Pesti Napló, 1928. május (79. évfolyam, 99–121. szám)
1928-05-06 / 103. szám
ti Nemzetközi Kiállítás szenzációja: SCHÜBERL ujjrendszeriint nappal fotel — éjjel ágyan Mest tkinthető az Iparcsarnok több fülkéjében és a belvárosi mintaraktárban, IV. ker., Haris köz 4. szám alatt tarka krónika is meglepett szerző Az ismert hetilap színházi munkatársa egy délelőtt bekukkantott a Belvárosba a szabójához. A szabásszal akart valamit megbeszélni. — A szabász úr éppen a próbateremben van? — mondták az üzletben. Mintán nagyon sietett, megkérdezte: — Sokáig próbál? — Nemsokára készen lesz, — hangzott a válasz Fodor László úr van benn... — No, akkor bemehetek! Be is nyitott a szalonba, ahol a kitűnő színpadi író éppen a mellényt próbálta. Amikor Fodor meglátta a színházi hírlapírót, egyébként régi barátját, műfelháborodással így szólt: — Mi az, hát ti már minden próbámra beiresztök. Mire a hírlapíró így válaszolt: — Bocsáss meg, nem tudtam, hogy eredeti mű. 3»y hittem, hogy ez is csak fordítás ... Ellesett beszélgetés Két úrinő között folyt le az alábbi diskurzus a Dunaparton. — Manapság, édesem, csak azok lehetnek megelégedettek, akik nem elég intelligensek ahoz, hogy felfogják a mai problémákat... — Képzelem, drágám, hogy te milyen boldog vagy! — Hogy szítanak mesterségesen gyűlöletet? Amsterdamból írja tudósítónk: Ki hinné, hogy egy holland újságról van szó, amelyet e fenti cím illet. Az amsterdami De Telegraaf az, amely sárba tapossa a nemes holland tradíciókat és olyan hallatlan eszközöket alkalmaz, hogy olvasóit minden különösebb ok nélkül népek ellen tüzelje. A szomorú adologban az, hogy a lap nagyon erősen van megszervezve, kitűnő hírszolgálata és munkatársai vannak, s ezért Hollandia legszélesebb rétegeiben olvassák. Igaz ugyan, hogy az, aki egy kissé gondolkozik, rájön a tendenciákra és nem nagy figyelmet szentel ezeknek a gyűlölettől átfűtött cikkeknek. A Telegraaf az antant pénzén felhizlalt lap, a háború alatt kitűnő szolgálatot teljesített a Központi Hatalmak ellen. A holland nép általában németbarát volt, hiszen ez érthető is, de a Telegraaf rosszindulattal írta cikkeit ellenünk. Jó! De a háború után is visszamaradt ez a gyűlöletes hangnem és ott vagdosta a németeket és magyarokat, ahol lehetett. Célját el is érte, annyiból, hogy az egyébként jó és nemes holland nép hitelt adott a rágalmaknak és németellenes hangulat alakult ki. A legutóbbi hónapokban is, anno 1928, tíz évvel a háború után, olyan gyűlöletes hangon írt a németekről a Cavell-filmmel kapcsolatosan, hogy ez páratlan a zsurnalisztikában. A holland filmbizottság betiltotta a filmet és a Telegraaf egy nagy cikket hozott, illusztrálva egy gyűlöletes rajzzal, hogy hát aki elkövetett valamit, annak vállalnia kell . . . így tehát, tíz év után ... és Hollandiában. Most úgy látszik, nincs egyelőre német anyag, tehát a magyaroknak támad neki olyan vehemenciával, amilyenre csak egy tisztességtelen és inkorrekt ellenfél — ha úgy fejezhetjük ki magunk — lehet. A szentgotthárdi ügyet háromszor tárgyalta a »Krónika?, rovatában és milyen hangon! Minden betű egy mérgezett nyíl volt és rosszmájú, durva kifejezések töltötték meg. Most pedig a Benes cikke körül támadt zavarosban akar halászni. Egyszer rajzot hoz, logikátlan felírással, aztán cikkeket hoz, amelyekben több a gyűlölet, mint az igazság. Az április 18-i számban olyan szembeötlő ez a tendencia, hogy az egyenesen felháborító. A szerencse a dologban csupán az, hogy a józan holland nép nem ad hitelt a Telegraaf rágalmainak és nem azonosítja magát a Telegraaf-fal, amely talán boldog lenne, ha azt a megmaradt csonkot, ott Közép-Európában, szintén odadobnák valamelyik ragadozónak. — Orvosi dir. Dr. Kérész László bel- és idegorvos, rendelőjét VIII., Eszterházy ucca 19. II. 3. alá helyezte át. Telefon: József 376—49. PESTI NAPLÓ 1928 május 6 Folytatják a kártyarazziákat. A rendőrség a kártyarazziákat szombaton este folytatta. 10 óráig öt fővárosi klubban jelent meg a SomeZZ-detektívcsoport. Az Erzsébet körút 41.számú házában az Egységes Polgári Párt helyiségében a játékosokat igazoltatták és a játékasztalt lefoglalták. Ugyanakkor az Erzsébet körút 43. számú házban a detektívcsoport néhány másik tagja a Filmklubban jelent meg, ahol ugyan nem volt játék, de a detektívek mindent átvizsgáltak. A Filmklub, egyébként, a napok óta ismétlődő kártyarazziák miatt, felfüggesztette működését. Innen a detektívek a Rákóczi út 59. számú házban levő Kispolgárok társadalmi klubjába mentek, majd a Király ucca 82. számú házban levő Artista klubba, azután pedig a Szegfű ucca 5. szám alatt lévő TTC klubba. A rendőrség az éjszaka folyamán még más klubbokba is ellátogat. — Dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár előadása. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségében, Erzsébet körút 13., I. emelet, május hó 7-én hétfőn este 7 órakor dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár vetítetképek kíséretében előadást tart a földrengésről. Vendégeket szívesen látnak. Az 50-ik jubileumi jótékonycélú m. kir. Államsorsjáték nyereményeinek a számát és összegét lényegesen felemelték. Az Államsorsjáték jövedelmét ugyanis a népjóléti minisztérium közhasznú és jótékony célokra fordítja és így mindenki, aki sorsjegyet vásárol, nemcsak a maga szerencséjének esélyeit szolgálja, mert 2 pengőért több mint 30.000 pengő készpénzt nyerhet, hanem a szegénység és nyomorúság enyhítéséhez is hozzájárul. A 3 méter divatos férfiöltönyszövetet 140 cm. széles hozzávalóval együtt vagy 3 méter női vagy férfi felöltőszövetet már 26 pengő 88 fillérért árusít, csak az Udvarban az Olcsó Maradékvásár és Textilraktárban Király ucca 32. szám alatt. Értéktőzsdék Bécs! tőzsde Bécs, május 5. A hét végén a tőzsde irányzata barátságos volt. A papírok nagy része a bunssz- és korlátpiacon magasabb árjegyzéssel indult. Később realizációk egyes értékekben minimális árlemorzsolódást okoztak, a piac barátságos alaphangulatára azonban hatás nélkül maradtak. Magyar papírok budapesti fedezések folytán barátságosan tendáltak, míg cseh értékek egyenetlen árképződést tüntettek fel. A forgalom csak egyes , részvényekben volt élénk, egyébként néhány kötés után elcsendesedett. Berlini tőzsde Berlin, május 5. A mai tőzsdén ösztönző momentum nem szerepelt. A forgalom ennek folytán nyitáskor szűk keretek között mozgott, miután a korai kezdetnél fogva a vételi megbízások elkésve érkeztek a piacra. A külföldi speciális papírok iránt tovább érdeklődött, azonban ezek nem érték el minden esetben a délelőtti magánforgalomban felszínre került jegyzéseket. A magánközönség az előző napok áringadozása következtében tartózkodó magatartást tanúsított. A tőzsdeidő későbbi folyamán sem alakult ki egységes irányzat, a hangulat azonban nagyjában véve tartott volt. Patagram tőzsde Prága, május 5. Az irányzat a hét utolsó napján is lanyha volt. A spekuláció teljes részvétlensége következtében kezdetben kötés alig jött létre. Később a hangulat osztalékfizető értékekben megjavult. A bankok váratlanul a vevők sorába léptek, mire a kontremín igen sok értékben fedezni kényszerült. Ezek az értékek nyitási árfolyamukat megjavították, sőt a tegnapi árfolyamuk fölé emelkedtek A forgalom zárlat felé eléggé élénk volt. A tőzsde egyenetlenül zárt, azonban nagyobb része a papíroknak szilárdan tendált. Zárlat Osztr. koronajár. Juristic Wien. Bankverein Bodenkredit Angol-Magyar B. Pesti Ker. Bank Osztrák Hitel Magyar Hitel Nationalbank Államvasút Délivasút Alpesi Coburg Feiten Krupp Poldi 4-én 5-én Zárlat 4-én 5-én. —.— Rima 136.40 136.20 —.— •—.— Skoda, 245.50 —.— 29.05 27.35ex AFfi 35.50 36— 117.30 117.50 Siemens 25.45 25.65 110.90 110.90 Slavonia 1.70 —.— —.— 140.50 Felsőmagy. Kohó 51.75 49.50BX 62.50BX Salgó 83.50 84.75 104.50 105— Trlailer 66.45 66.— 259— 259— Magy. Kőszén 1039— —.— 29.19 23.30 Urikányi 218— —.— 16.40 15.25 Osztrák Hofherr 8.10 8.55 44.90 44.75 Magyar Hofherr 17.25 17.25 —.— —— Gal. Karpathen —.— 29— 67— 66.70 Magyar Cukor 237.50 242 11.20 11.50 Magy. Vasútforg. 50.— 48.550. —•— —.— Semperit 16.35 16.45 Zárlat 4-én S-én 7.75—3.25 Csapipénz 7.50—9.50 1910. évi magy. j. —.— —.— 1913. évi magy. i. —.— —.— 1914. évi magy. j. 28.28 —— Magy. aranyjár. 26.— —— Magy. koronajár. 2.05 2.05 O.M. Államv. 22.75 22.75 Nordd. Lloyd 153.25 155.75 Darmst. Bank 261.25 265— Dresdner Bank 160.— 162.— Deutsche Bank 164.— 165.25 Oest. Kredit 38.75 39— Reichsbank 227.50 229.875 AEO 167.25 169.625 Zárlat Daimler Dinamit Nobel Farbenindustrie Gelseukirchen Harpener L&urahiitß Mannesmann Phönix Rhein. Braunk Rhein Stahl Siemens-Halske Glanzstoff Magyar Hitel Budapesti köles. 4-én 5-én 112.25 134— 282.375 137.50 170— 84— 143— 95.-239.50 172.50 336.20 750— 61.625 58— 110.50 134.50 280.25 138.25 168.25 80.75 141.25 94.875 286— 170— 322 746— 62.75 58— Zárlat 4-én 5-én Zárlat 4-én 5-én Prager Kredit 547— 548 Irager Eisen —— 1585— Zlvno 481— 481— Bánya és kohó 3360— Osztrák Hitel 316— 302 ex 19 Skoda —.— 1156— Horvát Leszám. —,— — Pozsonyi Kábel —.— 2060— Dux Bodenbach 1125— 1130— Brünni Gépgyár 37.— 36— Ford. Nordbahn 4790— 4810— Cseh Cukor 808— 800— Alpeai —.— 213— Horvát Cukor 293— 298— Jodi 532.Schölle, 2050.— 2050.— SZÍNHÁZ, ZENE, FILM Ha mi holtak feltámadunk A Vígszínház szombati Ibsen.bemutatója. 1. A nagy kibeszélő, aki önmaga felől sem hallgatott el semmit, legmegrázóbb vallomását épúgy utoljára tartogatta, mint Heine a legmélyebb értelmű grimaszt. Mert az Epilógus elsősorban vallomás. Nemcsak logikus zárótétele Ibsen tudatosan felépített oeuvrejének, nemcsak diadalmas koronakő a Rosmersholm pilléreire támaszkodó, egyre spirituálisabb magasságokba emelkedő, gótikus drámai ív csúcsán, hanem vezeklő gyónás is. Confessio, az alkotó lélek legbensőbb szentélyének legfájóbb titkairól. Confessio, a tapsoló vagy elforduló mobról, amely sikerben, kudarcban egykép félreérti a remekművet. Confessio, minden művész örök, önző démonáról, aki magát az életet kísérti meg a csábítás hegyén. Confessio, a művészi teremtés tragikus áráról, a mások és magunk feláldozott életéről. S végül: confessio, arról a gyermekien naiv, mégis igaz, mély és komplikált, dualisztikus valóság szemléletről, amelyben a költő kibékíthetetlen ellentétnek látja és érzi a művészet és a természet jelenségeit. Ibsen, élete alkonyán, megejtette a kegyetlen leszámolást s »ítélőszéket ült önmaga fölött«. Lírai leplezetlenséggel, keserű nyíltsággal ismerte be a megszállott, a mániákus művész végzetes tévedését »Milyen szép volt az élet a Taunitzer-See partján, — sóhajt fel a »halott« Irene, elmerengve a messzeségbe alkonyodó fjeiden, — s mi mégis elszalasztottuk az élet minden szépségét.« Miért! Egy » hideg, élettelen márvány-szoborért«, amely múzeumba, »sírboltba« került... A költő ezen a ponton szakadt el egészen, örökre idegenné vált műveitől. S mert a felelősség kérdése elől sohase tudott kitérni, most is szembefordult önmagával. Olyan könyörtelenül, mint még soha. Mikor ráeszmélt »bűnére«, nem igyekezett s megfoltozni szakadt életét«, de levonta az elhibázott múlt konzekvenciáit, akárcsak drámai hősei. Nem érhette be a langyos, megbocsátást remélő bűnbánattal: végrehajtotta önmagán a halálos ítéletet. Tollát eltörte e az Epilógus után — nem írt többet. Ott fönn semmisült meg, ahol Somesa Borkman és Rubek... 2. Mint Ibsennél rendesen, már a darab előtt megtörtént minden. Maga a dráma csupán a szükségszerűen adott szálak végső csomóbahurkolása. Rubek professzor, a híres és gazdag szobrász, nemrég még szegény, ismeretlen művész volt. Külföldön élt s egy szoborról álmodott, amelynek gondolatban a Feltámadás napja címet adta. Ez a szobor egyetlen nőt ábrázolt volna, aki megtisztulva, megnemesedve ébred új életre a halál után. Meg is találta hozzá a legtökéletesebb, legeszményibb modell, Irene személyében. A gyönyörű, fiatal leány elhagyta érte szüleit, rokonait, hazáját s úgy követte, mint »urát és parancsolóját«. Megesküdött, hogy szolgálni fogja élete végéig, Rubek pedig cserébe megígérte neki (miként Solness Hildának) a boldogság légvárát. Felviszlek magammal egy hegyre, — mondotta, — megmutatom és neked adom a világ minden szépségét, kincsét, gyönyörűségét... De ígéretét nem tartotta be. Nem tette boldoggá Irénét aki szerette őt. Csak a modelt látta benne s soha egy ujjal nem érintette, mert azt hitte, érzéki vágya beszenynyezné, tönkretennék a készülő remekművet. Mikor »kettőjük gyermeke«, a szobor, már megszületett, Rubek ezzel a szerencsétlen-igaz, pár szóval mondott köszönetet Irenének: Ez az idő életem áldásos epizódja volt!... A visszautasított, megalázott nő ezért búcsú nélkül otthagyta a művészt s önmagán állva bosszút, mezítelen testét, amelyet eddig csak Rxitnek láthatott, odadobta varieté-látogatók sóvár pillantásainak, mindenki prédájának. Úgy érezte, Rubek megölte a lelkét. Férjhez ment s férjét öngyilkosságba kergette. Aztán második férjét tette tönkre. Közben ő maga is »meghalt«. Évekig tébolydában szenvedett, mikor pedig valamennyire kigyógyult, egy diakonissza kíséretében, mint élő »halott« vándorolt országokon keresztül. Rubek, aki nem értette, miért hagyta el Irene, ezalatt átalakította szobrát. A Feltámadás napján szinte mellékalakká degradálta a tiszta nő figuráját és körülrakta »állatpofáiú« emberekkel. Sőt magát is belekomponálta a csoport előterébe, ahogy bűnbánó módjára siratja elveszett életét. A szobor hírt, dicsőséget és gazdagságot szerzett neki, de mindez már nem tette boldoggá. Szenvedélye kiégett, életvágya, sőt alkotó kedve is ellobbant. Nőül vett — szerelem nélkül —, egy fiatal leányt, Maját, akit semmi benső kötelék nem fűzött hozzá. Hamar f el is készül-