Pesti Napló, 1937. november (88. évfolyam, 249–272. szám)

1937-11-13 / 258. szám

13 Csütörtök SZINMÁZ Thomas Paine A Nemzeti Színház pénteki bemutatója Az északamerikai szabadság­harc méltatlanul elfeledett hőse Thomas Paine, az a lánglelkű újságíró, akinek tragikus életét kilenc szaggatott képben villantja elénk Hanns Johst német író történelmi színjátéka. A fiatal Thomas Paine a »józan ész« képviselőjeként toppan be Washing­ton és Greene fölkelőtáborába s a pennsylvaniai Magazin­ba írott cikkeivel, gyújtó szónoklataival és lelkes dalaival döntő fordulatot ad a polgár­háborúnak. Ő sorakoztatja a szabadság zász­laja alá a habozó polgárokat és óvatos banká­rokat. Ő mondja ki először a bűvös szót: Amerika az amerikaiaké! S végül ő tanácsolja Washing­tonnak, hogy az ismeretlen »vad­nyugat« felé keressen szabadulást seregével az angolok csap­dájából. Mindenesetre oroszlánrésze van Amerika függetlenségének kivívásában. Mikor pedig a békére kényszerült Anglia elvesztett amerikai gyarmatát kölcsönnyújtással akarja gazdaságilag magához láncolni, megint csak Paine ismeri fel a fenyegető veszedelmet s vállalkozik arra, hogy »egy hajórakomány aranyat és szívet« hozzon a for­radalmi Franciaországból, hitedre szorult hazájá­nak. A kölcsönt meg is szerzi. Ő maga azonban ott marad Párizs egyik börtönében, mint »meg­bízhatatlan royalista«, mivel tisztán humanizmus­ból védelmébe vette a trónjától megfosztott, halálraítélt királyt. Tizenhét esztendeig sínylődik a testet-lelket őrlő, szörnyű rabságban, mialatt otthon azt hiszik róla, hogy lefejezték s lassan­ként elfelejtik. Végre a »konvent« megkegyelmez neki és szabadon bocsátja. (Hol volt már akkor — 1810-ben — a konvent?) Thomas Paine hazakerül Amerikába. Washington, Greene már meghalt s a »szegény Tamást« senki sem ismeri meg. Már ne­vére sem emlékeznek a fü­adéi fiaiak, a­mire ő a rakpartról beleveti magát a tengerbe. De a halott fölött felhangzik Thomas Paine hajdani, híres szabadságdala: »Mi volna az ég, ha tele nem tündökölnék Amerika csillagai?« A Vígszínház »férfiatlan« újdonsága után a Nemzeti most »nőtlen« darabot mutat be ezzel a dra­matizált életrajzzal. Jobst színjátékának ugyanis az a legfőbb érdekessége, hogy egyetlen női sze­replője sincs. Sőt, szinte meséje sincs,­­ami már kevésbé érdekes. »Darab« helyett csak lelkesítő szónoklatoktól, dobpergéstől és trombitaharsogás­tól Quangos történelmi jeleneteket kapunk,­­ ame­lyekben túlteng a politikai elmélkedés, viszont édes-kevés a históriai hitel. A drámát holmi ope­rai elemek pótolják itt. Inkább hangzatosan, mint meggyőzően, mert az író a tragikus témát merő­ben retorikusan viszi színpadra, a hamar levitéz­lett s unalmassá száradt, szegényes német expresz­szionizmus modorában. Még a darab leghatáso­sabb jelenete — Paine őrjöngése a börtönben — sem tud igazán emberileg átforrósodni. Drámai folyamatba való beágyazottság híján önmagába záruló előkép, üresen kongó, farmogáns színházi mutatvány marad, épúgy, mint az utolsó jelenet külsőséges tablója. Az előadás elsősorban a darabnak ezt az operaszerűségét hangsúlyozza, az éneklésbe át­csapó szónoklattól a katonai parádéig s még az »esős« szöveg fölött is szikrázó csillagos égig. Kitűnő Kürti József pár markáns vonással össze­fogott Greene tábornoka és Táray Ferenc hűvös, szürkés tónusban tartott Washington-portréja. Jávor Pál a címszerep minden teátrális adottsá­gát mutatósan »megjátssza«. A többiek közül főkép Lehotayt, Abonyit, Kürthy Györgyöt és Makláryt illeti elismerés, a tehetséges Balázs Sa­mut pedig külön játékmesteri megrovás, elvisel­hetetlenül ripacskodó hajóskapitányáért. Szabó Lőricz fordítása friss és eleven, Horváth János díszletei szépek, Mark Lothar kísérőzenéje kissé rikító. K. A. (*) Debrecen zeneiskolájának emlékkönyve. Most jelent meg Debrecen város zeneiskolájának 1936/37. évi emlékkönyve, melyet a zeneiskola hetvenötéves fennállá­sának alkalmából gonddal és hozzáértéssel a zeneiskola igazgatója, Bárányi János szerkesztett. Az emlékkönyv előszavát Kölcsey Sándor polgármester, a bevezetést Balogh Sándor kultúrtanácsnok és a Visszapillantás Debrecen sz. kir. város hetvenötéves zeneiskolájának történetére című cikket Bárányi­ János írta. Ugyancsak Baranyitól való a Beethoven-vázlat, című cikk is, Dar­kóné Simonffy Irénnek A magyar zene tanításának fon­tossága, G. Hoór-Tom­is Erzsébetnek Néhány szó az énektanításról, Elefánthy Máriának A kisgyermek zenei­­világa és Hoferné Csernátony Irénnek Zeneiskolák és a zenei nevelés című cikke is értékes dísze a könyvnek. A szép kiállítású könyvet sok fénykép gazdagítja. (*) Herczeg Ferenc ünneplése a Nemzeti Szín­házban. Ritka­­jubileumot ünnepel hétfőn, novem­ber 15-én a Nemzeti Színház. Ezen az estén kerül színre századszor Herczeg Ferenc ,Bizáncba. Ritka jubileum ez azért, mert nincs­­példa a ma­gyar dráma történetében, hogy klasszikus törté­nelmi színmű ilyen rövid idő, 33 év alatt száz előadást érjen meg. A Nemzeti Színház ez alka­lommal ünneplésben részesíti száz évének egyik legtermékenyebb és legnagyobb sikerekkel dicse­kedő íróját, Herczeg Ferencet, aki 1893-ban ,A do­lovai nábob leányáéval kezdte Nemzeti Színház-i pályafutását s azóta, 23 darabja 1110 őszén került színre a Nemzeti Színházban, ami, ha a száz évet vesszük alapul, azt jelenti, hogy összesen négy teljes éven át Herczeg Ferenc művei gyönyör­ködtették a Nemzeti Színház közönségét. A hétfői jubiláris ünnepségen az előadás kezdetén a füg­göny előtt Németh Antal igazgató rövid beszéd­ben méltatja az est jelentőségét. Az első felvonás szünetében­­ pedig zárt színpadon az igazgató a Nemzeti Színház tagjai és az igazgatóság nevében ezüst babérkoszorút nyújt át a szerzőnek. A na­gyobbik ezüstkoszorú 77 levelét a Nemzeti Szín­ház tagjainak aláírása, a belső kisebb koszorú 23 levelét pedig Herczeg Ferenc ama 23 darabjának a címe díszíti, amely a Nemzeti Színházban szín­rekerült. (*) Josephine Baker új revüben. Josephine Baker úgy látszik még mindig vonz közönséget: a párizsi Folies Bergére új revüjének főszerepét játssza, énekli és tán­colja. Partnere Paul Derval, a párizsi közönség legked­veltebb operettszínésze. (*) Havi negyvenöt előadást tarthatnak a vidéki színházak. Az idei színházi évad megindulása után több panasz érkezett a vidéki színigazgatók ellen. A színház­látogató közönség a színtársulatok művészi teljesítmé­nyét kifogásolta és a színészek is panaszkodtak, hogy napi több előadással kifárasztják őket és ezért nem képesek teljes művészi munkát nyújtani. A kultusz­miniszter ezeknek a panaszoknak orvoslására most le­iratot intézett a vidéki színigazgatókhoz, többek között elrendeli, hogy a vidéki színházak maximálisan havi 15 előadást tarthatnak. (*) Babits-est a Zeneakadémián. Pénteken este a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében ren­dezte a Vajda János Társaság előadóestjét Babits Mihály lírai műveiből. Az előadóest kritikai mél­tatására visszatérünk, most csak annyit, hogy a nagyszámú előkelő közönség lelkes tapssal há­lálta meg Schöpflin Aladár bevezetését, Ascher, Oszkár, a Cecília-kórust vezénylő Bárdos Lajos, Pápay Klára, Simonffy Margó, Andersen Felicia, Medgyasszay Vilma nagyértékű művészi szerep­lését. ('*) Ha­jnalhasadás. (Annabella színes angol nyelvű filmje.) Ha valaki kíváncsi rá, hogyan születik egy filmbeszámolóban ez a mondat: »a közönségnek nagyon tetszett«, most elárulhatjuk. Ülünk a bemutatón és néz­zük ezt a sem­es, talán kissé túlszínes filmet és körü­löttünk, elől-hátul, oldalt, állandóan felsóhajt a nagy­érdemű közönség: »jaj de szép, gyönyörű, angyali«, stb., a pesti tetszésnyilvánítás összes szavait belesóhajtják a nézőtérbe. Igen, a közönségnek nagyon tetszik. A vá­szon csupa ragyogó szín a színek középpontjában Annabella, ez a kivételesen tehetséges színésznő, úgy megfestve, kicicomázva, retusálva és felöltöztetve, hogy már nem is nő, hanem tünemény, persze filmtünemény. A film meséje két részből áll, mind a két résznek fő­szereplője Annabella. Az egyik képen feketehajú cigány­lány, a cigányvajda lánya; ilyen feketehajú, villogó fogsorú, csillogószemű, pirosszájú cigánylány, azt hi­szem, csak egy halálosan szerelmes cigánylegény leg­vérmesebb fantáziájában élhet. A másik részben herceg­nővé lép elő, szőke haja van és egy ideig férfiruhában jár, ez a rész sokkal jobb és helyenként rendkívül mu­latságos. A film rendezője határozottan ügyes, s ha talán a film meséje nem is olyan, hogy a filmrendező remekelhet vele, egyes jelenetek olyan jók, hogy min­den dicséretet megérdemelnek. A színes filmben sok cigány szerepel és­­ az epsomi Derby. A Derbyt futják le, ez­­érdekes és izgalmas is. A közönségnek nagyon tetszett — ebbe bele kell nyugodni. (—6) (*) Elisab­eth Bergner angliai öröksége. Sir James Barrie angol író kétezer font örökséget hagyott Elisa­beth Bergnerre, aki darabjának, az Ifjú Dávid-nak fő­szerepét játszotta. Bergner már hosszabb ideje Angliá­ban él, az örökség átvétele elé azonban olyan jogi aka­dályok gördülnek, hogy állítólag le akar mondani a két­ezerfontos örökségről. (*) Antonio Votta vezényli a milánói Scala együtte­sét a Városi Színházban. Az Operaháznak a Városi Szín­háziján november 24-én (Rigoletto) és november 26-án (Traviata) tartandó előadásain Votto lép Vittorio Gui helyéb­e, aki most beteg. Gui áprilisban a római királyi opera együttesével hirdetett előadásokat fogja vezé­nyelni. (*) Megalakult a magyarországi Bruckner Antal Tár­saság. Bruckner Antal osztrák zeneköltő alkotásainak terjesztésére és ápolására Európa össze államaiban egy­egy Bruckner Antal Társaság működik. A magyar­országi Bruckner Antal Társaság elnöki tisztét Doh­­nányi Ernő, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója vál­lalta és az ő elnökségével az előkészítő bizottság már meg is tartotta első ülését. Az alakuló gyűlés november 29-én lesz a Zeneművészeti­ Főiskola tanácstermében. VÁROSI SZÍNHÁZ ! 3 órás kacagás! KABOS GYULA EVA A PARADICSOMBAN és a ragyogó együttes • • W ^ ^ A Olcsó helyárak! Szombat, vasárnap este 8-kor, vasárnap d. u. 4-kor ÁRMASKÖNYV IRDETÉS ATÁLOS AKAR ÖN KACAGNI ? a ROYAL színházba SZERELEMRŐL SZÓ SINCS! Legolcsóbb színház! Kitsiny előadás! Filléres helyárak! PESTI NAPLÓ 1937 november 11 Magyar klasszikusok ma 7. 129. Kiss F., Turay, Dajbukát, Nagy Izabella, Olthy M., Lukács M., Ascher, Greguss, Laurisin, Takács M., Szendrő M., stb. felléptével. Jegyek Koncertnél, Zene­akadémia. DÁmIS NOVEMBER IS. Budapest I. 6.45: Torna. KHUIU Utána: Hanglemezek. Kb. 7.3­1: Étrend, közle­mények. 10.00: Hírek. 10.20: Sas Ede elbeszéléseiből: 1. Ma­riska meg a vőlegénye. 2. Az elsüllyedt hajó (felolvasás). 10.45: »Mit nézzünk meg!« Az Országos Levéltárat ismerteti Mesterház­y Jenő. 12.00: Harangszó, időjárásj­elent­és. 12.05: A rádió szalonzenekara. Közben kb. 12.30: Hírek. 13.20: Idő­jelzés, időjárásjelentés. 13.30: Hanglemezek. 14.40: Hírek. 16.M: Élelmiszerárak. 16.15: »Lágyszívű királyfi és Hold­sugárka.« Harsányi Gizi meséje. 16.45: Időjelzés, időjárás­jelentés, hírek. 17.00: »Mit tízen a rádió?. 17.30: Suki Tóni és cigányzenekara. 18.35: »Hangképek a hollandiai jamboree­ről.« Írta dr. Vida Vilmos. Közreműködik Nemere János, Schulek Imre és a cserkészegyüttes. 19.25: Fischer Annie zongorázik. 20.00: »A vén bakancsos és a fia, a huszár.« Ere­deti népszínmű ,1 felvonásban, dalokkal. Irta Szigeti József. A dalokat betanította Polgár Tibor. Közreműködik Marsi Elek és cigányzenekara. Rendező Barsi Ödön.­ Utána kb. 22.15: Hírek, időjárásjelentés. 22.10: Közvetítés a Baross-kávéház­ból. Farkas Jenő és cigányzenekara muzsikál, Sztáray Már­ton énekel. 23.30: Közvetítés az Em­ke-kávéházból. Garai György jazzenek­ara játszik. 24.05: Hirek külföldi magyarok számára. — Budapest II. 17.50—18.15-ig: A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 18.30— 19.15-ig: Hang­lemezek. 19.45—21.00-ig: A Mária Terézia 1. honvédgyalog­ezred zenekara, vezényel Figidy Sándor. 21.05—21.25-ig: Hí­rek, lóversenyered­mények. — Telefonhírmondó. 6.45—11.20-ig: Budapest I. műsora. 11.20—11.50-ig: A Telefoniz írni staló külön műsora (szórakoztató lemezek). Utána 15.20-ig: Budapest I. műsora. 15.20—15.50-ig: A Telefon hírmondó külön műsora (művészlemezek). Utána: Budapest I. műsora. — Közvetítő­állomások. 6.45—17.51-ig: Budapest I. műsora. 17.50— 18.15-ig: Budapest II. műsora. Utána: Budappest I. műsora. — Rövid­hullámon: 32.88 méteren. 24.00—l.(HI-ig: Stáldy: Díszpalotás. Játssza Magyari Imre és cigányzenekara (hanglemez). »Mi újság az óhazában?« »Tulipántos láda.« a) Cserebogár, sárga cserebogár.« (Magyar népdal.) Énekli Nagy Izabella, kíséri Radics Béla és cigányzenekara (hanglemez). b) Patti bá* hozzászólásai. Dr. Hosszú Zoltán vidám magánjelenete (viasz­felvétel). c) Tárogatón játszik Vidák Béla, kíséri ifj. Berkes Béla és cigányzenekara (hanglemez). »Részletek magyar ope­rettekből.« Farkas Imre: Iglói diákok, dal. Énekli Cselényi József, kíséri Magyari Imre és cigányzenekara (hanglemez). Buday—Szilágyi: Csárdás, dal. Énekli Honthy Hanna, kíséri a Budai Színkör Zenekara, vezényel Török Emil (hanglemez). Jacobi—Bródy—Martos: Leányvásár, kettős. Énekli Szabó Lujza és Szedő Miklós, kíséri Donát­h Jenő zenekara (hang­lemez). »Magyar nóták.« Az Ostende-kávéház 24 tagú cigány­gyerekzettekara muzsikál (viaszfelvétel). »Magyarország­­i nagyvilágban.« Dévay József: Magyar induló. Előadja a Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara, vez. Figedy Sándor (viaszfelvétel): Magyar Hiszekegy. Rendkívüli színházi kedvezmény a Pesti Napló olvasói és előfizetői részére Előfizetőink jegyei rendkívül leszállított áron válthatnak. Az Est kiadóhivatalában, VII., Erzsébet körút 18—20­., tel.: 143-888, reggel 9 órától délután 5 óráig, vasárnap délelőtt 9—2 óráig. SZOMBAT, nov. 13. Városi: Éva a paradicsomban (8). Royal: Szerelemről szó sincs (8). Zeneművészeti: Magyar Múzsa hang­verseny (5'/s). Irodalmi ciklus I. (8%). VASÁRNAP, nov. 14. Víg: ücsike (Lakner előadás) (10'/t d. e.); Szabó a kastélyban (Sír d. u.). Magyar: Maria Rontanova táncmatinéja (101­ d. e.); Utolsó fórum (3'/i d. u.) Belvárosi: Szakíts helyettem (4 d. u.). Művész: Láz (8). Városi: Népszerű hangverseny (ll'/a d. e.); Éva a paradicsomban (4 d. u. és 8 este). Royal: Szerelemről szó sincs (4 d. u. és 8 este). Teréz­körúti: Mit járkálsz meztelenül (9). Komédia: Folies Caprice (4'/s d. u. és 8 este). HÉTTŐ, nov. 15. Magyar: III. Richárd király (8). Belvárosi: Szakíts helyettem (8). Pesti: Delila. (8). Művész: Láz (8). Royal: Szerelemről szó sincs (8). Terézkörúti: Mit járkálsz meztele­nül (9). KEDD, nov. 16. Belvárosi: Szakíts helyettem (8). Művész: Láz (8). Royal: Szerelemről szó sincs (8). SZERDA, nov. 17. Pesti: Delila (8). Művész: Láz (8). Royal: Szerelemről szó sincs (8). Terézkörúti: Mit járká­lsz meztelenül (9). Vigadó: Sauer Emil zongora­estje (8). CSÜTÖRTÖK, nov. 18. Belvárosi: Szakíts helyettem (8). Pisti: Delila (8). Royal: Szerelemről szó sincs (0)­ Pódium: No­vemberi műsor (9). PÉNTEK, nov. 19. Magyar: III. Richard király (8). Royal: Szerelemről szó sincs (8). Terézkörúti: Mit járkálsz meztele­nül (9). SZOMBAT, nov. 20. Royal: Szerelemről szó sincs (8). VASÁRNAP, nov. 21. Magyar: Utolsó fórum (H'/1 d. u.): III. Richard király (X). Belvárosi: Sz­ikits helyettem­ (4 d. u.). Pesti: Delila (4 d. u.). Művész: Láz (1 d. u.). Royal: Szerelemről szó sincs (4 d. u. és 8 este). Terézkörúti: Mit járkálsz meztelenül (9). Zeneakadémia: A Válasz irodalmi délelőttje (11 d. e.).

Next