Pesti Napló, 1938. február (89. évfolyam, 25–47. szám)

1938-02-12 / 34. szám

! Vasárnap PESTI NAPLÓ 1938 február 13 217 London szava a világpolitikában Miért bukott meg tettesen a Goga-kormány f­ül­politikája ? Orosz támadástól retteg Románia !Az angol-olasz közeledés London, február 11. (A Pesti Napló londoni szerkesztőségének telefonjelentése.) Az utolsó 24 óra világpolitikai eseményei rendkívüli hatást keltenek Londonban. Benyomá­suk messze túlterjed a hivatalos körökön és ritka szenzációként hat a nagy nyilvánosság számára is. Míg az angol sajtó szokatlanul nagy tért ad a Németország felől érkező kalandosnál kalando­sabb híreknek, az angol illetékes hely ezeket a híreszteléseket a legnagyobb óvatossággal kezeli és így is kell fogadni minden ilyen hírt A na­gyobb jelentőségű megmozdulásokról szóló érte­süléseket nem látják londoni illetékes helyen megerősítve, bármennyi részletet is közölnek er­ről az angol lapok. Azonban mértékadó helyeken meg vannak győződve arról, hogy Németország politikai élete nagy horderejű változásokon megy át és az az átalakulási folyamat, amely Blomberg tábornagy, Fritsch vezérezredes és 13 német tá­bornok nyugdíjaztatásával kezdődött el, az utolsó napokban igen kiszélesedett. Jellemző erre, hogy még a kormányhoz oly közelálló és felelősségteljes kritikával dolgozó la­pok is, mint a Times és a Daily Telegraph, hosszú és részletes jelentéseket közölnek a nemzeti szo­cialista pártgépezet és a hadsereg átalakulásáról. A Times megállapítja, hogy az összes mon­archista, konzervatív és arisztokrata elemek a hadseregben is, a hadseregen kívül is a legna­gyobb meglepetéssel fogadták a történteket, mi­után a hadsereget eddig mind a kü­l-, mind a bel­politikában mérséklő tényezőnek tekintették. Igen jellemző annak megítélésére, hogy milyen fontosságot tulajdonít Anglia a Németországban most bekövetkezendő folyamatnak, hogy a román eseményeket is kapcsolatba hozzák a Németország­­ban történtekkel. Károly királyt drámai elhatáro­zásában e hírek szerint erősen befolyásolta az a felismerés, hogy a Goga-kormány új külpolitikai orientációja nem jelenti Románia számára azt az erőtöbbletet, amelyet a németországi események előtt feltételeztek. Ez azonban angol felfogás szerint csak egyik mozgató tényezője volt a nagy román fordulat­na­k. Minden jel arra vall, hogy angol befolyás is döntő szerepet játszott Károly király elhatározá­sainál. Anglia már a­ Goga-kormány uralomra­jutásának első napjaitól kezdve a legnagyobb fi­gyelemmel kísérte a román eseményeket, ame­lyeknek aktualitását Nagy-Britannia számára az is növelte, hogy márciusra a román király ün­nepélyes hivatalos látogatását tervezték Lon­donba, aminek előkészületeit Chamberlain mi­niszterelnök a parlamentben is bejelentette. Károly király számára ez a látogatás annyi­val nagyobb jelentőségű és örömmel várt ese­ménynek ígérkezett, miután annak idején emigrá­ciója alatt rendkívüli körülmények között kellett elhagynia Londont és bizonyos körülmények kö­vetkeztében mindeddig nem volt persona grata az angol udvarnál. Bár a külpolitika tartózkodik ál­talában attól, hogy más országok belügyeibe be­avatkozzék, angol részről mellőzhetetlennek tar­tották, hogy közöljék az illetékes román helyek­kel: a Romániában érvényesült politikai áramla­tok mellett megdőlnek e látogatás előfeltételei. A megbukott román kormány szélsőséges politi­kája oly népszerűtlennek mutatkozott Angliában, hogy a román államfő baráti látogatása az angol fővárosban úgyszólván lehetetlenné vált. Emellett kételyek merültek fel Londonban arra vonatkozólag is, hogy Románia az angol­francia külpolitika támaszának számíthat-e to­vábbra is. Sir Reginald Harvey Hoare bukaresti követ nemcsak Gogával közölte Nagy-Britannia erős aggodalmait, hanem alkalmat talált arra is, hogy az utolsó 48 órában magának Károly király­nak egy bizalmas kihallgatás keretében jelentőség­teljes információkat adjon a Goga-rendszer angliai visszahatásairól. Ebben a bizonytalan hangulatban, amelyet egyrészt a német események, másrészt az angol intelmek okoztak, érte Romániát a szovjet ügy­vivő eltűnése miatt a román kormányhoz intézett orosz jegyzék, amelynek­ erőteljes hangja, angol megítélés szerint, csak a szerajevói gyilkosságot követő osztrák-magyar ultimátumhoz hasonlít­­ ­a­ ható, így Károly királyban megerősödött az a felismerés, hogy országa egy esetleges orosz tá­madás esetén megfelelő támasz nélkül marad. Az angol sajtó a román király katonai diktatúráját a szélsőségek letörésére irányuló rendszernek ítéli meg, amelynek éle mindenekelőtt a Vas­gárda ellen irányul. A kormány összetételénél fogva Londonban feltételezik, hogy a román külpolitika erősen visz­szakanyarodik majd régi irányzatába, amely az Angliával és Franciaországgal való együttműkö­dés jegyében állott. Mindezek a világpolitikai horderejű esemé­nyek kétségtelenül kihatnak majd az olasz-angol viszonyra is, amennyiben Itália közeledési szándé­kát Angliához megerősítik. Nagy fontosságot tulajdonítanak ezzel kapcsolatban annak a másfél­órás tárgyalásnak, amely tegnap Eden angol kül­ügyminiszter és gróf Grandi olasz nagykövet között lefolyt és amely a spanyol önkénteskérdé­sen túlmenőleg kiterjedt az olasz-angol viszony összes megoldásra váró egyéb problémáira is. Ráskay László Három napig volt német fogságban Winkler volt osztrá­k helyettes Kancellár Berlin, február 11. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Hivatalos helyről tudósítónk azt az értesítést nyerte, hogy Franz Winkler volt osztrák helyettes kancellárt e hónap 8-án letar­tóztattak, 10-én azonban szabadon bocsátották. Az a gyanú merült fel ellene, hogy egy Hollan­diával kapcsolatos illegitim devizaügyletben ré­szes, a hatóságok vizsgálata azonban teljes mér­tékben tisztázta az egykori osztrák államférfiút. Buday Kálmán Londonban eljegyezte Inez Waltert, a Times tulajdonosának leány­át . London, február 11. (A Pesti Napló londoni szerkesztőségének telefonjelentése.) A mai angol lapok rendkívül érdekes angol-magyar eljegyzésről adnak hírt. Buday Kálmán, a kiváló fiatal közgazdász, a Magyar Jelzálogintézet titkára, akit tu­dományos érdemeinek elismeréséül a Blockefeller-alapít­vány hosszabb külföldi — amerikai és angliai — tanul­mányútra küldött, a tegnapi nap folyamán eljegyezte Miss Inez Waltert, a »Times« tulajdonosának és alelnö­kének leányát. A »Times«, Angliának és az egész világ­nak tudvalevőleg legkomolyabb és legbefolyásosabb napilapja, egy úgynevezett trustee tulajdonában és ke­zében van, amely a nagy angol lapvállalat ügyvitelére vonatkozólag erős megkötéseket tartalmaz. Ennek a trustee-nek az élén Miss Inez Walter édesapja é­s lord Astor állanak. A Walter-család alapította meg évszázadok előtt a Timest és a Times vezetése úgyszólván, mint a feje­delmi családokban, a Walter-dinasztiában nemzedékek óta apáról fiúra szállt. Miss Inez Walter és magyar vőlegénye, Mrs. Reginald Harris, a Times egyik fő­munkatársának házában ismerkedtek meg két év előtt, röviddel utána a Times alelnök-tulajdonosának leánya bátyjának, a Times igazgatójának és Buday Kálmán­nak társaságában hosszabb magyarországi utat tett. Azóta Buday Kálmán és Miss Inez Walter több ízben találkozott Londonban. Ezeket a találkozásokat követte most a londoni eljegyzés. A menyasszony édesapja Joh­n Walter, aki ugyanazt a nevet viseli, mint őse, aki a 18. század közepén meg­alapította a »Times«-t, ugyancsak járt a közelmúltban Magyarországon, ahol Budapesten nagy feltűnést keltő előadást tartott. A magyar-angol eljegyzés híre, amely előkelő magyar családot a legelőkelőbb angol lapkiadó­dinasztiával fűz egybe, londoni magyar körökben nagy örömet keltett. toufodt «mUuk^ptC« ELADÁS: VI.TE­REZ-KÖRÚT 8. IV.PROHÁSZKA UTTOKÁR-U.8. Sotto&CU^l CjOtSUrvcl­Ll •••••«•••••••Hll « I­ivégezték a Kresz Géza uccai rablógyilkost (Saját tudósítónktól.) Másfél évvel ezelőtt Varga Pál újpesti cigánykovács a Kresz Géza uccában vasdoronggal agyonverte és kirabolta Streisinger Ernő vaskereskedőt. A rablott pénzen kiöltözködött, azután megvendégelte az egész ci­gánykaravánt. A mulatozás híre eljutott az új­pesti rendőrségre is, de a gyilkos elmenekült, csak két nap múlva fogták el Vácott. A törvényszék a rablógyilkost halálra ítélte és — mint jelentet­tü­k — a kúria a halálos ítéletet jóváhagyta, ke­gyelmet pedig nem kapott a bandita. Csütörtök délben vitték át Vargát az ügyész­ség fogházából a gyűjtőfogházba, ahol a középső kis épület egyik celláját siralomházzá alakították át. Három szuronyos fegyőr állt a cella elé, amely­nek ajtaja nyitva volt. A gyilkos szótlanul üldö­gélt a priccsen, amikor Hanzlyk István római ka­tolikus lelkész, bement hozzá és vigasztalta, negyed­óráig hallgatott, majd a pap után kezdte mondani az imát. Délután 4 órakor menyasszonya, Balog Katalin cigányleány érkezett ki a fogházba, a gyilkos héthónapos gyermekével. A leányt been­gedték a siralomházba, egy órát beszélgethetett vőlegényével, azután Varga megint egyedül ma­radt. Csak a lelkészt engedték be hozzá. Este megkérdezték, mit kíván: császárhúst és bort kért. A kívánságot teljesítették, negyed­kiló császárhúst és fél liter bort kapott. Éjszaka 11 órakor a fogházőrök észrevették, hogy a mosdó mellett valamivel foglalatoskodik Varga. Bemen­tek hozzá, a törülköző volt a kezében, a nyakát hurkolta át. Megkérdezték, mit csinál, így vála­szolt: — Megpróbáltam ... milyen is az az akasztás... A törülközőt elvették tőle, azután Varga le­dőlt a priccsre, hajnali 4 óráig aludt nyugtala­nul, hánykolódva. Amikor felkelt, a lelkész megint mellette volt és a kivégzés pillanatáig imádkozott. Reggel 8 órára tűzték ki az akasztást, fél nyolc­kor már a gyűjtőfogház kertjében állt a bitófa, mögötte a három hóhér: Bogár János két segédjé­vel, Rácz Jánossal és új segédjével, fiával, ifj. Bogár Jánossal. A bitófát fegyveres fegyőrök vették körül, mögöttük sorakoztak fel a kivégzés tanúi, akik az ügyészségtől belépőjegyet kaptak, ötven-hatvan embernél több nem .Jött el: detektí­vek, újságírók, rendőrtisztviselők, fogháztisztek és néhány köztisztviselő helyezkedett el az udvaron. Közben a fogház elé érkeztek a gyilkos rokonai, de már nem engedtek be senkit. Nyolc óra előtt pár perccel megérkezett a bíró, az ügyész, a fogház­orvosok, majd amikor 8 órát harangoztak a fog­ház kápolnájában, megnyílt a kis fogházépü­let ajtaja és öt fogházőr kíséretében kijött az udvarra az alacsonytermetű, cingár, hamuszürke arcú rablógyilkos. Menni alsó tudott, az egyik foírházőr karonfogta, újra állította a búgó elé, aki felolvasta az ítélet rövid kivonatát, majd az ügyész a hóhért felszólította, hogy teljesit­se kötelessér­ét. A pri­békek megragadták Vargát és a kápolna órája 8 óra 5 percet mutatott, amikor Bogár odaállt az ügyész elé: — Alázattal jelentem, az ítéletet végrehaj­tottam ... Fehér kendő került a kivégzett gyilkos fejére és ezzel a Kresz Géza utcai véres dráma utolsó felvonása is véget ért. — Írországban betiltották Léon Blum könyvét a há­zasságról. Léon Blum »A házasságról« szóló könyvét, amely az elmúlt év áprilisában jelent meg angol nyel­ven az Ír Szabadállam egész felületére betiltották. A be­tiltás indokolása, hogy a könyvnek bomlasztó és sze­mérmetlen a tendenciája. Blum könyvét az elmúlt év­ben Ajaccióban, tehát francia területen is betiltották. -éegpen teljes . k

Next