Pesti Napló, 1932. január (83. évfolyam, 1–25. szám)
1932-01-22 / 17. szám
Péntek PESTI NAPLÓ 1032 január 22 Dréhl Imre ellen a miniszterelnök elrendelte a fegyelmi vizsgálatot A volt államtitkár ez ellen tiltakozást jelentett be Károlyi miniszterelnöknél (Saját tudósítónkról.) A képviselőház — mint ismeretes — január 15-iki ülésén heves vita után az egységes párt és a keresztény párt szavazataival fefüggesztette Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár mntelni jogát A mentelmi jog felfüggesztését annak idején még Ernszt Sándor népjóléti miniszter kérte, hogy a volt államtitkár ellen fegyelmi vizsgálatot indíthasson. Dréhr azt az álláspontot képviselte, hogy a politikai államtitkár nem vonható fegyelmi bíráskodás alá, s kérte, hogy ügyét, valamint a népjóléti minisztérium egész ügykezelését parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja meg. Amikor ezt a kérését nem teljesítették, néhány nap előttfeljelentéssel fordult az ügyészséghez a népjóléti minisztériumban a fegyelmi vizsgálat adatai és képviselőházi beszédek szerint előfordult bűncselekmények ügyében. Ilyen előzmények után csütörtökön kézbesítették Dréhl Imrének a fegyelmit elrendelő határozatot, amelyet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, mint a népjóléti minisztérium jelenlegi vezetője írt alá. A volt államtitkár azonnal bejelentette ez ellen tiltakozását és a következő beadványt juttatta el a miniszterelnökhöz: — Nagyméltóságú Miniszterelnök úrt Kézbesítettek nekem Excellenciádtsak, mint ideiglenes népjóléti és munkaügyi miniszternek sajátkezű aláírásával ellátott T. 6/1932. számú határozatát, amely szerint mint népjóléti és munkaügyi miniszter elrendeli ellenem a fegyelmi vizsgálatot. Ez ellen a miniszteri elhatározás ellen tiltakozást jelentek be, mégpedig úgy a rendelkezőrész, mint az indokolás egész tartalma ellen. Ezt a szokatlan kijelentést kell használnom, mert maga a határozat is szokatlan, precedens nélkül álló. Még nem volt a magyar fegyelmi judikatúrában eset, ahol a politikai felelősséggel tartozó miniszter a vele politikai felelősségben osztozó, őt politikailag is helyettesíteni jogosult politikai államtitkárával szemben fegyelmi úton lépett volna fel. Ami Nagyméltóságod határozatának törvényes megtámadását illeti, ezt a jogomat a törvény rendes útján érvényesítem az előtt a bírói fórum előtt, ahová a jogorvoslat tartozik. Addig is azonban, amíg a bíróság szava elhangzik, közlöm, hogy: 1. Nem ismerhetem el Nagyméltóságomat bírónak ebben az ügyben. Nincs olyan magyar törvény és nincs olyan magyar törvényes rendelet, mely a miniszternek fegyelmi bírói jogot biztosítana a politikai államtitkárral szemben. Én pedig soha, semmi más vonatkozásban köztisztviselő nem voltam és nem vagyok. Engem a Kormányzó úr Őfőméltósága nevezett ki a népjóléti és munkaügyi m. kir. minisztérium politikai államtitkárává és ugyancsak ő mentett fel legfelsőbb elismerésének nyilvánítása mellett e politikai tisztem alól. A most szándékolt fegyelmi eljárás, amelyet Nagyméltóságod hivatali elődjének a képviselőházhoz intézett megkereséséből ismerek, közjogilag és közigazgatás jogilag képtelenség. Ennek legkirívóbb tünete, hogy még azt is megengedhetőnek tartotta, hogy a rangban több fokozattal felette álló politikai államtitkárral szemben egy más minisztériumba beosztott miniszteri tanácsost rendel ki a fegyelmi bizottság vizsgálóbiztos tagjaként. Nagyméltóságod ismeri és bölcsen tudja e megkülönböztetések helyességét, annak tulajdonítom, hogy határozatát sem kihirdetett törvényre, sem törvényes rendeletre nem alapítja, mert ilyenek egyike sem létezik. 2. Nem ismerhetem el, hogy engem olyan intézkedések miatt lehessen fegyelmi úton felelősségre vonni, amelyeket sem igénytelen személyem, sem a népjóléti és munkaügyi miniszter úr el nem rendelt, hanem maga a minisztertanács, az a felelős tényező, amelytől a most fegyelmi eljárás alá vont intézkedés származik. Nehogy pedig ezt bárki is kétségbe vonhassa, vagy tájékozatlanságban maradjon, én e részben kénytelen vagyok a leghitelesebb és legtekintélyesebb bizonyítóerőre hivatkozni, mégpedig gróf Károlyi Gyula miniszterelnök úrra. Ennek bizonyságául ideiktatom Nagyméltóságod sajátkezű aláírásával ellátott határozatának első mondatát, amelyet mindenki a legmélyebb tisztelettel tudomásul venni tartozik. Szól pedig ezenképpenis megelőző vizsgálattal megállapított adatok szerint a minisztertanács 1929. évi június hó 15-ikén két minisztériumi autónak, jelesül a miniszter és a politikai államtitkár rendelkezésére álló gépkocsiknak kicseréléséhez járult hozzá és e célból összesen 9000 P felhasználását engedélyezte a menekültügyi hitelből. Ha a »menekültek pénzét« jónak látta a minisztertanács rendeltetésétől eltérő célokra fordítani, ez csak a minisztertanácsra és az 1848. III. tc.-re tartozik. Eddig ezt sehol el nem mondtam. Most se mondtam volna el, mert a hivatalos titkot, megőrzöm, de felment ezalól az, hogy ezt Nagyméltóságod írta le és írta alá határozatában, melyet az érdekelteknek megküldött. 3. Nem ismerhetem el, hogy Nagyméltóságod a képviselőház határozatával szemben kijelölje önmagát ez ügy bírói fórumaként. A képviselőház affelől határozott, hogy a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresés illetékes hatóságtól érkezett-e. De afölött, hogy ki ennek az ügynek illetékes bírája, a képviselőház nem elöntött. Helyesen, mert alkotmányunk egyik pilisre az a bírói függetlenség, amely törvényben van biztosítva és amely úgy intézkedik, hogy senkit illetékes bírájától elvonni nem szabad. Mivel pedig azt, hogy ki illetékes bíró, csak törvény szabályozhatja és nem közigazgatási intézkedés, sérti a törvényt és a magyar alkotmányosságot az a határozat, mely törvényes hivatkozás nélkül önmagát megfellbbezhetetlen bírónak nevezi ki. Úgy, amint köztörvényi ügyben a képviselőház elé csak az tartozik, hogy a megkeresést illetékes vádhatóság küldte-e, de szóba se kerülhet, hogy ki ítélkezzék, azonképpen, ha Nagyméltóságodat illetékesnek fogadta el a parlament arra, hogy mint vádemelő kérhesse a mentelmi jog felfüggesztését, arra nem adott Excellenciádnak jogot, hogy egyszemélyben a vád képviselője és bíró is legyen. Nem az én sérelmem, a közérdek az, hogy a nagy nyilvánosság előtt és ne egy fegyelmi elárás rejtett kulisszái mögött járjunk a végére mindannak, ami történt. Segítsen ebben Excellenciád. Tegye félre ezt a mondvacsinált »fegyelmit«, menjünk a parlamenti bizottság nyilvánossága, meg a független magyar bíróság pártatlansága elé! Fogadja Excellerr""a legmélyebb tiszteletem nyilvánítását. Dréhl Imre s. k. országgyűlési képviselő. GREKEDTSÉG, KÖHÖGÉS „Itt az utolsó óra, amikor minden válaszfalat le kell bontanunk" Farkas István, a tiszáninneni református egyházkerület új püspöke nyilatkozik programjáról Miskolc, január 21. (A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) Dr. Révész Kálmán püspök örökéért megindult választási küzdelem véget ért. A január 15-ig beérkezett szavazatokat csütörtökön délelőtt felbontotta a szavazatszedő bizottság, amelynek elnöke Dókus Ernő főgondnok, felsőházi tag volt. A szavazatok alapján abszolút többséggel Farkas István kormányfőtanácsos, alsóborsodi esperes lett 134 szavazattal a tiszáninneni református egyházkerület püspöke. Az új püspök beiktatására — bár a tradíciók szerint annak egy hónapon belül meg kellene történni — minden valószínűség szerint csak a tavasszal kerül sor. Farkas István püspök csütörtökön este fogadta miskolci lakásán a Pesti Napló tudósítóját és a következőket mondotta: — Mi lehet az új püspök programja, a mostani időkben, — kezdte nyilatkozatát — amikor mindent lerombolva lát maga körül! Ezékiel próféta hatalmas látomása áll előttem, a szerteheverő csontokkal és romokkal teleszórt mező. Ezt látom én is. A sárospataki főiskola a múlt évben is deficittel zárult. A kerület két gimnáziuma, a miskolci reálgimnázium és a leánygimnázium hatalmas küzdelmet folytatnak a létért.. Az államsegély megvonása folytán a vidéki lakosok alig tudnak megélni, s még csak annyiuk sincs, hogy gyermekeiket neveltetni tudnák. Rettenetes a helyzet éppen az államsegély megvonása folytán, amelyben a falusi tanítóság él. Nincs más teendő, mint sorra járni valamennyi egyházközséget, a legkisebbet is, a legmesszebbfekvő odúkban lévőket is, elvinni hozzájuk az evangélium tüzét, világosságot és biztatást mutatni számukra. A püspök egyik leelsőbb gondja lesz a felekezeti békék istápolása. Mindig fennen hirdettem, hogy összefogásra van szükség és most szeretném belevinni valamennyi felekezet templomába, hogy itt az utolsó óra, amikor lebontva minden válaszfalat egyesüljünk közös eszmében Krisztus t örök királyságának szolgálatában. Meghatottan olvastam gróf Miuláth Gusztáv erdélyi püspök pásztorlevelét, akitől elvettek minden vagyont és most már a becsületét is megérintik és a püspök így kiált fel: » milyen boldog vagyok, hogy lerongyolódtam«. Ez az a próba, ami szemem előtt lebeg, áldozatot hozni minden gyülekezetért, a krisztusi békességért. A püspöki állást nem tekintem díszt kölcsönző méltóságnak. És nem tartok hivatalos órákat, hozzám mindenki bármely időben jöhet. Üdvözletemet küldöm a volt püspökjelölteknek, elismerem munkás, nagy érdemeiket A Zsidókórház sztrájkoló orvosai a munka abbahagyását kérik a rendelő főorvosi kartól (Saját tudósítónktól.) A Zsidókórház orvossztrájkja meglehetősen nehéz helyzetet teremtett úgy a kaszabklinika, mint a Bródy Adél-kórház ambulanciáján. A kiadott hivatalos közlés szerint az al- és segédorvosok kedden délelőtt megkezdett sztrájkjának nem voltak komolyabb következményei és az ambulancián normálisan folyt a betegek orvosi kezelése. De tény az, hogy a körülbelül 70 al- és segédorvos lemondása folytán igen súlyos helyzet állott elő. A rendelést a naponként jelentkező sokszáz beteg számára kizárólag a főorvosok látják el, mindenféle asszisztencia nélkül. A kórház vezetősége látván a nehéz helyzetet, az osztályos orvosokhoz fordult és felhívta őket arra, hogy az ambulancián helyettesítsék sztrájkoló orvostársaikat. A Kaszab-klinika és a Bródy Adél-kórház osztályos orvosai hivatkoztak az Orvosszövetség súlyos határozatára, amely kimondja a eavete-t mindazokra az állásokra vonatkozóan, amelyeket az ambulancia orvosai töltöttek be. E határozat szerint az Orvosszövetség fegyelmi eljárást indít minden olyan orvos ellen, aki a díjazást követelő orvosok helyett az ambulancián munkába állna. A Zsidókórház vezetősége közölte az osztályos orvosokkal, hogy amennyiben ragaszkodnak elhatározásukhoz, az izraelita hitközség vezetőségének jelenteni fogják magatartásukat és ellenük a fegyelmi eljárást a hitközség meg fogja indítani. Az osztályos orvosok ennek ellenére nem voltak hajlandók az Orvosszövetség határozatával szembehelyezkedni. A sztrájkoló orvosi kar tudomására jutott, hogy a hitközség elnöke részükre ezidőszerint semmiféle fizetést megállapítani nem hajlandó s legfeljebb annyi engedményt tesz, hogy a hitközség ingyenebédeltetési akciója keretében az arra rászoruló orvosoknak ebédet engedélyez, de ezt sem a kórház területén belül. A sztrájkoló orvosi kar ezek után csütörtök esti értekezletén elhatározta, hogy átiratot intéz a rendelő főorvosi karhoz, felkéri őket, hogy legyenek velük szolidárisak és a lehető legrövidebb időn belül — a betegek károsodása nélkül — hagyják abba a munkát. Elhatározták továbbá, hogy újból a szövetséghez fordulnak, amely kongresszusi határozata értelmében hasonló esetben mására hivatott, a fizetés megállapí. Anglia az egész vonalon áttér a védvámpolitikára? london, január 21. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Csütörtökön kétszer is volt minisztertanács a Downingstreeten. A kormány tagjai kereskedelempolitikai kérdéseket vitattak meg és azokról az intézkedésekről tárgyaltak, amelyeknek segítségével meg lehetne javítani az angol külkereskedelmi mérleget Az egyes szakminiszterek jelentést tettek előkészítő munkájukról s mindnyájan azt javasolták, térjen át Anglia az egész vonalon a védvámpolitikára. A minisztertanács döntését a legközelebbi napokban várják. A Royal Szálló Éttermei a mai naptól kezdve a Hawai-operettben vendégszereplői szenzációs amerikai jszt-verekar OTERO argentínai zenekarával feláltva minden este és délutánonként tánczenét szolgáltat