Politikai Ujdonságok, 1858 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1858-01-14 / 2. szám
A szuezi csatorna. A Krisztus urunk születése után 1857-diknek számított év, mellyet ma egy heti számunkban elbucsuztatánk, úgy enyészett el, mint a hanyag gazda, ki dolgait rendezetten hagyja, s annálfogva egy rakás bajt akaszt örököse, vagy legalább következője nyakába. Ott van, hogy legmesszebbről kezdjük, a sínai háború, ott van és is még az indiai lázadás; ott a dán-slezvigi ügy; ott — bár tompított éllel — a dunai Fejedelemségek kérdése; ott a bankügy és pénzbeli bajok; ott a Duna torkolatainak felszabadítása, s ott végre, hogy többeket elhallgassunk, a suezi csatorna dolga. Most csak ez utolsóról akarunk szólani, mert bizony a Tiszaszabályozás alig érdekelheti Magyarországot mélyebben s lényegesebben, mint a kérdéses csatorna a világ — nemcsak Európa — iparát és kereskedelmét. Annyira, hogy ha igaz volna egy híres német philosophus állítása, hogy „a mi okos, az való, tettlegesen való is,“ kétség kívül a suezi kérdés volna az, a mellyet 1858. a reáhagyottak közül leggyorsabban eldöntene. Hiszen, nem kevesebbről van itt szó, mint az európai kereskedő-városoktól az út hosszát Indiáig felére s néhányra nézve harmadára leszállítani, a mint az a következő táblácskából kitetszik : Pétervárról .... a Kap körül 3970 mfd., Szuezen át 2220 mfd. Uj-Orleansból . . . 55 55 3870 55 55 55 2234 55 Uj-Yorkból............ 55 55 3720 55 55 552257 55 Konstantinápolyból 55 55 3660 55 55 55 1080 55 Triesztből............ 55 55 3576 55 55 55 1404 55 Londonból . ... Amsterdamból . . 55 55 3570 55 55 55 1860 55 Liverpoolból. . . . 55 55 3540 55 55 55 1830 55 Máltából............... 55 55 3480 55 55 55 1237 55 Havreből............... 55 55 3480 55 55 55 1694 55 Marseilleből .... 55 55 3390 55 55 55 1424 55 Bordeauxból. . . . 55 55 3390 55 55 55 1680 55 Lissabonból .... 55 3210 55 55 55 1500 55 Cadixból............... 55 v1 3120 55 55 55 1378 55 Vannak ugyan a Földközi tengeren és csatornákon át való hajózásnak némi kis hátrányai, de ezek nem olly természetűek, hogy a kijelölt nagy előnyt számbavehetőleg csökkentsék; a könnyített és rövidített közlekedés hasznai majdnem kiszámithatlanok. És mindezeket aránylag igen csekély áron lehetne megvásárolni, a. m. egy körülbelöl 16 mérföldnyi hosszú csatorna ásásán, melly a szuezi szoros földet Ázsia és Afrika közt átmetszve, a Földközi tengerből a Veresbe vezetne. Készpénzben kimondva, 74 millió van költségül előlegesen vetve, de a melly nem csupán a csatornára, hanem kikötők, világító tornyok stb. építésére is elég leend. Valóban, ha némelly vasutakba, tengeralatti telegráfokba fektetett tőkékkel hasonlítjuk össze, igen mérsékelt összeg s jövedelmezősége kétségenkivüli. Egy illy csatorna terve a legrégibb időktől fogva már nem egy ízben volt javaslatba hozva, de mindig elszerencsétlenedett. A legujabbat Lesseps Ferdinánd szerkesztő és dolgozó ki Európa majd minden legnevezetesebb mérnökei segélyével a legapróbb részletekig; mi több, az egyiptomi alkirálytól Szaid basától engedelmet is nyert végrehajtására 1854-ben s megnyitva 1856-ban. Azóta újabb lépés nem történt; miért? — azt bajos volna röviden és értelmesen megmondani, hanem ha ama régi adagiumot : fiat justitia et pereat mundus, igy módosítjuk : fiat diplomatia et pereat canalis. Az egyiptomi alkirálynak ugyanis van egy félkirálya, a török szultán, s mig ez meg nem engedi, hogy a földön turkáljanak, addig hiában való a Lessens jó barátja Szaid basa concessiója. A török császár pedig méri A,nyidig nem akarja kiadni a felhatalmazó fermánt (oklevelet); nemtudjuk , várjon azért-e, amiért itt Pesten s más városokban is, nem szereti az ember, hogy átjáró ház legyen a telkén. Pedig neki lenne legnagyobb haszna belőle, az ő tartományai lépesednének meg és virágoznának fel mellette.S épen úgy óhajthatná maga is, mint a szárazföldi helységek vágynak reá, hogy rajtuk, vagy közelekben átvonuljanak a vasutak. De talán megadná a szultán s kivánja az engedélyt, ha valamennyi, vagy legalább a főhatalmak követei rajta lennének. Ugy de épen itt van az érintettük diplomatiai baj. Hiszen még mi magános emberek sem jutottunk arra a műveit philosophiára, hogy átlássuk, miszerint egyiknek haszna nem kára a másiknak, egyiknek előnye nem hátránya a másiknak; hát még az államok, mellyeknek annyi magánérdek mellett, annyi közérdekről kell gondoskodni,mikép emelkedhetnének oda?Ha hát Thouvénél emel szót a javaslat mellett, Stratford csak azért is ellene mond; hát még hat hét követ hogyan egyeznék bele olly könnyen? Azért hát e tárgyban sem marad egyéb hátra, mint várni és reményleni. Az ausztriai kabinet erősen támogatja ez ügyet s a terv népszerűsége más után is mozdittatik elő. Legközelebb nagy ügyeimet gerjesztett, hogy a bécsi cs. akadémia egyik ülésében a nemzetgazdasági íróként, ismeretes báró Czörnig tartott a szuezi csatorna kérdése felett hosszabb értekezést, mellyet a jelen volt több minister, főbb és alsóbb államhivatalnokok s a tudósok, iparűzők és kereskedők osztályainak nagyszámú képviselői élénk ügyelemmel s érdekeltséggel hallgattak végig. Negyedik évi folyam: Pest, január 14-én 1858. A Politikai Újdonságok hetenként egyszer egy és fél nagy tömött ivén jelennek meg. — Előfizetési dij : január—júniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt tí hónapra 4 forint pengő A Politikai Újdonságok kiadóhivatala, egyetem-utcza 4. szám. HETI KRÓNIKA. Ausztria. A legfájdalmasabb esemény,melly a birodalmat fenyegette, hirtelen megtörtént: Radeczky tábornagy nincs többé. Múlt számunkban irt nyavalyája e hó 5-kén jobb életre szendeltté. A história múzsája olly jelmondattal nyújtja ez idvezút^agg' bajnok emlékét körítő babért, mellyet a legnagyobbak kevesen igényelhetnek. Erős a hadban, mérsékelt a gyözelemi^^^^\ Ö cs. kir. Apostoli Felsége az esemény következtébenX^TföVp,' keze legmagasb rendeletet kibocsátani méltóztatott : v-sz*/