. Hát amint mentem a Kertész utcán, egyszerre csak láttam a járdán Imrei nevű barátomat, aki vásár­biztos volt. Izmos fickó hírében állott Imrei. Nevetve rámköszönt, amikor meglátott. Megállt az utca kö­zepén, mint aki nem is akar az autó elől kitérni. Én tülköltem, nekieresztettem a motort, már csak azért is, hogy megijedjen. De a vásárbiztos, amikor az autóval hozzáérkeztem, hirtelen csak előrenyúj­totta a két karját, megragadta elől az autó hűtőjét és szó nélkül visszalökte a gépemet, hogy négy-öt lépést hátrált és aztán kilehelte a lelkét. Akkor majd­nem ökölre mentem a vásárbiztossal, de ma persze csak nevetek az eseten. A pilóták mindannyian kivétel nélkül nagy elismeréssel beszélnek Risztics János re­kordjáról. Irigykedés nélkül, őszintén mond­ják: — Elismerjük, nincs nála képzettebb magyar pilóta, ő a legszakavatottabb és a legtehetségesebb mindannyiunk között". De megjegyzi Hefty Frigyes: — Csakhogy alkalmat kellene adni nekünk, hogy megmutassuk, mit tudunk. Higgye el, kérem, eddig még minden magyar pilóta, aki a külföldre került, bebizonyította, hogy bátor és megbízható repülők vannak Magyarországon. Nem dicsekvésből mond­juk, mert nincs okunk rá, de akár Chamberlinnal is fölvesszük a versenyt. Budapest felett új rekordra készülnek A három arany vitézségi éremmel kitün­tetett pilóta szerdán fölrepül egy 18 lóerős kis gépen. Az ilyen géppel eddig nyolc és fél óra hosszat tudtak repülni. Hefty Frigyes elhatá­rozta, hogy ezt a rekordot tíz órára korrigálja. Megérkezik az összejövetelre Alexay Man­fréd százados is, ő hozta annak idején Károly királyt repülőgépen Budapestre. Ott ül az asz­talnál Székely Mihály, herceg Windischgraetz új titkára is. Kevesen tudják, hogy a hercegi titkár egyike a legképzettebb pilótáknak. Ala­csony, zömök termetű férfi, Tóth József, aki Krisztics János instruktora volt. Így beszél egykori tanítványáról: — A Magyarország azt írta, hogy Risztics úgy lett pilóta, hogy az apja jegyszedő volt a rákosi re­pülőtéren. Hát ez igaz is. Ekkor kapott kedvet Risz­tics a repülésre. De hogy csakugyan világrekorder és nagyszerű pilóta vált belőle, ezt nagy rátermettsé­gének és buzgalmának köszönheti. Nagyszerű pilóta. Csak ennyit mondhatok. A pilóták elhatározták a baráti összejöve­telen, hogy táviratot küldenek Dessauba és üdvözlik Ris­ztics Jánost sikeréért. Legköze­lebbi tervük az, hogy végre pilótaszakiskolát létesítsenek Budapesten. De a pilótaiskolánál is fontosabbnak tartják, hogy valami módon, minél előbb, föllendítsék a magyar repülő­sportot. Erről beszélt Petróczy István ezredes. Elmondják, hogy Budapesten már van egy magánrepülőgép, hiszen mindenkinek jogában áll, hogy vásároljon magának repülőgépet. Gróf Jankovich-Bésán Endre az első amatőr­­repülőgéptulajdonos Magyarországon. Három­üléses brandenburgi gépe van. Remélik a piló­ták, hogy Magyarországon is csakhamar elter­jed a repülőgép mint sporteszköz, hiszen egy kistípusú repülőgépet már 120 millióért lehet kapni. Elhatározták még a pilóták, hogy va­lami módon fölépítik a háborúban hősi halált halt repülők emlékművét. Ezzel­ tartoznak az elhúnytaknak. Kaphatók »Az Est« könyvkereskedéseiben, VII., Erzsébet körút 18—20. szám és V. ker., Vilmos császár út 14. szám PESTI NAPLÓ 1927 augusztus 7 *7 Hefty Frigyes a beszélgetés során ezt is mondja: — A mai tökéletes gépekkel már gyerekjáték a repülés. Én teljesen veszélytelennek tartom. De azért tessék elhinni, liftbe nem merek beszállani. Az meg­­állhat a két emelet között, vagy lezuhanhat. Repülő­gépnél ilyesmi nem történhet meg... (r. g.J Alkotmányrevízió Jugoszláviában ? Belgrád, augusztus 6. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Kor­ose­c képviselő, a szlovén néppárt vezérei Marburgban egy beszéden érdekes bejelentéseket tett a Jugoszláviában várható mélyreható poli­­tikai reformokra vonatkozóan. Korosec sze­rint most már meg fogják valósítani az alkot­mányre­víziót, miután Jugoszlávia már eléggé konszolidálódott. A parlamenti választójogot oly­képpen fogják megváltoztatni, hogy visszatér­nek a kerületi választáshoz. Korosec szerint a rendes szkupstina mellé még olyasféle gazdaságpolitikai szkupsti­át akarnak szervezni, amely a gazdasági szervezetek választott képviselőiből állana. (M. M. D.) Forrón bágyfagffak, kimerültek vagyunk, mert a napok óta tartó pokoli hőség már el­viselhetetlen. Sokan nem bírják a meleget és össze­esnek az uccán.­­ Pedig olyan közel van a Mártsa be zsebkendőjét né­hány csepp valódi Diana sós­borszeszbe vagy öntsön a mosdóvizébe keveset ebből a hatásosan 8líisffej nidifiel, frÜSSÍS© háziszer­ből és azután törölje le vele az arcát, izzadt testét. Azonnal megszabadul a szinte kábultságig menő kín­lódástól. Csak valódi Diana sósborszeszt használjon,mert ennek gazdag mentholtar­tal­ma és egyébként is ki­próbált és bevált összetétele biztosítja a gyors és meglepő hatást — számos, látszólag olcsóbb — de gyakran tel­jesen értéktelen és hatásta­lan utánzattal szemben. A valódi mindenütt kapható

Next