Pesti Napló, 1935. március (86. évfolyam, 50–74. szám)
1935-03-17 / 63. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1935 március 14 Németország újra bevezeti az általános védkötelezettséget Hitler előterjesztette a minisztertanácsban az új törvényt A német kormány kiáltványban fejti ki elhatározása indítóokait . A német békehadsereg 12 hadtestből, 36 hadosztályból fog állani Berlin, március 16. (Német Távirati Iroda.) A ma déli minisztertanácson meghozott törvény arról rendelkezik, hogy Németországban ismét bevezetik az általános védkötelezettséget. A német békehaderő tizenkét hadtestből, illetőleg 36 hadosztályból fog állani. Berlin, március 16. (Német Távirati Iroda.) Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár tegnap délután félbeszakította betegszabadságát és visszatért Berlinbe. A kancellár még tegnap este magához kérette a birodalmi kormány több tagját, hogy megbeszélje velük a nemzetközi helyzetet. E megbeszélések folyományaként ma déli 1 órára minisztertanácsot hívtak egybe. A minisztertanács egy kiáltvány és egy törvény kibocsátását határozta el az általános védkötelezettség bevezetéséről. Hitler Adolf holnap délben az állami operában tartandó ünnepélyen vesz részt, majd ismét viszszatér Münchenbe, hogy folytassa félbeszakított betegszabadságát. A német kormány kiáltványa A birodalmi kormány a következő kiáltványt bocsátotta ki: »A Népszövetség eszméje egyetlen nemzet kebelében sem keltett nagyobb helyeslést, mint a minden földi boldogságtól elhagyott német népben. Csak így lehetett megérteni, hogy a védelem előfeltételeinek és a védelmi lehetőségeknek igen sok tekintetben értelmetlen feltételeit a német nép nemcsak hogy elfogadta, hanem teljesítette is. A német nép és különösen akkori kormányai abban a meggyőződésben éltek, hogy a versaillesi szerződésben előírt leszerelési rendelkezések teljesítése általános nemzetközi leszerelés kezdete lesz. Mert csak a szerződésben előírt kötelezettségek mindkét részről való betartása vezethet annak az erkölcsi és észszerű követelésnek teljesítésére, amelyet egyoldalúan írtak elő és hajtottak végre, s ezzel örökös megkülönböztetésre és alsóbbrendűségre ítéltek egy nemzetet. Ezzel azonban az ilyen békeszerződés sohasem lehetett előfeltétele annak, hogy létrehozza a népek igazi kibékülését és ezzel együtt a világ békéjének biztosítását. Az ilyen szerződés csak az örökös gyűlölet forrása lehet. A német leszerelés számokban Németország teljesítette a szövetségesküzi ellenőrző bizottság részéről reá kiszabott leszerelési rendelkezéseket. A szövetségesküzi ellenőrző bizottságnak az volt a feladata, hogy teljesen szétrombolja a német véderőt és védelmi eszközeit. Ilyenformán a bizottság 59.897 ágyút és ágyúcsövet, 130.558 géppuskát, 31.470 aknavetőt, 6.007.000 puskát és karabélyt, 28.001 ágyútalpat, 4390 aknavető talpat, 38.700.000 lövedéket, 16.550.000 kézi- és puskagránátot, 60.400.000 éles gyutacsot, 491.010.000 puskatöltényt, 335.000 tonna lövedékhüvelyt, 23.515 tonna másféle töltényhüvelyt, 37.600 tonna lőport, 79.300 lőszermércét, 212.000 távbeszélőt, 1072 lángszórót, 31 páncélvonatot, 59 tankot, 1762 megfigyelőkocsit, 6882 szikratáviróállomást, 1240 tábori sütödét, 2199 pontont, 981.7 tonna katonai felszerelési tárgyat, továbbá még 8.230.350 zsák katonai felszerelési cikket semmisített meg. Megsemmisítettek továbbá 7300 pisztolyt és revolvert, 180 gépfegyverszánt, 21 tábori műhelyt, 11 ágyúelőfogatot, 64.000 acélsisakot, 174.000 gázálarcot, 2500 hadiipari gépet, 8000 puskacsövet, nyolc léghajót, 1714 vadász- és bombavető repülőgépet, 27.757 repülőgépmotort. A tengerészetnél elpusztítottak, leszereltek, elsüllyesztettek vagy kiszolgáltattak különféle hadihajóanyagot, így 26 nagy csatahajót, 4 partvédő páncélost, 4 páncélos cirkálót, 19 kis cirkálót, 21 különleges és iskolahajót, 8 torpedóhajót, 315 tengeralattjárót. A lerombolás kötelezettsége alá estek azután mindennemű jármű, amelyet a gázkarchoz használtak, részben pedig a gázvédelmi eszközök is, hajtóanyagok, robbanószerek, fényszórók, irányzó berendezések, távolságmérők, hangtávolságmérő műszerek, mindennemű optikai készülékek, lószerszámok, keskenyvágányú vasúti anyag, tábori nyomda, tábori konyha, műhely, ütő- és szúrófegyver, acélsisak, lőszerszállító anyag, rendes és különleges hadiipari gép, fogatberendezés, e készülékekhez való rajzok, repülő-és léghajócsarnokok, stb. Miután Németország teljesítette ezt a történelemben egyedülálló szerződést, a német népnek joga volt a vállalt kötelezettségek teljesítését a másik részről is elvárnia, mert Németország leszerelt. A békeszerződésben határozottan megkövetelték, hogy Németországot azért kell leszerelni, hogy ezzel megteremtsék az előfeltételét az általános leszerelésnek, vagyis ezzel azt állították, hogy egyedül Németország felfegyverzettsége az oka a többi ország fegyverkezésének. A győztesek fegyverkezése A német népet, kormányait és pártjait akkoriban olyan lelkület hatotta át, amely megfelelt a Népszövetség pacifista-demokrata eszményeinek. Míg az egyik oldal teljesítette kötelezettségeit, a másik oldalról elmaradt a másik szerződő fél kötelezettségének beváltása, vagyis a magas szerződő felek, a volt győzőállamok egyoldalúan feloldották magukat a versaillesi szerződés kötelezettségei alól. De nemcsak, hogy a német fegyverrombolásnak megfelelő leszerelést nem végeztek, hanem még csak szünet sem állott be a további fegyverkezésben, sőt ellenkezőie" nyilvánvalóvá vált az államok egészsorának fölfegyverkezése. Ami rombológépezetet a háborúban kitaláltak, azt most már békében módszeres és tudományos munkával végkép tökéletesítették. Egyre tökéletesítették a páncélos kocsikat, az új harci és bombavető gépeket, új robbantó, gyujtó és gázbombákat készítettek, egyre fejlődtek a korszerű motorizált harci eszközök, mialatt Németországban ebben a tekintetben üres tér támadt. Kilépés a Népszövetségből A kiáltvány azután kifejti, hogy mindezeket elviselte ugyan a németség, azt azonban, hogy századokra széttagolják az államokat győzőkre és legyőzöttekre, nem tudja elviselni. Az önvédelem erkölcsi jogának kérdése, vagy pedig a nemzetközi leszerelés követelése azonban nemcsak Németország, hanem sok más nép lelkében is él. Ezeknek az erőknek sürgetésére támadtak a kísérletek a fegyverkezések csökkentésének megoldására, így keletkeztek az első javaslatok a nemzetközi leszerelésre, amelyek megiúsultak egyes államok ellenzésén. Minthogy ilyen körülmények között a német népnek és a német birodalomnak az 1832. évi decemberi nyilatkozatban ünnepélyesen megígért egyenjogúság nem valósult meg, a német birodalmi kormány, mint, a, német nép becsületének és életjogainak őrzője, képtelennek látta magát annól, hogy továbbra is részt vegyen az ilyen leszerelési értekezleten, vagy tagja maradjon a Népszövetségnek. Német javaslatok Ámde a Genfből való távozás után is készen állott a német kormány arra, hogy ne csak fontollóra vegye a többi állam javaslatait, hanem maga is gyakorlati javaslatokat tegyen. Magáévá tette a többi államnak azt a kialakult nézetét, hogy a rövid szolgálati idővel megszervezett hadsereg a támadás céljaira alkalmatlan és ezért a békés védelem céljából ajánlandó. Kész volt ezért a hosszú szolgálati időre berendezett birodalmi véderőt a többi állam kívánsága szerint rövid szolgálati idejű hadsereggé átalakítani. Az 1933/34. év telén előterjesztett javaslatai gyakorlatiak és keresztülvihetők voltak. Elvetésükből éppen úgy, mint a hasonlóan elgondolt olasz és angol tervezetek elvetéséből arra lehetett következtetni, hogy a versaillesi szerződés leszerelési rendelkezéseinek megfelelő utólagos teljesítésére többé nem áll fenn a hajlandóság a másik oldalon álló szerződő feleknél. Ilyen körülmények késztették a német kormányt arra, hogy magától tegye meg azokat a kellő intézkedéseket, amelyek véget vethettek egy nagy nép és egy birodalom éppen olyan méltatlan, mint végső következményeiben fenyegető tehetetlenségének és védtelenségének. A német kormány ugyanazokból a megfontolásokból indult ki, amelyeket Baldwin miniszter legutóbbi beszédében oly igaz szavakkal fejezett ki. Egy ország, amely nem hajlandó saját védelmére megtenni a kellő óvatossági intézkedéseket, sohasem jut hatalomhoz ezen a világon, sem erkölcsi, sem anyagi hatalomhoz. A mai német birodalom kormánya azonban csak egy erkölcsi és anyagi hatalmat kíván biztosítani, mégpedig azt a hatalmat, hogy a birodalom és ezzel bizonyára egész Európa békéjét megóvhassa. Ezért továbbra is megtette mindazt ami erejétől telt és ami a béke előmozdítását szolgálhatta. 1. A német kormány minden szomszédjának már régi idők óta felajánlotta a megnemtámadási szerződések megkötését. 2. Keleti szomszédjával igyekezett megtalálni és meg is találta a szerződéses elintézés módját. Hála a nagy előzékenységnek és megértésnek, amellyel találkozott, a hatalom átvételeikor fennállóit aggasztó légkörből eltűnt a mérgező anyag , a megegyezés a két nép tartós megértésére és barátságára fog vezetni. 3. Végül Franciaországot ünnepélyesen biztosította arról, hogy Németország a Saar-kérdés rendezése után nem támaszt többé Franciaországgal szemben területi követeléseket. A német kormány azt hiszi, hogy ezzel a történelemben ritkán előforduló fitakban megteremtette az előfeltételét egy súlyos politikai és tárgyi áldozattal annak, hogy vége legyen két nagy nemzet között az évszázados viszálynak. A világ fegyverkezése A német kormánynak azonban sajnálatára látnia kellett, hogy a világ többi része hónapok óta fokozódó mértékben fegyverkezik. Egy 101 hadosztályból álló szovjetoroszországi hadsereg megteremtésében, vagyis 960000 főnyi megengedett békebeli tényleges létszámban olyan tényezőt lát, amelyre a versaillesi szerződés megfogalmazásakor nem lehetett gondolni. Abban, hogy a többi állam hasonló intézkedéseket erőltet, további bizonyítékát látja az annak idején hirdetett leszerelési gondolat elejtésének. Távol ál a német kormánytól az a szándék, hogy valamelyik más állam ellen szemrehányást támasszon, azonban ma meg kell állapítania, hogy a kétéves szogálatnak Franciaországban immár, elhatározott életbeléptetésével elejtették azt a gondolatot, hogy a hosszú szolgálatra felépített szervezet helyett a rövid szolgálati idejű hadsereget részesítik előnyben, ámde ez volt az egyik érv, amelyre támaszkodva Németországtól a birodalmi véderő feladását követelték. A német elhatározás okai A német kormány ilyen körülmények között lehetetlennek látja, hogy a birodalom biztonsága L » »miwwttMmwwwwwwwwwwwwvwiwwHWW^^ wSmSMts^B^rn^ .'.v.-v-v Amy^-0..vít..l-.-j •* oA**^