Pesti Napló, 1934. április (85. évfolyam, 73–96. szám)
1934-04-18 / 86. szám
Szerclc Paulini Béla egyetlen fia Ercsiben főbelőtte magát (Saját tudósítónktól.) Tragikus öngyilkosságre érkezett kedd délben Ercsiből Budapestre:fj. Paulini Béla, a Fejérmegyei Cukorgyár Rt. 2 éves segédtisztje, főbelőtte magát és mire ráaláltak, már halott volt. A fiatalember egyetlen fa Paulini Bélának, az ismert írónak, a »Gyöngyösbokréta« néven népszerűvé lett parasztegyüttes vezetőjének és szervezőjének, a Háry János cimű dalmű szövegírójának. Kedd délben néhányszavas távirat értesítette a tragikus eseményről Paulini Bélát, aki feleseivel azonnal Ercsibe utazott. Itt tudták meg, hogy milyen körülmények között lett öngyilkos aiú. A fiatalember már évek óta nem lakott édesapjánál, nevelőintézetben tanult. Egy hónappal ezelőtt állást kapott a Fejér megyei Cukorgyárban. A fiú, aki nagyapja gazdaságában szerette meg a gazdasági munkát, gazdatisztnek készült. Nagyapja ugyanis gróf Esterházy Móric csákvári uradalmának nyugalmazott főintézője. A fiú a cukorgyár gazdaságában segédtiszt lett. Fizetést is kapott, egyszobás lakást kint a pusztán. Látszólag jól érezte magát új helyén, felettesei meg voltak vele elégedve, annál nagyobb volt, a megdöbbenés, amikor kedd hajnalban a cselédség hiába költögette a fiatal segédtisztet. A körorvos megállapította, hogy egy revolverlövéssel végzett magával. Az ercsi csendőrség indította meg az öngyilkosság ügyében a nyomozást Búcsúlevelet kerestek, amely megmagyarázta volna az öngyilkosság okát, de egy sor írást sem találtak. Nem tudja megmagyarázni fia öngyilkosságát az Ercsiben tartózkodó Paulini Béla sem, akivel kedd este telefonon beszéltünk. — Teljesen értetlenül állok az öngyilkosság előtt — mondotta a telefonba Paulini Béla. — Most kapott állást, hogy mi oka lehetett, nem tudom... Talán szerelem?... Nem tudom... A főváros művésztársadalmában osztatlan részvétet keltett a népszerű és általános szeretetnek örvendő Paulini Béla gyásza. A Nemzeti Bank nem utal ki dinárt a magyar utasok számára és nem köt fürdőegyezményt Jugoszláviával Két év óta gördítenek akadályokat a jugoszláv hatóságok a magyarországi utazás elé (Saját tudósítónktól.) Régi panasza a jugoszláviai magyarságnak, de maguknak a" jugoszláv alattvalóknak is, hogy az ottani hatóságok megnehezítik a Magyarországba való utazást. Nehézségeket ámasztottak az útlevél kiadásánál, a magyar nemetiségű polgáraik útlevelét hosszú ideig visszaartották, míg a jugoszláv alattvalókat vagy lebeszélték a Magyarországra való utazásról, vagy pedig egyszerűen nem adtak nekik útlevelet. Különösen kirívó volt a jugoszláv hatóságoknak ez a magatartása olyan alkalmakkor, amikor Budapesen kiállításokat, vásárokat vagy ünnepségeket rendeztek és ezekre nagyobb számmal óhajtottak utazni a jugoszláviai alattvalók. A magyar kormány hosszú ideig szótlanul tűrte ezt a barátságosnak éppen nem mondható magtartást és csupán egyes jugoszláv-magyar tárgyaások alkalmával hozták szóba a sérelmeket. Ilyen alkalmakkor jugoszláv tárgyaló felek rendszerint kilátásba helyezték a sérelem orvoslását, ámde a gyakorlat továbbra is az maradt, hogy a Budapestre való utazás elé szinte elháríthatatlan akadályokat gördítettek a jugoszláv hatóságok. Ezt a helyzetet erősen kiélezte egy feltűnő itézkedés. Mint az »Idegenforgalom« című lap kedden megjelent száma közli, a jugoszláv hatóságok egy idő óta a jugoszláv útlevelekbe a következő feljegyzéseket írják be: »Érvényes Európára, kivéve Magyarországot«. Ez azért megdöbbentő, mert európai szokás szerint az útevelekben mindenfelé ez az általános feljegyzés: »Érvényes Európára«. Egyes országok csak Szovjet-Oroszországgal szemben tettek kivételt, de azt is csak addig, ameddig a szovjetet diplomáciailag el nem ismerték. Magyarország sem Európában, sem másutt még soha nem találkozott azzal a sértő gyakorlattal, amelyet a jugoszláv hatóságok léptettek életbe, amikor az alattvalóik számára adott, európai érvényű útlevélből Magyarországot kirekesztették. A magyar hatóságok most már kénytelennek voltak a retorzió eszközéhez folyamodni. Ez a retorzió azonban nem abban állott, hogy a magyar útlevelekbe szintén bevezették volna azt a feljegyzést, hogy érvényes egész Európára, kivéve Jugoszláviát, mert a nemzetközi udvariasságnak és szokásnak ilyen negligálására Magyarország nem hajlandó, hanem abban, hogy a magyar nyaralóközönségnek nem adják meg a jövőben a hivatalos segítséget ahoz, hogy pénzét jugoszláv fürdőkben és üdülőhelyeken költhesse el-A magyar közönség az utóbbi években igen erősen látogatta a jugoszláv nyaralóhelyeket. Ez ellen nemcsak hogy nem tett semmit a magyar kormány, hanem mindig eleget tett a dinárt igénylő közönség kívánságának. Most a Nemzeti Bank úgy határozott, hogy a Jugoszláviába utalók számára dinárt nem ad, még az útlevelenként engedélyezett 150 pengő értékben sem. A jugoszláviai magyarság köréből az a panasz is érkezett Magyarországba, hogy az innen küldött leveleket nem kézbesítik pontosan és vagy hanyagságból, vagy tudatos rosszindulatból sok címzett nem kapja meg a Magyarországból neki küldött leveleket. Ezekről a magyar sérelmekről jól értesült helyen a következőiket mondották a Pesti Napló munkatársának: — A posták között fennálló nemzetközi szerződések értelmében minden posta tartozik kézbesíteni az illető ország lakosai címére érkezett postai küldeményeket. A magyar postához még nem jött megkeresés, sem feljelentés, hogy a magyar posta Jugoszláviába irányított küldeményeit nem kézbesítették volna. Ha a magyar posta vezérigazgatósága azt megállapítaná, hogy a Magyarországból küldött leveleket Jugoszláviában nem kézbesítik, Magyarország jogorvoslattal fordulna a nemzetközi fórumokhoz. Ami az »idegenforgalom« közlését illeti az útlevélsérelemről, ez valóban fennáll és a magyar hatóság DR. LAKATOS BADENI SZANATÓRIUMÁBAN újonnan bevehetett egységárak úgy penzióra, mint az összes gyógykezelésekre. Teljes penzió háromszori étkezéssel már 12 P-től PESTI NAPLÓ 1934 április 18 . JOSÉ MOJICA Amerika hangfenoménja a newyorki Metropolitan-opera tenoristája minden előadáson fellép a KAMARA MOZGÓSZÍNHÁZBAN „Cigánykirály" című Fox-filmben. Partnere: ROSITA MORÉNA a tánc királynője! gok kénytelenek ahoz a legenyhébb retorzióhoz fordulni, hogy nem adnak segítséget a magyar közönségnek ahoz, hogy pénzét abban a Jugoszláviában költse el, amely a maga alattvalóit nem engedi Magyarországra utazni. Magyarország már évek óta tapasztalja, hogy Jugoszlávia megnehezíti magyar nemzetiségű alattvalóinak utazását Magyarországra, de a jugoszláv alattvalók sem juthatnak egykönnyen útlevélhez, ha Budapestre akarnak utazni. Ezt a barátságtalan gyakorlatot már mintegy két év óta folytatják a jugoszláv hatóságok és a magyar kormány, valamint a Nemzeti Bank igyekezett közvetlen tárgyalások során a dolgot tisztázni. Tavaly, amikor Jugoszlávia azzal az előterjesztéssel fordult Magyarországhoz, hogy fürdő megegyezést kössünk velük, szintén szóvátettük a sérelmet, és a jugoszláv megbízottak ígéretet is tettek a sérelem reparálására. Az ígéretet azonban tett nem követte. Nem volt tehát egyéb választás, mint az, hogy a Nemzeti Bank dinárt a Jugoszláviába utazók számára nem utal ki és nem hajlandó az idén fürdőegyezményt kötni Jugoszláviával. Megölte és feldarabolta édesanyját és vadházastársát Debrecen mellett egy parasztlegény Debrecen, április 17. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Példátlan kegyetlenséggel végrehajtott kettős gyilkosság történt hétfőn délután Egyek községben. Molnár József 21 éves egyeki gazdalegény több fejszecsapással megölte, majd feldarabolta édesanyját, özv. Molnár Imrénét és annak vadházastársát, Jakab Péter napszámost. Molnár Imre egyeki gazdálkodó két évvel ezelőtt halt meg, kis szőlőt és házat hagyott maga után. Ebben a szőlőben és a házban élt az özvegy legkisebb fiával, Józseffel, míg a többi nagyobb gyermek már önálló családi életet élt Körülbelül egy esztendővel ezelőtt az özvegy összeköltözött Jakab Péter napszámossal. Jakab valamikor jómódú ember volt, de teljesen tönkrement. Az öszszeköltözés után rávette az asszonyt, hogy adja el a szőlőt. 200 pengőt kaptak érte és azt rövidesen felélték és elmulatták- Jakab nem akart dolgozni. A fiatal Molnár József néhány nappal ezelőtt megtudta, hogy az anyja a házat is el akarja adni, mire azt kívánta, hogy adják ki az ő örökrészét, mert különben mindent elköltenek és neki semmi sem marad. Az anyja megtagadta a legény kérését, emiatt napokon át háborúság volt az anya és fiú között, ami nem egyszer tettlegességgé is fajult. Alegény kérte az anyját, hogy szakítson Jakab Péterrel akit rossz szellemének tart. A legény azonban hiába kérlelte az anyját, mire elhatározta, hogy végleg leszámol úgy az anyjával, mint Jakab Péterrel. Hétfőn délután 5 óra tájban az anyja egyedül volt otthon. A fiú felkapott egy fejszét és azzal teljes erővel a küszöbön ülő anyja fejére sújtott. Amikor az anyja összeesett, bevonszolta a konyhába és ott a megvadult fiú egymásután csapott rá az anyjára a fejszével, úgyhogy fejét és a felső testét a felismerhetetlenségig összeroncsolta. Még folyt a fiú véres vagdalózása, amikor hazaérkezett Jakab Péter. A fiatal Molnár a konyha ajtaja elé állva, odakiáltotta Jakabnak, hogy hívja az anyja. Amikor Jakab belépett a konyhába, a fiatal Molnár hirtelen rávetette magát, a fejszével a fejére sújtott, úgyhogy Jakab összerogyott az asszony holtteste mellett. A fiú Jakab holttestét is valósággal szétdarabolta a fejszével. Azután nyugodtan bezárta a konyhát és elment hazulról. Útközben találkozott bátyjával, akit vendéglőbe hívott, majd italozás közben mindent elmondott neki. A bátyja rábeszélésére jelentkezett a csendőrségen és feljelentette magát. Dr. Preineszbergert debreceni vizsgálóbíró Horváth Artúr törvényszéki orvossal szerdán megy ki a helyszínére a boncolás megejtése végett. Titulescu megkezdte politikai tárgyalásait Párizsban Párizs, április 17. (A Pesti Napló tudósítójától.) Titulescu párizsi programja díszebéddel kezdődött, amelyet Lebrun köztársasági elnök adott kedden délben az Elysée-palotában tiszteletére. Lebrun rendkívül szjvélyesen fogadta a román államférfit és feleségét. Az ebéden Doumergue miniszterelnök is megjelent Tardieu tárcanélküli miniszter, Barthou külügyminiszter és Chéron igazságügy miniszter kíséretében. Hivatalosak voltak még Casianu párizsi román követ és gróf D'Ormesson bukaresti francia követ és a Quai d'Orsay több magasrangú főtisztviselője is. Barthou elhatározta, hogy Bukarestben viszonozza Titulescu látogatását, utazásának időpontját azonban még nem állapította meg. A román külügyminiszter holnap a Quai d'Orsayn tiszteletére rendezett lakomán ismét találkozik Barthouval, valamint Doumergue miniszterelnökkel is. A kora délutáni órákban Titulescu megkezdte Politikai tárgyalásait s először Doumergue miniszterelnökkel és Barthou külügyminiszterrel találkozott. Párizsi tartózkodása folyamán a román külügyminiszter összejön Pétain tábornok hadügyminiszterrel is, akivel azt a kérdést akarja megvitatni, milyen kihatásai lennének a fegyverkezések korlátozására irányuló nemzetközi egyezménynek a középeurópai helyzetre. Párizsi politikai körökben általában véve azt hiszik, hogy Titulescu tanácskozásai során a leszerelési probléma áll majd az előtérben és hogy a dunai kérdés kissé háttérbe szorul, bár kétségtelen, hogy a román külügyminiszter ezt a problémát is meg akarja beszélni a francia államférfiakkal. s Saját szőrmemegóvását EIKAN $zíc$HOl esik blxtoa helyreadja, a közismert IV . Váci uccca 22. Td. 874-56 és 872-16