Pesti Napló, 1928. június (79. évfolyam, 123–146. szám)
1928-06-10 / 130. szám
T - 18 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1920 június 10 •0 TÖRVÉNYSZÉKI NAPLÓ Gróf Károlyi Mihály Clemenceau és Painlevé leveleire, József főherceg parancsára, Benes Könyvére hivatkozik Perújrafelvételi kérelemmel fordult hazaárulási és vagyonelkobzás! perében a Táblához Clemenceau, Painlevé, József főherceg s a Károlyi Kormány kihallgatását kéri . A Tábla a Hatvany-per napján, június 25-én tárgyalja Károlyi Mihály nagy perét (Saját tudósítónktól.) Újra elölről kezdődik a nagy per, amely a Kúria ítéletével és a törvényszéknek a Károlyi-féle hitbizományi vagyon felosztásáról intézkedő végítéletével befejezettnek látszott. Gróf Károlyi Mihály nem nyugodott bele vagyonának elkobzásába, mert ez egyben a hazaárulás bélyegét is jelenti. Megbízta ügyvédjét, Nagy Vince dr.-t, a volt belügyminisztert, hogy a Kúriának szerinte teljesen helytelen ítélete ellen és a törvényszéknek erre alapított vagyonfelosztó végítélete ellen -perújítási kérelmet terjesszen elő a királyi, ítélőtáblához, mint illetékes bírósághoz és a törvény által megkövetelt új bizonyítékok alapján kérje a magyar állam, mint felperes keresetének elutasítását és arra való kötelezését.., hogy az alapperben felmerült 700.000 pengő ügyvédi költséget, a perújítási kereset 80 000 pengő költségét, valamint az összes még felmerülendő perköltségeket tizenöt nap alatt végrehajtás terhével fizesse meg és térítse meg az ellene alaptalanul indított kereset folytán nekiokozott károkat. .Nagy Vince dr. a megbízásnak eleget tett, benyújtotta a hatalmas perújítási keresetét az ítélőtáblához. Dr. Nagy Vince a kérelem megokolására a következőket adja elő: A törvény a vagyonelkobzás kimondását két tényező együttes felforgásához köti: 1. Felségsértés vagy hűtlenség bűncselekményét kell elkövetnie, akire ez a szakasz alkalmazható. 2. Kifejezetten az első szakaszban említett cselekménnyel kell az elkövetnie. Milyen cselekményeket sorol fel már most az első szakasz? »Háború esetéig az ellenséghez vártáit.Ő »az ellenséget kémkedéssel, feny veres szolgálattal vaau másnemű szolgáltatással támogatta vaau evénből ellenséges csapathoz csatlakozott, vaau önként ellenséges területre távozott«. Már pedig sem kémkedést, sem az ellenség fegyveres szolgálatát. Serk másisem al szolgáltatást, sem ellenséges csapathoz csatlakozást, sem ellenséges területre távozást nem tartalmaz a kúriai ítélet ténymegállapítása. A Kúriának az a megállapítása tehát, hogy az említett törvénycikkben megkívánt feltételek Károlyi cselekményeiben fenforognak, minden új bizonyítás nélkül is, megállapíthatóan teljesen, téves. Mint új bizonyítékra Benes cseh külügyminiszternek»Der Aufstand der Nationen, magyarul »Nemzetek feltámadása« című most megjelent könyvére is hivatkozik perújítási keresetében dr. Nagy Vince. Benes könyvében részletesen ismerteti" a "küzdelmet, amelyet Károlyi Magyarország érdekében a magyar határok megtartásáért és főként a tótföld megtartásáért a csehekkel szemben folytatott a csehszlovák állam megteremtésének időpontjában. Dr. Nagy Vince a perújítási keresethez csatolja József királyi herceg volt császári és királyi hadseregparancsnoknak Kövess tábornagyhoz, az osztrák—magyar haderők balkáni csoportjának parancsnokáhozintézett következő sajátkezű aláírásával és kabinetirodája pecsétjével ellátott hivatalos utasítását: »Báró Kövess tábornagy hadseregcsoportjának, Dél-Magyarország. Tekintettel arra, hogy a Kövesshadseregcsoporttal sem a hadseregfőparancsnokság, sem a magyar kormány összeköttetést létesíteni nem tud, megvan a lehetősége annak, hogy a Kövesi-hadseregcsoportparancsnokság a magyar helyzetről nincs helyesen tájékozva. Igazolom, hogy a magyar kormány Őfelsége legmagasabb hozzájárulásával adta kia fegyverletételre való parancsot és ennek végrehajtását a hadsereg főparancsnokság el is rendelte. Kérem még a miniszterelnök vezetése alatt menő békedelegációk útjának biztosítását. Budapest, 1910. november 3. József főherceg, tábornagy. József főherceg úr ő cs. és királyi fensége főudvarmesteri hivatala.« A perújítási kereset ezután felsorolja azokat a kérdéseket is, amelyekre Clemenceau és Jainiavé tanúkihallgatását kéri. Kérdezzék meg a tanúkihallgatásuk során Pavilevét és Clemenceaut, akinek a békeszerződések kötésénél döntő befolyása volt, bekövetkeztek volna-e Magyarországra nézve az antonhatalmak részéről történt lépések és a trianoni béke mostani tartalmában, ezekkel az országhatárokkal jött volna-e létre akkor is, ha Károlyi nem követi el a kúriai ítéletben felsorolt cselekményeket. A mai tartalommal, a mai országhatárokkal jött volna-e létre a trianoni béke akkor is, ha Károlyi egyáltalában nem állt volna abban az időben .Magyarország élén, hanem az uralkodók'lyenmaradásával egy magyar királyi külügyminiszter képviselte volna a béketárgyalásokon Magyarországot. Clemenceau volt francia miniszterelnököt külön meg kell kérdezni arról is, igaz-e, hogy 1918 november 8-án Belgrádból rádiótáviratot kapott Franchet tábornoktól, aki Károlyi kérésére ebben azt közölte, hogy Károlyi tiltakozik Franchet d'Esperay tábornok fegyverszüneti feltételei ellen, amelyek Magyarország belsejében kívánták a demarkációs vonal megvonását és arra kérte rádiagramban Clemenceaut, utasítsa Franchet tábornokot, hogy demarkációs vonalként Magyarország régi határait fogadja el. Nyilatkozzék azután Clemenceau arról is, közölte-e ugyanebben a táviratban Károlyi azt is, hogy a Franchet-féle fegyverszüneti szerződést nem írja alá. Még néhány kérdésnek a tisztázását várja Károlyi Mihály Clemenceautól és Painlevétől, és pedig azt, hogy a kúriai ítéletben foglalt cselekményeken kívül másként, bármiként, valami elképzelhető más szolgáltatással segítette-e az ellenséges hatalmakat, pártolta-e az ellenséget, vagy az ellenséghez pártolt-e továbbá lehetséges-e az, hogy Clemenceau és Painlevé fie tudtak 'volna ilyen 'cselekményéről és titokban maradhatott volna-e ilyen cselekménye elöttük, aki akkor Franciaország vezető államférfiai voltak• .'A perújítási kérelemben gróf Károlyi Mihály a vegyont elkobzó ítélet indokainak s a hazaárulási vádnak megdöntésére a következő' új bizonyítékokat sorolja fel: Perdöntő tényállításai bizonyítására kétféle, 'új bizonyítéka van. Károlyi Mihálynak: 1. okiratok. .2. tanuk. Az írásos bizonyítékokhoz tartozik ClemenceaUrk,' Franciaország 'volt miniszterelnökének .következő szövegű levele: ... . Én alulírod tanúsítom, hogy sohasem volt semmiféle összeköttetésem politikai tevékenység szempontjából-gróf •Ké'trayhml és hogy- semminemű..kapcsolatot nem tartottam fenn vele• a háború alatt.. Erre határozottan becsületszavamat adom, és kész vagyok minden .. .tárgyban fw.zzám ' isifézemlőkérdésre felelni. "Petriis- 1927. november 28. E. Clemenceau s. k.n . A második írásos bizonyíték P.uinlevének. Franciaország hadügyminiszterének következő szövegű levele: Francia Köztársasgy..— Hadügyminisztérium. — A miniszter kabinetje. — P. Ge. S árin, .1927. december 11. • . Elnök Úr! Hozzám ,h.érti kérdésére: tanúsíthatom, hogy soha semmiféle összeköttetésem sem volt politikai ténykedés szempomjából ,gróf Károlyi úrral. Semminemű kapcsolatban sem állottam vele a nagy háború tartama alatt. Tudomásom szerint a hadügyminisztériumban, semmiféle nyomást seint lehet találnia annak, hogy gróf Károlyival, bárminemű kapcsolat létezett volna. Fogadja Elnök Úr őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását. Paul Painlevé s. k.Az Emberi és Polgári Jogvédelem Francia Ligája Elnökének. Párizs, 10. Uue de l'Université.« l' levelek mellett új bizonyítékként jelenti be Károlyi Mihály Clemenceau és Painlevé tanukként való kihallgatását és kéri, hogy a bíróság a tanúkihallgatásokat a párizsimagyar követség útján foganatosítsa. A tiszta lelkiismeret szegényen is, nélkülözések között is azt az anyagi vagyonnál nagyobbgazdagságot, a tudatot jelenti nekem, — mondja a keresetben Károlyi .— hogy mindig mindent hazámért, annak népéért tettem, soha semmit magamért, soha semmit önérdekből. Minthogy azonban isten és emberi törvények arra köteleznek, hogy mint, atya, és törvényes gyám, kiskorú gyermekeim vagyoni érdekében minden törvényes lépést,, megtegyék, azért hitbizományi utódom, kiskorú Ádám fiam érdekében nemcsak az erkölcsi, hanem a teljes vagyoni jóvátételt is kérnem kellett. • mert ha ezt nem teszem, az a vád érhetett volna, hogy bűntudattal belenyugszom az engem megbélyegző és gyermekeimet is vagyonilag súlyosan károsító ítéletbe. Márpedig ilyen bűntudatom nincs. Gyönge lehettem a feltorlódott , gigászi feladatokkal szemben, hibákat is követhettem el, de tudom,, érzem, hogy hazám ellen sohasem vétettem és nem védettek munkatársaim sem. Ezt a megyőződésemet megerősíti az a tény is, hogy a magyar vádhatóságok sem ellenem, sem Magyarországon lakó volt minisztertársaim ellen nem indítottak bűnvádi eljárást, pedig ezek több ízben tettek ilyértelmű indítványt az illetékesfórumok előtt. Remélem, hogy egy decennium elmúlása, az eseményeket velem szemben az objektív világítás, perspektívájába fogja helyezniés, hogy a politikai véleménykülönbségek amúgy is csendesedő gyűlölethullámai nem fognak felcsapni a bírói ambitus magasságáig.« A Déra" kivételes törvény rendelkezéseiszerint kizáróan polgári per jellegű és így a Polgár Hperrendtartás szabályai szerint tárgyalandó le. Ezért a jogerős ítélet meghozatalától számított öt éven belül volt helye a perújításnak és annak tárgyalására első fokban a Tábla lesz illetékes, ahonnan csak a Kúriához lesz fellebbezésnek helye. A perújítási keresetet a királyi ítélőtáblán Bákóczy István tanácselnök tanácsának osztották ki. Az ügy előadója Gyenesi Mátyás ítélőtáblai bíró lesz. A tanács a perújítási kereset érdemleges tárgyalását június 25-ére tűzte ki, ugyanarra a napra, amikor a Kúria báró Hatvany Lajos bűnügyét tárgyalja. Gróf Károlyi Mihály nevében dr. Nagy Vince a szegényjogon való perlést kérelmeztea Táblától azon a címen, hogy most a végleges vagyonelkobzás után még inkább megilleti a szegényjog, amit az alapperben a bíróság biztosított neki, bár akkor Károlyit a hitbizományi vagyon használatától csak ideiglenesen fosztotta" meg bírói zárlat. A vádtanács súlyos bűncselekményeit miatt vád alá helyezte dr. Nagy Istvánt és 16 vádlottársát Két ügyvéd ellé megszüntettél a tárgyalást (Saját tudósítónktól.) A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa néhány héttel ezelőtt kezdte meg a tizennégy hónapja letartóztatott dr. Nagy István bíró és tizennyolc társa bűnügyében a vádirat ellen beadott kifogások tárgyalását. Napokig tartott a nagyarányú bűnügy iratainak ismertetése, majd az ügyész és a védők felszólalása, végül is a vádtanács szombat délelőtt tizenegy órára tűzte ki a határozat kihirdetését. Már jóval tizenegy óra előtt gyülekeztek a vádlottak, védők és a tizenkilenc vádlott sorsa iránt érdeklődő hozzátartozók. A bíróság tagjai dr.' Ottrubay Dezső' elnökkel élükön féltizenkettőkor foglalták el helyüket az esküdt- széki teremben. A vádat dr. Auer György kir. ügyész képviseli, a védők közül dr. Nagy Emil, dr. Földi Dezső, dr. Brauner, Mór és dr. Grün Béla védik a fővádlottakat. A vádtanács zárt ajtók mögött hirdette ki aVádhatározatot, melyről hivatalos közlést adott. Eszerint dr. Nagy Istvánt kilencrendbeli megvesztegetés, tizenhárom rendbeli hivatali hakisommil való visszaélés, többrendbeli okirathamisítás bűntette és hamis tanúzásra való rábírás vétsége miatt vád alá helyezi. Vád alá helyezi megvesztegetés bűntette címén Gazda Györgyöt, dr. Bogyó Istvánt, dr. Fazekas Endrét — ez utóbbit okirathamisítás bűntette miatt is — dr. Sellő Vilmost megvesztegetésen felül hűtlen kezelésért és sikkasztásért, Hódy Árpád törvényszéki jegyzőt közokirathamisítás, és hamis tagozásra való rábírás címén. Vád alá helyezte a vádtanács dr. Huczik Elemért bűnpártolás, ,dr. Pajzs Elemért hivatali vissza-élésben való bűnsegédi bűnrészesség címén, dr. Csillag Jenőt megvesztegetés és hűtlen kezelés bűntettéért, dr. Sebestyén Jenőt okirathamisítés és bűnpártolás, Szántó Bélát megvesztegetés és hamis tanúzás, dr. ifj. Nagy Sándort megvesztegetés és hamis tanuzás, Unger Hermant,. Unger Hermannét, Grünfeld Miklóst megvesztegetés, Nemes Rózsit és Lubik Júliát hamis tanuzás miatt. •••'-,A vádtanács két ügyvéd, dr. Rózsa Andor és dr. Szilárd Imre ellen az eljárást megszüntette, illetve. a, vádiratot elutasította azzal az indokolással, hogy velük szemben semmiféle gyanúok nem ,merült fel. Dr. Nagy István vizsgálati fogságát a vádi tanács a főtárgyalásig fentartotta, viszont dr. Fazakas Endrét szabadlábra helyezte. Az ügyész a Rózsa Andorra vonatkozó határozatban megnyugodott, de dr. Szilárd Imre terhére isl folyamodást jelentett be és dr. Fazakas szabadlábra helyezését is felfolyamodta. Dr. Nagy István védője is felfolyamodott az ítélőtáblához a fogvatartó határozat miatt. A vádtanács szabadlábra helyező végzése ellen a felfolyamodást visszautasította, a többi felfolyamodást pedig az ítélőtáblához terjeszti fel. Amint visszakerülnek az iratok a Táblától a törvényszékhez, a törvényszék elnöke ki fogja jelölni azt a tanácsot, mely a főtárgyalást lefolytatja. Hír szerint dr.Szemák Jenő tanácsa fogja tárgyalni dr. Nagy István és tizennyolcról tizenhatra csökkent vádlott-társának ügyét. A főtárgyalásra előreláthatóan csak a nyári szünet után kerül sor. A Schadl-tanács elfogatóparancsot adott ki Persián Ádám ellen. Persián Ádám a múlt évben, megírta Abdul Kadir volt feleségének, Madsidé Musztafa hercegnőnek emlékiratait. A könyv tartalma miatt Abdul Kadir rágalmazási pert indított, Persián Ádám ellen. A Schaál-tanács már többször tartott tárgyalást, a legutóbbin azonban Persián nem jelent meg, úgyhogy elrendelték elővezetését. A, szombati..tárgyaláson mégsem jelent, meg Persián, aki külföldön tartózkodik. A törvényszék távolmaradásamiatt , elrendelte Persián Ádám letartóztatását és kiadta ellene az elfogatóparancsot.