Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)

1931-11-11 / 256. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1931 november 11 A bicskei gróf adóügye . A bicskei­­grófot, mint ez nagybecsű újságunk teg­napi számában, olvasható, adóhátralékának sürgős lefize­tésére nógatja a községi elüljáróság, mint adóbehajtó közeg. A gróf­ úr küldött is háromezer pengőt az­­elüljá­róságnak, mely azonban, kevesli­ ezt az összeget és így a gróf úrnak mint késedelmes adófizetőnek a rádió útján való­­kipellengérezése­ várható. A közönség­­ugyan nem azért fizet a rádióra, mert a rádiót mint adóbehajtási kényszereszközt nagyon kedveli, de ha a miniszterelnök úr azt gondolja, h­ogy a rádiót pont erre a célra talál­ták fel, akkor ez ellen nem lehet tenni semmit, mert a miniszterelnök már hivatalból mindent a legjobban tud és feltétlenül igaza van mindenben. A bicskei grófot azonban nem féltem; ő ott volt a biatorbágyi vasúti me­rényletnél és ép bőrrel megmenekült; felette valószínű, hogy ha akkor megvédte őt az Isten, nem hagyja el az adókalamitásában sem. Azt azonban nem mondhatnám, hogy a legügyeseb­ben intézi ezt az adóügyét. Ugyanis a gróf úr írt egy hosszú levelet az..elüljáróságnak, hogy háromezer pen­gőt hajlandó törleszteni, de többet nem, fizethet, mert borzasztóan rossz volt a termés, már adóelengedésért is­­ folyamodott, stb. stb. Ezeket olvasva én­ a fejemet csóvál­tam, és azt gondoltam, h­ogy Magyarországon egy szü­letett gróf még mindig igen számos és jelentékeny előnyt élvez ugyan egy polgárral szemben, de viszont a jó Isten méltányossága folytán egy egyszerű polgárnak is lehet előnye egy született gróffal szemben. Itt van például a gróf úr, meg itt vagyok én, — és kettőnk közül én tudok szebb levelet írni. Miután pedig én nemcsak állítok, ha­nem mindjárt bizonyítok is, íme ide írom, hogy azon levél helyett, amelyet a gróf úr írt az adó ügyében az adóbehajtó közegnek, a gróf úr helyében milyen levelet írtam volna én? Íme a­ fogalmazvány: Bicske község Érdemes Elül­jár­óságának Helyben. Folyó hó 3-ik napjáról kelt becsesüket vettem és megértettem belőle, hogy közadó-hátralékom 13.226 pengő 63 fillér és hogy ennek az összegnek folyó hó 15-ikéig a szükségadómmal együtt való befizetését az Érdemes Elüljáróság nagy nyomatékkal és oly meg­torló eszközök kilátásba helyezésével sürgeti, ame­lyeknek valamely kötelezettség teljesítése céljából való puszta említése is, ha magánszemély részéről .. . " «AOI»**» ,\UATI ««MOIÍOJ történik, feltétlenül kimeríti a zsaroltás teljes tény­álladékát. Miután­ azonban, az Érdeme»... ELülitőség­: magánszemély, hanem erkölcsi testület, mely csupán egy magasabb helyről érkezett utasítást hajt végre, nem vehetem rossz néven sem a sürgetést, sem a kipellengérez­és kilátásba helyezését, lévén ezek a magyar állam­ nevében teljesített hivatali cselekmé­nyek. A magam részéről mindenesetre őszinte sajná­latomat fejezem ki amiatt, hogy az adókezelő Érdemes Elüljáróság és közöttem évek óta fennálló jó viszonyt ez a kis incidens, bár csak igen rövid időre is meg­zavarta és mulasztásomat, melyből e diszharmónia származott, jóváteendő, ezennel ide mellékelek 13.226 pengő 68 fillért és tisztelettel kérem, hogy ezen össze­get közadóhátralékom teljes kiegyenlítéséül elfogadni és e tényt adóívem megfelelő rovataiba bejegyezni ne terheltessék. Ilyirányú becsesük mielőbbi elvártában és azon kellemes reményben, hogy a közöttünk régebben fenn­állott és pillanatnyilag megkavart jó viszony most már kölcsönös megelégedésünkre akadálytalanul helyreáll, vagyok az Érdemes Elöljáróságnak igaz tisztelője Gróf Pálffy-Daui József Utóirat: Ezt a levelet írtam volna önöknek, ha lenne a zsebemben 13.226 pengő 68 filér. De mivel jelenleg nincsen, legyenek szívesek várni, amíg lesz, miután, már II. Bhamzesz Fáraó évezredekkel ezelőtt tör­vénybe iktatta, hogy amely zsebben nincsen pénz, azon zsebből pénzt kivenni nem lehet. Mi történt volna, ha a bicskei gróf ilyen levelet írt volna? Ugyanaz. Akkor is jött volna a végrehajtó, így is jön a végrehajtó. Akasztani vitték a cigányt és amikor már meg­kötözték az akasztófa alatt, Szembeköpte a hóhért. - Hogy mertél ilyet tenni, te gazember? - kérdezte az ügyész felháborodva. — Nono, hát mi történhetik? — mondotta a cigány. — A legrosszabb esetben felakasztanak ... nagy választékban Javítást,áthúzást vállalok! Weisz Dávid ernyőkészeta üzletében Rákóczi út 80, Ráday u. 10. Schmidt István budapesti ügyvédjelölt és dr. Zalkai Désiesné borzalmas halála a dunakeszi országúton Az ügyvédjelölt motorkerékpárja összeütközött egy teherautóval, amellyel egyik­ árokba fordult (Saját tudósítónktól.) Kedden délben Duna­keszi határában súlyos motorkerékpárszerencsét­lenség történt, amelynek halálos áldozata dr. Schmidt István budapesti ügyvédjelölt és életve­szélyes sérültje dr. Zakál Bénesné. Weisz Júlia 26 éves válófélben lévő úriasszony. Dr. Schmidt István édesapjánál, dr. Schmidt László fogorvos­nál lakott. Andrássy út 29. számú házban és mint ügyvédjelölt, nagybátyjának, dr. Schmidt Sándor ügyvédnek Visegrádi ucca 9. szám alatti irodá­jában dolgozott. Néha más ügyvédnél is vállalt helyettesítést.­ Kedden délelőtt szintén egy más ügyvédtől kapott megbízást, hogy jelenjen meg a váci járásbíróságon. Az ügyvédjelölt felült mo­torkerékpárjára. Útjára elkísérte dr. Zakál Dé­li­es­né, aki az ügyvédi irodában dolgozik mint gépírónő. Zakálné igen jó családból származik, édesapja a Kereskedelmi Bank Erzsébet­ körúti fiókjának volt vezetője, férje fiatal ügyvédjelölt, aki mellékesen zeneszerző is. Dr. Zakál és fele­sége válófélben vannak és az asszony albérletben lakik az Erzsébet körút 4. számú házban. Az ügyvédi iroda gépírónői minőségében kísérte el útjára dr. Schmidt István ügyvédjelöltet. A motorkerékpár Dunakeszi listtájában, a Vízművek második kútjánál, az árok mellett ha­ladt­­ak­, országút szélén elég gyors tempóban. Az út itt lejtős és síkos. A kanyarnál szembejött vele Bartes újpesti szállító cég teherautója, amelyet Siska Lajos sofőr vezetett. Schmidt nyomban fé­kezett, a síkos országúton azonban az erős féke­zéstől a motorkerékpár hirtelen farolt és szinte beleesett a teherautóba, amelynek vezetője ugyan­csak fékezett. Az összeütközés olyan erővel tör­tént, hogy mindkét jármű lezuhant az országút­menti árokba. Schmidt lerepült a motorkerékpár­ról, beesett az árokba, a teherautó rázuhant és agyonnyomta,­ Di. Zakálné súlyos sérüléseket szenvedett. Koponya­törése van, az egyik szeme kifolyt, zúzódásai vannak. A mentők az újpesti Károlyi-kórházba vitték. Schmidt holttestét a du­nakeszi hullaházba szállították további intézke­désig. A csendőrség kihallgatta Siska Lajos sofőrt, aki ártatlannak mondja magát az összeütközés dolgában. Szerdán helyszíni szemle lesz a szeren­csétlenség színhelyén. Dr. Zakál Dénesné este 7 órakor az újpesti Károlyi-kórházban sérüléseibe belehalt. Dr. Schmidt István ­ Egy nagy örökség csodálatos útja a hamisítók útvesztőjében Fegyelmi vizsgálat, bűnügy, belügyminiszteri intézkedés, botrány Szombathely, november 10. Szombathely városának szomorú szenzációja van. A város árvaszékével kapcsolatban olyan botrány pattant ki, mely a fegyelmin túl már az igazságügyi és rendőri hatóságokat is foglalkoztatja. Máris megállapítható, hogy a nyomozó hatóságoknak nem lesz könnyű dolga. Az eset előzményei hosszú évekkel ezelőtt indultak el útjukra, de csak most érlelődtek meg annyira, hogy a szomorú szenzáció kipattant. Több mint egy évtizede, hogy Szombathely egyik leggazdagabb ügyvédje, dr. Stirling Ede meghalt. Két kiskorú árva maradt utána, József és Melinda és egy beteges özvegy. A két testvér vagyonát a szombathelyi városi árvaszék kezelte. Egy évtizeden keresztül volt ke­zelés alatt a félszázezer aranykoronát érő örökség. Egy évtized után az örökség eltűnt. A kiskorúak egyike, Stir­ling József időközben felserdült és két év óta maga vette kezébe örökségének ügyét. Két évig nyomozott az ügy­ben, hogy kiderítse, kik tüntették el a vagyont. Nyomozásának eredménye az a feljelentés, melyben ismeretlen tettesek ellen csalás és közokirat hamisít­ás vádját emelte. A feljelentésben öt pontban foglalja össze a súlyos vádakat, melyek a továbbiak során valószínűleg még kibővülnek. A feljelentés szerint még 1918-ban a Stirling-árvák örökségéből hamis aláírással ellátott ügyvédi meg­hatalmazással eladtak egy nagyértékű ingatlant 24 ezer koronáért. A kiskorúak édesanyjának meghatalmazá­sán özvegy Stirling Edéné aláírása — a feljelentés szerint — kezdetleges hamisítvány. A befolyt összeget öt örökös között kellett volna felosztani. A feljelentés szerint azonban ismeretlen tettes, vagy tettesek az öz­vegy aláírásával ekkor újabb kérvényt­­nyújtottak be az árvaszékhez, melyben a 12 éves Melinda 4800 koro­nás részének kiutalását kérik. A feljelentés szerint ezen a kérvényen levő aláírás is hamis. Ezt a meg­indított vizsgálat is megállapította, sőt megállapította azt is, hogy ezt az összeget ki is fizették, de n­­em­ az özvegynek, hanem Stirling Lajosnak. • Az ügynek fordulatos eseményei most már bővelked­nek az érdekességben. A városi árvaszék 1923-ban 2314/1923 szám alatt egy jegyzőkönyvet vett fel, mely szerint Stirling József és Melinda az árvaszék előtt meg­jelentek és­ egy fontos okiratot saját aláírásukkal hite­lesítettek. A feljelentés szerint ez a jegyzőkönyv is tele van hamis adatokkal. Mert a két árva nem volt jelen az árvaszéken a jegyzőkönyv aláírásakor s így­ ezek az alá­írások is otromba hamisítványok 3193/923 szám alatt nem sokkal később felvett jegyző­könyv szerint az árvák ismét,­r megjelentek az árvaszék előtt és­­nagyért­ékű értékpapírokat vettek "fis. Erről az árvák ismét nem tudtak ten­mit, sőt állításuk szerint még ma sem tudják, hogy hol vannak ezek a papírok. Végül a­ feljelentés szerint egy telekkönyvi vétivre is — melyek csak személyesen vehetők át — ráhamisították az özvegy aláírását. A telekkönyvi végzés a szombathelyi Erzsébet királyné ucca II. sz. házra vonatkozik, melynek ügyé­ljén per is indult. Ebben a perben­ megállapították, hogy­­ a vevők részéről illetékosülés, történt, mert a 150 ezer,­­ koronáért megvett ingatlan után csak 30 ezer koronát vallottak be, s ez után fizették le az illetéket. Büntetést is róttak ki a vevőkre, akik ezt már le is fizették. De hogy kik voltak ezek a rejtélyes vevők,­­ ezt kell ki­nyomozni! Érdekes, hogy a feljelentés tárgyát képező bűnök már régebben kipattantak. Az ügy mégis csak most jutott el döntő stádiumba. Még 1929-ben a Kúria jog­erős ítélete már megállapította, h­ogy az árvákat a fenti ingatlan eladása körül 1800—1800 koronával meg­károsították. Kárukat kamatokkal valorizálva meg is ítélte a Kúria. Az ingatlan eladása körül ekkor perek keletkeztek. Ezek során kiderült, hogy a hivatalos jegyzőkönyvek hamis adatokat tartalmaztak. A polgármester Kiskos István fegyelmit is rendelt el az ügyben és az ira­tokat Vas megye alispánja, Horváth Kálmán dr. kapta meg, aki véghatározatában Horváth István árva­széki ülnököt fegyelmi vétségért dorgálásra ítélte. Az ülnök azzal védekezett, hogy jóhiszeműen járt el, mert a kiskorúak közeli rokonának meghatalmazása alapján járt el, aki a­ kiadott értékeket is átvette. A hamisí­tást nem ismerte el, csupán a szabálytalanságokat. A fegyelmi bíróság, tekintettel, hogy a kiskorúak hozzá­tartozójáról volt szó, úgy vette, hogy ebből azokra kár nem háramlott és ezért enyhe ítélettel fejezte be el­járását. Ennek a titokzatos hozzátartozónak a szerepét kell most tisztázni a hatóságoknak. A feljelentés szerint ugyanis éppen ő volt, az, aki visszaélt az árvák hely­zetével és az adódó lehetőségekkel. Ez a titokzatos ro­kon azóta meghalt. A feljelentés alapján még egy homályos dolog vár tisztázásra. Stirling Józsefet az árvaszéknél elfekvő iratok tanúsága szerint saját kérésére nagykorúsítot­ták. Stirling József ebben az ügyben a belügyminisz­terhez,­­ még Scitovszky Bélához feljelentést adott be, a nagykorúsítás ügyének kivizsgálását kérve, mert okmányokkal igazolta, hogy abban az időben Szombat­helytől távol teljesített katonai szolgálatot, édesanyja pedig­ súlyos betegen feküdt, tehát semmiesetre sem jelenhettek meg az árvaszék előtt a jegyzőkönyvek aláí­ltására. Ebből a nagykárúsításból kifolyólag szintén súlyos károsodás érte­ az árvákat. .Mintegy 21 eset aranykorona értékű kárt szenvedtek. Scitovszky intézkedése ebben az ügyben elmaradt. Az új belügyminiszter azonban váratlanul kezébe vette az ügyet. A legerélyesebb tisztázást követelte az árva­széki botrány ügyében. Erről leiratban értesítette az alispánt, egyben a fegyelmi vizsgálat lebonyolításával Vas megye Közigazgatási Bizottságát bízta meg. A Közigazgatási Bizottság pénteken délelőtt tartott ülésében Horváth István dr. volt árvaszéki ülnök, je­lenleg Kozombahely város főjegyzője szerepének tisztá­zására Ettingshausen Kálmán dr.-t, a megyei árvaszék elnökét bízta meg. Evvel a botrányos ügynek még nincsen vége. Stir­ling József, az ügy egyik károsultja megjelent tegnap az ügyészségen és hatrendbeli okirathamisítás miatt most mer név sz­erint is fel­jelentést tett Horváth Istváni főjegyző ellen.­­

Next