Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-10 / 41. szám

Előfizetési föltételek 1866-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. -- Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. jgjgjP"1 Igtatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve. Egy, négyezer halálozott petit sor­ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Alfonzban: Hausenstein és Vogler. — M.­Frankfurtban : Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Rövid hetiszemle. A béke Ausztria és Olaszország közt im­már véglegesen megvan kötve; a meghatal­mazottak megegyeztek a béke pontozatai fölött, s Viktor Emánuel király az okmányt Florenczben megerősítette s kicserélés vé­gett visszaküldötte Bécsbe. Hiteles hír sze­rint a két részről aláírt és megerősített okmányt csütörtökön, okt. 11-kén fogják Bécsben kicserélni, s ezzel a világtörténelem egyik nagyfontosságú szakasza befejeztetik. Azt hiszszük, hogy legközelebbi találko­zásunk alkalmával már közölhetjük a béke­okmány teljes szövegét. Egyelőre meg kell elégednünk azon kivonattal, melyet egy olasz félhivatalos lap hoz. A „Nazione“ az osztrák-olasz békeszer­ződés lényeges határozatait következő pon­tokba foglalja össze: A hadifoglyok mindkét részről kölcsö­nösen kicseréltetnek. Ausztria egyetértését nyilatkoztatja ki, hogy Velencze Olaszországgal egyesíttessék. Velencze határai ugyanazok, melyek az osz­trák uralom alatt is közigazgatási határokat vétettek. Olaszország elismeri, hogy Ausztriának 35 millió fttal tartozik. Ezen összeg 23 hó­napi időköz alatt tizenegy részletben tör­lesztetik Olaszország átveszi a „Monte Lombardo- Veneto“ nevű intézetet, adósságaival és kö­veteléseivel. Az aktivum 36 milliót tesz ki, a passivum 66 milliót. A velenczei alattvalóknak, kik ausztriai illetőségűek, megengedtetik osztrák nemze­tiségüket megtartani. Minden műtárgy, okmány és levéltár, mely Velenczéé, minden kivétel nélkül visz­­szaszolgáltatik. Az Ausztria és Szardinia közt egykor fennállt kereskedelmi szerződés egy évre jogérvénybe lép, hogy ez idő alatt új szer­ződés köttethessék. Egyéb határozatok megállapítják azon sequestrum felfüggesztését, mely az egykori olasz fejedelmek jószágaira elrendeltetett, azon jogok fenntartásával azonban, melyek­kel az állam vagy harmadik személyek ezen jószágokra nézve bírhatnak. Mindkét részről teljes amnestia hirdette­­tik a politikai menekültek és szökevények javára. Ennyiből állna az osztrák-olasz béke­szerződés lényege. Egy bécsi lap állítja, hogy ausztriai Császár ő Felsége már elren­delte, hogy jövőben a Felség czímeiből a lombard-velenczei királyság végkép kiha­­gyassék. Mások beszélik, hogy az osztrák vaskorona-rend is átmegy Olaszországra, vagy legalább egészen újra fog szerveztetni. Tudjuk, hogy e pillanatban az olasz­osztrák békeszerződés már csak puszta for­malitás. A valóságos béke már az előleges béke aláírásától fogva veszi kezdetét. Ránk, magyarországiakra nézve ezen formalitások betöltetése azért bír különös fontossággal, mert a bécsi és pesti félhiva­talos lapok hetek óta azzal biztatnak minket, hogy mihelyt alá lesz írva a végleges béke Olaszországgal, a magyar országgyűlést közvetlenül összehívják. Ha a félhivatalos próféták ígérete vagy jövendölése beteljese­dik, akkor megtörténhetik, hogy lapjaink legközelebbi számának homlokán már hoz­hatjuk az országgyűlés folytatását elrendelő királyi leiratot.­­ A­mi Európa más részein fölmerült fontosabb politikai újdonságokat illeti, meg kell vallanunk, hogy a lefolyt hét nagy és meglepő események tekintetében meglehető­sen meddő volt. Napóleon császár beteg. A lapok leve­lezői suttogják, hogy Európa ezen nagy em­berének egészsége komolyan veszélyeztetve van, s a franczia udvari körökben tüzetesen foglalkoznak a kérdéssel, hogy vájjon mi lesz Francziaországból ezen hatalmas fejede­lem halála után? Vájjon lehet-e remélni, hogy a nemzet a IV. Napóleon kiskorúsága alatt nyugton tűri az asszonyi uralkodást, főkép oly császárné kormányzását, a­ki férje nézeteit nem osztja, s titokban a jezsu­itákkal és a római főpapság ügynökeivel mindig egyetértésben élt. Mások nem akar­ják hinni, hogy Napóleon császár betegsége oly veszélyes volna, mert felteszik, hogy ez esetben a császár Párisban tartózkodnék, s nem időzne Biarritzban, mely egészen a spanyol határszélek mellett fekvő fürdőhely. — Németországban épen most lett for­­ma szerint is valósággá Hannover, Hessen- Kassel, Nassau és Frankfurt bekeblezése Poroszországba. A porosz király e napokban adá ki és olvastatá fel proklamáczióit az ottani népekhez. Feltűnik, hogy az újonnan bekeblezett királyság és fejedelemségek egyelőre nem részesíttetnek a porosz alkot­mány jótéteményeiben. A király absolut ha­talommal fog kormányozni s az alkotmány behozataláig rendeletek által teljesen beho­zatja a porosz közigazgatási rendszert. — A krétaszigetbeliek felkeléséről külön czikkben emlékezünk. Úgy látszik, hogy a görög felkelők ügye ismét jobb fordulatot vesz, főleg miután várni lehet, hogy Epirus és Thessalonia tartomány lakói szintén fegy­vert fognak ragadni. A legutóbbi távirat Kon­stantinápolyból így hangzik : A minisztérium tagjainak nagyobb része a Görögországgal való diplomatiai szakítás mellett van. A nagy­vezér és Ali basa ellenzi ezen véleményt. — Thessalia és Epirus miatt nagy a nyugta­lanság. A kandiai mozgalom növekedő­ben van. ___________ Mozgalmak Keleten. — Athén, szept. 25. A „krétaiak függet­lenségi nyilatkozata“, melylyel a kandiai mozgalom fejei a török uralomtól végleg elválnak, és minden békés alkudozást meg­szakítottak — ekkép szól: A krétaiak nagygyűlése, mely rendes ülésre gyűlt egybe, és azon törekvéstől van áthatva, miszerint a nép általi küldetését hiven teljesítse, és az ő, a nép rendületlen óhaját megoldja, hatá­rozza , hogy tekintve, miszerint a krétai nép az 1821 — 1830-ki függetlenségi harcz után, midőn majdnem egész területe fölszabadult, — mindazál­­tal elhibázott diplomatia által arra ítéltetett, hogy nyakát utált föltételek járma alá hajtsa, — hogy sohasem azon határozatok szerint kormányozta­­­tott, melyet a három védő nagyhatalom megálla­pított, és hogy joga szerint és szerencsétlenségé­nek enyhítésére, mint az 1833. 1841., és 1858- as években, ismétlen fegyverhez nyúlván, szabadal­makat vivott ki magának, melyek azonban soha sem valósittattak; tekintve, hogy polgárisult kor­mányok alatt minden népek erkölcsileg és anya­gilag előhaladnak, a krétai nép azonban az alko­­rán által kormányoztatva, arra van ítélve, hogy hátramaradjon és a tudatlanság mély sötétében s a legnagyobb szegénységben tespedjen ; tekintve továbbá, hogy a török kormány a­helyett, hogy a nép jogos panaszait, melyeket a szabad krétaiak választás útján létrejött nagygyűlése öt hó előtt egy legalázatosabb kérvényben szultán ő felsége elébe terjesztett, a bajok orvoslásáért, a jogok és szabadalmak helyreállításáért könyörögve, jóaka­rattal és kegyesen fogadta volna, katonaságot és hajóhadat küldött ránk, és végül három hó után a nép ép oly mértékletes mint nemes eljárására megtagadással és fenyegetéssel felelt, miután a a keresztyén nép a török hatóság részéről

Next