Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)
1931-11-11 / 256. szám
Szerda Egyre véresebb lesz a japán-kínai háború B© Japán szerint szó sincs hadiállapotról... Sanghai, november 10. (A Pesti Napló tudósítójától.) A japán-kínai háború napról napra véresebb harcokra vezet. Az északmandsúriai kínai csapatok tovább folytatják támadásukat a Nomni hídfőtől visszaszorított japán csapatok ellen. Hai-Cseng közelében kedden délelőtt véres csata volt, amelynek a kínaiak részéről — mukdeni jelentések szerint — hatszáz halottjuk van. A kínai hadvezetőség nem kíméli az emberáldozatokat s mindenáron harcképtelenné akarja tenni a Nomni hídfő védelmére kirendelt japán csapatokat. A japánok a véres csata után meghátráltak a túlerőben levő kínai csapatok elől és most már a Nonni hídfőtől hétmérföldnyire délre foglaltak úti állásokat. A japán hadvezetőség általános csapatösszevonást rendelt el a Nonni-folyó mentén és mindenáron vissza akarja foglalni a hídfőt. A japánoknak úgy látszik, az a szándékuk, hogy a Nonni-híd birtokbavétele után tovább folytatják az előnyomuláást észak felé és elfoglalják Zizikar városát, Ma kínai tábornok főhadiszállását. A Nonni folyó mentén dúló harcokra s a japán-kínai háború ezer és ezer halottjára való tekintettel egyenesen komikusan hat az a tokiói jelentés, hogy a japán kormány cáfolja, mintha Kína és Japán között hadiállapot állana fenn. A tiencsini zavargások után most már Pekingből is hasonló zavargásokat jelentenek. Leverték a korzikai banditalázadást Egyhetes rémuralom Pamevában — A banditák „terroradóztatásának" alkonya Marseille, november 10. (A Pesti Napló alkalmi tudósítójától.) Három nappal ezelőtt szállt hajóra Marseilleben Huot tábornok két század katonasággal és hat századcsendőrséggel, hogy kikössön Ajaceiotan s onnan hajtóvadászatra induljon a korzikai banditák ellen. Évek óta egyre elszántabban és merészebben garázdálkodnak Korzikában a banditák, akik az utóbbi hónapokban rettegésben tartották a szigetet. Eleinte a kopár sziklás hegyek között táboroztak a rablók és innen indultak támadó útjaikra. Többízben Véres csatát vívtak a korzikai csendőrséggel, amely a rablókbandák néhány jelentéktelenebb tagját tudta csak elfogni és teljesen tehetetlen volt az egyre jobban szervezkedő banditákkal szemben, akik valósággal forradalmi állapotokat teremtettek Korzikában. A rablóbandák sepedárisan szervezkedtek s minden bandának van egy-egy vezére. Ezek között legrettegettebb volt Joseph Bartoli, továbbá Borneo Spada, Santoni és Caviglioli. A banda vezérei a nyár folyamán odáig merészkedtek, hogy egyes falvakat és városokat teljesen hatalmukba kerítettek. Csak látszólag volt az úr a hatóság ezekben a falvakban, a tényleges hatalmat a bandavezérek gyakorolták. Senki nem mert velük kikezdeni, tehetetlen volt a rendőrség és a csendőrség. A jómódú polgárok ki voltak szolgáltatva a banditák kénye-kedvének.* A bandavezérek formális adót vetettek ki a polgárokra és azokat behajtották. Aki vonakodott a fizetéstől, azt eleinte megfenyegették, majd ha nem fizetett, elrabolták, a hegyek közé vitték és ott fogva tartották. A hozzátartozóknak kellett azután, mint váltságdíjat kifizetni a kirótt adót. Gyakran megtörtént, hogy ha a hozzátartozók nem fizették határidőre az adót, akkor az elhurcolt szerencsétlen polgárt sohasem látta viszont családja. " fA banditák főhadiszállása Palneca község. Itt lakott Joseph Bartoli, a legrettegettebb bandavezér, akinek m meggyilkolása kirobbantotta a véres harcokat a szigeten. Bartoli 15.000 frank »adót« vetett ki egy gazdag korzikai fakereskedőre, Simonettire. Egyik »káplárát« küldte Simonettihez a rettegett bandavezér, figyelmeztetve, hogy még mindig nem fizette meg adóját. A múlt szerdára tűzte ki az adófizetés határnapját azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha nem fizet, akkor Palnecába, onnan pedig a hegyek közé viszik. A szerencsétlen fakereskedő megígérte a banditakáplárnak, hogy megilleti »tartozását« és megjelenik az idézésre a határnapon, szerdán. Palneca közelében egy erdő szélén kellett megjelennie a fakereskedőnek, ahol a megbeszélt időben várta őt Bartoli két •»• szárnysegédével«. Simonetti puskával a vállán jelent meg az adóbehajtás színhelyén, magával vitte a 15000 frankot, átadta Bartolinak, aki mosolyogva zsebrevágta a pénzt, majd előrántva revolverét, kényszeríteni akarta Simonettit, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amely szerint még 50 000 frank megfizetését vállalja. A kereskedő vonakodott az aláírástól, mire a bandita célbavett egy falevelet és kétszer egymásután átlőtte, ilyen módon figyelmeztetve Simonettit, hogy ugyanaz a sors fogja érni, mint a falevelet. A kereskedő erre megkérdezte a banditától, hogy puskával is ép ilyen jól tud-e célozni. Bartoli átvette a kereskedő puskáját és önkéntelenül a kereskedő kezébe adta revolverét. Amíg a bandita néhány lépést tett, hogy alkalmas célpontot válasszon ki, a kereskedő háromszor egymásután rálőtt a banditára, aki élettelenül összerogyott. A két ..»szárnysegéd«, miután vezérük megkapta a pénzt, eltávozott és így a banditavezér megölésének nem volt tanúja. Simonetti kikutatta a banditavétér' Zsebeit, vissZavette 15.000 frankját és Ajaccioba sietett autón, ahol jelentést tettaz esetről. A banditák megtalálták vezérük hulláját és boszszúlóhadjáratra indultak. Egy héttel ezelőtt fogságba vetették Palneca legelőkelőbb polgárait és Caviglioli banditavezér vezényletével megütköztek egy szakasz csendőrséggel, amelyet Neveglise csendőrhadnagy vezetett. Az egész csendőrszakaszt a hadnaggyal együtt lemészárolták. Ajaccioból katonaság és csendőrség indult a banditák ellen, de a lázadók elsájcolták magukat Palneca község előtt és megkezdődött mintegy húsz faluban a banditák rémuralma. Huot tábornok parancsnoksága alatt két század katonaság és hat csendőrszázad vonult Palneca ellen és két napig tartó ostrom után sikerült elfoglalni a községet, ahol elfogták a banditák egy részét. A harcban elesett maga Caviglioli is. Két rettegett bandavezért, Spadat és Borneót sikerült elfogni. Bilincsekbe verve kísérik őket Ajaccioba. Most tovább folyik a tisztogatás Korzikában, amelyet végleg meg akarnak menteni a banditák rémuralmától. A Korzikába szállított csendőrszázadok páncélos autókkal, ágyúkkal, géppuskákkal és repülőgépekkel felszerelve indultak a banditák ellen. Két falut, amelynek lakói állandó összeköttetést tartottak fenn a banditákkal, teljesen körülzártak. Eddig 23 embert tartóztattak le. Huot tábornok r Fájdalomtól megtört szívvel adjuk tudtára a rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, hogy Brénai Elek a legjobb férj, apa és nagyapa 61 éves korában hirtelen elhunyt. Pihenést nem ismerő áldásos tevékenységében, örökké alkotni vágyó munkájában fáradt szíve megállásra kényszerítette és hétfőn este örökre lehányta szemeit. Szerdán délután 1 23 órakor a rákoskeresztúri új izr. temető halottasházából kísérjük örök nyugvóhelyére. Mélyen gyászoló felesége Rónai Elekné és gyermekei Rónai László (New-York), Margit, János és Juci, vejei Löbl Nándor és Holzmann Jenő, menye Lobi Mária, unokája Lobi Vera, bátyja Rónai Gyula és nővére özv. Kalasony Jakabré (Kassa) A Dunába ugrott egy leány és udvarlója követte (Saját tudósítónktól.) A Szilágyi Dezső téren kedden este fiatal pársétált fel s alá a Dunaparton: Lengyel Imre 30 éves tolmács, aki a Szövetség utca 43. számú házban lakik és Dóringer Mária 29 éves bécsi születésű leány. Séta közben a férfi, és a nő között veszekedés támadt, amely anynyira elfajult közöttük, hogy a nő hirtelen otthagyta a férfit, lerohant a Dunához és belevetette magát a vízbe. A férfi megdöbbenve követte és amint látta, hogy a leány a halálba akar menni, meggondolás nélkül utána ugrott, hogy kimentse. A hajósok és néhány járókelő figyelmes lett a különös kalandra, majd szörnyűködve vette észre, hogy úgy a férfi, mint a nő örvénybe került, amely elmerüléssel fenyegeti őket. A hajósok csónakba ugrottak és az árral küzdők segítségére siettek. Nagynehezen meel is közelítették a két fuldoklót és csákányok segítségével kivonszolták őket a partra. Ekkor már mindkettő eszméletlen volt. A mentők a Rókus-kórházba vitték őket. PESTI NAPLÓ 1931 november 11 A 2-E1 CSÖVES EGYEN- ÉS VÁLTÓÁRAMÚ TELEFUNKEN 121 16 millió deficit helyett 55 ezer pengő felesleget mutat a főváros költségvetése (Saját, tudósítónktól.) A főváros közgyűlése csütörtökön délután kezdi meg az 1932. évi új fővárosi költségvetés tárgyalását. A törvényhatósági tanács néhány hét előtt még olyan költségvetési tervezetet kezdett tárgyalni, amelyben 16,3 millió pengő deficit volt előirányozva, a most előterjesztett új költségvetéstervezet már nemcsak nem deficites, de 55.568 pengő felesleget tüntet fel. A polgármester a módosított költségvetési előirányzattal részletes jelentést és javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, amely hangsúlyozza, hogy az üzemek szolgáltatási árát lehetőleg nem szabad emelni, ellenben megtakarításokkal kell az esetleg mutatkozó hiányt eltüntetni. Részletesen ismerteti a javaslat a takarékosságra vonatkzó tervezet, intézkedéseket, amelyek egész sereg kiadási tételt törölnek. Hangsúlyozza a jelentés, hogy a BESZKÁRnak a ma tapasztalható közlekedési mizériák kikerülése céljából új menetrendet kell megállapítani és ebben gondoskodni arról, hogy a kocsik száma, esetleg az egyes relációk módosításával, megváltoztatásával mindenkor igazodjék a forgalmi igényekhez és a szükségletekhez. Jelentést tesz a polgármester az Autóbuszüzem költségvetésének átalakításáról, majd arról, hogy a Községi Takarékpénztárnál a kiadásokat 216.000 pengővel csökkentették. A kórházi ápolási díjak 6 pengő 20 fillért fognak kitenni a jövőben, de egyben megszűnik a kórházi alap önállósága. Az új költségvetési kiadások előirányzata 131,264.452 pengő, a bevétel 181,320.020 pengő. Részletesen foglalkozik a jelentés az egyes címek költségeivel, majd kijelenti, hogy ötmilliót kér a főváros a kormánytól az insegakció lebonyolítására. Súlyos vádak egy Hatai tóvárosi orvos ellen Tóváros, november 10. (A Pesti Napló tudósítójától.) Szombaton délután névtelen levél érkezett a süttői csendőrörsre. A névtelen levél írója előadta, hogy Harcsa Erzsébet dunaalmási leány nyolc nappal ezelőtt terhes állapotban távozott Dunaalmásról s nyolc nap múlva úgy tért vissza a községbe, hogy a terhesség legkisebb jele sem látszott rajta. A süttői csendőr Örs a névtelen levél alapján egy járőrt küldött ki Dunaalmásra az ügy lenyomozására. Harcsa Erzsébet először tagadott, majd megtört s bevallotta, hogy dr. Pártos Gyula, a MÁV fővárosi betegpénztári orvosa tiltott műtétet hajtott rajta végre. Azonnal járőrt küldtek ki dr. Pártos Gyula lakására. Az orvos beismerő vallomást tett. Azzal védekezett, hogy Harcsa Erzsébet valójában nála járt s addig könyörgött neki, mig 150 pengőért vállalkozott a műtét végrehajtására. Dr. Pártos Gyulát beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezték. Vasárnap délután az ügynek váratlan fordulatot, adott Harcsa Erzsébet ismételt kihallgatása. A lány ugyanis előadta, hogy dr. Pártos nem első ízben hajtottrajta végre hasonló műtétet. Még 1930-ban járt nála s akkor az orvos tanácsára a magzatot a pincéjükben elásta. Érdekes egy mosónő vallomása aki szerint dr. Pártosnál volt ezelőtt 5—6 nappal s akkor látta, hogy az orvos egy magzatot papírba csomagolt és elégetett. Az orvos erélyesen tagadja a szerinte lehetetlen vádakat. Dr. Pártos Gyula aránylag fiatal orvos, 36—38 év körül. Tóvároson néhány éve tartózkodik a MÁV megbízásából s szívesen látott tagja volt a kisvárosi társaságnak. Ezelőtt három évvel elvált feleségtől, most háztartását egy öregasszony vezeti. • M 1 -