Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1863-09-17 / 37. szám
kát húzhat, az ugyan rosz üzletbe bocsátkozik. „Véleményünk szerint igen helytelen volna, a megajánlandó segélyösszegből politikai izgatási eszközt csinálni. A magyarországi jelennség vagy olyan nagy, hogy annak enyhítésére a Reichsrath közreműködése szükséges, vagy nem. Ha a szükség ily nagy, minthogy ilyen is, akkor a kormánynak és Reichsrathnak szent kötelessége a dolgon segíteni. Íme a Reichsrath, a magyar követek jelenléte nélkül is, rendelkezik Magyarország vérével és vagyonával,tehát nem tagadhatja meg kötelességét, hogy ezen segélyt megadja. Nem azért, mert ezen adományát politikai kapitálisnak tekinti, hanem mert ezen országnak e segély igénybe vételére elvitázhatlan joga van. Ha Magyarország a Reichsrathot nem is ismeri el, a Reichsrath Magyarországot azért mégis elismeri!“ Hazai közügyek és események. Erdélyi tartományi gyűlés. (A román egyenjogúsági törvényjavaslat elfogadása.) A sept. 5-diki ülésben olvastatik a tegnapi ülés jegyzőkönyve, s egy-két lényegtelen megjegyzés után, hitelesittetik. Elnök felolvassa az első kir. előterjesztés napirenden levő 6-dik §-át, mely így hangzik : „Ezen határozatokkal ellenkező minden országos törvények megszüntetnek, és jogerőnkívüliekké tétetnek.“ Épgy fölolvassa a bizottmányi javaslatnak idetartozó 6-dik §-át, mely következőleg szól : „Ezen határozasokkal ellenkező minden országos törvények, leiratok, rendeletek és egyéb közigazgatási rendszabályok megszüntetnek, és jogerőnkívüliekké tétetnek.“ A szólók közt ismét első: Balomiri János, ki, mint már tegnap említi, a bizottmány javaslatát pártolja, azon hozzátétellel, miszerint annak szövegébe a többi eltörlendő törvények és rendeletek sorában említtessenek meg a szász nemzet „Municipalis Statutui“ és „Regulationum Punctum“-ai is, mint amelyek a jogegyenlőséggel egyátalában, különösen pedig a román nemzet épen kimondott egyenjogosításával ellenkeznek. A nevezett „Statuta“-kból még különösebben kiemel egy pontot, mely a Királyföldön lakó románokat idegeneknek nevezi s óvja a szászokat, ne vásároljanak juhokat, lovakat és ökröket az oláhoktól (ne a valachis pecora, oves, boves et equos emant) mert az mind lopott portéka. Schuller Libby nem pártolja sem a bizottmányi javaslat 6 §-át, sem Balomiri módosítványát, hanem csakis a kormányjavaslat szövegét, mivel ez az alkotmányosság alapján áll. Nekünk az új törvénynyel ellenkező országos törvényeknek érvénytelenségét kell csak kimondanunk; a pátensek, rescriptumok s egyéb rendeletek, melyek nem in sensu legum adattak ki, az 1791. 8. t. ez szerint úgy is érvénytelenek. — Balomiri indítványára azt jegyzi meg, hogy a municipal-statutumok már 10 évvel ezelőtt az átalános osztrák törvénykönyv behozatala által felfüggesztettek. Az idézett §. azonban nem is törvényerejű, hanem inkább csak tanács, mely a középkori törvényhozás tökéletlenségének bélyegét magán hordja. Pártolja tehát a kormányjavaslat 6. §-ának szövegét, mivel ez alkotmányos szellemű. Schmidt Konrád szintén a kormányjavaslatot pártolja. Törvényerővel különben sem bíró s alkotmányos uton létre nem jött rendeletek érvénytelenségét a törvényben felhozni felesleges. Balomiri indítványa ellen megjegyzi, hogy ez oly magán, s büntetőjogi municipális intézkedésekre vonatkozik, melyek most nincsenek alkalmazásban, s azért nem pártolhatja Balomiri módosítványát. Stulutiu érsek : Rendkívüli azon törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések száma, melyek a román nemzet jogegyenlőségét sértik; én tehát leginkább úgy találnám magamat megnyugtatva, ha mindazokat egyenként lehetne előszámlálni a beczikkelyezési törvényben, de miután magam is átlátom, hogy ez a t. czikket szerfelett terjedelmessé tenné, az előttünk álló két javaslat közöl mindenesetre a bizottmányét választom, mint amely kimerítőbb s igy közelebb áll óhajtásomhoz;csakhogy az eltöltendők közé kívánnám soroltatni a kiváltságokat (privilegia) és a pátenseket is. Balomiri János előbbi nyilatkozatával nem akarta azt mondani, hogy a „Statuta“-k egyátalában ne legyenek többé érvényesek, ő sem a törvények, sem a „statuta“-k azon részét nem értette, melyek polgári vagy magánjogi vagy épen büntető jogi szabályokat tartalmaznak, hanem csupán azok érvényen kívül helyezését követeli, melyek a román nemzet egyenjogosultságával többé össze nem férnek. Mán Gábor meg van győződve, hogy Felsége mindent megad a román nemzetnek, ami csak lehetséges s a hazai törvényekkel nem ellenkezik. Balomiri indítványát nem minden fontosság nélkülinek tartja, sőt ő még az ideiglenes megyei utasítást is ide sorolná; magában értetik, miként csak azon mértékben, amennyiben az épen hozott törvénynyel ellenkezik. Hanea ismét fölemlíti, minő szemrehányással illette a centrum a baloldalt a közelebbi ülésekben, hogyan vádolta szabadelvűtlenséggel, s hogy megismerje a világ, minő szabadelvűek a más oldalon, s mennyire van igaza Schuller Libly-nak, miszerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala óta a szász Statuták birtokjogi része tényleg meg volna szüntetve, egyik szebenszéki helység („Grossau“) falusi elöljáróságának hosszú hirdetményét olvassa fel egész terjedelmében. E hirdetmény megtiltja a helységbeli szászoknak birtokaid eladását, nehogy azok az idegenek (helybeli románok) kezeibe jussanak, előbb a szászok közti árverést rendel és csak ha ez után el nem adathatnék az áruba bocsátott fekvőség, engedi meg, hogy azt román is megvehesse és bírhassa. Ez tény, mondd. és csatlakozik Sulutiu érsek módosítványához. B. Salmon csodálja, hogy a kormány e 6. §-t javaslatba hozta, mert magából értetik, hogy későbbi törvények az ezekkel ellenkező korábbiakat érvényen kívül helyzik; de még inkább csodálja, hogy az orsz. gy. e clausula tárgyalásába bocsátkozik, mert ez csaknem azt bizonyítja, mi kevés bizalma van ez országyűlésnek azon törvények erejében, melyeket alkot. Kívánja tehát, hogy a 6. §. egészen elmaradjon, vagy ha nem, akkor a kormányjavaslat szövegét ajánlja. Schuller Libby főleg Balomiri idézetére azt jegyzi meg, hogy azon tanács nem a belföldi oláhokra vonatkozott, hanem a moldvai s oláhországiakra, mert az mondatik, hogy az ismeretlenektől óvakodjatok marhát venni; az egészben nem az mondatik, hogy az oláhok lopták azon marhákat, hanem csak az, hogy ezeknek birtokába jutottak. E tanács a szászoknak ép úgy javára volt, mint a románoknak. — Hanem a képviselő helyesen fogta fel szónokot, de ő csak azért nem kivánja a rendeletek és rescriptumok megemlítését, nehogy az lássék, mintha az országgyűlés különben azoknak érvényét elismeri. Moga Döme : Ha az ezen határozattal ellenkező törvények eltörölteknek nyilváníttatnak, mindenesetre meg kell említni minden rendeletet is, melyek a törvényekkel úgyis ellentétben állanak, szóval, magát az institutiót, mely az eltörlendő intézkedések folytán kifejlődött, s most a román nemzet elhatárzott egyenjogúsításával szemben többé meg nem állhat, e szerint mindenesetre oda kell tenni az eltöltendők közé minden municipalis statutákat is. Schmidt Konrád : Az orsz. gy. ne foglalkozzék municipális, hanem csupán országos törvényekkel. Municipiumoknak ezentúl is fenn kell állnia azoknak statútumjait, ha autonómiájukat tiszteljük, nem fogjuk szükségkép egyöntetűvé tehetni. Ha mi a municipális statútumokról itt határozunk, akkor azoknak competentiáját megtámadtuk, ami ellen én tiltakozom. — Hanea képviselő által felolvasott municipális rendeletre megjegyzi, hogy ő maga részéről méltányolja az illető községi elöljáróság azon gondoskodását, hogy helységében az ingatlan jószág meggondolatlanul el ne adassék. — De ha e rendelet magánjogi érdekeket sért, akkor érvénye eo ipso megszűnik. — A regulativ punktumok ellen tett kifogásokra nézve megjegyzi, hogy azok nem zárják ki a románoknak politikai egyenjogosultságát a szász földön s a különben időszerűtlen határozatok az országos törvények ellenében el fognak ejtetni. — Azon szándékra pedig, hogy a szász municipal-statutumok egyátalában megszüntessenek, hová Balomiri módosítványa czéloz, megjegyzi, hogy azok az átalános osztrák törvénykönyv behozatala által úgyis mellőztettek, s hogy a bíró csak akkor tér ama statútumokra vissza, ha érvényben lételük korában szerzett jogokról van szó. Különben mindez nincsen ma napirenden s röviden pártolja a kormányjavaslat szövegét. Schnell azt kivánja, hogy a törvénynyel ellentétes rendeletek érvénytelensége is említtessék meg. Az 1791-iki orsz. gy.-nek is volt olyan alkotmányos érzülete, mint Schuller Libbynak és még sem tartotta feleslegesnek 53. t. cz.-ében elmondani : ,,ordinationibus in contrarium nihis valentibus.“ A Statútumokat azonban meg sem kellene emlitni, mert azoknak érvénye felsőbb megerősítéstől függ és jövőben nem fognak olyanok megerősittetni, melyek törvényekkel ellenkeznek. Binder Mihály pártolja a kormányjavaslatát, csak egy kis irályi módosítást ajánl. Nem az egész törvények, melyek e t. czikkel ellenkező határozatot tartalmaznak, helyeztetnek érvényen kívül, hanem azoknak csupán ellentétes rendeletet. Mert épen azon törvény, mely szerint a román nemzet marticuláltatik, általunk egész lényegében fennállónak ismertetik és mégis a román nemzet ki volt abból zárva. Ajánlja tehát ezen módosítványát . ..Minden e törvénynyel ellenkező törvényes határozatok megszüntetnek s érvényen kívül helyeztetnek.“ Én szintén csak országos törvényeket értek, mert ha statútumokat, rendeleteket stb. is belevonunk, akkor oda jutunk, hogy mint 1848 előtt minden szolgabirónak hatalmában lesz rendeleteket félrevetni s azt mondani, hogy ezek országos törvényekkel ellenkeznek. — A rescriptumok s rendeletekre nézve az a véleménye, hogy ha azok valamely törvénynyel ellenkeznek, úgy egyesek indítványai folytán függesztessenek fel országos határozatok által; de ne bizassék minden biróra, mi ellenkezik, s mi nem az országos törvénynyel. Zimmermann nem pártolja a Stulutiu érsek módosítványában foglalt részletezést, mert aligha kimerítő; de pártolja a kormányjavaslat 6. §-át, mert az az 1791. 8. tezikken alapul. A pátensek s leiratok megemlítése a korona ellen van intézve, a mely korona tulajdona a végrehajtó-hatalom; pedig nincs okunk a koronát jan. 15-diki őszinte nyilatkozata után gyanúsítani, mintha az a végrehajtás utján törvényeinket gyengitni akarná. — Az említett részletezés az 1791. erdélyi országgy. óvatosságára emlékeztet mely József 10 évi uralkodása után magát minden tekintetben biztositni kivánta a 3., 8., és 10-ik tezikk hozatala által. — Ennek következménye jön, hogy miután feleletül a leop. diploma megerősíttetett (nekünk egy újnak kiállítását ígérték — derültség —), miután kijelentették, hogy a törvényhozó hatalom a fejedelem és rendek közt meg van osztva (nekünk azt az okt. diplomában ígérték), miután kijelentették, hogy a törvényhozó-hatalom a törvényekhez fogja magát tartani, (mit nekünk az okt. diploma, s a febr. pátens biztosít) azon túl a kormány nem szoríttathatta meg magát. Azt hiszi, hogy az orsz.gyűlés mennél inkább kész törvényei mellett szót emelni, annyival inkább megnyugodhatik részletezés nélkül a kormány javaslatának 6. §-ában. (Bravó.) Popó László : Noha megtámadtalak a kormány emberei a ,,Presse“-ben, hogy nem védik a kormány javaslatát, s ezen író urak itt e házban vannak, mégis nem félelemből, hanem meggyőződésből pártolja a ma szőnyegen levő kormányjavaslatot, egyátalában feleslegesnek találván az eltörölteknek nyilvánítandó törvények és rendeletek megnevezésében felmerült szőrszálhasogatást, hisz az egész művelt és jogismerettel bíró világon érvényben állt azon jogelv, miszerint ,,lex posterior derogat priori.“ — A szőnyegen levő egyenjogúsításból önként értetik, hogy az ezzel ellenkező régiebb törvények megszűnnek, ő ugyan különösen nincs megbízva a kormány részéről, s valamint félelem nélkül pártolja most a kormányjavaslatot, és úgy merné támogatni a bizottmány ajánlatát is, mely, ha az illetők megnyugtatása végett elfogadtatnék, szívesen beleegyezik, csak aztán stylizáltassék úgy, nehogy alkalmat adjon azon hiedelemre, mintha minden törvényrendelet és patens egyltalában és merőben el volna törülve. Rannicher sajnálja, hogy elvrokonait nem pártolhatja, de ha vallásügyi rendeletek is beleértethetnek a részletezésbe, akkor protestáns lelkiismerete óvatosságra inti. S e tekintetben mindaddig, mig oly rendeletek fennállnak, hogy dr. Haynald Lajos püspöknek az „erdélyi püspök“ czime jár; mig oly rendelet létezik, mely a g. ker. egyház zsinatainak megtartását csak kormánybiztos jelenlétében engedi meg , mindaddig őt nem fogja a kormány javaslata kielégini s azért a bi- 434