Politikai Ujdonságok, 1867 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1867-09-18 / 38. szám

Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. 3.“ Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 fit. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. "^6 Hirdetési dijak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszor­ vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó­ hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Hausenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. A VASÁRNAPI ÚJSÁG és P­olitikai Újdonságokra okt. 1-től fogva előfizethetni, postán küldve: A két lapra együtt: évnegyedre (okt—decz.) . . . . 2 ft. 50 kr. Csupán a Vasárnapi Újságra: évnegyedre (okt.—decz.) . . . . 1 ft. 50 kr. Csupán a Politikai Újdonságokra: évnegyedre (okt.- decz.) . . . . 1 ft. 50 kr. IKS­ Évnegyedes előfizetőinket tisztelet­tel figyelmeztetjük, hogy az októberi évne­gyed közeledtével, előfizetési megrendelé­seiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy ismét a múlt hónapokban tapasztalt kellemetlen helyzetbe jöjjünk, a midőn a később érkezett előfizetőknek lapjaink egyes számaival már nem szolgálhattunk. A Vasárn. Újság és Polit. Újdonságok kiadó­hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4-ik szám alatt.) Az országgyűlés és teendői. Hétfőn, szeptember 16-án az országgyű­lés két házának elnökei szétküldék a képvi­selőkhöz és a felsőház tagjaihoz azon körle­velet, melyben az illetők értesíttetnek, hogy folyó hó 29-én az országgyűlés ismét összejö s a legfontosabb tárgyak fölötti tanácsko­zások azonnal megkezdetnek. A legközelebb összeülendő országgyű­lésre nagy munkák várakoznak. A deputá­­cziók Bécsben még nem egyezkedtek ki, de minden jel arra mutat, hogy e kedvező for­dulat bekövetkezik, miután Ő Felsége lépett a versenyzők közé, és saját kezdeményezése által oly irányt adott az alkudozásoknak, hogy az osztrák és a magyar pénzügymi­niszter azonnal egyértelműleg készítek el azon kiegyezkedési javaslatot, mely a ma­gyar és a német deputác­ió elé fog jóváha­gyás végett terjesztetni. A kiegyezkedés fel­tételeiről a jelen óráig hiteles tudósításokkal nem bírunk, de azért, a­mit a jól értesültnek látszó forrásokból meríthettünk, azt alább külön czikkben közöljük olvasóinkkal. A két minisztertől készített kiegyezkedési javaslat előterjesztését a két deputác­ió elé, hétfőre vagy keddre várták, s így történhetik, hogy lapjaink sajtó alá menetekig még távirati tudósítást vehetünk. Olvasóink országgyűlésünk korábbi tu­dósításaiból ismerik, minő más fontos tár­gyak kerülnek még ez ősz folytán tanácsko­zás alá. Legújabban az igazságügyminiszter is készített egy új perrendtartási javaslatot, melynek czélja, a mostani hosszadalmas, költséges, és sok esetben igen bizonytalan menetű pörösködési mód helyébe olyat állí­tani, mely kiállja a versenyt a külföld bölcs törvényeivel, biztosítsa a feleknek az igaz­ságszolgáltatást, és emelje a hazában a hitelt, mely nélkül egyes ember úgy, mint maga az állam már meg sem mozdulhat. A legfontosabb tárgy lesz a most Bécs­ben létrejött vagy legalább létrejövendő pénzügyi kiegyezkedés tárgyalása. Szomba­ton egyezkedett ki a két pénzügyminiszter, s a kiegyezkedési feltételek olyanok lehet­nek, miket a deputácziók többé félre nem vetnek, különben az országgyűlést még nem hívták volna oly gyorsan össze. A második fontos tárgy lesz a delegácziók megválasz­tása. Már tudniillik azon esetre, ha a bécsi reichsrath is elfogadja a magyar közösügyi törvényt. A deputácziók csak egyszer ez esetben léteztek, a pénzügyi kiegyezkedés fölötti tanácskozásra. A két delegáczió, mely külön-külön 60 tagból fog állani, képezi azon külön teremben tanácskozó két testü­letet, mely évenként elintézi a közös ügye­ket, s meghatározza, mennyit kell adni azon évre a közös ügyek költségeinek fedezésére, mennyibe kerül a külü­gy vezérlete, a had­ügy és hadtengerészet, és mit kell fizetni az államadósságok kamataira és törlesztéseire. A­mit a két delegác­ió így elfogad, az később az országgyűlések elé kerül s betéte­zik az országos költségvetési táblázatokba. Az országgyűlés a delegácziók által elfoga­dott összegeket többé külön nem tárgyalja s csak egyszerűen átveszi azokat, mint már elfogadott tételeket. A­midőn ezen összeg megállapítva lesz, következni fog az orszá­gos költségvetés vagyis budget tárgyalása. Ebbe lesz befoglalva tételről tételre minden krajczár, a mit az ország 1868-ban közkölt­ségekre kiadni fog. Nagyjából véve, az országos budget részei a következőkből állnak. A közösügyi hányad vagyis quota, melyet a delegácziók már megállapítva küldenek le. — Magyar­ország hányad­ fizetése a felséges udvar tar­tására. — A miniszterelnökség és honvédelmi minisztérium, mely utóbbinak egyelőre nem sok teendője, de nem is nagy kiadása lesz. — A belügyminisztérium költségvetése; ide tar­toznak itt is, mint másutt is a miniszteri irodáknak költségei, s az egész belügyi köz­­igazgatás, a­mennyiben ezen teendők nem az önálló megyei vagy városi tisztviselők által intéztetnek el. Az igazságügyminisztérium költségve­tésébe tartoznak, a hétszemélyes, a királyi és kerületi táblák, valamint a váltó­ törvény­székek költségei. A pénzügyminiszternek egész roppant hivatalnoki kart kell tartani; ilyenek a középponti igazgatáson kívül a magyar, erdélyi és horvát pénzügyi igazga­tóságok, a tömérdek ily kerületi igazgató­ság, a financz, a dohány, bélyeg, s más efféle jövedékek beszedésére és ellenőrzésére ki­rendelt hivatalnokok töméntelen sokasága. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi ügyekkel, a postával és távírdával foglal­kozik. A közlekedési miniszter költségét az utak építése, és a vasúti társaságoknak adandó országos kamatbiztosítás kimérése képezi. Mindez hatalmas csomó pénzbe, igen sok és sok millióba fog kerülni. De az ország határozza meg, mire akar költeni, mire nem? A­mit az országgyűlés a költségvetésből kitöröl, az ki van törölve, és a­mit oda be nem ír, arra nem szabad a miniszternek egy krajcrárt sem kiadni, külön­ben szigorú felelősség alá vétetik, s így min­denki el fogja ismerni, hogy a budget tár­gyalása és megalapítása, az adók megajánlása vagy megtagadása képezi az alkotmányos élet és gyakorlat alapját és sarkkövét. Pénz nélkül a miniszter egy óráig sem kormá­nyozhatja az országot; pénz pedig csak úgy van, ha az országgyűlés megszavazza az egyenes és nem egyenes adókat, s meghatá­rozza, hogy mire kell a beszedett pénzt for­dítani. ____________ A deputácziók működése Bécsben.­ ­ (Kiegyezkedési terv.) „A birodalom mindkét fele ugyanazon összeggel fog ezen­túl is a közös kiadásokhoz járulni, melylyel eddig adózott. A fennmaradó deficit fedezése elvileg közös ügynek vétetik, mely alól a bi­rodalom egyik fele sem vonhatja ki magát egyoldalúan. Azon összeg, melyet Magyar

Next