Pilóta, 1997 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
A cím ne riassza el a T. Olvasót. Igaz, a repülőember szeret „hajózni", ha ráadásul öreg, szeret fecsegni. Az alábbiak azonban csupán a ráérős, régimódi történetmesélés hagyományát szeretnék feleleveníteni. A kis híján hét évtized számos emlékezésre alkalmas souvenir gyűjtésére adott lehetőséget. Egy fotó Pontosabban egy 40x50 cm-es foltos, megsárgult nagyítás. A képen fahangár, egy repülő skatulya, Csermely Károly Voisin biplánja, körülötte „Ká und Ká" divat szerint öltözött hölgyek és urak, a háttérben a kőbányai sörgyár kéményei. A képet kézírással egy dátum is hitelesíti: Csermely, 1910 május, Rákos. A megsárgult kép azt a pillanatot rögzíti, amikor az úttörő aviatikus menyasszonyával az első hazai utasrepültetésre indul. Repülésük 5-6 percig tartott. A Voisin diplán egy nagy kört írt le a tömeg felett. Az alig megszületett magyar aviatika 1910 májusában már utas repültetésével büszkélkedhetett. A kép története: Csermelyék családi gyűjteményéből a fotó — több képpel együtt — az Icarus Repülőiskola tantermébe került. Csermelyék után 1941-ben jött a Repülő Alap, azután a háború. 1944 őszén a gödöllői terepből német tábori repülőtér lett, majd a németek elvonulása után a senki földje. Az átvonuló front, majd a lakosság megsemmisített 27 vitorlázó és 5 motoros repülőgépet, valamint két hangárt és a pilótaotthont mindennel együtt. A gödöllői srácok még a front előtt megmentettek egy Vöcsköt (szétszedve, közben cipeltek öt kilométert), egy gumikötelet, egy ládába csomagolt Hirt motort (ezt a hangár mögött elásták, s a halmot katonasírnak álcázták), néhány könyvet és fényképet. Sajnos, a repülőteret nem tudták a hátukra venni... Egy könyv a tulajdonos bejegyzésével. Címe: Motorschule für Flieger; Wien, 1916. A bejegyzés: Friedrich Hefty, 917. No. II. 3/a. A tulajdonosról röviden: v. Hefty Frigyes az egyetemes magyar repülés egyik rendkívüli egyénisége volt. Mint az osztrák-magyar monarchia tábori pilótája hat légigyőzelmet aratott, és az első vadászpilóta volt, aki légiharc során ejtőernyővel menekült meg. Az első világháború után a magyar sportrepülés és légiközlekedés egyik alapítója volt. Az első magyar C-vizsga és az első időtartamrekord is az ő nevéhez fűződik. Hefty így írt az ominózus ejtőernyős ugrásról: „Az ellenfél lassan kivehetővé válik... Egy, kettő, három, nyolc, tíz, tizenegy... Hanriot-vadászraj. Lassan oldalognak felénk... Az ejtőernyő! — villan át agyamon. Magasan a szemvéd felett siklik át a pillantásom, rajta ülök a Heinecke ernyőn, mely a párnát helyettesíti. Különös. Ma vittem első ízben magammal, talán csak próbaképpen, nem kényelmetlen-e rajta az ülés. De az életösztön nagyobb — hátha mégis? A következő pillanatban már rögzítve a magassági kormány, kesztyűm lerántva, egy kis erőlködés, és az ernyő rám van csatolva. Ebben a pillanatban a motor egyenletes mozgásába új hang vegyül! Vagy csak hallucinálok? Gépfegyver kopog! Megleptek! A füstcsíkok végei villannak. Úristen! A benzintartály! Kemény, éles fütty... a tank lábaimnál behorpad, arcom előtt kékes láng csap elő, vibrál, táncol, mint eszeveszett koboldok lidércjátéka. A gép ég! Agyamba kínzó fájdalom hasít, húzás a kormányra... s a felhördülő borzalom vak dühével préselem a billentyűkre az ujjaimat. Ha légi harc, állom, amíg öntudatom . zsíbsirifi Becsei Miklós: (Abszolút személyes) LÉGI EMLÉKEK... A legendás Háry-század vadászpilótái: 1. Risztics János (8 légigyőzelem) 2. Hefty Frigyes (6 légi győzelem) 3. Udvardy Nándor (9 légigyőzelem) A Voisin ülésében Csermely Károly 22