Politikai Ujdonságok, 1856 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1856-10-22 / 43. szám

Seregi­­ozgalm­ak. A Dundas admirál parancsnoksága alatti angol hajóhad Ajacció­­ból f. hó 14-én Nápoly felé indult s e hirre a f­ranczia flotta is kifutni készült Toulonból. Harczia a fellépésről azonban Nápoly ellen most szó sem lehet s a hajók hir szerint csak bizonyos távolságban fog­nak czirkálni, nehogy közelítés által az elégületleneket felkelési kísérletre csábítsák. Goyon tábornok a Rómában lévő franczia hadtest parancsno­kává neveztetett ki, a nyugalmazott Montreal helyébe. Algériából jelentik, hogy Kandón tábornagy főparancsnoksága alatt Kabiliában a francziák fényes lovassági csatát nyertek; újabb hírek szerint pedig a kabilok lázadása végkép el van nyomva. A kabilok összes számát 700,000-re teszik; a nép három folyó áztatta termékeny földjét jól miveli s szövetséges köztársaságot képez. A franczia császár a polgárisulás áldásait akarja közéjük hozni s e czélra az első években 40 — 50,000 megszálló hadsereget lesz kény­telen tartani Kabiliában, mellynek hegyei gazdag érczbányákat rej­tenek. Meglehet, hogy e hegyek védelmére mertek fellázadni a ka­bilok s most nagylelkű büntetés gyanánt polgárisodniok kell; bár mások szerint a kormány terve volna, a kabilfajt a Szahara puszta határaira kergetni. A cserkeszek és oroszok közt folyó háborúban a vitéz hegyi népnek kedvez a hadi szerencse. Újabban két nyert ütközetnek jött híre; az egyik a Laba folyónál történt s jelentékeny lehetett, mert az oroszok 16 ágyút és 800 foglyot vesztettek. A cserkeszek vezére itt az ismeretes Sefer basa volt, ki az oroszokat a folyón át űzvén, a csatatért elfoglalta. A második csata a, Kuban folyó partján szintén az oroszok visszavonulásával s több ember­ és ágyú vesztésével vég­ződött. HETI KRÓNIKA. Ausztria, Császár és Császárné . Felségeik hallomás szerint nov. 20-án Triesztbe, 25-én Velenczébe érkeznek s egy egész hónapig maradnak ott, dec. 26-án pedig Pádua felé indulván, Vicenza-, Verona-, Brescia- és Bergamón keresztül Milánóba jövő év január hava 8-án tartják bevonulásukat. Báró Hübner ausztriai nagykövet a franczia udvarnál oc­. 16-án Párisba visszautazott s hír szerint Napóleon császártól meghívást kapott a compiegnei vadászatokra. Az ausztriai félhivatalos sajtó arra nézve, hogy az ausztriai csapatok Oláh- és Moldvaországot folyvást megszállva tartják, ama szerződésre hivatkozik, mellyet Ausztria a portával még a ke­leti háború alatt kötött s melly szerint e fejedelemségek kiürítése a most nevezett két állam közötti egyességtől függ,minélfogva fölös­leges volna az, mit újabban híresztelnek, hogy t. i. Ausztria a por­tával a Dunafejedelemségek hosszabb megszállása iránt titkos szer­ződésre lépett. Ha Ausztria e megszállást még most megszüntetni vo­nakodik, ez bécsi ihletett lapok szerint igen természetes, midőn a nyugatiak is megszállva tartják Görögországot ; midőn a beszarábiai határszabályozás még sem történt meg ; midőn az angol hajóhad a Feketetengerre tért vissza; midőn Galatzot török csapat szállotta meg; midőn Oláhország belügyeit a karmakán Ghyka­roszul kezeli, a hadügyminiszter 1848-ban lázadó vezér volt, a pénzügyminiszter egykor törvényszék előtt állt, a rendőrminiszter lipcsei vásárokon üzérkedett s a t. Ausztria, mellynek a párisi békeszerződés kivite­lére ügyelni épen annyi joga van mint másnak, illy körülmények közt nem hagyhatja el a Dunafejedelemségeket; de ha a fenebbi és a párisi békével ellenkező lépések megszűnnek, akkor majd Ausztria is megszünteti a megszállást, mellyet nem kizárólag saját érdekében, de saját drága pénzén, fentartani kénytelen. Ám ezek az okok, mellyek a fejedelemségek ausztriai megszál­lása mellett felhozatnak; a franczia félhivatalos sajtónak a megszál­lás ellen intézett czikkeit az illető rovatban ismertetjük. Az e­miatt Ausztria és Francziaország közt keletkezett súrlódáshoz egyéb vé­leménykülönbségek is járultak, jelesül a fejedelemségek egyesítése s azon szabadalom ügyében, mellyet a moldován kormány egy fran­czia kapitánynak a Pruth és Sereth folyók hajóztatása iránt adott. Ez utóbbira nézve minap említik, hogy a porta e szabadalmat Ausz­tria kívánságára megsemmisítette, újabban pedig ismét arról érte­sülünk, hogy a porta, a franczia kormány sürgetésére e megsemmi­sítő rendeletet visszavette, az­az Magnan franczia kapitánynak meg­engedte, hogy a Pruth és Sereth folyón, Ausztria ellenzése daczára hajózási társulatot alakítson. E­miatt azután a franczia követ Thou­­vertel és az ausztriai internanczius báró Prokes-Őszien közt a viszo­nyok némi megakadást szenvedtek, annál inkább, mert a fennálló súrlódás még inkább növekedett az által, hogy a Szulina torkolaton áthaladó 100 tonnás és nagyobb hajóknak nyolcz arany, kisebbek­nek öt arany adót kell az ausztriai kikötő pénztárba fizetniük, mi évenként körülbelől 24.000 aranyat hoz. A francziák ezen ausz­triai kikötő rendszabály ellenében a párisi békekötés 16-ik czik­­kére hivatkoznak, melly szerint e vámszedést csak a Dunaszabá­­lyozó európai bizottmánynak volna joga szavazattöbbséggel meg­állapítani. Ennyi véleménykülönbség mellett Ausztria az utóbbi időkben ismét eltért kissé Francziaországtól s hír szerint újra Oroszország­hoz közeledett, annál inkább, mert a nápolyi kérdésre nézve Ausz­tria és Oroszország érdekei úgy is közösek. Az orosz szellemű „Nord“ bécsi levelezője szerint a két udvar közötti viszony sokkal barátsá­gosabbá lett, mint ezt még csak kevéssel ezelőtt remélni lehetett. Báró Budberg orosz követ Bécsben a reá bízott munkát kitűnő si­kerrel végezi. A Dunafejedelemségeket megszálló ausztriai katonaság Oláh- és Moldvaország térképezését nem sokára befejezi s a nagy ország­utakat jó karba helyezte. A fenebb említett Magnan franczia kapitánynyal szerződött üzérek nem csak a Pruthot és Serethet, de a Duna felszabadulása folytán a Dunát is gőzösökkel akarják ellepni s ezeknek száma ed­dig 60 ra van kitűzve, sőt Párisban épen most magas pártolás mel­lett s 50 millió frank tőkével egy új Dunagőzhajózási társulat ala­kul, melly a franczia kormánytól engedélyt nyerni remél. Egy rajnai lap bécsi levelezője szerint Császárné ő Felsége ne­véről az eddigi Reuss huszárok ezentúl Erzsébet-Császárné huszárok nevet nyernének. F. hó 30-a lesz az utolsó nap, mellyen a 6 és 10 krajczáros utalványok Magyarország jövedelmeire, birodalmi kincstári jegyek, német pénzjegyek, központi pénztár utalványok átcseréltetnek; e határidő után az átcserélés iránti folyamodványok nem vétetnek te­kintetbe. Az érczpénzü­gyi értekezlet, melly Bécsben régibb idő óta tart üléseket, bizonyos tervek iránt megegyezett; az egyezményt Ausz­tria, Porosz-, Bajor-, Szászország, Hannover és Frankfurt meghatal­mazottjai aláírták s az illető többi államok hozzájárulása iránt is megtétettek a lépések. Francziaország: A császár és császárné f. hó 19-én érkeznek Compiegnebe s három hétig maradnak ott; minden héten mások és mások lesznek a meghívott udvari vendégek. Báró Hübner ausztriai nagykövetet is oda várják s a minisztertanács is ott fogja üléseit tartani. A császári testőrsereg tavasz kezdetén Chalons mellett táborba I Pest, October 77, 1856. 43. szám. második évi folyam. Politikai újdonságok. A „Politikai újdonságok“­­telenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. Előfizetési díj :­július-decemberig, azaz 6 hónapra Budapesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt 11 hónapra 3 ft, egész évre 6 ft­iyő. A „Politikai újdonságok“ kiadó­hivatala, egyetem-utcza 4. szám.

Next