Pesti Napló, 1928. június (79. évfolyam, 123–146. szám)
1928-06-24 / 142. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ 1928 június 24 17 SZÍNHÁZ, ZENE, FILM Műsoron kívül Hűvös nyár, teli színházak — il „Magyar rapszódia német film és magyar színészek Az elmúlt héten hirtelen hidegre vált az idő, aminek a következménye az volt, hogy estéről-estére megteltek a pesti színházak. Különösen jó hete volt a Vígszínháznak és a Magyar Színháznak, ahol Titkos Ilona, ismét nagy sikerrel folytatja fellépéseit, a Yes-ban,a Király-színháznak és a Budai Színkörnek. Budán őszi kabátban ültek az emberek a nézőtéren, de ezek a hidegtől borzongó emberek is megtöltötték a nézőtereit. Jó színházi hét volt az elmúlt hét. Négy nappal ezelőtt ebben a rovatban egy hír jelent meg arról, hogy Erich Pommer, a berlini UFA filmgyár vezére sürgönyben arra kérte fel egyik legkiválóbb magyar drámai színészünket, hogy készítessen magáról próbafelvételt, mert az UFA-gyár vele akarja játszatni a »Magyar rapszódia« című most készülő mangyar tárgyú film egyik nagyon fontos főszerepét. Ez a magyar színész azonban ridegen visszautasította a berliniek sürgönyi ajánlatát s kijelentette, hogy nem hajlandó semmiféle próbafelvételre. Egy nappal ezelőtt nyilatkozatot küldött be hozzánk Somlay Artúr, a Vígszínház kitűnő színésze, aki, mint az »ügyek ismerője« kijelenti, hogy a Pesti Napló vonatkozó cikkecskéjének írója helytelenül ítéli meg a helyzetet. Kijelenti Somlay, hogy ennek a »Magyar rapszódia« című filmnek főszerepeit már csak azért sem játszhatják Berlinben magyar színészek, mert a német filmtörvény erre nem ad módot. Nem akarunk podemizálni, de rá kell mutatnunk egynémely dologra, amely legalábbis annyira fontos a, magyar színészekrenézve, mint az a »rongyos kis büszkeség«, •amelyet Somlay Artúr meg akar menteni a magyar színészeik számára. Magyarországon húsz évvel ezelőtt volt filmipar. Nem nagy, de nem is jelentéktelen. Pesten két, hatalmas filmgyár is alakult. Kolozsvárott is nagyszerű munkába kezdtek Janovicsék. A háború elsöpört mindent és a forradalmi időkben, egykét próbálkozás után, végképpen elpusztullt minden, ami reményt nyújthatott volna még arra, hogy feltámaszthatjuk a magyar filmgyártást. Nem kell bővebben foglalkoznunk azzal, hogy mit csinált ebben az országban a szerencsétlen Magyar Filmalap, de igenis rá kell mutatnomk arra, hogy Németország mit tett a magyar filmszínészek és lassanként a magyar filmírók érdekében is. A Csárdáskirálynő című film szpemériumát, a magyar Vajda László írta. A filmi magyar szereplői: Vendrey Ferenc, Ráday Imre, Székely Ibolya, Zátony Kálimán, Balla Mariska, Sarkadi Aladár és Zilahy Gyula voltak. Magyar volt a film operatőrje: Eiben István. Magyar a technikai főnök: Farkas Jenő. Magyarok vezették a film laboratóriumi munkálatait: Kovács és Faludy. A filurnokat is magyar művész készítette: Faragó Géza. — A Magyar rapszódia szerzője magyar ember: Székely János. A díszletek tervezője magyar művész: Faragó Géza, az egyik asszisztens Gertler Viktor, az egyik rendező Bolváry Géza, az egyik segédrendező: Báthory Béla és az egyik felügyelő Désohány Iván, magyar emberek. A »Magyar rapszódia« film felvételeinek hetven százaléka Magyarországon készül el. Végül is Pommerék Magyarországról nem akarnak kivinni egy fillért sem, semmiféle anyagi támogatást nem kértek, nem is fogadnak el, mert semmi szükségük sincs erre. Nem akarnak innen pénzt, ellenben magyar színészekkel, magyar festőművésszel, magyar rendezőkkel, magyar író magyar tárgyú darabjával, saját költségükön akarnak filmet készíteni Magyarországon. Az igazság kedvéért, de különösen azoknak az érdekében, akik, noha magyarok, prominens helyet, foszlalnak el a berlini filmszakmában és — a német filmtörvény ellenére — komoly szerepekben lépnek fel állandóan, komoly jövedelemhez jutnak és nagy karriert futnak be. meg kell említenünk, hogy Bárdos Artúron, Metzner Ernőn, Verebes Ernőn, Vajda Lászlón, Székely Ibolyán, Eszterházy Ágnesen. Korda Zoltánon. Hollay Kamillán. Fenyő Emilen Kürthy Böskén. Bolváry Gézán. Szőke Szakállon. Mattyasovszky Ilonán. Peti Sándoron. Szenes Ernőn. Lajthay Károlyon. Illés Jenőn. Cserény Arzénen. Palásthy Gézán. Ferenczy Sándoron. Szironthay Lotkán, Nagy Katón, Szöreghy Gyulán kívül még legalább huszonötharminc magyar színész, író és rendező van állandó szerződésben a berlini filmgyáraknál. És hogy teljes legyen a sorrend, egész sor berlini filmet ír Lengyel Menyhért s megvették Heltai Jenő regényét és darabját, hogy belőlük filmet készítsenek. Lehetséges, hogy a német filmtörvény túlságosan szigorú, de a fenti adatok mégis teljesen hitelesek, s így inkább gondoljuk azt, ahogy Somlay Artúr téved, mint azt, hogy a német filmtörvény, bármilyen szigorú is, megtudja akadályoni, hogy tehetséges magyarszínészek dolgozhassanak Berlinben, vagy éppen azt, hogy egy olyan kiváló színász, mint Somlay Artúr, ne volna nagyon szívesen látott vendége a német fővárosnak, hiszen Berlin mindenkor felölelte a magyar tehetséggereket. asamapi program: Reggeltől estié Telefoninterjú Henri Bernsteinnal Budapestre utazása előtt „A Azért megyek Budapestre, mert tudom, hogy a magyar közönség szívesen fogadta darabjaimai" tenri Bernstein Párizs, június. Harminc évvel ezelőtt Antoine, a modern francia színház és színpadi irodalom legnagyobb élő alakja, a Mester, aki annyi kiváló, értékes, nagy művészt és írót fedezett fel és nevelt önzetlenül éskigyűlölte aprotekciót, fölfedezte Henry Bernsteint is. Henry Bernstein drámái egykettőre népszerűkké lettek és a bulvár kereskedelmi színházaiba kívánkoztak Antoine irodalmi fészkéből Azóta harminc év múlt el és harminc év nagy idő. Sok minden történt ezalatt a világon. Az Antoine felfedezte ismeretlen fiatalember ma dúsgazdag » nagyemberré« lett, akinek darabjait végtelen szériákban állandóan játssza saját színháza, az egyik legjobban menő párizsi bulvárszínház, a Gymnase. De Henry Bernstein, »a nagy« tovább írja drámáit, most is ugyanolyan kitűnően, ugyanolyan virtuozitással, mint harminc évvel ezelőtt Ugyanúgy. Semmit sem változott, a tanítványai közül már sok meghalt, sokból nagy ember lett és még többen egészen máskép írnak, mint azelőtt. Henry Bernstein azonban a régi maradt, a bernsteinizmus hűséges harcosa. Időnként kisebb csetepatéi vannak, kül- és belföldi drámaíró kollégáival, vagy nagy művészekkel, csupa olyan emberrel, akik mindig újabb és újabb dolgokat akarnak írni, mindig újat és újat akarnak adni a világnak. Bernsteint azonban nem kedvetleníti el az, hogy Franciaországban megoszlanak a vélemények a bernsteini dráma értékéről, nem kedvetleníti el, hogy a Bernstein-darabokat ma csak saját színházában, a Gymnaseban játsszák százas szériaelőadásokban. Bernstein időnként kiáll a porondra, hogy szót emeljen a francia színház és dráma érdekében, amelyet szerényen azonosítani szokott Franciaországnak szerinte egyik legnagyobb drámaírójával, Bernsteinnal. Bernstein kitűnő színészei (mert a színészei aztán kitűnők) a pillanatban Berlinben játszanak, így Bernstein, mint vendéglátó gazda még néhány napot itt töltött. Csütörtökön utazik Berlinbe utánuk, onnan Bécsbe mennek és azután egy kétnapos kirándulásra Budapestre. Hiába, Budapest ma világviszonylatban is jelentékeny drámai központ és így a kitűnő Bernstein nem akarja elmulasztani, hogy egy kicsit Budapesten is ünnepeltesse magát. Újságíróval nem szívesen áll szóba a nagy Bernstein. Interjúnál általában jobb propagandának tartja elzárkózni olympusi gőgjében. Kivételes szerencsének köszönhetjük tehát, hogy elutazása előtt hajlandó volt telefonon rövid nyilatkozatot adni párizsi tudósítónknak a magyar közönség számára, budapesti vendégjátékainak céljáról, budapesti szándékairól. Íme a nyilatkozat: — Budapestre azért megyek, mert tudom, hogy ott milyen szívesen fogadta a közönség darabjaimat és milyen kitűnő előadásban került a magyar nyilvánosság elé. Örömömre fog tehát szolgálni, hogy a magyar közönség előtt kitűnő színészeimmel eljátszathatom az eredeti szereposztásban egyik darabomat és így folytathatom azt a propagandamunkát, amelyet a francia színház és dráma érdekében külföldön szükségesnek tartok. — Ismerem a magyar színpad és magyar színpadi szerzők szerepét külföldön és igen jó véleménnyel vagyok erről. Nem viszem ugyan odáig a dolgot, mint ahogy ezt Alfred Savoir tette, aki azzal tért haza Hollywoodból, hogy a magyar szerzők Amerikában kiszorítják a franciákat és átvették a francia irodalom egykori vezetőszerepét. Mondom, én nem megyek idáig, de tudom, hogy a magyar szerzők igen előkelő helyet foglalnak el Amerikában is és mindenütt a világon. Molnár Ferenc darabjai közül többet ismerek, a »Játék a kastélybaiu-t Berlinben láttam Róbert Jenő kitűnő előadásában és nagyon jól el tudom képzelni, hogy ez a darab Párizsban is előadható legyen. • Amenynyiben Budapesten alkalmam nyílik, szívesen beszélek majd erről a jó véleményemről a magyar írókkal szemben, anélkül, hogy azt képzelném, hogy tökéletesen ismerem "a magyar színpadi irodalmat. Megkértük Bernsteint, mondja el néhány szóval mi a programja drámáival, amelyekről egyes kritikusok azt állítják, hogy kissé kezdenek kimenni a divatból. Bernstein erre csak ennyit válaszolt: — Az a véleményem, hogy a művész alkosson, de bízza munkáinak kommentálását a kritikusokra. Mint ismeretes, Bernstein felesége, Madame Bernstein igazi munkatársa férjének, részt vesz a próbákon és szinte azt mondhatni, részt vesz magában az alkotásban is. Megkérdeztük Bernsteintől, elkíséri-ül Madame Bernstein budapesti útjára, Bernstein azonban kijelentette, hogy egyedül utazik. s. I. (*) Nádor Jenő Pozsonyban. Pénteken este Aádor Jenő a pozsonyi Magyar Színházban vendégszerepelt. A Cigányhercegnő bonvivant szerepében lépett fel. A pozsonyi sajtó nagy elismeréssel ír a vendégszereplésről és hangsúlyozza, hogy Nádor fellépésekor zsúfolásig megtelt a pozsonyi színház. Nádor Jenő még tizenhétszer lép fel Pozsonyba, azután kétheti pihenőre megy s augusztus közepén Frankfurtba utazik, ahova a jövő évre szerződés köti. (*) Medgyasszay Vilma Erdélyben. Medgyasszay Vilma a napokban hosszabb turnéra indult. Erdély nagyobb városaiban fog fellépni. (*) Leégett Aman Ullah mozija. Afganisztánnak egyetlen filmszínháza van, Kabulban. A mozi Aman Ullah király tulajdona, amely hír szerint most porrá égett. -a-"^-^*-.». -a mm - •»•e-... i »Még csak« rövid ideig példátlanul ©Elesén árusítói« selyem, bársony és szöveteket Bécsi ucca 6. sz. Ezen helyiségemben teljes készletemet eladom fi Költözködés« árait !