Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)
1927-12-02 / 274. szám
6 Pentefe PESTI NAPLÓ 1927 december 2 Lényegesen módosult a valorizációs javaslat Az élet- és járadékbiztosításoknál nincs két kategória A vagyonitalan biztosítottak már 1930-tól keddve kapnak Évenként bizonyos összeget . (Bajdt tudósítónktól.) A képviselőház csü.törtöki ülésén terjesztette be Lakatos Gyula előadó az igazságügyi és pénzügyi együttes bizottság jelentését a magánjogi pénztartozásokról szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság a törvényjavaslat szövegén több lényeges módosítást hajott végre, melyek a nagyközönség szélesebb rétegeit is igen közelről érintik. A fontosabb módosítások a következők: A biztosítási szerződésen alapuló pénztartozásokon felül ki vannak zárva az átértékelésből a bitosító egyesületekkel szemben a tagsági jogviszony alapján támasztható követelések is. A több pénznemről szóló értékpapírok beváltását csak az értékpapírban megjelölt korona vagy forint összegben lehet követelni. A nem értékpapírban kifejezett készpénzkölcsöntartozás átértékelésének az átértékelés kikötésének esetén kívül akkor is helye van, ha a pénztartozás eredetileg vételár-hátralék, bu haszonbértartozás, vagy más olyan tartozás volt, amelyet át lehet értékelni. A készpénzkölcsön tartozás átértékelésének akkor is helye van, magánkölcsön esetében, amikor sem az adós, sem a hitelező nem foglalkozik kölcsönnyújtással. A bizottság az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek (városnak) a postának és a postatakarékpénztárnak a pénztartozásain felül kizárta az átértékelésből a magyar királyi államvasutak pénztartozásait is. Ezzel szemben megengedte az átértékelést ezekkel az adósokkal szemben is. ingatlan kisajátítása, bérlete, haszonbérlete és a baleseti járadékok esetén felül ingatlan vételárhátralék esetében, valamint akkor, ha az említett adósokkal szemben a pénztartozás átértékelése ki volt kötve. A javaslat eredeti szövege a fentartás nélkül elfogadott fizetés után a pénztartozás átértékelését nem engedte meg. A bizottság ezt részben módosította. Szélesebb körben engedi meg a bizottsági szöveg a megszűnt pénztartozások átértékelését akkor, ha a megszűnt pénztartozás családi vagy öröklési jogviszonyon alapult. Osztozkodás estébena fentartás nélkül elfogadott fizetés ellenére átértékelésnek akkor van helye, ha m az egyezség az 1924. évi július hót napja előtt' keletkezett és a' fizetéskor a tartozás összege a többi'érdekeltnél maradt vagyonértékhez képest, aránytalanul csekély volt. A bizottság a javaslatnak az élet- és járadékbiztosítási , szerződésen alapuló pénztartozásokra vonatkozó fejezetét egészen átdolgozta. A lényeges változás az, hogy a bizottsági szöveg nem tesz különbséget a biztosítottak között aszerint, hogy az 1920. évi január hó 1. napja előtt kötöték-e meg a szerződést, vagy későbbi hanem egyforma elbánásban részesíti mindazokat, akik a szerződést az 1922. évi január hónapja előtt kötötték. A felosztási alap törzsét a bizottság szövege szerint is a biztosító magánvállalatok felügyelő hatóságára átruházott díjtartalékok alkotják, ennek az alapnak a növekedésére azonban a biztosító társaságok sem a kifizetett kárösszegből, sem évi nyereségükből nem lesznek t-öteles©k hozzájárulni, hanem a biztosítási díjbevételüknek két százalékát lesznek kötelesek befizetni a javaslat eredeti szövegében megállapított fél százalék helyett és kötelesek lesznek egy százalékot a viszontbiztosítási díjbevételükből is fizetni. A biztosítási díjbevételekből fizetett hozzájárulásnak csak a fele fog valamennyi biztosított között a díjtartalékokkal együtt az 1035. év folyamán felosztatni, a másik feléből azonban már az 1910. évi január 1. napjától kezdve évenként fognak arányosan részesülni a kisebb jövedelmű vagyontalan biztosítottak. Hogy a felosztási alapokat az adminisztratív költségek ne csonkíthassák meg, a bizottság kimondotta, hogy az adminisztratív költségek a biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatóságát fogják terhelni. A bizottság az eredeti szövegnél is, világosabban kiemelte, hogy az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog csal a követelés névértékét biztosítja és. .33 átértékelésből származó különbözet erejéig, csak ,új rangsorban lehet jelzálogjogot bejegyezteti. Az effektív arányban teljesítendő fizetések mérsékelhetők Négy „gégenélküli" a pódiumon — beszél (Saját tudósítónkról.) A sarokba húzódva négy gégenélküli ember várja az előadás kezdetét. A gyógypedagógiai intézet termében megteltek a széksorok. Mindenki érdeklődéssel ügyeli dr. DéiesLászló előadását s mindenki kíváncsian néz a négy gégenélküli beteg felé. Az előadó azt ígérte, hogy a négy betegen be fogja mutatni, hogy gége nélkül is lehetbeszélni és hogy a gégének operációs nőn való eltévolítása ma már nem jelent teljes némaságot. A gégekiirtás oka A gágenélküliek is csöndben hallgatják az előadást. Dr. Dénes László először a gégekiirtás okait magyarázza. Elmondja, hogy a gége eltávolítása majdnem minden esetben azért történik, mert a rák megtámadja a gégét. Bár a rákkutatás tudománya ma már sokat fejlődött, mégis olyan esetekben, amior. rákos daganat jelentkezik a gégén, legegyszerűbb a gégi.. eltávolítója. Az orvosnak számolnia kell élettel és halállal és úgy mint más operációs esetekben is, mindent el kell követnie a beteg megmentése érdekében. Pontosan ötven esztendővel ezelőtt Bilroth német orvosprofesszor végezte az elsőségeirtánt. A műtét sikerült és később is a gégerák nagyon sok esetében nyúlt Billroth professzor operációs késhez. Operációjának az volt a lényege, hogy a gégét teljes egészében eltávolította. Csakhogy, gyakran megtörtént, hogy a beteg »belenyelt a légzőcsövébe« és ez súlyos komplikációkat okozott. Általában a betegek fele elpuskult az operáció után. Bulroh operációját Gluck és Loerensen tökéletesítették olyan módon, hogy a gége kiirtása után a nyakon a kilélegzés számára nyílást vágtak. A beteg tehát nem a száján vagy azorrán, hanem ezen a nyíláson át lélekzett. A nyakon vágott résbe ezüstből készült tokos csövet dugtak. A mai gégekiirtásoknál is ez a Gluck-féle ezüstcső használatos. Mind a négygégenélküli, aki várta, hogy az orvos rajtuk demonstrálja a gégenélküliek beszédét, a nyakukon levő nyílás segítségével lélekzik. Ezt rögtön be is mutatta dr. Vértes László. A gégenélküliek nem hordanak gallért, hanem puha tál csavarodik a nyakuk körül, s ez a sál eltakarja a nyafc,alóta levő nyílást és az ezüst lélekzöcsövst. Arról beszél most dr. Dénes László, hogy a gégekiirtás tökéletesedésével egyre inkább kiütközött a nagy kérdés: meg lehet-e beszédre tanítani a gégenélküli embert ! Billroth professzor először különféle mechanikus eszközökkel kísérletezett. A gégenélküli ember mas oldalán hordott egy pumpát és csövön átpréselte a levegőt a száj üregébe. Ez a kísérlet nagyon nehézkes volt és jórészt eredménytelen maradt. Más kísérletek során verklit vagy gramofánszerű szerkezetet hordak maguknál a gégenélküli betegek és ilyen módon próbáltak egészen primitív hangokat adni. A gége eltávolítása során ugyanis elveszett a levegőadó szerv, mert a lélekzőcső nem közlekedhetett a szájüreggel, tehát a bo szédszervekkel, másrészt pedig elpusztultak a hangszalagok, amelyek a beszéd legfontosabb szervei. Szükség volt tehát olyan szervre, amely levegőt ad és szükség volt valamilyen ál hangszalagra. Eleinte a kísérletezések, hogy megszólaltassák a gégenélkülieket, teljesen meddők voltak. De a véletlen segített és pluck professzornál jelentkezett egy gégenélküli, aki majdnem értelmes hangokat tudott adni. .Röntgenvizsgálat megállapította, hogy a betegnél a nyitvamaradt nyelőcső sebe különös módon összenőtt és az összenőtt seb egy furcsa, prím tivolhangszalagnak felelt meg. Ez a felfedezés indította az orvosokat arra, hogy a nyelőcsövet kiképezték át hangszaaggá. De valamilyen módon levegőt kellett belevezetni a nyelőcsőbe , ez nagyon nehezen ment, minthogy a gégén elkülik, a nyaknyíláson keresztül szívta be és bocsátotta ki a levegőt. A gyógypedagógiai kísérletek most arra irányultak, hogy a gyomorban lévő levegősólyagot megnagyobbítsák és rászoktassák a beteget, hogy a gyomrából bocsássa ki a levegőt a nyelőcsövén keresztül. Ez hosszas munka után sikerült is és így következett be a gégenekültek komplikált és artkulátlan beszéde. A gyomrukba lenyelik a levegőt és azt visszabocsátják a nyelőcsövön át, amely mintha, hangszalag volna, megrezdül és hangot ad. A nyelőcsörvek segítségére van a hangadásban a két lágyszájpad, a hátsó garatfal és a két garatív. —• Figyeljék meg, kérem, — beszél az előadó 63 mindenki feszült kíváncsisággal nézi a nagy gégenélkülit. — Figyeljék meg, hogy a igenés műeknek előbb nyelniök kell és csak akkor jön ki hang a torkukon. Beszélnek az ezüstgégés páciensek Most az emelvényre szólítja dr. Dénes az egyik gégenélkülit Kopasz, feketebajuszos, ötvenéves férfi. Bőrkabátban, közönyösen néz farkasszemet a közönséggel. Tizenöt évvel ezelőtt irtották ki a gégéjét. Tizenkét évig néma volt. Az utóbbi három év alatt aztán nagy nehezen megtanulta a beszédet. Különben német anyanyelvű- Az orvos megkéri, hogy számoljon. Nehezen, zihálva, dörmögve szólal meg. Láthatóan erőlködik a beszéddel. Arcizmai megfeszülnek, nyaka kimered, amint mondja: — Ein, zwei, drei !.. Aztán elmondja sorra a napokat meg a hónapokat. A második számú gégenélküli, mosolygó, őszbajuszos öregember. Néhány sort olvas föl az újságból. Csakugyan, meg lehet érteni a beszédét. A harmadik gégenélkülihez így síól az orvos: — Jöjjön csak Frey bácsi, énekeljen nekünk valamit. De rögtön megmagyarázza a közönségnek: — Ne várjanak itt valami komoly éneklést Csak azt akarom bebizonyítani, hogy a gégenélküli modulálni is tud. Minthogy a gégenélkülieknek a hangszalagja a nyelőcső, amely persze nem kurtítható és nála hosszabbítható: a beteg a fejének és a nyakának a mozgatásával próbál belevinni monoton, rekedt mély beszédébe valami modulációt, Frey bácsi legalább két oktávval mélyebben, mint amilyen a normális hang, dörmögi: — Zöld a kökény recepe ... A nóta végén, amikor már kicsit fáradt az erőlködéstől és ezt mormogja: Én utánam barna kislány ne gyere ... — megtapsolja Frey bácsit a közönség. A gégenélküli énekes szeme könnybe lábad és hajlong, mintha csakugyan komoly sikere volna. A negyedik gégenélküli egy nyugalmazott vasúti kalauz, ő is számol, nyögve, erőlködve, de azért érthetően. Amikor befejezi a számolást összevágja a bokáit és ezt mondja: — Szívességből jöttem ide, ne tessék mosolyogni ... De hiszen senki sem mosolyog. Az a harmincnegyven ember, aki végighallgatta a négy, gégenélküli nyöszörgését, igaz részvéttel fordul a szerencsétlenek felé. De a teremben mindenki érzi, mekkora elégtétel mindezért a tudománynak és az orvosi kitartásnak az a csalása, amit ennek a négy embernek a dadogása jelentett. küldték dr. munkásbiztosító Wenetianer Jakabot, a miskolci igaz Miskolc, december 1. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) A munkásbiztosító pénztári átszervezésekkel kapcsolatban a népjóléti minisztériumnak egyik funkcionáriusa a következő nyilatkozatot tette a Pesti Napló munkatársa előtt. A népjóléti miniszter már megküldötte a miskolci Kerüeti Munkásbiztosító Pénztár miniszteri biztosának a B-listát. A B-listán szinteg 25—1O pénztári tisztviselőnek nyugdíjazása, illetve elbocsátása szerepel. A miniszteri rendelet szerint a felmondások azonnali hatályúak. Azokat legkésőbb december 15-ig kézbesíteni kell az érdekelteknek. A miskolci Munkásbiztosító Pénztár orvosi karában is történtek már nyugdíjazások, így a miniszter december 31-iki érvénnyel nyugdíjazta Wenetianer Jakab doktort, a pénztár igazgató-főorvosát. Azonkívül nyugdíjazta dr. Steinfeld Ikinrest, a pénztár ellenőrző-főorvossát. Hogy a" többi nyugdíjjogosult orvosok "B-listája körül ,mikor történik intézkedés, azt most még pontosan megtudni nem lehet. Ennek a nyilatkozatnak a birtokában a munkatársunk felkereste dr. Várnai Bertalan miniszteri biztost, aki azonban kijelentette, hogy e pillanatban a nyugdíjazások és általában a Munkásbiztosító Pénztár B-listája hivatalos titok és nincs módjában azt nyilvánossngra hozni. Ezzel kapcsolatban a Munkásbiztosító Pénztár orvosai körében is következőképpen informálták a Festi Naplótudósítóját: — A miniszteri rendért december 11-iki érvénnyel nyugdíjba küldi a miskolci Munkásbiztosító Pénztár igazgató-főorvosát, dr. Wenetianer Jakabot, valamint dr. Steinfeld Frigyest, a pénztár ellenőriő főorvosát. Waudianer harminc év óta áll a pénztár szolgálatában. Csak néhány héttel ezelőtt ünneplét főorvosi működésének Harrektéévéá fordulóját.