Pesti Napló, 1928. november (79. évfolyam, 249–272. szám)

1928-11-04 / 250. szám

10 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1928 novemb­er ? Egy igazi smokk. — Ott volt a leg­utóbbi bokszmeccsen, amikor a sp­anyol baj­nok hetven másodperc alatt leütötte az ellen­felét? * — Igen, ott voltam, de nem vártam be a végét, mert nagyon unalmas volt . . . (Le Sourire) Lehet a dolgon segí­teni. •—­ Bocsánatot kérek, engem Pomine úr kül­dött nagyságodhoz.... méltóztasson engem egy szerény támoga­tásban részesíteni .. .- De kér­em, én nem is ismerem Pomme urat! — Nem baj, ha pa­rancsolja, szívesen be­mutatom . . . (Le Rire) Az óvatos fogoly. — Mondja, ú­j em­ber, mit mászkál foly­ton a cellájában!­— Bocsánat, csak megnéztem, hogy jól be van-e zárva az aj­tó .. . (Le Rfre) Kávéházban. — Parancsol még egy pohárral? — Nem, köszönöm, most már csak a tele­fonkönyvet kérem, mert szeretném meg­tudni, hogy hol la­kom . . . (Le Journal Amusant) Közlekedés. — Én nem tudom, hogy miért k­ell a pos­takocsit mindig előre tenni, a mozdony mellé. — Egyszerűen azért, hogy a levelek hama­rabb érkezzenek meg. (The Passing Show) Karrier. — Gratulálok, szemi­szédasszony, hallom, hogy a fiát beosztot­ták a zenészek közé a katonaságnál. — Ó, a gyerek min­dig olyan muzikális volt! — És most milyen instrumentumot ke­zeli — Ő cipeli a nagy­dobot ... (Mägmendwjcz SU Ez is egy magas állás! — Mondja és most van jó állása! — Hogyne, a csilla­gászati intézetben dol­gozom. — És ott mi a beosz­tása? — Starter vagyok-Én indítom a futó csillagokat . . . (Le Péle-Méle) Megszűnt a külügyminisztérium Spanyolországban Madrid, november 3. A király aláírta azt a rendeletet, amellyel­­megszünteti a külügyminisztériumot és a kül­ügyminiszteri teendőket a miniszterelnökre ruházza át. A rendelet szerint a miniszterel­nökségnek külügyi hivatala lesz, mint ahogy másfél év óta Primo de River­a tábornok már maga intézi a külügyeket. Egyidejűleg nagy változások lesznek a kormány kebelében és új minisztérium létesül nemzeti gazdasági minisz­térium néven. (E. F.) A házszabályrevízióról nagy vita volt , az egységes párt értekezleteit A bizonsági tárgyalások nyilvánosságát sürgették . Mi történik a tőzsdén? (Saját tudósítónktól.) Az egységes párt szombaton délelőtt Almásy László elnöklésével rendkívül értekezletet tartott, amelynek pro­gramján a házszabályrevízió szerepelt. Az ér­tekezleten a kormány tagjai közül Vass Jó­zsef népjóléti miniszter jelent meg a távollévő miniszterelnök helyetteseként. Hajós Kálmán napirend előtt mutatott rá azokra a jelenségekre, amelyek a budapesti ér­téktőzsdén mutatkoznak. Sajnálatosnak tar­totta a szerdai tőzsdenap eseményeit, amikor a kontremin rémhírterjesztéssel indokolatlan ár­esést idézett elő. Mivel a tőzsdei helyzet egész­ségtelen alakulása az ország egész közgazda­sági helyzete szempontjából nagy veszélyeket rejt magában, kérte a kormányt, fontolja meg, nem volna-e szükség arra, hogy ezeknek a ma­nipulációknak erélyes beavatkozással vessen véget. Platthy György arról beszélt, hogy a gabonatőzsdén is hasonló a helyzet, ami a gaz­datársadalomra sérelmes. Ideje volna, hogy a kormány erélyesen foglalkozzék a tőzsde re­formjával. Barthos Andor azt kívánta, hogy ha már a kérdés a pártértekezlet elé került, az illetékesség okából is utalják a párt közgaz­dasági bizottsága elé. Bíró Pál hangsúlyozta, hogy a kérdésnek a plénum előtt való tárgya­lása nem kívánatos. Az értékek esésének az az oka, hogy forgótőkében hiány van, a tekikén­­ződés pedig nem eléggé erős. Az illetékes tényezők foglalkoznak a tőzsde helyzetével Vass József miniszter válaszában utalt arra, hogy a viáa valamennyi tőzsdéjén spe­kuláció folyik, a baj csak ott kezdődi­k, amikor a játék túlmegy a határokon. Tudomása van arról, hogy a tőzsde vezetősége foglalkozik a kérdéssel s módot keres arra, hogy a szerdai­hoz hasonló esetek ne fordulhassanak elő-kérte a pártot, nyugodjék meg abban a kije­lentésében, hogy az illetékes tényezők a tőzsde autonómiájának keretén belül és azon kívül is behatóan foglalkoznak a kérdéssel. , A népjóléti miniszter tolmácsolta a párt­­tagjainak a miniszterelnök üdvözletét és öröm­mel jelentette, hogy Bethlen egészsége helyre­állt, a munka felvételében csak az akadályozza, hogy betegsége alatt sokat olvasott és meg­erőltette a szemét. Az értekezlet felkérte Vass Józsefet, hogy tolmácsolja a miniszterelnök­nek a párt üdvözletét és jókívánságait. Ezután áttértek a házszabályrevíziós terve­zet tárgyalására. Örffy Imre előadó felhívta az értekezlet figyelmét a különösen fontos szaka­szokra, amelyek nagyobb vitára adnak alkal­mat. Ezek a szakaszok a bizottságok munká­jára, a Ház tanácskozóképességére, a beszéd­idő megállapítására, a névsorolvasásra és a képviselők jelenlétére vonatkoznak. Vass József miniszter ezzel kapcsolatban arra kérte az érte­kezletet, hogy ezúttal csak azokkal a szakaszok­kal foglalkozzanak, amelyek a régi házszabá­lyokkal ellentétes megállapításokat tartalmaz­nak. Örffy előadó ismertette a Ház szervezetéről szóló szakaszokat, amelyek közül az igazolási eljárásról intézkedő paragrafusnál nagyobb vita volt. Többen azt kívánták, hogy a szaka­szok világosabb szövegezése céljából bizottsá­got küldjenek ki. Ezt a kívánságot az értekezlet elfogadta. Erős vita folyt arról az intézkedésről is, amely kimondja, hogy csak a bizottságokban lehet indítványokat előterjeszteni. Csák Ká­roly nagy óvatosságot ajánlott ebben a kérdés­ben. A plenáris tárgyalás hibája mindig az volt, hogy szakszerű vita helyett csak szóno­koltak. Ha a bizottságok munkáját kiterjesz­tik, a­ helyzet lényegesen rosszabbodni fog. Dobosi Halász Móric a szakasz fentartása mel­lett érvelt, Farkas Elemér azonban súlyos ag­godalmának adott kifejezést, mondván, hogy mi történik akkor, ha egy bizottsági ülésen, miután indítványokat és módosításokat csak ott lehet előterjeszteni, 100—150 képviselő lesz jelen és így a plenáris ülés megakad. A bizottsági szakasz — jogelkobzás Erdélyi Aladár alkotmányjogi szempont­ból mutatta ki, hogy ez a szakasz tarthatatlan. A képviselőket lehetetlen megakadályozni ab­ban, hogy módosításaikat és indítványaikat az .plenáris ülésen előterjeszthessék. Ha ez meg­történik, a házszabályok szembekerülnek a­ ma­gyar alkotmányos felfogással. A szakasz teljes törlését kívánta, mert az a képviselőkkel szem­ben jogelkobzást jelent. Rubinek István arra utalt, hogy ez a­ sza­kasz a legfontosabb rendelkezése a tervezetben, de azt a célt, amit el akartak érni vele, nem, sikerült megközelíteni és ezért ő sem helyesli. Indítványozta, hogy a szakaszt adják vissza a szövegező bizottságnak. Vass József miniszter felfogása szerint neki lehet arról beszélni, hogy a szakasz a képvise­lők szólásszabadságát, akarná elvenni. A sza­kasz legnagyobb hibáját abban látja, hogy mó­dot ad arra, hogy az indítványok ezreivel le­hessen a­ bizottságok elé állni, ami munkájukat megnehezíti. Kérte, hogy a szakasz ügyében most ne határozzanak. Az előadó keressen érintkezést a miniszterelnökkel, várjon nem oldható-e meg a kérdés úgy, hogy a bizottságok tárgyalják a javaslatot, azután a képviselők az általános vitában a plénumban indítványt tehessenek és ha a plenáris tárgyalások lezárul­tak és a kodifikáló miniszter és a Ház úgy látja, hogy bizottsági tárgyalásokra szükség van. iktassanak közbe még egy bizottsági tár­gyalást, azután térjenek át a részletes vitára. Erdélyi Aladár ezt az indítványt elfogadta és Örffy Imre előadó szavai után a tárgyalást megszakították. Az értekezletet hétfőn délután öt órakor folytatják, amikor a tanácskozás rendjéről szóló 109. szakasz kerül sorra. Hosszú vita a bizottságok munkájáról Már az értekezlet megkezdésekor látható volt a képviselők hangulatából, hogzy a kri­tikus 4P. variapraftis, amely a bizottságok munkájét szabályozza, nem ment simán ke­resztül A vitában körülbelül 15 képviselő vett részt Temple Rezső nyilvánosságot kívánt minden bizottsági tárgyalásra viszont Rubi­nek István és Erődi Harrach Tihamér ellenez­ték a nyilvánosságot, azt hangoztatva, hogy a bizottságok szakkérdésekkel foglalkoznak. Az értekezlet végül ezt a szakaszt is a szövegező bizottsághoz utasította módosítás céljából.­­ A módosítás értelmében a bizottság­ elnöki- min­den ülés végén köteles megállapítani, kik vol­tak távol a­ tagok közül és csak azok a bizott­sági tagok vesztik el tagságukat, akik ugyan­abban­ az ülésszakban öt határozatképtelen ülésről maradtak tmzo­tlanul távol. süteményes fájányvimfi'9 VÁNCZA könyv : Minden fűszeremét/

Next