Petőfi-Muzeum, 1892 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1892-01-01 / 1. szám
A KORTÁRSAK BÍRÁLATAI PETŐFI MŰVEIRŐL. 19 fegyver élbre van állítva, a pillanat kényszerűsége ritkán engedi meg, hogy az emberi szellem magasb igényeit is kielégítse. ’S ezért úgy hiszszük, kétszerre kedves a leend olvasóink előtt lapjainkban Petőfivel, a a költővel, találkozhatni. Szerk.“ II. „Bizony mondom, hogy győz most a magyar kez. költ.-ről. Midőn megjelent a Közlönyben (1881. 53. sz. márcz. 15.) a szerk. e megjegyzéssel kísérte: »Kellemesb ajándékkal alig lephetjük meg olvasóinkat mart. I 5-nek évnapján, mint Petőfi Sándor lelkes költeményével. Szerk.“ F. Z. A kortársak bírálatai Petőfi műveiről.* .. Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben. Mi jó ezen cikk olvasóira nézve az, hogy én a vastag könyveket nem szoktam olvasni! Nem leendett-e bajul mind nekem mind olvasóimnak, ha Petőfi vékonyabb könyvben adta volna ki összes költeményeit ? Akár (!) bizonyosan átolvastam volna azokat s olvasóimnak sokkal hosszabb bírálatot kellendett olvasni mint igy, midőn csak a könyv címét, tartalomjegyzékét s közepét tekintetem meg. De Petőfi úr tudja, hogy én nem olvasom a vastag könyveket , most meg a kis hamis, csupa dacból (!) brántam, vastagon jött ki — csak hogy ne olvassam. De beteg, (!) engem nem csal meg! Csak azért is megbírálom őt. Kell-e mindent olvasnunk, hogy mindent megbíráljunk ? — Nem. Lapoztam a példányban s már közel valók a kétségbeeséshez, belátni kezdvén, hogy ezen költő csakugyan minden bírálaton túl van s öszes (!) költeményei csakugyan megbirálhatlanok — legalább általam.... Akkor veszem észre, hogy a 224-dik lap után a 209-dik lap következik ; mi ez ? Jobban vizsgálom a környéket s úgy találom, hogy példányomban a 14-dik ív kétszer fordul elő. Én ugyan jelekre, sejtelmekre s több efélékre (!) nem sokat adok, de mégis valamit: innen jött, hogy az elbeszélt tüneményt istenujjának nézvén meggyőződtem, hogy sorsom szerint, melyet el nem kerülhetek, hivatva vagyok megbírálni ezen 14- dik ívet, mely bizonyosan legjava lehet a költeményeknek — hogy im kétszer várták be példányomba. Ezen nézetemet nagyanyám is helyeslé s nem kételkedtem többé. * E bírálat-féle a Greguss „Futár“-jából van véve. Teljes czíme : Futár Greguss Ákostul. Szarvason, Nyom. Réthy Lipót betűivel. 1847. (Ára 20 kr. p. p.) Tartalma: Előszó. I Materia peccans a magyar irodalomban. II. Petőfi Sándor összes költeményei egy kötetben. III. Nagy férfiak mondatai. IV. Vörösmarty szózata. V. Kis káté. 8°. 28. 1. Petőfiről ebben a II. szól, melyet fönnebb közlünk. U. ott még a Kis kátéban a 3. pont alatt ez áll Petőfiről: „Petőfi Sándor verset irt Arany Jánoshoz; mi következik eböl (sic!)? — Arany János viszak (sic!) Petőfi Sándornak.“ A bírálatot az eredeti helyesírás szerint adjuk a nagyszámú hibákkal együtt. 2*