Pesti Napló, 1936. december (87. évfolyam, 275–298. szám)

1936-12-25 / 295. szám

74 Péntek PESTI NAPLÓ 1931. december 25 INGATLAN -­ korszak a városrendezésben és az építkezés terén Írta: J.Münnich Aladár, a Fővárosi Közmunkatanács tagja Az országgyűlés legközelebbi ülésszakában fog tárgyalás alá kerülni a városrendezésről és építésügyről szóló törvényjavaslat, mely már a bizottsági" retortákon átment. A nagyközönség azonban nem nagy érdeklődést mutat­­iránta, sőt még a szakkörökben is kevesen vannak, akik kellőképpen méltányolni tudnák annak hordere­jét. A törvény célja az, hogy a modern közgazda­sági, műszaki tudás bekapcsolásával racionális irányba terelje összes városaink, fürdőhelyeink, sőt községeink fejlődését, s ha kellő energiával ültetik át az életbe, annak nyomán új fejezet nyílik a magyar közületek életében. Minden város, vagy község vezetése két fel­adatkörből áll. Az egyik a meglevők adminiszt­rálása, a másik a fejlődés helyes irányítása. Ha kü­lnösen a­­városok háztartását vizsgáljuk, úgy rájövünk, hogy a közületekre súlyosodó terhek nagyobb része abból származik, hogy ezt a má­sodik feladatcsoportot elhanyagolták és a fejlő­dést nem irányították a szakértelem és a józan ész kívánságai szerint, hanem®azt teljes rend­szertelenségében magára hagyták. Mert hiszen világos, hogyha a házak szét­szórva épülnek, akkor több és drágább útépítés kell, több iskola, középület; legtöbb esetben ráfi­zetéssel jár a vízvezeték, csatornázás és a közfor­galmi eszközök fenntartása. De drágább és ke­vésbé jó a közbiztonság, postai és egyéb szolgálat és az egészségügy. Már­pedig úgy Budapest, mint egyéb városaink az utolsó 15 évben erősen szét­szóródtak a nyakló nélküli parcellázások követ­keztében és a pótadók és egyéb súlyos terhek fő­leg ebből származnak. A polgárságra ezért egyáltalán nem közöm­bös, hogy véget vetnek-e ezeknek az állapotok­nak, amelyekből a köz rovására csak a spekulá­ció gazdagodott. Ahogy a folyam hasznos mun­kát végezhet, ha gátak közé van szorítva és tönkreteszi az egész vidéket, hogyha kiönt, úgy van haszna a közületnek a szabályozott, rend­szeres letelepülésekből és kára az anarchikus szétszóródásból. Ezeknek a védőgátaknak emelése és a városfejlődés racionális irányba való irá­nyítása a legfőbb feladata ennek a törvénynek, amely kimondja, hogy városaink kötelesek zá­ros határidőn belül fejlesztési tervüket kidol­gozni és beható vizsgálatok alapján megállapí­tani, hogy hol kívánatos és hol káros a nagyobb­mérvű építkezés. Tervszerű előrelátásra készteti tehát közületeinket, s annak alapján fogják min­den rendelkezésre álló eszközzel elősegíteni a ki­épített közművek közelsége, vagy egyéb szempon­tok következtében arra alkalmas területek be­építését és lehetőleg fékezni a nem kívánatos fejlődést. Meggondolásra kell hogy késztessen, hogy az a tekintélyes tőke, melyet évről-évre házépíté­sekre fordítanak, Budapesten is teljesen elavult építési szabályzat alapján kerül befektetésre. De vidéken még sokkal rosszabb a helyzet, mert ott gyakran rendezési tervek sincsenek, s a szabály­zatok oly végtelenül primitívek, mintha még a deres korában élnénk. Pedig minden célszerűtle­nül befektetett tőke az egész ország vesztesége. Ezeken a kérdéseken is segíteni kíván ez a tör­vény, mikor előírja a városok és egyes községek részletes rendezési tervének elkészítését és azt, hogy egységes alapelvek szerint, modern építési szabályzatokat kell készíteni. Hogy mindezek a feladatok könnyebben keresztülvihetők legyenek, a törvény a telekfelosztás, átalakítás és kisajátí­tásra vonatkozólag egyszerűsített, modern jog­szolgáltatást létesít. Ha az ország életében valahol, úgy a város és községfejlesztés kérdésében kétségtelenül in­dokolt a tervszerű irányítás és ezért elismerés illeti belügy- és iparügyi minisztereinket, akik ezt a korszakos jelentőségű törvényt az Ország­gyűlés elé hozták. HÍREK AZ INGATLANPIACRÓL • Hat bérház épül a parlament szomszédsá­gában. Jelentettük már, hogy a Közmunkatanács eladásra kínálta a parlamenttől északra, a Tisza­szobor mellett elterülő, mintegy 600 élet telkét. A vevő egy alkalmi konzorcium, amely négy­szögölenként 900 pengőt fizetett a telekért. Eitől a konzorciumtól két parcellát a Bauxit vásárolt meg, míg a többi parcellák eladásáról most foly­­nak a tárgyalások. Előreláthatólag már a jövő év elején hat bérház építéséhez kezdenek hozzá a felparcellázott közmunkatanácsi telken. A Parkosítják a Lujza-gőzmalom telkét? Az El­ső Budapesti Gőzmalom eladta a konszernjébe tartozó Lujza-malomnak az ób­udai Határ utcában elterülő in­gatlanát. A vevő a Községi Takarékpénztár érdek­körébe tartozó Parkváros Rt. Ebből szakkörök azt a következtetést vonják ki, hogy a hatalmas telekkomp­lexumot, amelynek egy részét városszabályozási cé­lokra veszik igénybe, parkosítani fogják. A malom épületének bontási munkáit Schiffer Miksa végzi. A­­A­ Károly körúti üzletház építési munkái már befejezés felé közelednek és térlőre talált mind a hat­van üzlet- és irodahelyiség, amely az üzletházban ren­delkezésre fog állni. A földszintes helyiségek átlagos bére 2000 pengő, míg az emeletieké 600 pengő körül mo­zog. A bérlők előreláthatólag január­­15-én költöznek be ebbe az ideiglenes helyiségbe s két-három évig, a Madách sugárúti házak elkészültéig fognak ottma­radni. A Olcsóbérű szoba-konyhás lakásokban az egész évben folyt nagyarányú építkezések után is határozott hiány tapasztalható. A magyarázat az, hogy ezt a la­kástípust kereste a legerősebben a közönségnek az a rétege, amely havi 30—35 pengőnél többet semmiesetre sem fizethet lakásáért. Ilyen bérekért viszont csak fél­komfortos lakások állíthatók ki, s ezek is természetesen csak az adómentes zónában. Itt viszont a telekárak emelkedtek rendkívüli mértékben , ez a kalkulációs tényező hiúsította meg, hogy itt épüljenek kellő szám­ban ezeknek az igényeknek megfelelő kislakások. A A mostani jó közepes év után szilárdságot vár az építmény&gipar. A toglaelavasok euben az evben megharadták a lito mimió darabot, a gyá­rak azonban az evet csak a jó közepesek közt so­rolják. Az arfejlődes ugyanis csak az utolsó hó­napokban volt kedvező a gyárak szempontjából. A tégla ára, amely augusztus végin i.4—20 pengő volt, az év végéig a 6—1­­ pengőig szökött fel és a gyárai még ilyen árak mellett sem­ adnak el szí­vesen. Ahi­olag­­renatavut csekélyek a keszieiek , emellett mingjárt a koratavaszi hónapokban az építési tevékenység újabb lend­ü­letére számít az ipar. Azt remélik tehát, hogy a mostani árak tartani fogják magukat, esetleg tavasszal további szilár­dulást érhetnek el. A szilárdulásban része van ter­mészetesen a fuvarköltség drágulásának is. A többi építőanyagok piacán szintén meglehetősen szilárd az irányzat és az ipar az egész vonalon kedvező konjunktúrára számít. A Csak a házadó alapján lehet bírságot kivetni, a járulékok alapján nem. A lakás üresedés alapján történői adótörlést 1933-ban újból szabályozta egy korm­nyren­delet. Kimondotta, hogy az üresen álló helyiség ú­jbb bérbeadása esetén a házadót az új bérlő bére alapján kell követni, másrészt azonban az üres helyiségnek új­ból való bérbeadását a bérbeadástól, illetve használatba vételtől számított nyolc nap alatt kell bejelenteni kü­lönbeni súlyos bírság terhe alatt. A bírságot a rendelet a használatba vétel napjától a bejelentés hónapjának utolsó napjáig járó adó kétszeresében állapította meg. A rendelet kiadását követő gyakorlat szerint a bírságot úgy vetették ki, hogy nemcsak a házadó, hanem az ösz­szes járulék kétszeresét rótták ki bírság fejében. Most a közigazgatási bíróság kimondotta ítéletben, hogy mi­után az 1933. számú kormányrendeletben a bírság mér­téke szempontjából csak a híradóról van szó, a járulé­kokról nem, az olyan intézkedés, amely szerint bírság fejében nemcsak a házadót, hanem a járulékok kétsze­res összegét is elő kell írni, a törvényszerű jogszabály alap nélkül való kiterjesztése. Így tehát a bírság mér­vének megállapításánál csak a házadót lehet figyelembe venni, annak járulékait nem. A Milyen házilagos munkát végezhetnek a házfel­ügyelők? Bár az új lakbérleti szabályrendelet kimondja, hogy »a házfelügyelő házilagos munka címén csak egé­szen kivételesen és elkerülhetetlen szükségből végezhet ipari munkát«, mégis szinte napirenden vannak ebben a kérdésben a panaszok és súrlódások. Ezért a külön­böző érdekeltségek kívánságára a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara rendelet kiadására tett előterjesz­tést, amelyben a következők kimondását kéri: A házfel­ügyelők az egyes bérleményekben a bérlők részére sem­minemű ipari munkát sem ingyen, sem ellenszolgálta­tásért nem végezhetnek. Házilagos munka címén a ház­felügyelők egészen kivételesen és elkerülhetetlen szük­ségből megengedett ipari munkát is kizárólag csak annak a háznak közös üzemi szerelvényein végezhetnek, amelyben alkalmazva vannak és ugyanannak a háztu­lajdonosnak másik házába munkavégzés végett ki nem­ rendelhetők.­ ­ Nolcszázalékos jövedelmezőséget várnak a f­öváros legdrágább telkén épitenfű­ bérháztől E hasábokon adtunk hírt először arról, hogy a Váci ucca és a Régiposta ucca sarkán lévő 127 négyszögöles Deák és Horváth-féle régi ház tel­két a Gschwindt-gyár nyugdíjalapja vette meg 360 000 pengőért. Mint kiderült, ebből a telekből városszabályozási célokra 37 négyszögölet vesznek igénybe, úgyhogy a bérház mindössze 90 éles tel­ken épülhet fel. Ha a vételárhoz hozzászámítjuk az átiratási és az ügynöki költséget, úgy egy-egy beépítendő négyszögöl ára eléri a 4100 pengőt. Ilyen drága telekeladás csak a háború előtti Budapesten jött létre, amikor az Astoria telke élenként 12.000 koronáért cserélt gazdát. Évtizede­ken át ezt a telket tekintették a főváros legdrá­gább objektumának. Ezen a környéken azonban ingatlaneladás azóta alig fordult elő. A Gschwindt-gyár nyugdíjalapjának házára nézve a telekvásárlással egyidejűleg készültek el a tervek és a költségelőirányzatok. Ezek szerint az építési költség meg fogja haladni az 500 000 pengőt, úgyhogy a bérház felépítése összesen 900.000 pengőbe fog kerülni a nyugdíjalapnak. A bérház évi bruttó jövedelmét ezzel szemben 100.000 pengőre irányozták elő. Ha ebből levonásba hoz­zuk a közterheket, úgy a lefektetett tőke 8 száza­lékos tiszta jövedelmezőségére lehet számítani. Annál érthetőbb az az általános feltűnés, amelyet ez a tranzakció az ingatlanpiacon és az építőipar­ban keltett. Béremelési törekvések és erős építési tevékenység mellett viszonylagos stabilitást ért el a budapesti lakáspiac A lakáspiacon, amelynek alakulása szabad forgalom mellett rendszerint h­íven tükrözi vissza az ingatlanpiac általános viszonyait, ebben az évben a bérek általában stabilizálódtak. Mutat­koztak ugyan az év közepe táján béremelő törek­vések, ezek azonban inkább azokra a körzetekre szorítkoztak, amelyek az üzleti for­­alom homlok­terébe kerültek. Ehhez képest inkább az üzlet­helyiségek bérét igyekeztek emelni a háziurak, semmint a lakásokét. Az elszigetelten megkísérelt lakásbéremelések az esetek többségében nem ve­zettek az elérni kívánt eredményre, viszont az üzletbéreket a Skp­ót körúton, a Váci utcában s részben a Rákóczi úton is átlag 10—15 százalékkal sikerült felemelni. A béremelések természetesen nem érvényesül­tek az említett vidéken levő összes üzlethelyisé­gekkel szemben és kisebb mérvű, még kevésbé álta­lános béremelések e­lfordultak más útvonalon levő üzlethelyiségek bérlőivel szemben is. Külö­nösen áll ez azokra a budai főútvonalakra, ahol az új építkezések is koncentrálódtak s ezekkel együtt erősen megnövekedett az üzleti forgalom. A lakáspiaci viszonyok normalizálódásának kerékkötőivé váltak azok az új építkezések, ame­lyeknek súlypontja a város külső területeire tevődött át. Csak nemrég számoltunk be arról, hogy az új Lipótváros külső részeiben most elké­szült hipermodern lakások jelentős részére nem lehetett bérlőt találni, mert az a közönség, amely hajlandó lett volna ideköltözni, a kért béreket nem tudta megfizetni. A kikalkulált lakásbérek­ből tehát jelentős engedményeket kellett tenni, azonban a lakások egy része még így is üresen maradt. A közlekedési viszonyok elégtelensége és más kedvezőtlen körülmények ilyen módon vetettek gátat annak a törekvésnek, hogy az egykori peri­fériákon luxus-bérpaloták emelkedjenek, ami kü­lönben sem­ volna összeegyeztethető a város egész­séges fejlődésével mindaddig, amíg a belső terü­leten százszámra találhatók régi, bontásra meg­érett házak.

Next