Pesti Napló, 1931. június (82. évfolyam, 122–145. szám)
1931-06-07 / 126. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1931 június 4 kösök hogyan jöttek rá a hiányra, hogy Blaskovich Aladár az összes ezüstneműek eltűnését Blaskovich Ernő halála után néhány hátlappal már megállapította és miatta kérdőre vonta Nagy István komornyikot. Ez a komornyik a feljelentés szerint azt a felvilágosítást adta, hogy az összes ezüstneműeket a Karola nagysága pakkolta be azzal, hogy ezeket addig, amíg él, használni akarja, mert nagyon hozzájuk szokott és halála után gondoskodni fog arról, hogy ezek a tárgyak az örökösök kezébe visszajussanak. Bár ennek a feljelentésnek az ügyében a nyomozás teljes apparátussal folyt, mégis azzal végződött, hogy valamennyi hatóság beszüntette a további eljárást és bűncselekményt fenforogni nem látott. Kérték tehát, hogy ezeket a büntető iratokat a törvényszék szerezze be. A periratra Blaskovich Erkest újabb, terjedelmes előkészítő irattal válaszolt és annak igazolására, hogy néhai Szabó Karola nemcsak a neki hagyományozott ezüstneműeket vitte el a palotából, hanem az összes ottlévő ezüstöket, Blaskovich Aladár földbirtokos és Nagy István komornyik tanukénti kihallgatását kérte. Nagy Istvánnal bizonyítani kívánta azt is, hogy Szabó Karolin a magával vitt ezüstneműek nagy részéről a családi címert ékszerészekkel kivésette, vagy levétette. Nagy Istvánt kérte fel Szabó Karolin mindig arra, hogy ezeket a tárgyakat vigye az ékszerészhez és tüntettesse el róluk a családi címert. Nagy István évtizedeken át kezelte ezeket az ezüstöket, a legkisebb darabot is pontosan ismeri és ezért abban a helyzetben van, hogy a jogtalanul elvitt tárgyakat pontosan fel tudja, sorolni. Kétségtelen a végrendeletből, — a perirat szerint — hogy Szabó Katolint csak az ott említett szobák és a végrendeletben pontosan felsorolt ezüstkészletek illették meg. Az a körülmény, hogy Szabó Karolin a halálozás időpontjában, mint szolgálatban álló házvezetőnő a palotában levő összes ezüstneműeket a végrendeletben felsorolt három szobába vitette esetleg, számára jogokat nem jelenthet és a végrendelet világos értelmének félremagyarázására nem alkalmas. Különben is két hónappal Blaskovich Ernő halála után a hagyatéki tárgyaláson Szabó Karolin kijelentette, hogy a végrendelet alapján őt megillető követeléseket teljesen megkapta és sem kölcsön, sem hagyomány, sem bármiféle más címen sem Blaskovich Ernő, sem örökösei ellen igényt nem támaszthat. Nem volt tehát joga ezután újabb tárgyakat birtokába venni, különösen azok után, hogy Blaskovich Aladár még külön 20.000 aranykoronát adott neki csak azért, hogy a családi öreg bútorokat megmentse. Az eltűnt címerek Semmiféle nyílt, vagy hallgatólag esi meg?,, állapodás arra nézve, hogy ezek az ezüsttárgyak Szabó Karolát illessék meg, soha nem jött létre. — Én'teljes gyéhgé&réggél 'éjt Jc'eifr/éMM adó- zom alperesek édesanyjának emléke iránt, sehol sem beszéltem eddig arról, — mondja Blaskovich Ernst — hogy a néhai az ezüstneműeket jogosulatlanul és eltulajdonlási szándékkal vitte el és hogy ezért köszörültette volna ki azokból a családi címert, hanem mindig csak arról beszéltem és beszélek, hogy a megboldogult a vitatott ezüstneműeket sem nem örökölte sem meg nem vette, sem az örökösöktől ajándékba nem kapta,, de nem csak jószándékú használatra vitte el másával, viszont az örökösök az ezüstöknek ezt a használatait a néhai házvezetőnő iránti kegyeletből tűrték mindaddig, amíg Szabó Karolin életben volt. A dolognak ez a hallgatag eltűrése azonban nem jelenti azt, hogy a családi ezüstökkel nem Szabó Karolin azt tehetett, amit akart. Az örökösök udvariaskodása az ő számára még semmiféle jogot nem biztosít. Kérte tehát a tanúkihallgatásaik elrendelését. A rendkívül érdekes ügyben a budapesti törvényszékin dr. Pethő Kornél törvényszéki bíró már számtalan tárgyalást tartott és legutóbb kihallgatta Nagy István komornyikot is, aki kijelentette, hogy valamennyi ezüsttárgyra pontosan emlékszik és azok azonosságát minden kétséget kizárólag meg tudná állapítani. A bíróság erre való tekintettel utasította Nagy Istvánt, hogy a Szabó Karolin örököseinél levő összes ezüstöket személyesen tekintse meg, majd a legközelebbi alkalommal tegyen eskü alatti vallomást arra nézve, "vannak-e ezek között olyanok, amelyek néhai Blaskovich Ernő tulajdonát képdték, van-e ezeken családi címer és ha nincsen, igaz-e az, hogy ezeket Szabó Karolin Blaskovich Ernő halála után vétette le? Nagyjelentőségű vallomását a komornyik a legközelebbi tárgyaláson fogja a budapesti törvényszék előtt megtenni. V. J. SitanikiJirilek, kávéházak, cukrászdák, kerthelyiségek részére ZSHE9CART POTi.6 ERŐSÍTŐ KfcSTtllÉKEK a legelönyösebb kivitelben és legolcsóbban BARTAisTARSAh* VI. ker., Podmaniczky ucca 39. sim. Fióküzlet: VII. ker., Riköui At 30. szfim (Nagydiófa u. sarok) Egy délután Torday Emilnél írta: Lambrecht Kálmán Nincs még két hete, hogy kezembe került az angolok Természettudományi Közlönyének, a Nature-nak május másodiki száma, amelyben négyhasábos cikk ismertette a szigetvilágba szakadt Torday Emilnek legújabb hatalmas könyvét: Afrikai rasszok (pigmeusok, bantuk, egyenlítői hibrid törzsek, szudáni népek, nilusmentiek, nilo-hamiták, fulanik és khoisanok). És ma egy hete már megérkezett a szomorú hír is, hogy a hatalmas munka szerzője, aki évtizedeken át képviselte a szigetországban a magyar tudományosságot, nincs már az élők sorában. Alighogy útnak bocsátotta nagy művét, még csak arra vett ideje, hogy learassa a tudományos elismerés néhány őszinte gyümölcsét, köztük az idézett előkelő angol lapnak Malinowski tollából eredő, elragadott hangú ismertetését, és azután orvul leterítette a Mars imperátor. Torday Emil utolsó könyve Herbert Spencer nagy leíró szociológiai sorozatában jelent meg.Szerzője — írja Malinowski — nemzetközileg elismert tudós, úttörő búvár, akinek teljes akadémikus képzettsége menteg minden akadémikus formalitástól. Egyik vezére annak az iskolának, amelyet a funkcionális antropológia néven ismerünk. Ez az iskola a primitív törzsek berendezkedéseit, szervezeteit, szokásait nem előzményeikből, hanem magából a ma folyó életből hámozza ki. Csak az tud ebben az iskolában boldogulni, aki ismeri a primitív törzsek szerteágazó nyelveit, aki beleélte magát sajátságos ősi kultúrájukba.« Malinowski nagyon elismerő kritikájának végén olvasom, hogy Torday Emil könyvét kiegészíti az a pompás térkép, amelyet leánya, Torday Orsolya rajzolt meg s amely nemcsak ennek a kötetnek, hanem az egész Afrikára vonatkozó embertani kartográfiának dísze. Amint olvasom e meleg sorokat és olvasom Torday Emil váratlan elmúlásának hírét, eszembe jut az a délután, amelyet harmadéve, egy szép koratavaszi délutánon Torday otthonában tölthettem. 17, The Greve, Boltons, S. W. 10 — ide szólt a meghívóm. Itt lakott Torday Emil — a világot járt utazónak az angol kultúra harmónikus miliőjébe olvadó úri otthonába. Tipikus angol lakás: három szintben szökik karcsún a magasba. A földszinten a fogadó, följebb a lakószobák, rögtönt a dolgozószoba. Torday Emil odafönt fogadott. Megmutogatta, min dolgozik, mi foglalkoztatja, érdeklődött az itthoni események után. Közben szó esett arról is, hányszor kell a magyar ügy és igazság védelmében a kisantant tudatosan hamisított sajtóhíreit helyreigazítania. A Times és a többi angol világlap .i^mindig készséggel adott helyet Torday felvilágosító,"cáfóló, igazunkat védil"Sitälnak?""^ t» • Azután sorra kerültek az itthoni jóbarátok. A legmelegebben Szalay Józsefről, a szegedi rendőrkézilét főkapitányáról^ a Dugonics t Társaság elnökéről emlékezett meg. Hogy melegségét megértsem, bevezetett leánya, Torday Orsolya szobájába, rámutatott két matyó babára és elmondta derűsen kedves történetüket. Szalay József 1914 húsvétján egy takaros matyó menyecskével lepte meg a kicsiny Torday Orsolyát. Mezőkövesd csodás művészetének pazar színpompájában toppant be a szépséges dalba Londonba azzal az ígérettel, hogy karácsonyra utána megy a párja, a matyó huszár. De közben Szerajevóban eldördült a Végzet golyója és 1914 karácsonyán és azután még hosszú évekig nem mehetett posta Londonba. A matyó menyecske ott szomorkodott egymagában a szövetséges hatalmak leghatalmasabbikának határtalan fővárosában. És vele szomorkodott Torday Orsolya ,is. Mert közben Zeppelinek jelentek meg London ege fölött. Apja féltő gonddal ügyelt arra, nehogy az ártatlan leányka lelkében nyomot hagyjanak a Zeppelinek bombái. El akarta előle titkolni, hogy a szirénák vészes búgása idején a pincékbe menekülő lakosság a központi hatalmak bombái elől keres menedéket. Azt mondta Orsolyának, hogy az egész csak afféle gyakorlat. Most azután elővette Torday »Afrikai emlékek« címen magyarul is megjelent kötetét és ennek előszavából idézte a következőket: »Egyik éjjel rettenetes robbanás csattant fel, a ház alapjaiban megrázkódott, csörömpölve hullottak az üvegcserepek, a gyermek anyját a szoba egyik végéből a másikba hajította a légnyomás és Bridget, a kis dajka elájult. A gyermek megszorította apja kezét és csak ennyit rebegett: — Ma este nagyon erősen gyakorlatoznak, úgy-e, apus? Másnap reggelinél megkérdezte az apa — már mint Torday Emil — a kis dajkaleányt, hogy érzi magát? — Jobban, sokkal jobban, — válaszolta. — Én miattam ugyan bombázhatnak, amennyit tetszik. Fölugrott erre a szóra a gyermek és rátapasztotta kicsi tenyerét a dajka szájára: — Pszt!... Hallgass — súgta neki — ne beszélj bombázásról!... Apus azt hiszi, hogy csak gyakorlatoznak!« íme, amikor két emberlélek egymást akarja felülmúlni a gyöngédségben. Azután beköszöntött a béke. De a Torday házra újra sötét árnyék borult. A kis Torday Orsolyát halálos betegség kínozta. »A veszedelem elvonult... És akkor jött a komor orvostanár és azt gondolván, hogy a gyermek alszik, kimondta az ítéletet: — Sohasem fog járni többet a kisleány. Ha csuda történik is, sánta marad egész életére. 1. [Torday Emil, az apa • elsápadt A párnán nyugvó fejecske megfordult, kinyíltak a szemek és miközben egy áruló könnycsepp végiggördült a halvány arcocskán, megszólalt a kis száj: — Ne búsulj apus, én nem bánom, én... én... szeretek sánta lenni...« Amikor ez a könnyfakasztó jelenet lezajlott ott a 17. The Grove, Boltons alatt, már ott vigasztalta a kis beteget és a sokáig magában szomorkodó matyó menyecskét egy huszárruhába öltöztetett daliás matyó legényke. Mert Szalay József figyelme az első fegyverropogástól mentes karácsonyon csakugyan útnak indította a négy esztendeig szalmaözvegységben élő matyó menyecske párját. Kedves, megható levél kíséretében ment a legény Londonba. Küldője megírta, hogy bizony nem a matyó legényen múlt a nagy késedelem De hát a magyar huszárnak négy esztendeig a világ minden égtája felé harcolnia kellett. Az apai szív, a matyó menyecske és hites urának biztató mosolya, karöltve az orvosi tudással csodát, műveltek: a kis Orsolya talpraállt, meggyógyult, segítő társa volt apjának nagy munkájában, megrajzolta Afrika embertani térképét... és most elárvultan könnyezi az angol miliőben is magyarnak maradt tudós nemes emlékét. Aki tévedésből hagyta el állását a saját tudósítónktól.) Érdekes munkaügyi kereset áll most döntés előtt a központi járásbíróságon. A keresetet Schwarcz Györgyné indította Harsányi Jenő, dr. Mechales Károly és Adler Miksa szabadalmi ügyvivők ellen, akiknek irodájában mérnök gyanánt volt alkalmazva. Újévkor ugyanis a munkaadók a tisztviselőnő állását három havi lejárattal, tehát március 31-re felmondották. A felmondólevél kézhezvétele után Schwarczné ügyvédhez ment, aki megállapította, hogy felfogása szerint a mérnöknőnek képzettsége és munkaköre alapján legalább hathónapi felmondásra van igénye. Megbeszélés közben az ügyvéd kezébe vette egyik ismert bíró által készített, közkézen forgó szakkönyvet, amely a munkaügyi kérdésekkel foglalkozik és megállapította azt, hogy ebben a könyvben a szerző a bírói gyakorlatra való hivatkozással arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha a főnök a törvényben megszabott határidőnél rövidebb határidőre mond fel az alkalmazottnak, az esetben ennek joga van a szolgálatot azonnal elhagyni és törvényes felmondási időre járó illetményeit követelni. Amikor az ügyvéd ezt elolvasta, ügyfele nevében nyomban levelet írt a cégnek, amelyben közölte, hogy mivel ügyfelének csak háromhónapi felmondási időt biztosítottak, holott ennek kétszerese illeti meg, az ő nevében közli, hogy állását•• azonnali hatállyal elhagyja miés felmondási illetményeit perrel fogja érvényesíteni. A levél elment, de a postára adás után az ügyvéd tovább érdeklődött a dologban és más szakkörökből azt a felvilágosítást kapta, hogy az általa megnézett afunkat" -amelyre tanácsát alapította, ebben a pontb van téves és nem fedi az állandó "bírói gyakorlatot. Az általános felfogás szerint nem ok az állás azonnali elhagyására, ha a főnök nem adja meg a megfelelő felmondási időt, hanem csupán a többletet lehet bíróilag érvényesíteni. Amikor az ügyvéd ezt meghallotta, első dolga volt, hogy a hibát valahogyan jóvátegye. Tisztában volt ugyanis azzal, hogyha ügyfele, a szolgálatot elhagyja, akkor többé még a rövidebb felmondási időt sem igényelheti. Nyomban elment tehát a cég irodájába és ott közölte, hogy a levélben foglalt álláspont téves, megmagyarázta a tévedés okát is és egyben bejelentette, hogy ügyfele a hosszabb felmondási időre való igényének fentartása mellett a szolgálati viszonyt továbbra is fennállónak tekinti és bejár a hivatalba. Erre a szabadalmi ügyvivők is meggondolták a dolgot és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a levél előtt jött, mint az ügyvéd helyreigazító kijelentése, minthogy pedig alkalmazottjuk állását önként elhagyta, őket az egész dolog több nem érdekli. Ezeket az előzményeket mondja el az a kereset, amelyben Schwarczné 2800 pengő megfizetését kéri volt munkaadóitól. A per a központi járásbíróságon dr. Ströckir Sándor járásbíró elé került, akinek azt a kérdést kell eldönteni, hogy az alkalmazottnak jogi tévedése alapján tett kilépési nyilatkozata, amelyet a szakkönyv helyességében bízó ügyvédje tanácsára tett, végleg kötelezi-e őt, avagy pedig visszavonható-e. F'tréficsííiléplícz | P „A KÁRPÁTOK GYÖNGYE" ||i Fürdőmedencéiben fakadó M. kénes hőforrásai és iszapfürdőiIj 700 év óta gyógyítanak Bar ff RHEUMÁT, KÖSZVÉNYT, Wgl .SCHIÁSZT, NEURALGIÁKAT Jj Lakás teljes penzióval Kc 45-től. m If VASÚTI KEDVEZNÉNY if i INTERNACIONÁLIS KÖZÖNSÉG M SPORT, SZÓRAKOZÁSOK táj flS Felvilágosítások: nj PARFÜMERJE KŐSZEG, HU BUDAPEST PETŐFI SÁNDOR U. 16. TEL.: 886-198