Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)

1927-12-02 / 274. szám

5 Pentefe PESTI NAPLÓ 1927 december 2 Rzeznikov Gyula budapesti kereskedő rejtélyes halála November 16-án női társaságban Hűvösvölgyben járt, egy vendéglős fia hátbaszúrta és december 1-én sérülésébe belehalt . Rzeznikov Anna súlyos bejelentése a rendőrségen (Saját tudósítónktól.) A budapesti főkapi­tányságon csütörtökön este súlyos természetű bejelentés történt. A bejelentés Rzeznikov Anna Kígyó ucca 4. szám alatt lakó iparmű­vésznő nevében és megbízásából dr. Földi Dezső ügyvéd tette. Rzeznikov Annának Gyula nevű 34 eszten­dős fivére régi kereskedő a fővárosban, a Rá­day ucca 1. számú házban van esernyő- és bor­üzlete. Két héttel ezelőtt a Hűvösvölgyben egy kocsmában a kocsmáros fia megszúrta Rzezni­kov Gyulát, aki sérülésébe csütörtökön bele­halt. Rzeznikov Annának olyan körülmények jutottak tudomására, amelyeket bejelentett a rendőrségnek azzal, hogy rendeljék el elhunyt fivérének felboncolását és indítsák meg a nyo­mozást annak a kiderítésére, hogy a szurkáló kocsmárosfia miért követte el tettét és mi áll voltaképpen a szurkolás hátterében. Rzeznikov Gyula a Gólya ucca 23. számú házban lakott Dar­nász Józsefnével. Barnészné elvált asszony, Rzeznikoval régebben ismer­kedett meg és közös háztartásban élt vele. No­vember 16-án Barnászné a délelőtti órákban arra kérte Rzeznikov Gyulát, hogy menjenek ki együtt a Hűvösvölgybe, Barnász Józsefné ott lakó édesanyjának a meglátogatására. Út­közben Barnász Józsefné rábeszélte Rzeznikov Gyulát, hogy térjenek be az úton lévő Illik Ádám-féle kocsmába. Ez a kocsma azon az úton van, ahol gróf Klebelsberg Kuno kultusz­miniszternél­ van a villája. Névtelen ucca. A kocsmában rövid ideig tartózkodtak Rzeznikov és Barnászné s itt történt, hogy Illik Ádám egyik fia kést döfött Rzeznikov hátába. Hogy" ez miért történt, arról a bejelentés a kö­vetkezőket adja elő: Rzeznikov az utóbbi időben féltékenyke­dett Barnászéra. A kocsmában az egyik­ hír szerint Barnászné állítólag rajta felejtette volna szemét Illik Adám egyik fián, aki a kocsmában tartózkodott. Emiatt Rzeznikov rászólt volna az asszonyra. Illik Adám fia ezt észrevette és amikor Rzeznikov és Barnászné felálltak a helyükről és kifelé indultak, állító­lag ekkor előugrott és kést döfött Rzeznikov hátábg. Egy másik előadás szerint, amely az Illik fiú védekezéséhez hasonló, úgy történt volna a szúrási jelenet, hogy Rzeznikov arcul ütötte Barnásznét, amikor ránézett az Illik fiúra. Emiatt, tehát Barnászné megvédése érdekében lépett közbe az Illik fiú. Összeszólal­koztak Rzeznikoval s ekkor döfte bele a kést. A megszúrt embert a Szent László-kórházba szállították. A beszállítás után a sérült beteg felvételéről a kórház jelentést tett az illetékes pestvidéki királyi ügyészségnek, amely testi­sértés címén eljárást indított az ügyben. A pest­vidéki törvényszék vizsgálóbírója a kórházban ki is hallgatta az ott ápolás alatt lévő Rzeznikov Gyulát. Hogy Rzeznikov Gyula mit vallott a kórházi ágyon a vizsgálóbírónak sérülésére vo­natkozóan, hogy miként adta elő a kocsmai je­lenetet, az a csütörtök esti órákban nem volt megállapítható, mert az idevonatkozó iratok a főkapitányságnak nem állottak rendelkezésére. Intézkedés történt azonban, hogy a most történt bejelentést a súlyos testi sértés ügyében megin­dult vizsgálat aktáihoz csatolják és az egyesített ügyben folytassák tovább a nyomozást. A bon­colás elrendelésére vonatkozó kérelem tekinte­tében a budapesti rendőrség a pestvidéki tör­vényszék vizsgálóbíróját keresi meg, s a vizs­gálóbíró fogja elrendelni a rejtélyes eredetű sé­rülésébe belehalt Rreznikov Gyula felboncolá­sát. Barnász Józsefné a Gólya utca 23. számú házban szoba-konyhás lakásban lakik s most már családja is hozzá költözött. Szerinte úgy tör­tént a dolog, hogy november 13-án Rzeznikov ajánlotta fel, hogy látogassák meg az ő édes­anyját a Hűvösvölgyben. Ez egyúttal kirán­dulás is lesz. Hűvösvölgyben előbb betértek a Balázs-féle vendéglőbe, ahol Rzeznikov egy pár virslit evett és egy fröccsöt ivott. Az asz­szony később meglátogatta édesanyját. Abban állapodtak meg, hogy Rzeznikov megvárja őt az Illik-féle vendéglőben. Amikor Barnász Jó­zsefné édesanyjától visszajövet a kocsmába ment, ott Rzeznikovot már ittasan találta. Rzeznikov a kocsmáros fiával veszekedett. Ö közbelépett, amin Rzeznikov annyira feldühö­dött, hogy arcul ütötte őt. Verekedés közben történt, hogy Illik fia beleszúrta a kést Rzezni­kovba. Ö a fiút soha nem látta, nem is ismeri. Kitűnő egyetértésben élt Rzeznikoval, békés életüket csak a férfi féltékenysége zavarta meg néha. Hogy Rzeznikov Anna honnan merítette adatait és miképpen konstruálta meg vádját, azt ő elképzelni sem tudja. Rzeznikov Anna iparművésznő Kígyó utca 4. szám alatt lakik albérleti szobában s őt fogja elsősorban kihallgatni a rendőrség a vá­dakra nézve, csak­ jugoszláv szerződést a fasiszta kormány állandó provokálása kényszerítette ki. Az a szerződéshálózat azonban, amely Franciaor­szág és különböző államok között a legutóbbi években létrejött, azzal a veszedelemmel jár, hogy Európában ellenséges táborok keletkez­nek, ez pedig esetleg összeütközéseket von maga után. A Népszövetség munkáját csak kompromittálhatja az a körülmény, hogy a népszövetségi paktum keretén belül döntőbíró­sági és védőszövetségek formájában oly szer­ződések jönnek létre,, amelyek a népszövetségi szellem meghamisítását jelentik. (L. Sz.) Párizs, december 1. A Matinben római jelentések alapján Sauerwein azt írja a francia—olasz feszültség­rőlh­ogy: Olaszország csalódása most érte el tetőpontját. Ezt a csalódást főképpen az okozta, hogy Franciaország Jugoszlávia szövetségese lett, ami feltétlenül megállítja Olaszország terjeszkedését a Balkánon. A római külügymi­nisztériumban kijelentették, hogy az Adria és Albánia Olaszország védőbástyái, a rajtuk való uralkodás tehát Olaszországra nézve életkérdés a biztonság szempontjából. (L. Sz.) ­ A biztonsági bizottság megalakult Genfben Elnöke, Benes — Politis görög delegátus a tervezett nemzet­közi szerződésekről is jelentést kér a Népszövetségtől Genf, december 1. A leszerelési konferencia keretén belül ma alakult meg a biztonsági bizottság. Elnökévé Benes cseh külügyminisztert, alelnökeivé pe­dig Urrutia columbiai delegátust és Unden volt svéd­ külügyminisztert választották meg. Benes kifejtette ezután a bizottság munka­programját. Azt javasolta, hogy a Népszövet­ség főtitkárságától jelentéseket kell kérni a már fennálló döntőbírósági szerződésekről, a regionális biztonsági szerződésekről, amilyen a Locarno-paktum és a francia—jugoszláv szer­ződés, továbbá a népszövetségi paktum külön­böző paragrafusai­ alapján a Népszövetség tag­jai vagy nem tagjai között fennálló kötelezett­ségekről, végül pedig azokról a megállapodá­sokról, amelyek közös intézkedésekre vonatkoz­koznak szerződést szegő, vagy békebontó álla­mokkal szemben. Politis görög delegátus azt kívánta, hogy a Népszövetség főtitkárságá­tól "a biztonsági bizottság ne csupán a már m­eglévő szerződésekről, hanem azonfelül a ter­vezett, de létre nem, jött szerződésekről, vala­mint a tudományos­ társaságok által kidolgozott szerződéstervezetekről is kérjen jelentéseket. Meg kell vizsgálni azokat a differenciákat is, amelyek miatt az 1924. évi genfi jegyzőkönyv­életbeléptetése meghiúsult. Politis szerint ennek három oka van: 1. a döntőbíráskodás egyetemes­sége, amelyhez némely állam csak nehezen já­rul hozzá. 2. A »támadó állam« definíciójának túlságos merevsége. 3. A szankciók automatikus életbeléptetése. Politis javaslata ellen beszélt ezután a Nép­szövetség főtitkára, valamint Japán, Hollandia és Franciaország delegátusa. Paul­ Boncour francia delegátus kijelentette, hogy a biztonsá­got nem lehet fokozni dokumentumok tanulmá­nyozásával. Inkább célravezető volna, a már meglévő biztonsági intézkedések összeállítása és a hiányzó biztonsági intézkedések megvaló­sítása. Azt javasolta, hogy e kérdés tanulmá­nyozására második albizottságot küldjenek ki. (J. B.) A nagyhatalmak katonai költ­ségvetése egyre növekszik Genf, december 1. Az a külön memorandum, amelyet az orosz delegáció tegnap este a leszerelési bizottság elé terjesztett, szembeállítja Szovjetoroszország le­szerelési terveit a kapitalista kormányok és a liberális pacifisták meddő törekvéseivel. A me­morandum összeállítása szerint a nagyhatalmak katonai költségvetése, amely 1912-ben összesen 4744 millió rubelt tett ki, noha Oroszország és Németország csökkentette hadseregét, 1925-ben már 5300 millió rubelre rúgott, ez pedig több, mint félmilliárd rubelnyi növekedést jelent. (J. B.) A nemzetközi szerződések és a Népszövetség szelleme Párizs, december 1. A francia szocialisták végrehajtó bizottsága ma határozatban megállapította, hogy­ a fran­ A büntetőnovella vitája a Házban (Saját tudósítónktól.) Annak a személy® foglalkoztatta csütörtökön délelőtt a politikai világot, akit a katedráról, a tudomány világá­ból küldött Róma döntése az esztergomi érseki, vagyis Magyarország hercegprímási székébe és első közjogi méltóságába. A politikai világ meglepetéssel, de egyben általános megnyug­vással fogadta a szerdán éjjel Budapestre ér­kezett híradást, hogy a bencésrendi Serédi Jusztiniánt, a kiváló magyar egy­ház­jogtudóst nevezte ki a pápa esztergomi érsekké. A jobb­oldalon is, a baloldalon is csak az új herceg­prímásról folyt a szó csütörtökön egész dél­előtt. Akadtak, akik közjogi szempontból tet­ték szóvá Róma döntését és helytelenítették, hogy az államfői hatalom ideiglenes rende­zése alkalmával miért nem történt intézkedés a főpatronusi jog gyakorlásáról is. De m­ég az így érvelők is elismerték, hogy Róma jól vá­lasztott, amikor a fiatal szentszéki diplomatát ültette Csernoch János hercegprímásnak fél­esztendeje árva trónusába. Egyhangú volt az a vélemény, hogy az új prímás nagy egyház­jogi tudásával, előkelő és értékes összekötte­téseivel lényegesen meg fogja könnyebbíteni a szétdarabolt Magyarország egyházjogi és egyházvagyoni kérdéseinek rendezését. Az tény, hogy a Rómából jövő új prímást, akit, a hírek szerint, még ebben a hónapban a bíborral díszít fel a pápa, Magyarország sze­retettel és jövendő munkálkodásába vetett nagy reménységgel várja. a képviselői fizetések Bent az ülésteremben a büntetőnovella általános vitáját folytatták, de napirend előtt Jánosy Gábor kért felszólalásra engedélyt. Jánosy szerint teljesen téves beállításban kezeli a sajtó ezt a kérdést. A Ház tagjainak — mondotta a celldömölki követ — százszor és ezerszer komolyabb és szentebb köte­lességei vannak, minthogy illetményeik emelésével foglalkozzanak. Kijelentette, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy a képviselők küldöttségben kér­ték volna illetményük 800, illetve 1000 pengőre való felemelését. Peyer Károly kijelentette, h­ogy szerdán a vihar alkalmával, amikor elnöki figyelmeztetés ellenére több ízben közbeszólt, nem volt szándékában a Ház méltóságát sérteni. A bü­ntetőnovella általános vitájának első fel­szólalója a kormánypárti Simon András volt, aki a javaslatnak a pénzbüntetésekről szóló szakaszát vé­delmezte. A közszabadságok Az őt követő szocialista Propper Sándor ,a bíró­ságok tehermentesítéséről beszélt, arról, hogy elejét kellene venni annak, hogy a perek aktái halomba gyűljenek már az adóbíróságoknál. Elejét kellene venni ann­ak, hogy rosszakarók embertársaikat de­nunciálhassák és beugrathassák. Sürgette a szocia­lista szónok a közszabadságok teljes helyre­állását, követelte a sajtószabadságot, a gyülekezési, és egye­sülési szabadságot és a politikai amnesztiát. Rámu­tatott arra, hogy mennyire nem emberségesen bán­nak szerinte a letartóztatottakkal. Zalaegerszeg be­zárult, de nem szűnt meg az internálás, mert az internálást a tolonch­ázban bonyolítják le. Foglako­zott a beszéd azzal is, hogy a kormánynak nincs joga lapokat betiltani, és a kolportázsjogot elko­bozni. Kritizálta a rendőrség eljárását a kedd­­esti munkástüntetés ügyében. Végül kijelentette­ Prop­per, hogy a javaslatot nem fogadja, el. Az ülés végén Vass József népjóléti miniszter, helyettes miniszterelnök, aki most újból helyettesí­teni fogja a miniszterelnököt annak genfi tartózko­dása alatt, beterjesztette az állami számvevőszéknek 1621—1925. évi zárszámadását. Lakatos Gyula, az igazságügyi bizottság előadója a valorizációról szóló törvényjavaslat tárgyában terjesztette be az igaz­ságügyi és pénzügyi bizottság együttes jelentését, amelyre kimondották a sürgősséget. A Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 19 órakor tartja, napirenden a büntetőnovella folyta­tólagos tárgyalásával.

Next