Politikai Ujdonságok, 1865 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1865-08-02 / 31. szám
Hazánk állapotáról. Épen egy hónapi időköz után elvégre megalakult az uj minisztérium, melynek névsorát, olvasóink, alább egész teljességében veendik. Az uj minisztérium átalános jellemzését a bécsi lapokra hagyjuk, s közlünk is alább egy ily czikket, melyből kitűnik, mint vélekednek ezen kormányról a lajtántúli politikusok. Minket elsősorban hazánk sorsa érdekel. Tudni akarjuk, minő következései lehetnek ránk nézve a rendszerváltozásnak? Visszanyeri-e Magyarország legféltettebb kincsét, saját önállását, úgy,hogy a mi dolgainkba idegenek ne avatkozzanak, s hogy csak az legyen nálunk törvény, amit az országgyűlés elfogad, s amit a király szentesít? Még az angol lapok is megírták, hogy a magyar országgyűlés csak közvetlenül a királylyal kíván törvényhozási ügyeiben érintkezni, más bármely javaslatt it csak a kiegyezkedés pályáját vágná keresztül. Továbbá szükségesnek tartjuk, hogy azon esetre, ha a kormány a létező magyar törvényeket megváltoztatni akarja, maga lépjen fel indítványaival, a királyi előterjesztések alakjában, és ne történjék úgy, mint 1861-ben, amidőn némelyek azt várták, hogy az országgyűlés maga áll neki a törvényeknek s kezdi azokból a legfontosabbakat kitörölgetni, mindaddig, mig a bécsi miniszter uraknak tetszeni fog azt mondani: no már elég az áldozat, a többit, ami még megmaradt, bízvást megtarthatjátok. Mert ugyancsak mélyen kellene törvénykönyvünk lapjaiba markolni, hogy bizonyos urakat kielégíthessünk. Ezért azt hiszszük, hogy ha a kormány kb. propositiók alakjában a törvények módosítását indítványozná, az országgyűlés a tett indítványokat komoly és lelkiismeretes tárgyalás alá veendi, de hiába várná tőle valaki, hogy puszta átalános felszólításra, maga kezdje törvényes erős várának fegyverzetét elhanyogatni. Átolvasva a miniszteri kinevezéseket, legelőször is fel fog tűnni, hogy Belcredi gróf, nem úgy mint korábban hirdeték, belügyminiszternek, hanem államminiszternek van kinevezve s rá van bízva a politikai közigazgatás minden ügyeinek vezetése a magyar korona alá nem tartozó országokban és tartományokban. Ami tisztán a politikai közigazgatás tárgyait illeti, erre nézve eddig sem volt kétségünk, hogy Belcredi gróf hatásköre csak a lajtántúli tartományok területére lesz korlátozva. De annál inkább megdöbbent az új miniszter czíme: az államminiszterség, miután Schmerling úr boldogtalan emlékezetű korszakából nagyon megtanultuk, mit jelent az államminiszterség? Oly hatóság ez, mely a magyar országgyűlés és a király közé veti magát s különösen a legfőbb alkotmányos kérdésekben oly befolyást követel magának, minőt hazai törvényeink soha sem ismertek el. Hiszen Schmerling úr idejében annyira ment az államminiszter hatalma, hogy a magyar üdv. kanczellária alig volt több, mint az államminisztérium egyik osztálya. Hallatlan és elkeseredést okozó jelenet volt, hogy ős Magyarországnak egy Schmerling szájából kellett hallani azon ígéretet, hogy a magyar országgyűlést össze fogják híni. Igaz, hogy 1848 előtt sem történtek nagy dolgok Magyarországban Metternich herczeg hite, tudta nélkül, de azt már az öreg úr meg sem tette, hogy nyiltan mint a magyar kormány pártfogója gerálja magát. Az államminiszteri czím további fönmaradása méltán aggodalmat okoz a magyar ember keblében, azonban a hivatalos „Sürgöny“ félhivatalos levelezője már is igyekszik a kedélyeket megnyugtatni. Azt mondja e lap, hogy „Belcredi grófnak államminiszterré neveztetése, a hatáskörkiterjedését jelenti, de ez Magyarországot illetőleg és nem veendő hasonló értelemben. Az államminiszterség jelentősége és befolyása jelentékenyebb lett ugyan, de a körülmény Magyarországra nézve az államminiszteri hatáskör kiterjedését nem jelenti, miután, mint a levelező hitelt érdemlő forrásból értesül, a magyar kir. üdv. kanczellária ama régi joga, mely szerint magyar ügyekben közvetlenül s egyenesen Ő Felségével érintkezhessék, előbbi teljes épségében fog ismét felélesztetni és föntartatni. Azt hiszi tehát a levelező, hogy „az államminiszteri elnökség a magyar kormány külön állásának s a koronáhozi közvetlen viszonyának nem akadálya.“ — Ezt írja a „Sürgöny“ félhivatalos bécsi levelezője, bizonyítékul hozván fel, hogy az államminiszter hatásköre alól a magyar korona országai kivétettek. — Adja Isten, hogy igy legyen: mi a hivatalos kinevezési okiratokat nem tudtuk ily kedvezően magyarázni : nem nyomhatjuk el a gyanút, hogy az osztrák államminiszter csak a politikai közigazgatás ügyeinek vezérletében van a lajtántúli részekre korlátozva, de más magasabb kérdések, aminő főleg az alkotmányos kiegyezkedés kérdése, még ezután is az államminisztérium rostáján mehet át. Bár ne nekünk, hanem a „Sürgöny“ félhivatalos levelezőjének legyen ezúttal igaza, tiszta szívből kivánjuk. Ugyanezen levelező ígéri, hogy „Magyarországban a cs. kir. rendőrhatóságok is úgy alakíttatnak át, „hogy a magyar korona országainak kormányzati különállása biztosittassék.“ Fest, augusztus 2-án 1865. StF Előfizetésifiltételek 1865-dik évre , a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 6 ft. " Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. IMF*" Igtatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve . Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba ; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hausenstein és Vogler. — M.-Frankfurtban - Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Az uj minisztérium kinevezése. — A hivatalos „Wiener Zig“ julius. 29-iki száma először is a régi miniszterek elbocsátását közli. A közzétett császári rendeletek Laxenburgban julius 27-ikén írattak alá. Ezek szerint: B. Mecséry saját kérelmére felmentetik kegyelmesen a rendőrminiszterség alól. További szolgálatra fenntartatik. Schmerling lovag saját kérelmére felmentetik kegyelmesen az államminiszterség alól. Egyszersmind kineveztetik a legfelsőbb törvényszék első elnökének. Plener úr saját kérelmére felmentetik kegyelmesen a pénzügyminiszterség alól, s ideiglenes nyugalomba helyeztetik, további szolgálata fenntartásával. Lasser lovag úr saját kérelmére felmentetik az államminisztériumban a politikai igazgatás minisztersége alól, és állandó nyugalomba helyeztetik. B. Burger, midőn egyszersmind a tengerészeti minisztérium feloszlattatik, kegyelmesen felmentetik a tengerészeti miniszterség alól. További szolgálata fenntartatik. Hein lovag saját kérelmére felmentetik kegyelmesen az igazságügyi minisztérium vezetése alól. További szolgálata fenntartatik.