Pesti Napló, 1929. január (80. évfolyam, 1–26. szám)
1929-01-10 / 8. szám
CrätorlSfc PESTI NAPLÓ 1929. január 10 . Bethlen az ideiglenes igazságügyminiszter Kényes személyi kérdések hátráltatják az igazságügyi tárca ügyének mex pr rA Cerintezését (Saját tudósítónktól.) Pesthy Pál volt igazságügyminiszter távozásának immár a formalitásait is elintézték és a hivatalos lap csütörtöki száma már közli a kormányzó kéziratát, amelynek értelmében Pesthy Pál igazságügy minisztert állásától saját kérelmére felmentette, ésmegengedte, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszternek buzgó és kiváló működéséért teljes elismerését tudtul adják. Pesthy Pál tehát távozásakor megkapja a nagi Signum Laudist. A hivatalos lap közlése szerint a kormányzó az igazságügyi tárca, teendőinek ideiglenes ellátásával gróf Bethlen István miniszterelnököt bízta mert. Szóval bekövetkezett az, amit a Pesti Napló már napok óta hangoztatott, hogy a Zsitvay-kombináció körül olyan nehézségek merültek fel, amelyek elodázzák az igazságügy miniszterváltozás gyors megoldását. Ezek a nehézségek, amelyek eleinte tárgyi nehézségeknek látszottak, hovatovább átcsapnak személyi térre is. A főnehézség a házelnökség körül mutatkozik. Bármilyen egyszerűnek ígérkezett is másfél hónappal ezelőtt a Pesthy—Zsitvay—Almásy-féle hármas megoldás, most annál nagyobbak a nehézségek. Az egységespárt zöme, Zsitvay Tibor esetleges távozása után Almásy Lászlót óhajtja a házelnöki székbe ültetni. Viszont úgy tudják, hogy ebben az esetben immár másodízben mellőzés érné Puky Endre alelnököt, akinek működésével a házelnöki székben kormánypárton és ellenzéken egyaránt rokonszenveznek. További nehézség mutatkozik az igazságügyi politikai államtitkári állás körül is, mert hiszen minden miniszternek elvitathatatlanul jogában áll, hogy első munkatársát és helyettesét maga válassza. Most, hogy Bethlen miniszterelnök lesz ideiglenesen Pesthy Pál utóda, ezeknek a kérdéseknek a rendezésére bőségesen van ideje és az sincs kizárva, hogy maga Bethlen miniszterelnök terjeszti be a sajtónovellát és az új igazságügyminiszter csak utólag veszi át a sajtónovella képviseletét. Viharos áremelkedés az amerikai gabonatőzsdéken 30—40 fillérrel drágult a búza (Saját tudósítónktól.) A csikágói gabonatőzsdéig, amely az egész világ gabonapiacának áralakulása szempontjából a leginkább mértékadó, ma folytatódott a két nappal ezelőtt megindult hosszmozgalom. Az első árfolyamok ugyan csakiól tartottak voltak az előző zárlathoz képest, később azonban a kedvezőtlen időjárási hírek élénk, gyakran viharos forgalmat vontak maguk után. Mindenki igyekezett fedezni szükségletét, elsősorban természetesen azok, akik á la baisse voltak angazsálva. Ezzel szemben a kínálat az egész vonalon tartózkodó volt, úgyhogy az ugrásszerű áremelkedések elkerülhetetlenek voltak. Búzában az árnyereség a tegnapi zárlathoz viszonyítva, mind a három határidőben meghaladja a 30 fillért. A májusi határidő például a mázsára és magyar valutára átszámítva — 3,1illérre drágult. Ehez hasonló volt a rozspiac áralakulása is. A legnagyobb mértékben az utóbbi napokban elhanyagolt tengeri drágult. Ennél a cikknél a három határidő 64—68 fillérrel zárult drágábban, mint tegnap. Valamivel mérsékeltebb keretek közt mozgott a zab drágulása. A csikágói tőzsdét máris követték a szilárd megítélésben a tekintetbe jövő többi amerikai piacok, így Newyorkban közel két centtel drágult a búza, míg a tengeri áremelkedése három és fél centnek felel meg. A világpiac szempontjából még fontosabb a winnipeai tőzsde áralakulása, amely szintén rendkívül szilárd volt. Érdekes, hogy a Szilárdság itt is csak a zárlati kurzusokban jutott kifejezésre. A délamerikai piacok közül Buenos Aires és Rozario, amelyek rendszerint csak másnap szokták követni az északamerikai tőzsdék irányzatát, már ma reagáltak a viharos áremelkedésekre. Ezen a két tőzsdén is az összes cikkei jelentősen megdrágultak, ami természetesen nem maradhat hatás nélkül az argentínai búzának az európai piacokon most jelentkező versenyére. Kultúra és nyomorúság Klebelsberg kultuszminiszter előadása az európai kultúra hanyatlásáról és az önálló magyar kultúrpolitika feladatairól (Saját tudósítónktól.)A kultúra és a nyomorúsági címmel nagyszabású előadást tartott szerdán este az Országos Nemzeti Klubban gróf Klei/Olsberg Kuno kultuszminiszter. Előadását azzal kezdte, hogy a magyar nemzet a nagy háború elvesztése, a forradalmak és az inflációs idők pusztításai után annyira elszegényedett, hogy némelyek szerint akadályokba ütközik nagyobb aránt,a kultúrpolitika fejlesztése. Ezt az állítást tette vizsgálat tárgyává a kultuszminiszter és azt vizsgálta, ni lehet az alapja, ennek a beállításnak. Európában pesszimisztikusan értékelik a kultúrát, aminek az a magyarázata, hogy meglazult a kapcsolat egyrészt a kultúra, másrészt az örök észmek, a hazafiság, a nacionalizmus, a vallásos gondolat és az erkölcs eszméi között. Baudelaire, Verlaine és Ady — Ha a francia Baudelaire, vagy Verlaine,vagy ha a zseniális Ady Endre verseit olvassuk, — incrtdotta gróf Klebelsberg — ha a festészetben a kubisták, a dadafeták és a futuristák képeit nézzük, vagy ha az atonális zenét hallgatjuk, azt kérdem: talál-e ebben épülést az emberiség? Egy normálisan kiegyensúlyozott ember nem talál gyönyörűséget bennük. Lehetséges, hogy a túlizgattt modern idegrendszer, a kokaintól és egyéb szerektől felizgatott fantázia kongeniális a művészeteknek ezekkel az ágaival. Költenek zenét, írnik költeményeket, amelyek a rossz csíráit ültetik el a lelkekben, és én azt hiszem, hogy az európai kultúra dekadencájainak a megállapítása ezekkel a jelenségekkel függ össze. Azzal folytatta most fejtegetéseit a kultuszminiszter, hogy a kereszténység elterjedésekor a római birodalomban is nagy volt a pauperismo*. Ebben a miliőben tör előre a kereszténység, amelynek cesiléje picgiv.Mert a hellenisztikus kultúrában s a, görög szellemet vitte magával, hogy meghódítsa nyugat népeit. Az eszmék birodalma A kultúra és a szegénység nem áll ellentétben egymással, Németország fejlődése is példa erre. Magyarországon a törökök kiűzetése után indult meg a fejlődés. Magyarország a kelet és a nyugat ütközőpontjában volt. Amikor a törökök a nemzeti javakat elpusztították, a magyar népességet kezdték elhurcolni és rabszolgaként árusítottak. Mégis a nagy összeomlás után olyan rekonstrukciós munka következett, amelynek emléke a barokképületeken és templomokon még ma is megvan. Ugyancsak nagyszerű példa Németország fejlődése a napóleoni háború után. A társadalom elszegényedése nem hozta magával a kétségbeesést, hanem ellenkezőleg, azt az érzést lobbantotta fel, hogy az embereknek a mindennapi élet sivárságából az eszmék birodaloiba kell menekülniök és ott kell keresniök a vigasztalást az élet nyomorúságaival szemben. Magyarország részéről nagyon elhibázott szociális, gazdasági és kulturális politika volna az, ha a jövő fejlődésében a fizikai munkának akarnának juttatni nagy szerepet. Azt fejtegette ezután gróf Klebelsberg, hogy az elmúlt századokban az volt a művelt ember, aki Horatiust szavalta. Tacitusból és Virgiliusból idézett. A romanticizmus korszaka a maga regényességével a gyakorlati élet iránt úgyszólván undort teremtett. De ma már a természettudományok léptek előtérbe és nem becsülik nagyra a görög és latin tanítási rendszereket, amelyekben több a kivétel, mint a szabály, hanem a matematikát helyezték előtérbe. Az emberiség a természettudományi kultúra felé halad és ebben a kitúrában sincs kisebb eszmeiség, mint az irodalmiban. Az idealizmust nemcsak a humanisztikus stúdiumoknak az egyeduralmában, hanem a természettudományokban is fel lehet találni. A természettudományok végén ott van a technika, amely az emberiséget megerősíti a létért való küzdelemben. Az önálló magyar kultúrpolitika — Csak az a kérdés, — folytatta, a kultuszminiszter, — lehet-e ilyen kis országban számottevő önálló kultúrpolitikát folytatni. Meg kell gondolni, hogy éppen a kisállamok nyújtották a legfőbb javakat az emberiségnek. Az ókorban Athén nem volt nagy állam és mégis ott születtek a legnagyobb gondolkozók és művészek. A nagy római birodalom rabszolgájává tehette Athént, de a görög rabszolgákkal neveltette fiait, és görög szobrászok és művészek alkotásaival díszítette házait. A renesszánsz idején a kis olasz városközösségek teremtettek csodákat. A szellem ereje korlátlan, ás ha mi nem osztozunk a modern, pesszimizmusban, amelyet a dekadens kultúrák szemlélete váltott ki az emberekből, akkor mi a hagyományos utakon járunk. Mikor volt Magyarország súlyosabb helyzetben, mint Kazinczy idejében? Mégis nem az osztrák hatalom brutális germanizáló törekvése győzött, hanem a nemzeti irányzat. 1849-ben az összeomlásben minden szétmállott. Költők megőrültek, nem tudtak írni, de egy-két év múlva, újból kezükbe vették a tollat és ébresztgetni kezdték a nemzetet. És várjon mi most Trianon után képtelenek volnánk erre a lángoló, nagy hitre? A revízió és a kultúra .Ezután Mussolini nevezetes nyilatkozatát hozta szóba gróf Klebelsberg kultuszminiszter. Mussolini megállapítja, hogy revízióra van szükség, mert nem lehet mai helyzetében hagyni Európa egyik legműveltebb nemzetét...• Ha van nagy érv arra, •— mondta a kultuszminiszter — hogy a tőlünk elszakított területeket nem lehet idegen kézen hagyni, akkor íme itt az érv: ezeknek a területeknek idegen kézen való hagyása a kultúra alá hanyatlását jelenti. Ha azt látja a világ, hogy azokon a területeken, amelyeket elvettek tőlünk, a kultúra alábbhanyatlik, akkor látják annak az igazolását, hogy a békék nem feleltek meg az emberiség géniuszának és haladásának. Itt van a megokolása annak, hogy nem szabad odaadni magunkat a kultúra pesszimisztikus megítélésének. Fel kell újítani lelkünkben a Kazinczyak, a Kisfaludy Károlyok, a Vörösmartyk, az Eötvösök és a Trefortok hatalmas idealizmusát és bele kell lehelni nagy és örök eszményeinknek, a magyar művelődésbe vetett törhetetlen hitét. Lelkes éljenzéssel fogadták a jelenlévők gróf Klebelsberg beszédét. Utána Rakovssky Iván szólalt fel és azt fejtegette, hogy a szellemi erők megkétszerezik a nyomorúságban lévők helyzetét. Lázadás egy japán községben az öntözővíz miatt Osaka, január 9. Gifu, prefektúra falusi gazdái és a prefektúra kormányzója között viszály támadt a Samikoo folyó vizének öntözés céljára való felhasználása miatt. Namori faluban e miatt zendülés támadt. A zendülők, amíg a rendőrség a zavargásoknak véget tudott, vetni, jelentős anyagi kárt okoztak. A zavargások során negyven embert megöltek, illetőleg megsebesítettek. Namoriba csapatokat küldtek ki. If