Politikai Ujdonságok, 1878 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-26 / 26. szám

Wie SZÁM. 1878. XXIV. ÉVFOLYAM. POLITIKAI ÚJDONSÁGOK, hogy az orosz táborban nagy tevékenységet fejtet­tek ki, s nagyobb mérvű hadmozdulatok és csapat­áthelyezések történnek. A Konstantinápoly előtt levő hadsereg erősbitést kapott a nap folytán, s Csataldiából és a környékről nagy számú haderő vonatott össze, melyek vasúton szállíttattak Kon-­­­stantinápoly elé. Ámbár a pánik elmúlt már, mégis összeütközéstől lehet tartani, míg a csapatok ily közvetlen közelben lesznek egymással szemben. D r i n á p o l­y, jan. 24. A legutóbbi napokban a török hadsereg Gallipoli mellett és Bulairban, Valamint az ottani erőditvényekben jelentékenyen megszaporittatott,ugy hogy a háromszorta nagyobb ellenségnek is csak nehezen sikerülne Bulairt elfog­lalni ; az ottani török hadseregnek Osman pasa a parancsnoka, kit Ibrahim pasa mérnökkari tábor­nok és Hadse Ali pasa erőteljesen támogatnak. Konstantinápoly, június 24. A Balkán­tól délre eső orosz csapatok egészségi állapota rosz. A rhodopei fölkelésről érkezett legutóbbi hírek az oroszokra nézve kedvezőtlenül hangzanak.­­ (A mohamedánok lázadása.) A Rhodope hegységből kiindult felkelés ed­dig csakis a mohammedán tűzhelyek őrzé­sére szorítkozik. Csak elkerülhetetlen eset­ben intéznek támadást, akkor is csak úgy, ha elég erősnek érzik magukat. A lázadás a szerteszét szórt orosz csapatokat kényszerí­­tette, hogy központosítsák magukat biztos helyeken, s ekkér nagy, eddig megszállott területeket kellett elhagyniok. Nyomukban aztán rögtön kitört a zendülés, s már a Bal­kánon innen, a gabrovai és lováczi kerüle­tekig uralkodnak a lázadók. Hasköj környékén több kisebb csatározás után e hó 14-én nagyobb csata is vivatott. Mintegy 1600—1800 főnyi török csapat a regg- Szürkületben az orosz előőrsökre rontott s azokat leülték, azután Hasköy felé nyomultak előre, s az orosz csapatot, mely tartalékul szolgált, maguk előtt űzték. Csak midőn három gyalog zászlóalj és egy hegyi üteg elősietett Hasköjből, sikerült az­­ oroszoknak a törököket megállítani. Most több­­ óráig tartó csatározás kezdődött, mely alatt a fel­kelők érzékeny veszteséget okoztak az oroszoknak, míg végre a felkelők harczolva visszavonultak. Az­­ oroszok 93 embert vesztettek. A Haskölben levő orosz parancsnok azt hiszi, hogy a törökök a hegyszorosoknál 12,000 embernél nagyobb haderőt összpontosítottak, s hogy czéljuk Dr­inápol­y ellen merényletet végrehajtani, miért is a Drinápolyban levő parancsnok Velyaminoff sürgős segélyt kért. Az orosz tisztek, kik előbb lenézőleg nyilatkoztak a felkelőkről, most elisme­rik, hogy azok legyőzése nehéz feladat és roppant áldozatot igényel. A Rhodope hegységben levő orosz haderőt 22,000 főre becsülik, a felkelőket 70,000-re. Az eddigi tapasztalatok szerint a felke­lők egységes vezénylet alatt állnak s jól vannak szervezve és felfegyverezve.­­ (A görög lázadás.) Görögország kongresszusi követeléseinek támogatására megint sok hir jön a görög lázadásról, ter­mészetesen Athénből, honnan már előre jó­solják, hogy a fölkelés Epirusban és Thesszá­­liában legközelebb kitör; 12,000 menekült Törökország minden részéből, megtagadja a hazába való visszatérést. A görög kormány a thesszáliai rablógarázdálkodások miatt a határra csapatokat akar küldeni. Kréta szigetén is tűzben van minden. Az angol kormány közbenjárása nem tudott újabb fegyverszünetet létesíteni, a fölkelők és láza­dók közt. Kréta Görögországhoz akar csat­lakozni. Jókora nagy sziget is az. A hadi készületek a kongresszusról ér­kező „békés“ hírek daczára minden oldalon foly­ton folynak. Az angol admiralitás a portlandi kikötőben egy újabb pánczélos hajóraj konc­entrá­­lását kezdte meg, mely mintegy 20 hajóból fog állani 121 óriási ágyúval. Az orosz hadsereg másrészt mindinkább közeledik Konstantinápoly­­hoz, a szabadságon volt tisztek visszahivattak. Viszont Ázsiából folyton érkeznek török újonczok, kiket késő éjjelig gyakorolnak Szam­­bulban a kaszárnyák udvarán. A begyakorolt legénység azonnal a sorhadba lép, s naponként hosszú sor szekereken szállítják őket a Bosporus partjain levő táborokba. A san­ stefanoi orosz táborban különben iszo­nyúan dühöng a hagymáz, himlő és vérhas; a le­génység 20 százaléka beteg! Szerbiában megint csörtetik a kardot, s tudtul is adják ezt Belgrádból a következőképen : Szerbia hadi készületeinek teljesbbé tételére az orosz kormánytól újabban 60.000 imperialet nyert. Totleben tábornok a határok megállapítására .­Szerbiában és nyugati Bulgáriában több orosz törzstisztet küldött a szerb főhadiszállásról. Fade­­jeff orosz tábornok jelenleg Szerbiában van. A topolyai zendülés miatt halálra ítélt C­s­u­m­i­c­s volt szerb miniszter kegyelmet nyert; a halálbüntetés hét évi fogságra jön átváltoztatva. Mind a kozervatívek, mind a szabadelvűek zúgolód­nak, amazok igen szigorúnak, emezek igen enyhé­nek találván a büntetést. A szultán óvatossága. Abdul Hamid szultán a csiragáni zavargás után egy franczia lakatost hivatott Perából, és megbízta, hogy 48 óra alatt a csillagkioszk valamennyi ablakjára vas­rácsot készítsen. A lakatos azt felelte, hogy ily rövid idő alatt nem készítheti el, és ahhoz pénzre is van szüksége. Pénzt és hosszabb határidőt kapott. Konstantinápolyban azt beszélik, hogy e hó 16-án néhány álarc­os férfi el akarta ragadni Murad exszultánt palotájából. Ez a kísérlet nem sikerült, de azt mondják, hogy mindaddig fogják próbálni, míg sikerülni fog. Visszaélések az orosz hadseregi szállításoknál. Maga egy orosz lap, a „Golosz“ írja: A hadseregnek eszközölt szállítások megvizs­gálására kiküldött bizottság bámulatos visszaélése­ket derített ki. Egy ezredes azzal menti magát, hogy egy szélvihar 5000 csetvert lisztjét, vagyis az államnak 50,000 rubeljét hordta el, mert egy csetvert lisztet 10 rubeljével fizetett. Egy más helyen 300,000 pad szénának kellett volna lenni. E mennyiségből csak 10,000 pad szolgál­tatott ki, a többit állítólag az időjárás rontotta meg. Egy kétszersült készletről azt a véleményt adták szakértők, hogy az még a disznónak is rész. Vagy 15 helyen sütetlen kenyeret találtak, mely azonfelül még élvezhetlen anyagokkal volt tele. Egy más helyen a spiritus gyönge 35 fokos pálin­kának bizonyult. Az elkövetett sikasztások és csa­lások miatt eddig 300 embert fogtak el, ez­ek között 40 törzstisztet. E tárgyban Odessában külön bizott-­­­ság működik, mely konstantálta, hogy az orosz­­ katonai intendatúra hivatalnokai közvetlenül részt , vettek a szállításokban s csalták az államot. Országgyűlési tudósítások. A 80 milliós bankadósság megosztá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alatt napon­ként heves támadások ismétlődtek a képviselőház­ban. Éles kifejezésekben, ingerült közbeszólások­ban nem volt hiány, s Ghyczy Kálmán elnöknek sokszor kellett hallatni a csöngettyű mellett a mérséklő intést. Még a törvényjavaslat előadója, Márkus István is belesodródott a hullámzásba, pedig az előadói szószék rendesen sziget szokott lenni. Most az elnöki intés az előadónak is szólt, ki Németh Albert egy megjegyzését nagy hévvel utasította vissza és zajos közbeszólásokat idé­zett elő. Az átalános vita négy ülést foglalt el, s az ellenzék támadásai töltötték be az üléseket. A javaslatot Széll, Tisza miniszterek és S­z­l­á­v­y József védelmezték. A támadók közt voltak Soms­­s­i­c­h Pál, és gr. L­ó­n­y­a­y is, kik érdekes adatokat hoztak föl arra nézve, hogy a 80 milliós bankadós­ság már az 1867-diki kiegyezéskor elintézettnek­­ tekintetett. Lónyay az osztrák államadósság meg­­f­osztásának pénzügyi történetét adván elő, azt­­ mondta, hogy már az 1867-iki egyezkedésnél több előnyről lemondtunk, a 80 milliós bankadósság elhárítása miatt. Széll Kálmán miniszter vála­szolt e két támadásra, s tagadta, hogy a 67-iki kiegyezés elintézte a bankadósságot. Figyelemre­­ méltó volt nyilatkozatában, hogy a jelenlegi ki­egyezést összehozta a 153 milliós kölcsön rende­zésével, mert e kölcsön iránt a külföld bizalmá­nak helyreállítása az új kiegyezéstől függött. A június 22-iki ülésben volt a szavazás, s­­ a törvényjavaslat 58 szótöbbséggel elfogadtatott. A részletes tárgyalás gyorsítása végett vasárnap (23-án) is tartott ülést a képviselőház. Somssich és L­ó­n­y­a­y ekkor is beszéltek, s a pénzügymi­niszter tagadása ellen ismételték, hogy a bank­adósság elvállalására az 1867-iki kiegyezés esemé­nyeiből lehetetlen hivatkozni. Ezúttal Szilágyi Dezső is részt vett a vitában, az erős támadásokat szaporítva. A részletes tárgyalást a ház ebben az ülésben elvégezte, s ezzel az összes kiegyezési javaslatok tárgyalása befejeztetett. A következő napon már kisebb törvényjavaslatokkal foglalkoz­hatott a ház, sőt hely jutott I­s­t­ó­c­z­y Győzőnek is, hogy indokolhassa az új Zsidóország fel­állítására nézve tett indítványát. Indokolta is, de T­r­e­f­o­r­t miniszter felszólalása után mégis visz­­szavette indítványát. A főrendiház e hó 18-iki és 22-iki ülésé­ben a képviselőház által elfogadott törvényjavas­latokat tárgyalta. A jún. 22-iki ülésben a költségvetési törvény volt napirenden. A közoktatásügyi minisztérium budgetjénél H­a­y­n­a­­­d érsek kijelente, hogy úgy ő, mint a klérusból jelenlévők megszavazzák ugyan az egye­temi alapot, de ebből az alap természetére vonat­kozólag a jövőre minden következtetés ellen tilta­kozik. Cziráky János gróf csatlakozott ezen nézethez. A pénzügyminiszter költségvetése alkalmából a fogyasztási adók cziménél Cziráky kéri a mi­nisztert, hogy a fővárosba jövők a fogyasztási adók beszedésénél kissé kíméletesebb bánásmódban ré­szesüljenek. Széll miniszter megjegyzi, hogy ily esetek csak kivételek, s ezeket mindenkor igye­kezni fog megorvosolni. A közmunka-­s közlekedési minisztérium állami gépgyár-rovatánál Cziráky felszólalására P­é­c­h­y miniszter kijelenti, hogy a gépgyár a leg­utóbbi időben mindenkor tiszta jövedelmet mutat­hat fel, s remélhető, hogy ezen összeg a jelen évben az előirányzottnál is nagyobb lesz. Több felszólalás nem történt, s a főrendek három óranegyed alatt letárgyalták az egész költ­ségvetést. A 80 milliós bankadósságról szóló javaslatot jún. 25-én szavazták meg a főrendek. Az összes kiegyezési törvények tehát már e héten szente­síthetők lesznek. Pénteken, vagy legfeljebb szombaton kihir­­dettetnek, s ezzel a jelenlegi országgyűlés véget ér, szétküldetvén még előbb, mintsem három évi­­ megbízatása véget ér, és­pedig azért — mint a miniszterelnök kijelentette a képviselőházban — hogy a külügyi politikai helyzetben bekövetkez­hető eseményeknél a törvényhozás ne oly helyzet­ben legyen, hogy működését meg kelljen szakítani, hanem hogy uj mandátumával folyvást őrköd­hessék. Ugyane körülménynek Ürményi Miksa képviselő más magyarázatot adott. Az országgyűlés befejezése május 30-án vagy jul. 1-én lesz. Még nem bizonyos, hogy melyik napot tűzi ki ő felsége, ki a budai kir. palotában trónbeszéddel fejezi be az 1875—78-iki országgyűlést. A trónbeszéd szövegét I. Wenkheim mi­­­­niszter már a múlt hét végén fölvitte a királynak. Hír szerint, a trónbeszéd az országgyűlési munkák rövid képét fogja vázolni, kiemeli a büntető kó­dexet, mint a törvényhozás kiváló alkotását, a Lajthán­ túli tartományokkal kötött kiegyezést, s a tüzérség újjászervezését, reményét fejezi ki végül, hogy a jövő országgyűlés kedvezőbb politikai és gazdasági viszonyok közt foghat a pénzügyi egyen­súly helyreállításához s a közigazgatási reformok­hoz. A keleti kérdésről szólva, a trónbeszéd bízik a béke fentartásában s a monarchia érdekeinek megóvásában. A képviselő­ház ülése június 18-án. Elnök : Ghyczy Kálmán. Napirenden volt a 80 milliós bankadós­ság megosztásáról szóló törvényjavaslat. Irányi Dániel azt mondja, hogy ha Andrássy gróf a maga politikáját „esetről esetre való politik 309

Next