Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 6. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában (Budapest, 1933)
A költészet
A KÖLTÉSZET FEJLŐDÉSE. 705 1859. — Nyárlevelek. Sátoraljaújhely, 1878. (Versek.) — Boruth Elemér hátragyott művei. Két kötet. Budapest, 1887. (Versek, próza. Szana Tamás Boruth-életrajzával.) Bozzai Pál (szül. 1829. január 10. Kővágóörs, Zala megye; megh. 1852. június 21.Zánka, Zala megye) pozsonyi jurátus. Végigharcolta a szabadságharcot, büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe, mint gyógyíthatatlan beteget bocsátották haza Ausztriából. Huszonhárom éves korában halt meg. Költeményeit Lévay József gyűjtötte össze és rendezte sajtó alá életrajzi bevezetéssel. Bozzai Pál irodalmi hagyományai. Budapest, 1886. (Olcsó Könyvtár.) Bulcsú Károly (szül. 1823. április 8. Kassa, megh. 1865. augusztus 29. Kecskemét), családi nevén Palcsó Károly, okleveles ügyvéd, a kecskeméti református gimnázium tanára. Negyvenkét éves korában halt meg. — Viadár. Pest, 1858. (Verses tündérrege.) — Bulcsú Károly költeményei. Kecskemét, 1860. (A verses kötetet Arany János a Szépirodalmi Figyelőben terjedelmes bírálatra méltatta s nem tagadott meg tőle némi elismerést.) Császár Ferenc (szül. 1807. július 7. Zalaegerszeg, megh. 1858. augusztus 17. Kerepes, Pest megye) királyi bíró, a Pesti Napló szerkesztője, a M. T. Akadémia és Kisfaludy-Társaság tagja. Kiváló tehetségét semmi sem mutatja jobban pályája magas ívelésénél; árva gyermek létére egy vidéki szegény csizmadia-családból előkelő bírói székbe emelkedett; igaz, hogy nemesi származású férfiú volt. A papi pályára készült, de fölszentelése előtt kilépett a pesti katolikus papnevelőintézetből, elvégezte a jogot. 1829-ben a fiumei gimnázium magyar nyelvi tanára lett. A fiumeiek néhány év múlva patrícius-tanácsnokaik sorába választották, a királyi hatóságok kormányszéki és törvényszéki alkalmazást adtak számára. Az 1840-es évek elején Pestre helyezték át s már harminckilenc éves korában kinevezték a hétszemélyes tábla bírájává. Hazafias magatartása miatt később bajba került, előkelő magas méltóságát a szabadságharc után elvesztette, nejével és hat gyermekével együtt ínségbe jutott, ügyvédi gyakorlattal kereste kenyerét. Az önkényuralom idején megalapította a Pesti Naplót, megindította a Divatcsarnokot. Ötvenegy éves korában halt meg. Azóta, hogy Petőfi Sándort kíméletlenül bírálta, rossz hírét költötték az irodalomban, holott a legeszesebb, legműveltebb, leghasznosabb emberek egyike Pintér Jenő: A magyar irodalom történte. 45