Politikai Ujdonságok, 1867 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1867-09-18 / 38. szám
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. 3.“ Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 fit. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. "^6 Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. A VASÁRNAPI ÚJSÁG és Politikai Újdonságokra okt. 1-től fogva előfizethetni, postán küldve: A két lapra együtt: évnegyedre (okt—decz.) . . . . 2 ft. 50 kr. Csupán a Vasárnapi Újságra: évnegyedre (okt.—decz.) . . . . 1 ft. 50 kr. Csupán a Politikai Újdonságokra: évnegyedre (okt.- decz.) . . . . 1 ft. 50 kr. IKS Évnegyedes előfizetőinket tisztelettel figyelmeztetjük, hogy az októberi évnegyed közeledtével, előfizetési megrendeléseiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy ismét a múlt hónapokban tapasztalt kellemetlen helyzetbe jöjjünk, a midőn a később érkezett előfizetőknek lapjaink egyes számaival már nem szolgálhattunk. A Vasárn. Újság és Polit. Újdonságok kiadóhivatala. (Pest, egyetem-utcza 4-ik szám alatt.) Az országgyűlés és teendői. Hétfőn, szeptember 16-án az országgyűlés két házának elnökei szétküldék a képviselőkhöz és a felsőház tagjaihoz azon körlevelet, melyben az illetők értesíttetnek, hogy folyó hó 29-én az országgyűlés ismét összejö s a legfontosabb tárgyak fölötti tanácskozások azonnal megkezdetnek. A legközelebb összeülendő országgyűlésre nagy munkák várakoznak. A deputácziók Bécsben még nem egyezkedtek ki, de minden jel arra mutat, hogy e kedvező fordulat bekövetkezik, miután Ő Felsége lépett a versenyzők közé, és saját kezdeményezése által oly irányt adott az alkudozásoknak, hogy az osztrák és a magyar pénzügyminiszter azonnal egyértelműleg készítek el azon kiegyezkedési javaslatot, mely a magyar és a német deputáció elé fog jóváhagyás végett terjesztetni. A kiegyezkedés feltételeiről a jelen óráig hiteles tudósításokkal nem bírunk, de azért, amit a jól értesültnek látszó forrásokból meríthettünk, azt alább külön czikkben közöljük olvasóinkkal. A két minisztertől készített kiegyezkedési javaslat előterjesztését a két deputáció elé, hétfőre vagy keddre várták, s így történhetik, hogy lapjaink sajtó alá menetekig még távirati tudósítást vehetünk. Olvasóink országgyűlésünk korábbi tudósításaiból ismerik, minő más fontos tárgyak kerülnek még ez ősz folytán tanácskozás alá. Legújabban az igazságügyminiszter is készített egy új perrendtartási javaslatot, melynek czélja, a mostani hosszadalmas, költséges, és sok esetben igen bizonytalan menetű pörösködési mód helyébe olyat állítani, mely kiállja a versenyt a külföld bölcs törvényeivel, biztosítsa a feleknek az igazságszolgáltatást, és emelje a hazában a hitelt, mely nélkül egyes ember úgy, mint maga az állam már meg sem mozdulhat. A legfontosabb tárgy lesz a most Bécsben létrejött vagy legalább létrejövendő pénzügyi kiegyezkedés tárgyalása. Szombaton egyezkedett ki a két pénzügyminiszter, s a kiegyezkedési feltételek olyanok lehetnek, miket a deputácziók többé félre nem vetnek, különben az országgyűlést még nem hívták volna oly gyorsan össze. A második fontos tárgy lesz a delegácziók megválasztása. Már tudniillik azon esetre, ha a bécsi reichsrath is elfogadja a magyar közösügyi törvényt. A deputácziók csak egyszer ez esetben léteztek, a pénzügyi kiegyezkedés fölötti tanácskozásra. A két delegáczió, mely külön-külön 60 tagból fog állani, képezi azon külön teremben tanácskozó két testületet, mely évenként elintézi a közös ügyeket, s meghatározza, mennyit kell adni azon évre a közös ügyek költségeinek fedezésére, mennyibe kerül a külügy vezérlete, a hadügy és hadtengerészet, és mit kell fizetni az államadósságok kamataira és törlesztéseire. Amit a két delegáció így elfogad, az később az országgyűlések elé kerül s betétezik az országos költségvetési táblázatokba. Az országgyűlés a delegácziók által elfogadott összegeket többé külön nem tárgyalja s csak egyszerűen átveszi azokat, mint már elfogadott tételeket. Amidőn ezen összeg megállapítva lesz, következni fog az országos költségvetés vagyis budget tárgyalása. Ebbe lesz befoglalva tételről tételre minden krajczár, a mit az ország 1868-ban közköltségekre kiadni fog. Nagyjából véve, az országos budget részei a következőkből állnak. A közösügyi hányad vagyis quota, melyet a delegácziók már megállapítva küldenek le. — Magyarország hányad fizetése a felséges udvar tartására. — A miniszterelnökség és honvédelmi minisztérium, mely utóbbinak egyelőre nem sok teendője, de nem is nagy kiadása lesz. — A belügyminisztérium költségvetése; ide tartoznak itt is, mint másutt is a miniszteri irodáknak költségei, s az egész belügyi közigazgatás, amennyiben ezen teendők nem az önálló megyei vagy városi tisztviselők által intéztetnek el. Az igazságügyminisztérium költségvetésébe tartoznak, a hétszemélyes, a királyi és kerületi táblák, valamint a váltó törvényszékek költségei. A pénzügyminiszternek egész roppant hivatalnoki kart kell tartani; ilyenek a középponti igazgatáson kívül a magyar, erdélyi és horvát pénzügyi igazgatóságok, a tömérdek ily kerületi igazgatóság, a financz, a dohány, bélyeg, s más efféle jövedékek beszedésére és ellenőrzésére kirendelt hivatalnokok töméntelen sokasága. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi ügyekkel, a postával és távírdával foglalkozik. A közlekedési miniszter költségét az utak építése, és a vasúti társaságoknak adandó országos kamatbiztosítás kimérése képezi. Mindez hatalmas csomó pénzbe, igen sok és sok millióba fog kerülni. De az ország határozza meg, mire akar költeni, mire nem? Amit az országgyűlés a költségvetésből kitöröl, az ki van törölve, és amit oda be nem ír, arra nem szabad a miniszternek egy krajcrárt sem kiadni, különben szigorú felelősség alá vétetik, s így mindenki el fogja ismerni, hogy a budget tárgyalása és megalapítása, az adók megajánlása vagy megtagadása képezi az alkotmányos élet és gyakorlat alapját és sarkkövét. Pénz nélkül a miniszter egy óráig sem kormányozhatja az országot; pénz pedig csak úgy van, ha az országgyűlés megszavazza az egyenes és nem egyenes adókat, s meghatározza, hogy mire kell a beszedett pénzt fordítani. ____________ A deputácziók működése Bécsben. (Kiegyezkedési terv.) „A birodalom mindkét fele ugyanazon összeggel fog ezentúl is a közös kiadásokhoz járulni, melylyel eddig adózott. A fennmaradó deficit fedezése elvileg közös ügynek vétetik, mely alól a birodalom egyik fele sem vonhatja ki magát egyoldalúan. Azon összeg, melyet Magyar