Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)

1938-04-09 / 81. szám

­­ISzombat PESTI NAPLÓ 1938 április S . 174 ságot annak idején természetben lerótták. A pénzügy­miniszter megengedheti, hogy azok, akiknek évközben rendszeresen visszatérő jövedelmük nincsen, a hozzá­járulást félévenként vagy évenként esedékes részletek­ben fizethessék. Aki előr­e fizet, annak 6 százalékos kamattérítés engedélyezhető, késedelmes fizetés eseté­ben pedig évi 6 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni. A pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve e rendelheti, hogy a kötelez­e­tt a beruházási hozzájárulást telepítésre alkalmas ingatlan átadásával egyénítse ki, ha négy negyedévi részlet megfizetésével késedelemben van, vagy ha ingatlanának kataszteri tiszta jövedelme 1000 koronát meghalad. Az ingatlanok ár­át azonban mindenesetre érintetlenül kell hagyni. A hozzájárulásnak az a része, amelynek alapjául az ingatlan szolgál, az ingatlant a folyó évi február 28. napjának megfelelő rangsorral jelzálogilag terheli. Elidegenítési és terhelési tilalom nem gátolja, hogy a hozzájár­ulés behajtása végett az ingatlan állagára végrehajtást vezessenek. A hozzájárulás összege az általános kereseti adó, a társula*' adó, valamint a jövedelemadó alapjaiból nem lesz Ur*»kiható. Súlyos büntetések Aki bevallását a megállapítandó határidőben be nem adja, a hozzájárulás összegének egyszeresét fizeti bír­ság fejében. A beruházási hozzájárulás megrövidítésére irányuló szándékos cselekedet pedig adócsalás bűn­tettét képezi, amely a szabadságvesztésen felül minden esetben a megrövidített összeg háromszorosától nyolc­szorosáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslatban közölt felhatalmazás alapján felve­hető kölcsönből, valamint a beruházási hozzájárulásb­ól befolyó összegeket, úgyszintén az azokból teljesítendő kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és ki­adásaitól elválasztva, külön alapban kell kezelni és elszámolni. A kormány javaslata a zsidókérdésről (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán miniszter­elnök a képviselőház pénteki ülésén beterjesztette a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályo­sabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény­javaslat szövege a következő: L 8. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályo­sabb biztosítása végett szükséges és halaszthatatlanul sürgős intézkedéseket a jelen törvény kihirdetésétől számított 3 hónap alatt az alábbi §-okban megjelölt tárgykörben és alapelvek szerint rendeletben tegye meg abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás ügykörébe tartoznék. 2. 9. Utasíttatik a m. kir. minisztérium, hogy: « a) akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szerkesztője, vagy a lapnak állandó munkaviszonyban álló munkatársai részére sajtókamara; b) színművészek, filmszínészek, színházi és fim­rendezők, úgyszintén színművészeti és filmművészeti ügyvezetők és ügykezelők, valamint színházaknál és a filmiparban alkalmazott művészi segédszemélyzet (kar­személyzet) részére színművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. Akár időszaki, akár nem időszaki lap kiadója, szer­kesztője vagy a lapnak, állandó munkaviszonyban álló munkatársa csak az lehet, aki a sajtókamara tagja. Színháznál, mozgófényképet előállító vállalatnál az első bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozá­sok körében rendező, előadó vagy művészeti segédsze­mélyzet tagjaként csak azt szabad alkalmazni, aki a színművészeti kamara tagja. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. 3. §. A sajtókamarának, úgyszintén a színművészeti ka­marának tagja csak magyar állampolgár lehet. A tag­ság egyéb feltételeit a m. kir. minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. §. A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalé­kát ne haladja meg. Ebbe a­ húsz százalékba nem lehet beleszámítani a hadirokkantat, a tűzharcost, úgyszintén azt, aki az­­1019. évi augusztus hó 1. napja előtt tért át valamely más felekezetbe és azóta megszakítás nélkül ugyan­annak a felekezetnek tagja vagy pedig ilyen szülőtől származik. 5. 9. Akár­­időszaki, akár nem időszaki lapnál állandó munkaviszonyban álló munkatársul a 4. § első bekez­dése alá eső személyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban álló munkatársak számának húsz százalékát ne haladja meg; bármely címen kifizetett illetményük évi összege pedig nem haladhatja meg az ilyen munkaviszonyban álló összes munkatársak bármely címen járó illetmé­nyei évi összegének húsz százalékát. Ezeket a rendel­kezéseket a munkaadó az 1939. évi december hó 81. nap­jáig köteles végrehajtani. A m. kir. miniszterelnök a végrehajtás módjára utasításokat adhat és közérdekből indokolt esetben a jelen § rendelkezései alól kivételt tehet. A jelen § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a lapokra, amelyek kizárólag hitéleti kérdések­kel és a felekezet ügyeivel foglalkoznak. 6. 9. A vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, hogy az egyes színházaknál, úgyszintén a mozgó­fényképet előállító egyes vállalatoknál milyen arány­ban lehet a 4. § első bekezdése alá eső személyeket az 1. § első bekezdésének b) pontjában meghatározott munkakörben alkalmazni. 7. 8. Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az összes tagok számának húsz százalékát ne haladja meg. Mindaddig, amíg az egyéb kamarai tagok arányszáma az összes tagok 80 százalékát el nem éri, a 4. § első bekezdése alá eső re­mélyt a kamara csupán az újonnan felvett tagok öt szá­­zaléka erejéig vehet fel. Az illetékes miniszter a ka­mara felterjesztésére indokolt esetben közérdekből ki­vételt tehet. 8. 9. Az 1937: XXI. tc. hatálya alá eső olyan vállalat­nál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi, vagy más értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak száma 10 vagy ennél több, a 4. § első bekezdése alá eső szemé­lyeket csak olyan arányban szabad alkalmazni, hogy számuk a vállalatnál értelmiségi munkakörben foglal­koztatottak számárnak húsz százalékát ne haladja meg; bármily elmen kifizetett illtményük évi összege pedig nem haladhatja meg az értelmiségi munkakörben alkal­mazo­ttak bármily elmen járó illetményei évi összegé­nek húsz százalékát. Az a vállalat, amelynél az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak számában a 4. első bekezdése alá eső személyek száma az előző bekezdésben meghatáro­zott arányszámnál nagyobb, a 4. első bekezdése alá eső személyt értelmiségi munkakörben csupán az újon­nan felvett tagok öt százaléka erejéig vehet fel mind­addig, amíg a 4. első bekezdése alá eső személyek száma az értelmiségi munkakörben az előző bekezdésben meghatározott arányszámot meghaladja. Az arányszám egyenletes elérésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg olyképpen, hogy szabály szerint el kell érni az előbbi bekezdésben meg­határoz­­t arányszámot az 1913. évi június hó 30. mp-­jáig. Ezt a határidőt az illetékes miniszter indokolt esetben közérdekből az 1918. évi június hó 30. napjáig meghosszabbíthatja. Az illetékes miniszter a jelen be­kezdésben megl­a­k­ozott rendelkezések alól indokolt esetben közérdekből kivételt tehet. Az 1937:XXI. tc. hatálya alá eső olyan vállalatnál, amelynél a tisztviselői, kereskedősegédi vagy más értel­miségi munkakörben foglalkoztatottak szána tíznél kevesebb, a 4. első bekezdése alá eső alkalmazottak­nak a többi alkalmazottakkal szemben az 1338. évi március hó első napján fennállott arányszámát a 4. első bekezdése alá eső személyek javára megváltoztatni nem szabad. 71­33-as bizottság hatáskörének m­eg­hosszabbítása 9. 9. Az 1931: XXVI. tc.-ben a törvényhozás hatáskörébe­ tartozó intézkedéseknek rendeleti úton megtételére adott és legutóbb az 1937 : X. tc.-kel meghosszabbított felha­talmazásnak az 1938. évi június hó 30. napján lejáró határideje az 1939. évi június hó 30. napjáig meghosz­szabbíttatik, mégpedig azzal a kiegészítéssel, hogy a felhatalmazás kiterjed a termelés folytonosságának biz­tosítását célzó rendelkezések megtételére is. Az 1931: XXVI. tc.-nek az 1932 : VII. tc.-kel kiegé­szített rendelkezései egyébként változatlanul hatályban maradnak és hatályban marad az 1937 : X. tc. 2. és 3. §-a is. 10. 9. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik. Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a jelen törvény rendelkezéseink végrehajtása végett, va­lamint az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére szol­gáló intézkedések végett adatszolgáltatási kötelességet állapítson meg, hogy gondoskodjék az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséről, továbbá, hogy rendelkezé­sének megszegését vagy kijátszását kihágásnak minősít­hesse s hogy a kihágás büntetésére az 1931:XXVI. tc. 3. §-ában foglalt rendelkezéseket állapíthassa meg, végül arra is, hogy a rendelkezéseket megszegő vagy kijátszó vállalat élére a vállalat kö­tségére vezetőt rendeljen mindaddig, amíg a rendelkezéseknek a vállalat eleget nem tett. Ha nincs étvágya, úgy igyek néhány napon át reggel éhgyomorra félpohár természetes »Ferenc József« keserűvizet, mert ezáltal bélmű­ködése szabályozódik és így egész emésztése rendbejöhet. Kérdezze meg orvosát. A sajtórendészeti törvény­javaslat (Saját tudósítónktól.) Mikecz Ödön igazságügy­miniszter beterjesztette az állami rend megóvása vé­gett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szövege a követ­kező:­ ­ ». A sajtóról­zóló 1914:XIV. tc. (a sajtótörvény) 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi 2.-5. §-okban foglalt rendelkezések iktattatnak 3. 9. Minden sajtóterméket — kivéve a Sz. 5. § második bekezdésében felsorolt adat — a nyomda- vagy kő­nyomdaválla­lt helye szerint illetékes kir. ügyészség­nek egy példányban megküldeni (sajtórendészeti köte­lespéldány). Ugyanígy sajtórendészeti kötelespéldány beszolgáltatására köteles mindenki, ha o­yan sajtóter­méket többszörön­t, amely a közönség körében terjesz­tésre van szánva. Időszaki lap terjesztését a sajtórendészeti kő­tles­példányok megküldésével egyidőben szabad megkezdeni. Minden más sajtótermék terjesztését csak akkor sza­bad megkezdeni: 1. ha a sajtórendészeti kötelespéldánynak a kir. ügyészséghez érkezésétől számítva negyvennyolc óra, ha pedig a sajtótermék terjedelme egy nyomtatott ívet meghalad, nyolc nap anélkül telt el, hogy a kir. ügyész­ség a sajtótermék lefoglalását a kir. bíróságnál indít­ványozta volna; 2. ha a kir. ügyészség a terjesztésnek az 1. pontban meghatározott időnél korábban megkezdésére engedé­lyt­ adott. Ha a kir. ügyészség a kir. bíróságnál a nem idő­szaki sajtótermék lefoglalása végett indítványt terjesz­tett elő s az elsőfokú bíróság a lefoglalást nem ren­delte el, a kir. ügyészség felfolyamolásának halasztó hatálya van, vagyis a terjesztést ilyen esetben csak akkor szabad megkezdeni, ha a lefoglalást a vádtankc* nem rendelte el. 3. 9. Mindaddig, amíg a terjesztést nem szabad megkez­deni (2. §), talán a sajtótermék elkészült példányait a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről el­szállítani. 4. 9. Nem időszaki sajtóterméknek büntettet vagy vét­séget megállapító tartalma miatt való lefoglalását, elkobzását, a büntető eljárást és a sajtójogi felelősségre­vonást nem akadályozza az a körülmény, hogy a ter­jesztést (St. 8. §) még nem kezdették meg; ha a ter­jesztés a lefoglalás következtében vált lehetetlenné, a cselekmény kísérletként büntetendő, még­pedig abban az esetben is, ha a bűncselekmény kísérlete egyébként nem esnék büntetés alá. A sértett (Bp. 13. § hatodik és hetedik bekezdése), akinek sérelmére a nem időszaki sajtótermék bűntett vagy vétség tényálladékát foglalja magában, a terjesz­tés megkezdése előtt kívánhatja, hogy a bemutatott kötelespéldányt a kir. ügyészség hivatali helyiségében betekintés végett rendelkezésére bocsássa­.­lyen esetben a Bp. 566. §-a szempontjából elég­séges, ha a vizsgálat elrendelésére irányuló indítvány­ban a sajtórendészeti kötelespéldányra történik hivat­kozás. 5. 9- Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő a nyomda-, kőnyomda- vagy más többszörö­sítő vállalat tulajdonosa, avagy más többszörösítő, ha a sajtórendészeti köteles példányt nyomban a többszörö­zés befejezése után a kir. ügyészségnek akár szándéko­san, akár gondatlanságból meg nem küldi, vagy ha a terjesztést a 2. § második vagy harmadik bekezdésében meghatározott határidő letelte előtt akár szándékosan, akár gondatlanságból megkezdi, avagy ha ezen határ­idő letelte előtt a sajtóterméket a nyomda-, kőnyomda­vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből avagy a többszörösítés más helyéről akár szándékosan, akár gon­datlanságból elszállítja. (3. §). Ugyanígy büntetendő az is, aki tudva közreműködik olyan sajtótermék terjesztésében vagy a nyomda-, kő­nyomda- vagy más többszörösítő vállalat helyiségéből, avagy a többszörösítés más helyéről elszállításában, amelynek terjesztését a 2. § második vagy harmadik bekezdése értelmében még nem szabad megkezdeni, úgy­szintén az is, aki büntető ítélettel sújtott, vagy előre­ Minden utazási ügyben vasúti­ hajó, repülő és hálókocsireggek, egyen­­es társasutazások, szoba­tognitás és pa­n­n­­­aigény­lés far du­i non AZ EST utazási és menetjegyirodájához Budapest, VII. Erzsébet köri1/ M—20

Next