Pesti Napló, 1937. január (88. évfolyam, 1–25. szám)

1937-01-16 / 12. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 1987 január 16 pad mellett töltötte és amikor menekülnie kellett, Budapesten hosszú ideig az amatőr asztalosságból és műkereskedőből élt. 1931-ben bízták meg a Gróf Vigyázó-múzeum gondnoklásával. Akkor már az Akadémia intézet is kinevezett a rákos­keresztúri Vigyázó-birtok 1800 katasztrális holdjá­nak élére. Hamvasi Gyula került a kastély intézői lakásába. Az Akadémia a birtokot a környék kis­gazdáinak adta bérbe és Hamvaynak az volt a feladata, hogy a bérlők fölött felügyeletet gyako­roljon. Két férfi vezette tehát a rákoskeresztúri Vigyázó-birtok ügyeit, de ez a két férfi sohasem barátkozott össze. Az elmúlt hat év alatt talán száz szót sem beszélt egymással Lublóváry és Hamvay. A szakállas múzeumi gondnok első tény­kedése az volt, hogy három harapós kutyát helye­zett el a kastély udvarán. A rácsos kapu, amely a hatalmas parkból nyílt, az 1760 körül épült barokk­ kastély előtt állandóan zárva volt és még az intéző sem mert bemenni az udvarra, mert a két puli és a hatal­mas bernáthegyi mindenkit megmart, csak Lubló­váryt és háza népét nem bántotta. Ha a kertész, vagy az intéző kénytelen volt bemenni a rácsos kapun, először kopogtatniok kellett a gondnok lakásának ablakán és ha azok akarták, megkö­tötték a kutyákat, de ha nem, csak az ablakon keresztül értekeztek velük. Az egész községben egy barátja sem volt Lublóváry Györgynek, csak a közs­égi főjegyző, Tarnay Árpád próbált köze­ledni a­­múzeumi gondnokhoz, néhányszor meg­hívta, de ebből a barátkozni akarásból sem fej­lődött ki barátság, mert a gondnok ridegsége, hidegsége mindenkit elűzött maga mellől. Tévedés volna azt gondolni, hogy a múzeum berendezéséhez Lublóváry segítséget kért. Egye­dül tologatta a hatalmas bútorokat, rakosgatta a mentéket, képeket, régi porcellánokat, csak ami­­kor egy-egy hatalmas Mária Terézia-korabeli tabernákulum új helyét akarta kijelölni, szólí­totta be magához a kertészt. Reggeltől estig dol­gozott az ódon termekben, amelyek még most­ is pontosan ugyanolyan állapotban vannak, mint száz évvel ezelőtt, amikor lakatlan volt a kastély és a rákoskeresztúriak legendákat meséltek a vas­tag falak kísérleteiről. Titokzatos pincék rejtőz­ködnek a kastély alatt, hatalmas csapóajtókkal: itt csak Lublóváry ismerte ki magát. Valóságos remeteéletet élt a régi bútorok között Lublóváry, néha napokig nem beszélt senkihez, különösen amikor műhelyébe vette be magát és ódon búto­rokat javítgatott, régi képkereteken fúrt-fara­gott. Lublóváry titokzatos élete Valahol itt van Lublóváry György rejtélyes bűnének nyitja, talán titokzatos élete ad rá ma­gyarázatot. Úgy élt Lublóváry a barokk­kastélyban, mint egy kiskirály, aki azt hiszi, hogy minden drágaság, amit itt felhalmoztak, az övé. Az ő kezében volt hosszú ideig a hagyatéki leltár és amikor az Akadémia megbízásából a kataló­gust akarták megszerkeszteni, kiderült, hogy a múzeumi gondnok egész sereg katalógusszámot felcserélt és amíg egy-egy régi számon értékes aranytárgy, drágakő szerepelt, addig az új szá­mon csak valami kevésbé értékes darabot találtak. Gróf Vigyázó Ferenc értékes díszmagyarját őrző vitrin kulcsát ,pedig sehogysem akarta kiadni k­ezéből J­ublóváry, csak amikor már tudta, hogy dr. Lik­nich Imre egyetemi tanár munkatársai m­­ár mindent összeírtak, állt elő azzal, hogy betö­rés történt és pontosan azt a vitrint feszítették fel, az »ismeretlen tettesek«, amelynek tartalmát rajta kívül az utóbbi években senki sem látta. A rejtélyes életű gondnoktól megkérdezték az Aka­démia tudós vezetői, hogy miért titkolta hosszú ideig a vitrinben őrzött drágaságokat. Furcsa választ kaptak Lublóvárytól. Ezzör azt mon­dotta, hogy a katalogizálók rendetlenül dolg­oztak, majd mosolyogva azt válaszolta, hogy örömet akart szerezni az Akadémiának s az utolsó nap ta szerette vola megmutatni, hogy milyen szép órák vannak még a hagyatékban. Miért ? Beteg Lublóváry György, vagy valami rejté­lyes titok nyomja a lelkét, erre a kérdésre még válaszolni nem tud senki. Lehetséges, hogy az az ifjúkori betegség, amelyre vizsgálóbírói kihallga­tásán célzott, talán lelki életére is kihatott és ta­lán bűnügyi vonatkozásban nem lehet teljesen beszámíthatónak mondani. Erre a kérdésre a tör­vényszéki orvosok adják majd meg a választ. Lehet az is, hogy — ez még csak feltevés — va­laki talán valamilyen rejtélyes okból zsarolta a titokzatos embert, aki talán azért tulajdonította el a közel százezer pengőt reprezentáló ékszere­ket, hogy ideig-óráig elhallgattassa azt az egyet. Az Est külön autóbuszjárata WIEN-be 1937 január 31-től február 2-ig Menettérti jegy: 27.50 pengő Az utazáshoz érvényes útlevél hiányában igazoló­jegy elegendő. Jelentkezés: AZ EST Utazási és Menet£egyírodájában VII., Erzsébet körút 18-20. 7 nap a Semmeringen • Társias&áfa­egyéni utazások Elszállásolás elsőrangú szállodákban és penziókban minden költséggel és vasúti költség-­löv­ő gel együtt Budapesttől—Budapestig !-IIII Minden költség irodánkban pengőben fizethető. Az utazás bármikor megkezdhető. Jelentkezés: Az Est Utazási és Henet jegyirodájában, Budapest, VII., Erzsébet körút 18-20 len embert, aki élete titkát ismeri. Talán azért rejtette el az ékszereket hogyha majd díjra je­lentkezik élete megrontója, egy-egy arannyal, gyémánttal, vagy­ az ékszerekért kapott, ellenér­tékkel újra hallgatásra bírja a jelentkezőt. Megerősíti ezt a feltevést az is, hogy az álbe­törés előtt nagyobb időközökben egy titokzatos, külföldi rendszámú autó állt meg a múzeum előtt, az autó utasa, hosszabb-rövidebb ideig időzött a Lublóváry-lakásban, azután újra elutazott. Ki ez a rejtélyes látogató? — nem tudja senki. Lugó­várytól már megkérdezték a csendőrök a betörést követő hetekben, de a gondnok a rejtélyes autó utasáról nem akart tudni, hiába mondták meg neki, hogy a községbeliek látták az autót és lát­ták látogatóját is. A szombati házkutatástól és az ezután követ­kező nyomozás adataitól sokat várnak a hatósá­gok. Talán ki lehet deríteni Lublóváry rejtélyes élete titkát és megtévedésének okát. Sz. I. Vasúti szerencsétlenség Lengyelországban 1­2­9 halott, 30 sebesült • Kattowitz, január 15. Myslowice pályaudvarától nem messze, pén­tek reggel egy személyvonat összeütközött egy tehervonattal. A személyvonat mozdonya, pogy­gyászkocsija és két személykocsija súlyosan meg­rongálódott. Kilenc utas meghalt, harminc meg­sebesült. Eckhardt Tibor látogatása a tiszántúli nyilaskeresztes mozgalom központjában (Saját tudósítónktól.) Eckhardt Tibor a jövő héten szombaton Mezőberénybe érkezik, a tiszán­túli nyilaskeresztes mozgalom egyik központjába, oda, ahol egy német agitátorképző-iskolát végzett fiatalember az első erős horogkeresztes szervezetet kiépítette. A kisgazdapárt vezére 23-án este vacso­rán vesz részt Mezőberényben és politikai beszé­det is mond. Eckhardt és kísérői Mezőberényből Békéscsabára mennek, vasárnap Csabán és Gyulán lesz kisgazdapárti gyűlés. Subík prelátus a Gömbös-kormányzatról és a Kozma-ügyről Eger, január 15. Heves megye törvényhatóságának rendkívüli közgyűlésén napirend előtt felszólalt vitéz Subík Károly prelátus, az egri érsek oldalkanonoka, megemlékezett Gömbös Gyuláról. — Gömbös Gyula nemzeti egységre törekedett és éppen az a tragikuma, hogy sohasem volt olyan nagy meghasonlás a nemzetben, mint ép­pen az ő kormányzásának utolsó évében, — álla­pította meg Subik prelátus. — Az a pártpolitikai rendszer, amelyet bizalmasai és a pártpolitikai életben legközvetlenebb munkatársai talán nem is a nagy nemzeti célok szolgálatára és előmozdí­tására megteremtettek és azok az eszközök, ame­lyeket ennek a szerencsétlen pártpolitikai rend­szernek a keresztülvitelére szerte az országban használtak, megbontották a nemzet egységét. Subik ezután a Kozma Miklós belügyminisz­ter ellen intézett támadásokkal foglalkozott. — Ha valakinek közéleti pályán mozgó em­ber, vagy miniszter egyéni tisztessége, vagy mű­ködése ellen kifogása van, az álljon elő, de a köz­véleménybe dobott gyanúsításokkal ne veszélyez­tesse a társadalomnak a tekintélyekbe vetett tisz­teletét, — mondotta. A közgyűlés bizalmáról biztosította a Darányi­kormányt. A legjobb c­rak­­er itthagyott bennünket, ő volt a jóság, a szeretet, az önfeláldozás, mindannyiunk öröme és büszkesége. A Mindenható akaratában alázatosan megnyugodva, fájdalmas szívvel je­lentjük, hogy Barta Frigyes mérnök, tart. főhadnagy, a III. oszt. katonai érdemrend tulajdonosa hosszú, kínos szenvedés után 45 éves korában e hó 13-án lelkét visszaadta az Úrnak. Utolsó útjára e hó 17-én­­/2­2 órakor kísérjük a rákoskeresztúri szr. temető halottasházából. Barta Frigyesné Schnabel Mária felesége, Marika leánya, Barta Manó és felesége szülei, Béla és Lenke (Newyork) testvérei. Drága emléked mindi­g velünk lesz, soha el nem halványuló szeretettel mindig rád gondo­lunk! Részvétlátogatások mellőzését kérjük! A középosztály-probléma a segédhivatali tisztviselők gyűlésén (Saját tudósítónktól.) A Segédhivatali Tisztviselői­ Országos Szövetsége most tartotta ezévi első választ­mányi ülését. Varga Ferenc ügyvezető­ elnök előadta, hogy újév alkalmából Czettler Jenő fővédnöknél a szövetség küldöttségileg tisztelgett. Bejelentette, hogy Götz Ádám honvédelmi miniszteri segédhivatali főigazgató vállalta a neki felajánlott társelnöki tisztséget. Szabó Miklós főtitkár a középosztálykérdéssel fog­lalkozott és rámutatott arra a fontos kiegyenlítő sze­repre, amely a végzetesen legyengült középosztály fel­frissítése körül a segédhivatali tisztviselőkre vár. A kistisztviselők közvetlen kapcsolata a feltörekvő mező­gazdasági, kisipari és kiskereskedői rétegekkel, nagy hasznára lehet a nemzetnek. Felhatalmazták az elnökséget arra, hogy 1938-ra, a szövetség működésének tízéves fordulója alkalmából, jubiláris közgyűlést készítsen el A főtitkár javaslatára kimondták, hogy ez a nagyszabású közgyűlés a szoká­­sos személyi kultusz helyett tisztán a segédhivatali gon­dolat megszületésének és hatalmas arányú kifejlődésé­nek ünnepe lesz csupán. Állást foglaltak az egyes hivatalokban lábrakapott szerelőszemélyzet« elnevezés ellen. A nyomasztó drágaság ügyében, mivel az idevágó emlékiratozás nem vezetett célhoz, személyes érintke­zés útján igyekszik a­ szövetség vezetősége a parlament befolyásosabb tagjaitól támogatást kérni. Zsolnay Zoltán titkár a vidéki csoportélet esemé­nyeit adta elő. A kortárs­ szolidaritás megkapó példája­ként állította a választmány elé a kaposvári csoportnak azt a határozatát, hogy a nyugdíjba vonuló kortársa­kat a jövőben ünnepi vacsora keretében búcsúztatja, az elhalt kortársak temetésén pedig minden alkalommal testületileg részt vesz. Követendő példát áll­ít­ itt fet a bajai csoport is, amikor kimondta, hogy választmányi ülések helyett hónapról hónapra tagértekezletet tart, hogy azon minden egyes csoporttag megjele­nessék. Általában örvendetes jelenségként szögezte le, hogy az egyik helyről a másikra áthelyezett szövetségi tagoknak első dolguk a helyi csoportnál való jelentkezés. Az egye­sületi hűségnek ezek a példái biztató garanciát nyúj­tanak a szövetség erejét és jövőjét illetőleg. r • . r S­f É­rítta éj biz Tetszés szerinti időre és tetszés szerinti indulással A legolcsóbb, a legkényelmesebb, előre összeállított gondtalan utazás Jelentkezés és felvilágosítás: Az Est Utazási és Menet, jegyirodájában, Budapest, Erzsébet körút 18—20 |

Next