Pesti Napló, 1934. november (85. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-18 / 260. szám

24Vasárnap PESTI NAPLÓ 1934 november 18 SPORT A Hungária és a Ferencváros veszedelmes akadályok előtt (Saját tudósítónktól.) Már a vége felé tart az őszi futballszezon és még most sem lehet tudni, hogy melyik csapat számíthat biztosan az őszi elsőségre. Biztosan? Még körülbelül sem. Bárki megverhet bárkit és egyetlen meglepetésdús forduló fejtetőre állíthatja a bajnoki tabellát. A Hungária és a Bocskay találkozása lesz a vasárnap legnagyobb futballeseménye. Két bajnokjelölt mérkőzik a nagyerdei stadionban. Reméljük, hogy a debreceni közönség méltányolni fogja a mérkőzés érdekességét és érdeklődésével beváltja a Bocskay anyagi reményeit. S reméljük, hogy a két csapat játéka sem okoz csalódást. Mind a Hungária, mind a Bocskay most kezd kiszabadulni gyengeségi periódusából, a bajnoki tabella állása mind a két csapat játékára ösztönzően hathat, a képességek pedig mind a 22 játékosban megvannak ahoz, hogy Debrecen nagy meccs tanúja lehessen. A nyílt csatárjáték képviselőinek ütközete valószínűleg a Hungária csatársorának gólképességén dől el. A Bocskay-csatárok gólképességében nem lesz hiba, a halfsorok között alig mutatkozik egy kis különbség a Hungária javára, a védelmek pedig körülbelül egyenrangúak. ...... , Szegeden azért találták ki a profifutballt, hogy minél több borsot — vagy paprikát — törhessenek a Ferencváros orra alá. Mióta a Bástya betette a lábát az első ligába, Szeged mindig drágán adta a babért a zöld-fehéreknek. Drágán és lehetőleg megtépdesve. A Szeged — a Bástya jogainak és anyagi gondjainak örököse — az Újpest és a Bocskay »holttestén« keresztül érkezett be a bajnokság mai élcsoportjába és azzal a tiszteletreméltó szándékkal áll ki a Ferencváros ellen, hogy ha lehet, folytatja a győzelmeket. A bajnokcsapat a szándék végrehajtásának meggátolására legnagyobb ágyúját küldi küzdelembe: Sárosit. Sárosival favorittá lépett elő a Ferencváros, de ezen a mérkőzésen látszik legközelebb fekvőnek a meglepetés. Az üllői úti előmérkőzésen a Budai valószínűleg legyőzi a Soroksárt. Újpesten a sok másfajta derbi után, háziderbi lesz, a lilák a másik újpesti csapattal, a Phöbusszal mérkőznek. Az Újpest győzelmét várjuk, különösen azután, hogy a Phöbusnak nélkülöznie kell Soltit. Stofján nagy taktikus, de ahoz már kicsit öreg, hogy teljesértékű helyettese lehessen Soltinak. Az újpesti győzelem aránya attól függ, hogy a csatársor két szárnya elő tudja-e készíteni Avar számára a gólhelyzeteket. Mert ha Avarnak magának kell tülekednie minden helyzetért, abból bajosan lesz meggyőző siker. (A Budai felett aratott győzelem sem volt az, mert a gólok véletlenül születtek.) Kispest a 111. kerületet fogadja és valószínűleg legyőzi. A kispesti csapat múlt vasárnap a Hungária rovására bizonyította, hogy egyik legmegbízhatóbb együttesünk, Miskolcon az Attilának nehéz csatája lesz a Somogy ellen. Az eredményt lehetetlen megjósolni. Álamatőrség vagy nyílt professzionizmus? Professzionizmus? Amatőrizmus? Nehéz és igen kényes kérdést pendítettem meg, amikor a két fogalom egymáshoz való viszonyát érintettem. Érintenem kellett egy harmadik és talán legkényesebb ügyet, az álamatőrség kérdését is. Azt a kérdést, ami már nem is kérdés, de letagadhatatlan valóság, mely itt él közöttünk, melynek létezéséről a hivatalos körök sokkal többet tudnak. Till fit ifti — a félfiiVatalu'Sak vagy laikusok, akik csak azért tudjuk ezt, mert a frissen hullott hóról sem tagadható le,,, hogy a színe hófehér. Tudjuk, hogy a kérdés létezik, érzékeljük jelenlétet, de úgy teszünk, mintha nem tudnánk létezéséről. Dehogy tudunk róla, megalkuszunk a helyzettel, homokba dugjuk a fejünket, elhessegetjük gondját és úgy teszünk, mint a rossz lelkiismeret, mely gazdag álmokat sző, hogy feledtesse az apró adósságok nyomasztó gondjait. Eltessékeljük a gondokat és ideig-óráig ha sikerül is ez, a kísértő fantom csak újra megjelenik, elénk libben teljes valóságában, széttárja karjait és szól: íme itt vagyok újra, nevem — Amatőr, de Alamatőr, prezentálom számláimat és követelem a munka, az amatőrmunka jogos jutalmát. Igen így — követelem és nem úgy, hogy — kérem, mert hát amatőrök vagyunk, vagy mi a szösz, amatőrök, akiknek ma már követelni valójuk van. Ez azután kellemetlen, ez azután fájni szokott és hideg zuhanyként hat az önámítások, a megalkuvások színes álomvilágában. Ilyenkor természetesen ébrednünk kell— és ismét szemünkbe ötlenek a kérdések, az égető problémák: amatőrség, professzionizmus, álamatőrség?! Sikamlós utakra tévedtem. De, tudja Isten, sokszor úgy vagyunk ezzel, hogy nem is nagyon tévedünk, amikor azt az utat keressük, melyet mások a tévedések sikamlós útjainak neveznek. Dehogy tévedünk! — ellenkezőleg keressük az utat, mely a világosság, a tisztaság útja, még akkor is, ha nem a rózsalevelek puhán süppedő szőnyegén vezet át utunk, ha rózsaszirmok helyett a rózsafák éles tüskéjébe botlunk, mely felsebzi lábainkat. tíz évvel ezelőtt én is halálos bűnnek tartottam volna pénzdíjakért versenyezni, amit most egyes sportágaknak én ajánlok. Nem az elveket adtuk fel, csak alkalmazkodtunk az időhöz, mely, sajnos, nem törődik az elvekkel. Az idő, mely ma talán fokozottabb mértékben keresi az "élet materiális javait, a kérlelhetetlen idő, mely a sportok nagymérvű elterjedtsége folytán — a sportban is keresni kezdte és meg is találta az üzletet. Mert ne felejtsük el,hogy Tilden és Cochet is tudta, amit mi tudunk és Nurmi is látta, amit mi látunk (amit az amszterdami olimpiászon mindamnyian láthattunk), hogy kedvükért duplájára duzzad a stadion népe, mely kettőzött szorgalommal fizet, hogy Nurmit, Tildent vagy más tényleg amatőr alapon működő sportemberek mérkőzéseit láthassa. Tisztában voltak ezzel a versenyzők, mint ahogy tisztában voltak vele azok is, akik az amatőrversenyzők teljesítményeit hasznot hozó vállalkozásokra kezdték felhasználni. És itt kerül összeütközésbe a puritán amatőrfelfogás azzal az emberi hajlammal, mely a pénzt szereti, amikor kinyíltak az amatőrszemek és éhesen legeltették tekintetüket az emberkaréjain, mely az ő kedvükért, de a mások hasznáért tölti be a hullámzó arénát. A gondolatok és az elhatározások nem sokáig vajúdtak: a vállalkozók csábító ígéretei és a sokszor üresen kongó gyomor harcából — az álamatőrség került ki győztesen.Megindultak a vég nélküli túrák Európán, Amerikán, Ausztrálián, Japánon, Ázsián keresztül, — de természetesen »amatőr« alapon. A túrák népe nagyszerű eredményeket ért el, mert egyéb gondjaitól felszabadulva, kizárólag a sportnak élhetett. Diadalmámor és pénz, ünneplés és jólét szegődött útunkba. Csábító példák, melyekre a sportok népszerűségének emelkedésével, mind több és több alkalom kínálkozott. Először a legkorábban népszerű futball járta meg az utat, mely azonban ma már ott van az elmaradhatatlan célnál, a professzionizmusnál. Jelenleg a tenisz vajúdik leginkább az álamatőr berkekben, de mint Tilden és a többi kiválóság példái is mutatják, ez sem sokáig tart már-Amatőrség, álamatőrség és nyílt professzionizmus — ez a versenysportok útja. Az út az egyes sportágak népszerűségének arányábat hosszabbodik vagy rövidül. Tudomásul kell venni, hogy a dolgok így alakultak. A tudomásulvétel egyúttal az ellenőrzés életbeléptetését is jelenti. Az ellenőrzés feltétlenül egészségesebb állapotot teremt, mint az a rendszer, amely lerombolja a sportok amatőr erkölcsi alapjait, de — behunyt szemmel tagadja a rombolódási folyamat létét. Karlovits János mutatnak és ha még egy kis erőt »felszed« magára, nemzetközi mezőnyben is hamarosan elől lehet. A Hegedűssel ellentétben, fizikummal bőven megáldott Sarlós, a ló kivételével, minden szeren megfelel. Ugyancsak a ló a beteg oldala benzinek. Tóth, a csapat »ifjonca«, a legnagyobb tehetségű magyar tornászok egyike. Korláton és különösen műszabadgyakorlatban már most a legjobbak közé tartozik. Ezzel szemben neki nemcsak a lovon, hanem gyűrűn is még sok pótolni valója van. A finn csapatot csak a verseny előtt állítják össze. Az együttes magvát minden bizonnyal Savolainen, Uosikkinen, Pakarinnen és Saarvala fogják alkotni. Eredményekben a világbajnok Savolainen mögött áll a legszebb múlt, aki egy ízben Nápolyban a los angelesi összetett bajnokság győztesét, az olasz Nerit és Pelle Istvánt utasította maga mögé. Rendkívül nyugodt mozgású, elegáns versenyző. Legjobb szere a nyújtó, de lovon is sokat tud. Hozzá legközelebb a másik finn »nagyágyú«, Uosikkinen áll, aki Savolainent már nem egyszer meg is verte. A nyúlánk, fekete Paha, innen a nyújtón kimagaslik társai közül (egyike a világ legjobb nyújtótornászainak), ő ellenben gyönge a gyűrűn. A gyűrű az aphillespontja Saarvalának is. Kitűnően mozog azonban mind a négy finn a lovon, tehát a magyarok leggyengébb szerén. A küzdelem maga igen érdekesnek ígérkezik. Érdekesnek, mert ez az összecsapás nemcsak erőben meglehetősen közelálló két csapat küzdelmét jelenti, de azért is, mert ezen a versenyen két, egymástól teljesen elütő versenyzési technika találkozik. A két nemzet tornászóstílusa között óriási különbség van. A több évtizedes tornászkultúrájú Finnországban a szertornában általános egységes irányelv uralkodik, mely e gyakorlatok zökkenésmentes, sima végrehajtását és az elegáns testtartást mindenek fölé helyezi. Magyarországon a szertorna, mai modern formájában, mondhatni első ifjúságát éli. A Pelle István által Los Angelesben elért sikerek hatalmas és rohamos fejlődést robbantottak ki. A magyar tornasport (dicséret ez tornászanyagunk kiválóságára) évek alatt évtizedek útját tette meg. Talán éppen ennek a rohamos fejlődésnek a következtében, a finnekével teljesen ellenkezőleg, az a felfogás jutott érvényre, mely a gyakorlatok összeállításánál az elegáns kivitel előtt a gyakorlatoknehézségi fokbra fekteti a fősúlyt. A magyar stílus kétségkívül nehezebb. Ami a két csapat esélyét illeti, erre nézve igen nehéz tiszta képet alkotni. Mindkét együttesnek meglesznek a maga hibái. A magyar csapat hátrányban van a lovon és nyújtón, a finnek a műszabadgyakorlatban, lóugrásban és a gyűrűn lesznek gyengébbek. És ne felejtsük el: a szertorna aza sport, amelyben verseny alatt a dicső bizonytalanság az úr. Egy mellékfogás a nyújtón, egy kis megcsúszás a korláton és az olimpiai bajnok is helyezetlenül végezhet. Piday Jenő A finn-magyar tornászmérkőzés előtt Négy nap myúlva, november 22—23-án Helsinkiben negyedszer ütközik meg a magyar tornászcsapat a finn válogatottal. Az első találkozás a los angelesi olimpiászon a finnek sikerét hozta. (A győztes olaszok mögött a második helyre kerültek, míg a magyar csapat negyedik lett.) A múlt év februárjában a Városi Színházban megrendezett küzdelemben mi vittük el a győzelmi pálmát. A harmadik összecsapás alkalmával, a budapesti tornászvilágbajnokságon, ismét a finnek értek el jobb helyezést, s most negyedszerre pedig?... Erre csak négy nap múlva kapunk választ. A magyar színeket Pelle István, Péter, Hegedűs, Sarlós, Tóth és Lenzi képviseli. Örvendetes jelenség a névsor elején a kétszeres magyar olimpiai bajnok Pelle István. A legjobb magyar tornász az olimpiász óta első ízben vesz részt a magyar tornászválogatott küzdelmében. Ő a csapat egyetlen tagja, akink egyetlen gyenge pontja sincs. Bár, még nincs abban a formában, mint az olimpiász idejében volt (ami a hosszú pihenők miatt érthető), a szeren való mozgása most is az őt annyira jellemző teljes biztosság érzetét kelti. Péter, a csapat második legjobbja, az utolsó válogatóversenyen nem nagyon tetszett. Különösen gyenge volt a műszabadgyakorlatban, de általában meglehetősen sokat bizonytalankodott. Reméljük, Helgánkben jobb napja lesz. A rangsorban harmadik Hegedűs az utóbbi időkben sokat javult. Legjobb talán a lovon, ami különösen örvendetes, mert ezen a szeren nemzeközi viszonylatban igen gyengék vagyunk. A fiatal UTE-torna az egyike azóta keveseknek, akik Állandó fejlődést A MAC hokkizói Bécsben Bécs, november 17. A WAC pályáján szombaton nemzetközi hokkimérkőzés volt a MAC és a WAC kombinált csapata között. Az érdekes, gyors és durvaságtól mentes játék 2:2 (1:1) arányban döntetlenül végződött. A budapesti csapat Büttner révén szerezte meg a vezetést, de a MAC Oppenheimer révén nemsokára kiegyenlített. Szünet után jóideig a magyar csapat volt fölényben és egyik támadása Farkas révén góllal is végződött. A mérkőzés vége felé a bécsi csapat támadott többet és Kundegraber révén ki is egyenlített. A mérkőzést Walter bíró vezette. A MAC együttesében Battlay és Farkas, a WAC-ban pedig Taussig, dr. Riedl és Oppenheimer játszott jól. Női tornászcsapatbajnokság — egy indulóval A MOTESz szabályai szerint minden verseny időpontját 30 nappal előbb közzé kell tenni. A szövetség női albizottsága október 29 ikén tette közzé a női bajnokság kiírását — november 25-ikére. A szabályos 30 napot már itt sem tartották be. A szakbizottság 10 nappal ezelőtt a november 25-iki terminust megváltoztatta, a versenyt előrehozta 18-ikára. Újabb szabálysértés! November 25-ikére különösen a vidékiek nagyon készülődtek. Debrecen egymaga 7 hölgyet akart a csapat és egyéni versenyen indítani. Csak akart. A terminus megváltoztatása után lemondott a részvételről és tiltakozott. Sok huzavonának az lett a vége, hogy a Csapatbajnokságra egyedül a védő BBTE neve et, a Kiskunhalasi EAC és az egész keleti kerület óvni akar. Ez a szezon jól indul... Gyönge vigasz, hogy a BBTE hölgycsapata akkor is megérdemli az érdeklődést, ha ellenfél nélkül indul. X Szukováthy Imre beszámolója a TE bolgár túrájáról. A Testnevelési Főiskola bolgár kirándulásáról szerdán, november 21-én számol be Szukováthy Imre igazgató. A beszámoló délután 5 órakor lesz a főiskolán. X Rózsahegyi Jenő boksziskolájában teljes erővel megindult a téli élet. Az iskola állandó látogatója Bucher francia középsúlyú bajnok, aki most a budapesti követség tisztviselője. Bokszológárdánk több kitűnősége dolgozik Rózsahegyinél. X Háda József esküvője. A Ferencváros és a válogatott csapat kitűnő kapusa vasárnap délelőtt 1212-kor esküszik örök hűséget Károlyi Olgának a Szilágyi Dezső téri református templomban. Befejeződtek az úszómestervizsgák. Szombaton este fejeződött be a második úszómestertanfolyam a záróvizsgákkal. Az átlagos eredmény jobb, mint az előző tanfolyamé. Az öregek általában a gyakorlati tárgyakból voltak gyengék, a fiatalok inkább az elmélttel állottak hadilábon. A végleges eredményt hétfőn hirdeti ki a vizsgálóbizottság.