Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1866-10-10 / 41. szám
Előfizetési föltételek 1866-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. -- Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. jgjgjP"1 Igtatási dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve. Egy, négyezer halálozott petit sorára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Alfonzban: Hausenstein és Vogler. — M.Frankfurtban : Jaeger könyvkereskedése; Bécsben: Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Rövid hetiszemle. A béke Ausztria és Olaszország közt immár véglegesen megvan kötve; a meghatalmazottak megegyeztek a béke pontozatai fölött, s Viktor Emánuel király az okmányt Florenczben megerősítette s kicserélés végett visszaküldötte Bécsbe. Hiteles hír szerint a két részről aláírt és megerősített okmányt csütörtökön, okt. 11-kén fogják Bécsben kicserélni, s ezzel a világtörténelem egyik nagyfontosságú szakasza befejeztetik. Azt hiszszük, hogy legközelebbi találkozásunk alkalmával már közölhetjük a békeokmány teljes szövegét. Egyelőre meg kell elégednünk azon kivonattal, melyet egy olasz félhivatalos lap hoz. A „Nazione“ az osztrák-olasz békeszerződés lényeges határozatait következő pontokba foglalja össze: A hadifoglyok mindkét részről kölcsönösen kicseréltetnek. Ausztria egyetértését nyilatkoztatja ki, hogy Velencze Olaszországgal egyesíttessék. Velencze határai ugyanazok, melyek az osztrák uralom alatt is közigazgatási határokat vétettek. Olaszország elismeri, hogy Ausztriának 35 millió fttal tartozik. Ezen összeg 23 hónapi időköz alatt tizenegy részletben törlesztetik Olaszország átveszi a „Monte Lombardo- Veneto“ nevű intézetet, adósságaival és követeléseivel. Az aktivum 36 milliót tesz ki, a passivum 66 milliót. A velenczei alattvalóknak, kik ausztriai illetőségűek, megengedtetik osztrák nemzetiségüket megtartani. Minden műtárgy, okmány és levéltár, mely Velenczéé, minden kivétel nélkül viszszaszolgáltatik. Az Ausztria és Szardinia közt egykor fennállt kereskedelmi szerződés egy évre jogérvénybe lép, hogy ez idő alatt új szerződés köttethessék. Egyéb határozatok megállapítják azon sequestrum felfüggesztését, mely az egykori olasz fejedelmek jószágaira elrendeltetett, azon jogok fenntartásával azonban, melyekkel az állam vagy harmadik személyek ezen jószágokra nézve bírhatnak. Mindkét részről teljes amnestia hirdettetik a politikai menekültek és szökevények javára. Ennyiből állna az osztrák-olasz békeszerződés lényege. Egy bécsi lap állítja, hogy ausztriai Császár ő Felsége már elrendelte, hogy jövőben a Felség czímeiből a lombard-velenczei királyság végkép kihagyassék. Mások beszélik, hogy az osztrák vaskorona-rend is átmegy Olaszországra, vagy legalább egészen újra fog szerveztetni. Tudjuk, hogy e pillanatban az olaszosztrák békeszerződés már csak puszta formalitás. A valóságos béke már az előleges béke aláírásától fogva veszi kezdetét. Ránk, magyarországiakra nézve ezen formalitások betöltetése azért bír különös fontossággal, mert a bécsi és pesti félhivatalos lapok hetek óta azzal biztatnak minket, hogy mihelyt alá lesz írva a végleges béke Olaszországgal, a magyar országgyűlést közvetlenül összehívják. Ha a félhivatalos próféták ígérete vagy jövendölése beteljesedik, akkor megtörténhetik, hogy lapjaink legközelebbi számának homlokán már hozhatjuk az országgyűlés folytatását elrendelő királyi leiratot. Ami Európa más részein fölmerült fontosabb politikai újdonságokat illeti, meg kell vallanunk, hogy a lefolyt hét nagy és meglepő események tekintetében meglehetősen meddő volt. Napóleon császár beteg. A lapok levelezői suttogják, hogy Európa ezen nagy emberének egészsége komolyan veszélyeztetve van, s a franczia udvari körökben tüzetesen foglalkoznak a kérdéssel, hogy vájjon mi lesz Francziaországból ezen hatalmas fejedelem halála után? Vájjon lehet-e remélni, hogy a nemzet a IV. Napóleon kiskorúsága alatt nyugton tűri az asszonyi uralkodást, főkép oly császárné kormányzását, aki férje nézeteit nem osztja, s titokban a jezsuitákkal és a római főpapság ügynökeivel mindig egyetértésben élt. Mások nem akarják hinni, hogy Napóleon császár betegsége oly veszélyes volna, mert felteszik, hogy ez esetben a császár Párisban tartózkodnék, s nem időzne Biarritzban, mely egészen a spanyol határszélek mellett fekvő fürdőhely. — Németországban épen most lett forma szerint is valósággá Hannover, Hessen- Kassel, Nassau és Frankfurt bekeblezése Poroszországba. A porosz király e napokban adá ki és olvastatá fel proklamáczióit az ottani népekhez. Feltűnik, hogy az újonnan bekeblezett királyság és fejedelemségek egyelőre nem részesíttetnek a porosz alkotmány jótéteményeiben. A király absolut hatalommal fog kormányozni s az alkotmány behozataláig rendeletek által teljesen behozatja a porosz közigazgatási rendszert. — A krétaszigetbeliek felkeléséről külön czikkben emlékezünk. Úgy látszik, hogy a görög felkelők ügye ismét jobb fordulatot vesz, főleg miután várni lehet, hogy Epirus és Thessalonia tartomány lakói szintén fegyvert fognak ragadni. A legutóbbi távirat Konstantinápolyból így hangzik : A minisztérium tagjainak nagyobb része a Görögországgal való diplomatiai szakítás mellett van. A nagyvezér és Ali basa ellenzi ezen véleményt. — Thessalia és Epirus miatt nagy a nyugtalanság. A kandiai mozgalom növekedőben van. ___________ Mozgalmak Keleten. — Athén, szept. 25. A „krétaiak függetlenségi nyilatkozata“, melylyel a kandiai mozgalom fejei a török uralomtól végleg elválnak, és minden békés alkudozást megszakítottak — ekkép szól: A krétaiak nagygyűlése, mely rendes ülésre gyűlt egybe, és azon törekvéstől van áthatva, miszerint a nép általi küldetését hiven teljesítse, és az ő, a nép rendületlen óhaját megoldja, határozza , hogy tekintve, miszerint a krétai nép az 1821 — 1830-ki függetlenségi harcz után, midőn majdnem egész területe fölszabadult, — mindazáltal elhibázott diplomatia által arra ítéltetett, hogy nyakát utált föltételek járma alá hajtsa, — hogy sohasem azon határozatok szerint kormányoztatott, melyet a három védő nagyhatalom megállapított, és hogy joga szerint és szerencsétlenségének enyhítésére, mint az 1833. 1841., és 1858- as években, ismétlen fegyverhez nyúlván, szabadalmakat vivott ki magának, melyek azonban soha sem valósittattak; tekintve, hogy polgárisult kormányok alatt minden népek erkölcsileg és anyagilag előhaladnak, a krétai nép azonban az alkorán által kormányoztatva, arra van ítélve, hogy hátramaradjon és a tudatlanság mély sötétében s a legnagyobb szegénységben tespedjen ; tekintve továbbá, hogy a török kormány ahelyett, hogy a nép jogos panaszait, melyeket a szabad krétaiak választás útján létrejött nagygyűlése öt hó előtt egy legalázatosabb kérvényben szultán ő felsége elébe terjesztett, a bajok orvoslásáért, a jogok és szabadalmak helyreállításáért könyörögve, jóakarattal és kegyesen fogadta volna, katonaságot és hajóhadat küldött ránk, és végül három hó után a nép ép oly mértékletes mint nemes eljárására megtagadással és fenyegetéssel felelt, miután a a keresztyén nép a török hatóság részéről