Pesti Napló, 1935. március (86. évfolyam, 50–74. szám)

1935-03-17 / 63. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1935 március 1. SCHMIDTHAUER-féle a világ legtartalmasabb és leghatékonyabb természetes keserűvize. Gyógyértéke megbecsülhetetlen!! A normális adag fél pohár (109—120 gramm), de leg­többször már 3-4 evőkanál is elegendő. Legmeg­felelőbb reggel, éhgyomorra használni Egy-két órán belül fájdalommentesen és tökéle­tesen kitisztítja a gyomrot és beeset. Eltávolítja a betegségek baktérium­jait Az Igmándi keserűvíz az egyedüli, amely a szo­kásos nagy üvegek mellett, 0,35 literes kis üve­gekben is kapható Ez az újítás közkedveltségnek örvend az olcsóbb ár és kényelmesebb kezelés (utazásoknál, stb ) miatt. Használati utasítás és kútleírás minden üveghez mellékelve. Kapható Bécsben is. szakák, korai derengésű hajnalaik, hóhalmok alatt sarjadó új élet. Kis mozgalmat uraim. Nem a kortézia vadságának, de eszméknek, gondolatoknak. Ma, a rövidre fogott válasz­tási időszak derekán a nemzet még meglehe­tősen tájékozatlan. Irányt akarunk látni, jö­vőt. Most öt évről döntünk. A mai öt esztendők pedig — de ez is hozzátartozik az idők rend­kívüliségéhez — ötvenet szoktak jelenteni. Itt generációkról van szó. Tudjuk végre azt, hogy mit akarunk, mit várunk, mit remélünk, saját magunktól. Bakonyi Miksa a maga, gyermekei és az egész rokonság nevében mélyen megrendülve, fájdal­mas szívvel tudatja, hogy a legjobb feleség, anya, nagyanya és rokon .v..­. Bakonyi Niksiné saül. Stuk­­cz Auguszta e hónap 15-én, életének­ 74-ik, boldog házasságá­nak 49-ik évében rövid szenvedés után elhunyt­.. A megboldogult holt tetemét e hónap 17-én, vasárnap déli 11 órakor fogjuk a rákoskeresz­túri izr. temetőben örök nyugalomba helyezni. Minden külön értesítés helyett. Piroska térj. Bánó Béláné, Erna férj. Szűcs Richárdné, László, Endre, György gyermekei, Bánó Béla, Sziros Richárd vejei, Bakonyi Lászlóné, Takács Elli, Bakonyi Endréné, Mautner Gizella, Bakonyi Györgyné, Elsemarie Fiedler menyei, Szűcs Iván és Bánó Teddy unokái. (Csendes részvétel és koszorúk mellőzését kérjük.) Belgrád, március 15. Gróf Campatto, az új belgrádi olasz követ megbízólevele átadása alkalmából beszédet mon­dott, melyben többek között a következő kijelenté­seket tette: — Felhatalmazást kaptam annak megismétlé­sére, hogy Olaszország kizárólag baráti érzelmeket táplál Jugoszlávia irányában és nem áll szándé­kában Jugoszlávia fejlődését megzavarni és terü­leti épségét érinteni, hanem ellenkezőleg az a törekvése, hogy minden fennálló lehetőséget ki­építsen abból a célból, hogy a két ország szívélyes és konkrét együttműködésre jusson egymással és hogy politikai és gazdasági téren megegyezést létesítsen. Pál h­erceg a követ beszédére többek között a következőket válaszolta: — Az a megbízatás, amelyet Ön kapott, és kormányának az a kifejezett nyilatkozata, hogy az Ön tevékenysége a két ország a tényleges közele­désének megvalósítására fog irányulni abból a célból, hogy a­ két ország között szívélyes együtt­működés és egyidejűleg gazdasági és politikai megegyezés létesüljön, sokkal inkább megfelel a mi érzelmeinknek, hogysem ön ne lehetne meg­győződve arról, hogy teljes rokonszenvre talál ná­lunk. Ez az együttműködés és ez a megegyezés nem csupán a két országnak áll érdekében, hanem a béke megszilárdítását is szolgálja. Biztosítha­tom önt arról, hogy megbízatásában teljes mér­tékben számíthat az én támogatásomra és a kor­mányzótanács támogatására, valamint a királyi kormány készségére. Az új olasz követ nyilatkozata mély benyo­mást keltett Belgrádban és úgy tekintik, mint hivatalos megerősítését annak, hogy Olaszország tiszteletben fogja tartani Jugoszlávia területi sérthetetlenségét. A Vreme szerint a követ beszéde ira^EIlTITlEG Talpassy Tibor trish­ib ' 3 a! .­ Ára 2 pengő című regénye. Korrajz a főváros mai fiataljainak életéről. Kapható Az Est könyvkereskedésében, Er­zsébet körút 1.8—20 és min­den könyvkereskedésben jelentős határkő a Jugoszlávia és Olaszország közti viszony fejlődésében. Kisantant-miniszterek római útjának terve Párizs, március 16. Az Oeuvre értesülése szerint tervbe vették Jesu­ch jugoszláv miniszterelnök római látoga­tását. A választások után fog­ Rómába utazni. Valószínű, hogy Benes és Románia valamelyik képviselője is Rómába utazik. A francia sajtó elsőrendű diplomáciai eseménynek tartja Musso­lini Belgrádban tett lépését. A követ nagyfontos­ságú nyilatkozata azt bizonyítja, hogy Olaszor­szág most komphat törekszik a békés viszony helyreállítására. A szenátus külügyi bizottságá­ban Laval külügyminiszter ismertette az olasz követ nyilatkozatát, melyet rendkívül kielégítő­nek és szívélyesnek talált. Bécs, március 16. A­ bécsi sajtó az egész európai politika szem­pontjából jelentős eseménynek tekinti és öröm­mel üdvözli az új olasz-jugoszláv barátsági politikát. Az államilag vizsgázott fogászok felhívása a közönséghez Azok a hírlapi viták, amelyek a közelmúltban a fogorvosok és fogtechnikusok között folytak, minket érintő félreértésekre adtak alkalmat. Ezért mi, alulírottak, a következő nyilatkozatot látjuk szükségesnek. Mi, államilag vizsgázott fogászok, a fogorvosi gyakorlathoz tartozó műveleteket, úgymint: Foghúzást, fogak plombálását, plombálandó fogak kezelését, műfogak készítését és szájba való alkalmazását, törvényes képesítésünk alapján, évtizedek óta, legálisan, tehát joggal végezzük. Anspltz Mihály, VIII., József körút b. Barna Izor, VII., Erzsébet körút 36. Balogh Lajos, VIII., József körút 31/b. Eerend József, VII., Wesselényi utca 47. Demény Hugó, X., Martinovics tér 4/b. Darvas Dezső, VII., Erzsébet körút 23. Fülöp Sándor, V., Vilmos császár út 24. Gimes Glöckner Károly, IX., Bakács tér 3. Gud­armush János, VII., Baross tér 14. Hirsch Marcel, VII., Wesselényi utaa 75. Kertész Miklós, Újpest, Árpád út 160 .Krauter József, IV., M-ra-rm körút 23—23. Ortner Sándor, Újpet, István út 23. Oliva Bertalan, Tut­ J. Pál Miklós, VII., Erzsé­bet körút 13. Polgár Sándor, VII., Rákóczi út 76 Raskó Jenő, IX., Üllői út 69/a. Réder Béla, II., Fő út 62. Renner Béla, VII., Rosenbiller ucca­i Singer Gyula, VII., Rákóczi út SI. Sugár Ala­dár, VII., Rákóczi út 30. Steiner Andor, V., Lipót körút 26. Schatz Jenő, VII., Wesselényi ucca 60. Vande Arthur, VI., Felsőerdősor ucca 0. Vidor Lajos János, VII., Király ucca 4. Weisz Merkia, IX., Vámház körút 5. Wlasics János, VIII., Rökk Szilárd ucca 16. Wolf József, VII., Dob ucca 56. Olaszország és Jugoszlávia között politikai és gazdasági megegyezés készül Gróf Campalto belgrádi olasz követ bemutatkozó beszédében jelentette be az olasz kormány elhatározását . Pál herceg Jugoszlávia megértő teljes rokon­szenvéről biztosította a követet Irta: IFJABB HELTAI REGÉNY JENŐ 67 Ezeken a fölfedező útjain Ifjabbat az ön­zetlen kíváncsiság kalauzolta csak. Lassan­lassan megerősödött benne az a hit, hogy föl­fedezéseinek id­ővel hasznát is látja majd. Egy pillanatig sem feledkezett meg arról az elhatározásáról, amely akkor fogant meg benne, amikor az intézet kapuját először át­lépte; ha másként nem tud magán segíteni, megszökik. Ehez jó volt tudnia, hogy a tanár­jelöltek eloldalognak mihelyt munkájukat befejezték, az öreg tanár minduntalan bezár­kózik és valami­ tudományos munkán dolgo­zik. Csermely professzor úr pedig minden délelőtt tizenegy órakor bezárja az, irodát, villamosra kap, berobog a városba és csak délután két órakor jön vissza,­mikor is ebédre csöngetnek. Hová megy ilyenkor Csermely professzor, ez a fiúk számára, titok volt. A hülyék véleménye az volt, hogy ilyenkor a minisztériumban jár, a felvilágosodott na­gyok viszont azzal gyanúsították, hogy ilyen­kor a szeretőjéhez megy, szakálas ember szá­mára ez a legjobb id­ő. Ez a probléma ifjabbat nem izgatta. De amikor vállalta, hogy ki­fosztja Csermely professzor könyvs­zekré­nyét, tudta már, hogy tervét délelőtt tizenegy és délután két óra­ között kell végighajtania. Most kell szereznie az iroda kulcsát,­"a kÖxíyv­sz°krény. kulcsát, vagy . viaszn­yomatot kell csináltatnia mindkettőről, úgy ahogy Nick Carter összes műveiben olvasta. Ez semmi­esetre sem boszorkányság. A szerencse, amely a múzeumi kaland alkalmával csúnyán cserbenhagyta, ezúttal jóságosan és bocsánatkérőn kedvezett neki. Ifjabb egyszerűen ellopta az iroda kulcsát. Csermely­ professzor éktelen lármát ütött, amikor fölfedezte, hogy a kulcs eltűnt, val­latta a gyereket, házkutatást is tartott náluk, de a kulcs nem került elő. Ifjabb elásta a kertben, egy fa tövében, ott kereshetik. Cser­mely professzor belenyugodott abba, hogy a kulcs elveszett... ő vesztette el, kiejtette a zsebéből a minisztériumban vagy a szeretőjé­nél. Új kulcsot csináltatott és két nap múlva el is felejtette már ezt a jelentéktelen kis eseményt. A betegszoba az iroda közvetlen szom­szédságában volt. Amikor a kulcs eltűnésének a hullámai lecsöndesedtek, Ifjabb kiásta a kulcsot és mindenekelőtt beteget jelentett. Régi gyakorlatra támaszkodva, feldörzsölte a hőmérőt negyven fokra, ez a jelenték­telen tünet is elég volt ahoz, hogy ágyba dugják és egyedül hagyják­ Az ablakból les­te, mikor megy el hazulról Cser­mely professzor. Akkor felöltözött és kidugta fejét az ajtón. A folyosó üres volt. Belopózott az irodába és magára zárta az ajtót Bizton­ságban volt. Odament a­ könyvszekrényhez, szakértőn nézegette a tejüvegablakokat,, el­mosolyodott... . ha most itt volna az üveg­vágó! De elvették tőle a múzeumban. Jobb is, mert akkor mindjárt észrevennék a betörést. Valahogyan másként kell csinálni. Megrázta egy kicsit a szekrény ajtaját, feszegetni pró­bál­t, rögtön látta, hogy a rozoga ajtóval könnyű munkája lesz. Körülnézett, az íróasztalhoz ment, fölvette a papírváló­kést­ .Oroszlánfejben­­végződő, széles, erős sárgarézpenge volt, ha nem is pengett. Bedugta­ az alsó nyíláson, fölfelé nyomta az ajtót, hoggy a zárat kiemelje, rán­gatni kezdte. Az ajtó két szárnya lassan-las­san engedett. Óvatosan húzta addig, míg a két szárny elvált egymástól... Ifjabb előtt kitárult a mennyország. Ott voltak a köny­vek és a könyvek mögött a sok színes ska­tulya, leragasztott pléhdoboz. Cigaretta ezri­vel. Ifjabb nyugodtan kabátja alá rejtett két pléhdobozt... ha már lop, jót lop. Azután be­csukta az ajtót, a zár engedelmesen össze-­ kapcsolta magint a két szárnyat. Senki fia észre nem veszi, hogy­ betörő járt itt. Vissza­tette a papírvágót ugyanarra a helyre, ahon­nan elvette, fülét az iroda ajtajához szorította és amikor meggyőződött­ arról, hogy senki sincs a folyosón, kisurrant, bezárta az irodát és bebújt a betegszobába. A cigarettát meg a kulcsot eldugta a matrac alá. Késő estig egyedü­l volt. De boldog volt. Végrehajtotta a parancsot, megállta a próbát, elkövette­ a hős­tettet, hős volt. Egy kicsit lenézte a dolgot... ez is dicsőség? Mi volt akkor a múzeum ki­fosztása, még ha nem sikerült is! De ha ezek beérik a cigarettával!­­ Este bejött hozzá a vezér. Átvette a ciga­rettát meg a kulcsot. Megveregette Ifjabb vállát, megszorította a kezét: — Jól csináltad! Ember vagy! Fel vagy véve! Ifjabb büszkén mosolygott. Végre! Az első hőstett! Az első dicsőség! Aztán lehunyta szemét, hogy a vezér ne lássa, hogy sír... a boldogság, a diadal könyeit sírja. (Folytatása következik.)

Next